Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-06 / 210. szám
1989. szeptember fl., szerda Így látja a műemlékvédelmi szakember Gyula város rendezési tervéi Gyula és Békéscsaba általános rendezési tervét szeptember 7-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor a Békéscsabai Városi Tanács nagytermében hatósági egyeztető tárgyaláson vitatják meg az ágazati minisztériumi és más illetékes főhatóságok, a megyei és a helyi hatóságok, a megyei tanács szakigazgatási szerveinek képviselői. E hatósági egyeztető tárgyalást megelőzően Gyulán szeptember 6-án, ma este 6 órakor a városi tanács kis tanácstermében társadalmi vitát rendeznek a tervezetről, amelyről véleményt alkotott az Országos Műemléki Felügyelőség is. A következőkben a gyulai általános rendezési tervprogramhoz fűzött műemlékvédelmi észrevételeket adjuk közre, holnapi számunkban pedig a békéscsabai tervezetről alkotott OMF-véleményt közöljük. Van, ahol öt évig nem lesz semmi változás Oroszul vagy...? Körkép a megye általános iskoláiból A terv részletesen foglalkozik a munkaközi egyeztetéseken elhangzott műemlékvédelmi javaslatokkal. Tételesen felsorolja a 33 védett épület mellett a további 40 védelemre tervezett épületet. Külön kitér az egyes kiemelt értékű épületek funkcióváltási és rehabilitációs programjára. Az alábbiakban kiemelnénk néhány gondolatot, és foglalkoznánk néhány újabban felmerült elképzeléssel. Gyula vonzerejének fókusza a gótikus várkastély és a kastély parkja, amely ma gyógyfürdő. Ezen a 30 hektáros területen még sok a fejleszteni való. Vissza kell állítani a gótikus várkastély táji földrajzi környezetét, a középkori vizesárkot és a halasárkot. Ezzel visszaáll- na a szigeterőd, amely a törökverő ' Maróthi Jánosról nyerhetné a nevét. Az erődben a gótikus várkastélyon kívül a halasárkon túl az egykori huszárvárban áll a barokk kastély és a régi ágyúdomb helyén van a kupolafürdő. Biztosítani kellene a vizesárok visszaállításával egy időben a jobb rálátást az erődre, ezért valamelyest ritkítani kellene a környező beépítést. Ez a folyamat az 1849-es Honvédemlékhely kialakításával megkezdődött. A megyei múzeum részéről felvetődött a mai múzeumi iroda és raktárépület állag és nedvesség miatt való felhagyása. Annak elbontásával ismét újabb látószög szabadulna fel a várkastélyra. Az Erkel Ferenc Múzeum méltóbb épületbe, az egykori jegyzői kúriába költözhetne, a Kossuth u. 11. szám alá, amely épületet nem a műemléki értékének megfelelően használja a Kötőipari Vállalat. A várkastély az ország egyetlen épen maradt és később tovább nem épült gótikus-reneszánsz várkastélya. Ma minden remény megvan rá, hogy ez a várkastély a későgótikus-kora- reneszánsz világi kultúránk bemutatóhelyévé nője ki magát. Az épületet óvó védfal és bástyái épek, csak még nincsenek kiásva. A várkastély és a halárok közötti tér volt a nyári kert, ahol egy gótikus kert kiültetése volna lehetséges. A várkastély a falaiban ma befalazott és feltáratlan ablakok sora rejtőzik, az ablakkeret követi a falazatban több helyen megerősítési céllal felhasználva várják kibontásukat és eredeti helyre való visszahelyezésüket. A helyreállítások után felértékelődik a várkastély mind a négy homlokzata, és utána felvetődik a kérdés, milyen ' foglalatot érdemel a vizesárok másik oldaláról. Semmi esetre sem kertek alját, de toronyházakat sem. A toronyházak lépcsős alaprajzi telepítése lehetővé teszi, azok előtt, a Várfürdő út mentén egy alacsonyabb magas tetős (fszt. + 2. em. + tetőteres) szép hotel építését, amely méltó foglalat lehetne a szigeterőd körül. A barokk kastély régen óhajtott kastélyszállóvá alakítása talán nem várat magára soká. Belső kialakításának színvonalához például szolgálhat a Salis- és Rein- chart-féle Százéves cukrászda belseje. A főépületben 40 személyt lehetne úgy elhelyezni, hogy az épület minden értéke kibontakozhat. A földszintes szárny étterem lehet, és vele párhuzamosan épülhet új szárny, ha szükség van további szobára. A lovardában megszűnik a páradús uszoda és konferenciateremmé, „esőszínházzá” és táncházzá alakítható. Vissza kellene adni a fiataloknak az egykori Gön- döcs kerti vigadó-táncpavi- lont és a Kohán képtárat megfelelő házba kellene átvinni. Az általános rendezési terv hiányol is egy 400- 500 személy befogadóképességű táncházat a városban. Gyula hidjai fontos városképi elemek. Az egykori 1815-ben épült empire ka- pushíd a gyalogosoké és az árusoké lesz. Felkerül rá a hidak védőszentje, Nép. Szt. János barokk szobra. Járdáját lefedik, és ott árulhatnak az árusok. A Bárdos- híd 1808-iban készült el, neo- római empire stílusban, visz- sza kellene alatta állítani a vízfelületet. Ha nem sikerül az Élővíz-csatorna felől a Bárdos-eret visszaállítani, a híd alatt csónakázótó létesülhet. A belváros házai egyenként megújulnak, és ahol lehet, ott régