Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! BÉKÉS MEGYEI 1980. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Érdekvédelmi szervezet menekülteknek II múltat nem lehet letagadni I lenini értelemben vett proletárdiktatúra sohasem létezett Magyarországon Az MSZMP megyei bizott­ságának és a Magyar Törté­nelmi Társulat szervezésében tegnap a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságán Balogh Sándor egyetemi ta­nár, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetónék igazga­tója A magyar történelem 1945—1956 közötti korszaká­nak mai megítélése címmel előadást tartott. Vezető tör­ténészünk a nagyszámú hall­gatóság figyelmét először ar­ra hívta fel: hiba lenne, ha a történelmi kérdésekkel va­ló foglalkozás homályban hagyná azokat a politikai problémákat, melyeiket meg kell oldanunk. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a népi demokrácia fogalmá­val az elmúlt évtizedekben igen sok visszaélés történt, s ezért ma bizonyos körökben fenntartással fogadják azt. Tudjuk, hogy a lenini ér­telemben vett proletárdikta­túra Magyarországon soha­sem létezett — folytatta gondolatmenetét Balogh Sán­dor. A közvetlen demokrá­ciának 1949 tavaszára már nem maradt egyetlen intéz­ménye sem, s — ellentmon­dásnak tűnik, de igaz —? miután állami tulajdonba kerültek az ipari üzemek, a munkásoknak többé már nem lehetett beleszólásuk a gyár ügyeinek intézésébe. Gyakorlatilag egy szűk cso­port irányította az egész magyar ipart; az igazgatók­nak ahhoz fűződtek érde­keik, hogy a minisztérium utasításait fenntartások nél­kül végrehajtsák. A tulaj­don, úgymond, tulajdonos nélkül maradt. A szakszer­vezetekbe tömörült munká­sok jelenleg éppen azért sze­retnének visszatérni a múlt századi szakmai jellegű szer­veződéshez, mert a korábbi iparági-ágazati szervezkedés elsorvasztotta a szakszerve­zet érdekvédelmi funkció­ját. Az előadó tragédiának tar­totta azt a folyamatot, mely során az egyesült párt (MDP) eszközzé lett egy szűk ve­zetés kezében, és kiemelte: „nálunk ma azért viseltet­nek sokan nosztalgiával' a polgári demokrácia iránt, mert Magyarországon az egy­szerűen nem teljesítette funkcióit.” Véleménye sze­rint a népi demokrácia an­nak idején meghaladhatta volna a polgári parlamenta­rizmust, csakhogy az MDP vezetői 1948. évétől kezdve — a tagság tudta nélkül — a sztálini típusú szocialista építést tűzték ki célul és an­nak szellemében cselekedtek. Az 1953—1956 közötti idő­szak történései egyértelműen bizonyították, hogy Magyar- országon a sztálini modell nem alkalmas a szocializmus építésére, illetve a társada­lom működtetésére, ám Rá­kosi Mátyás még az SZKP XX. kongresszusa után is az 1953 júniusa előtti magyar politikát népszerűsítette. Ba­logh Sándor az 1956-os ese­mények megítélését illetően így fogalmazott: „Népfelke­lés volt, mely kezdettől fog­va ellenforradalmi tenden­ciákkal párosult.” Nem tehetünk mást, mint hogy igazságot szolgáltatunk és felejtünk — mondta vé­gezetül. Az elmúlt évtizedek annyi megpróbáltatásban ré­szesítették ezt a nemzetet, amennyit a nálunk erőseb­bek sem tudnának elviselni, ha nem lennének képesek feledni. A múltat be kell vallani, nem lehet.büntetle­nül letagadni, de azt a kér­dést is fel kell tenni ma­gunknak, hogy milyen mér­tékben tehetjük érte felelős­sé a jövőt. D. L. Egyesületalapítási tervvel ültek össze a megyében élő menekültek képviselői teg­nap Gyulán, a Hazafias Nép­front városi szervezete asz­talánál. A bármely országból Ide­érkezett letelepülők sajátos politikai, szociális, jogi ér­dekei képviseletének, érdek- védelmének szervezetté téte­lét egyöntetűen sürgető fel­adatnak ítélték. Járatlan utat választottak ezzel az előkészítő tanácsko­zással, hiszen a feltörő igény ellenére az országban eddig még nem alakult érdekvé­delmi szervezet az áttele­pültek részére. Elég erőt éreznek — a leghatéko­nyabb működés érdekében — a megyei szervezetként tör­ténő alakulásra Is. Erre a HNF megyei bizottsága is biztatta őket. Reményeik szerint példájuk nyomán — rövidesen más megyei helyi egyesületek is megala­kulnak, s egy országos szö­vetségbe tömörülve össze­gezhetik erejüket. Szakemberekkel kiegészül­ve szeptember 15-íg kidol­gozzák az Ideiglenes alap­szabály tervezetét s ennek elkészültével egybehívják a szervezet munkájában részt venni kívánó menekülteket. Szeretnék, ha mindazon szervek, szervezetek taggá válnának, amelyeknek lehe­tőségük van az áttelepültek segítésére. A szervezet megalakulását kezdeményező városi HNF- szervezet nevében Ferenczl István titkár arra biztatta a jelenlévőket, hogy az első pillanattól kezdve, teljes ön­állósággal tevékenykedjen a leendő egyesület. Egyben felajánlotta, a Hazafias Nép­front biztosítja az indulás anyagi feltételeit is. K. A. J. Kellemetlen(kedö) kérdések — Professzor úr, az előadásában két ízben is foglal­kozott a sajtó szerepével. Miért tartotta „itt és most” ezt fontosnak? — Az az érzésem, mintha az újságírók jelentős ré­szének. foglalatossága ma leginkább abban merülne ki, hogy a korábban felvett bő ruháit'egy másik, hasonlóan naggyal cseréljék fel. Már pedig annak, úgy gondolom, ugyanúgy lesznek ráncai, mint az előzőnek, csak éppen máshol lelhetjük fel azokat. Meggyőződésem ugyanis, hogy a pártsajtó nem lehet független a párt vezető­ségétől — a vélemények csatájában az kerekedik majd felül, akit az élet igazol. Sajnos, tűi sokan járnak ma a damaszkuszi úton. — ön hogyan vélekedett korábban Nagy Imréről? — Ezerkilenc&zázötvennyolchan sem csináltam titkot belőle, hogy ő volt a kommunista földosztó miniszter. Már régóta .ismerem csaknem valamennyi írását, s azok közé soroltam, akik komoly gondolatokat tudtak meg­fogalmazni. Más kérdés, hogy meglehetősen tehetetlen, politikusnak bizonyult. Ez a kettősség hatott rám sze­mélyének megítélésekor. Pedagógusbér-emelés Számba-veszik a „napszámot” Amikor felröppent a hír a pedagógusok várakozást felülmúló béremeléséről, mindenki meglepődött. Leg­főképpen maguk az érintet­tek. Vajon milyen visszhan­got váltott ki ez a rendel­kezés, és kinek, mikor, mennyit adhat az iskola? — e kérdésre kerestük a vá­laszt a megye különböző tí­pusú oktatási intézményei­ben. * * * A Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola igazgatója, dr. Ratkay Imréné szerint elsősorban a fiatal pedagó­gusok járnak jól a bérren­dezéssel. — Bizonyára az a meg­győződés vezette a rendelet­alkotókat, hogy vonzóbbá te­gyék a pályát; a 40 éven fe­lüliek pedig már úgysem igen vállalkoznak pályakor­rekcióra, hanem maradnak „a nemzet napszámosai". Azok a meglepő adatok, amelyeket a bérrendezéssel kapcsolatosan felröpített a sajtó, ellenérzést váltanak ki az emberekben. Az említett 60 százalék pedig a valóság­ban korántsem ennyi. — Milyen a hangulat az önök iskolájában? — Jó hangulatban kezd­tük a tanévet, annak elle­nére, hogy a garanciális ja­vítások nem fejeződtek be, nincs rendben az udvar, s az uszoda. Eddig még senki nem akart sztrájkolni. — Mikor tudják meg a pedagógusok, hogy mennyi lesz a fizetésük? — Szeptember 20-ig meg­történik a végleges tantárgy- felosztás. Szerintem a túl­óraátalány bevezetése elhi­bázott döntés volt, s megnö­(Folytatás a 3. oldalon) „Akkor most mennyi?' Fotó: Kovács Erzsébet Mai számunkból: „Győztünk!” - mondták a tsz-tagok (3. oldal) Ha munkanélküli lennék (3. oldal) Fitnessosztályok a középiskolákban (4. oldal) Jövö heti rádió- és tv-müsor (5—6. oldal) Dr. Túrák Vince nem cáfol, s nem örül a vereségnek (8. oldal) Miről írunk szombaton? A legnagyobb reformerünk (1. oldal) Lámpaláz (8. oldal) Füzesgyarmati krónika (9. oldal) Pedagógusbér-emelés (10. oldal) Holnapi számunkban Exkluzív interjú Tőkés László temesvári lelkésszel Elsőként kaptuk a hírt: .. I—I—■------I ———------I---------; ................................... S zeptember 15-én el kell hagynia állását és lakását A magyar közvélemény előtt ismeretes a Temesvárott élő Tőkés László református lelkész kálváriája, fellépése az ön­kény, a kisebbség elnyomása ellen. Az utolsó tájékoztatá­sok még arról adtak hírt, hogy szeptember 3-án, vasárnap istentiszteletet tarthatott édesapjával, a temesvári reformá­tus templom gyülekezete előtt. Szeptember 4-ével azonban a D. Papp László nagyvára­di püspök által írott levélben az egyház vezetése Tőkés Lászlót felszólította a temesvári Timotei Caparin 1. szám alatti lelkész! szolgálati lakásának elhagyására (szeptember 15-ei határidővel), egy másik levél szerint pedig felfüg­gesztették állásából. Az egyházi vezetés, a püspökség ad­minisztratív eljárásokkal próbálja elhallgattatni a gyülekeze­téért, egyházáért felelősséget érző, azért bátran kiálló lel­készt. Propaganda-hadjárat indult a presbitériumok szint­jén is Tőkés László ellen. így minden gyülekezet és pres­bitérium negatív kicsengésű minősítést kapott Tőkés László­ról, tevékenységéről, politikai szereplésének megítéléséről, a lelkészi kötelességeinek elmulasztásairól. Ezeket az újabb fejleményeket szeptember 6-án tudtak meg magától Tőkés Lászlótól, Temesvárott. A megfigyelés alatt tartott lelkésszel nagy nehézségek árán sikerült inter­jút készítenünk. Tőkés László házából kilépve kénytelenek voltunk egy órán át „sétáltatni” a bennünket követő titkos- szolgálat (Secnritate) emberét, amíg sikerült elérnünk, hogy szem elől tévesszen bennünket. A bizonyítékokkal alátá­masztott adatokat és a vele készült interjút lapunk holna­pi számában közöljük. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi ülésén a külügy- és a bel­ügyminiszter tájékoztatása alapján áttekintette a Ma­gyarországon tartózkodó, és az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampol* gárok ügyét. A kormány aí beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács tárgyalt az állami vagyonalapról szó­ló jogszabályokról, és a pri­vatizációval kapcsolatos fel­adatokról. Egyúttal megbíz­ta az illetékes kormánybiz­tosokat a koncepciók és a szükséges jogszabályok gyor­sított ütemű kidolgozásával. A kormány előterjesztést hallgatott meg a vágósertés­termelésben, -feldolgozásban kialakult feszültségek fel­oldásáról. A Minisztertanács csök­kentette a borok fogyasztási adóját. * * * A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tá­jékoztatón Martonyi János privatizálási kormánybiztos elmondta: a kormány úgy döntött, hogy az állami va­gyonkezelői szervezet felá! - lítása, illetve a privatizációs program kidolgozása kiemel­ten fontos feladat, s meg kell gyorsítani úgy, hogy a vo­natkozó törvényjavaslatot október végéig az Ország- gyűlés elé terjeszhessék. El­ismerte, hogy a privatizációs politikában ma még sok az alapvető ellentmondás, ami kétségkívül jelentős kocká­zatokat rejt magiban. Reá­lis a veszélye ugyanis, hogy az állami vagyon értéken alul cserél gazdát, átjátszás tárgyává, egyéni érdekek korlátlan érvényesítésének az áldozatává válik. Egyéb irányú kérdésekkel kapcsolatban Bajnak Zsolt szóvivő kifejtette: nem tud arról, hogy az igazságügymi­niszter bejelentette volna le­mondási szándékát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom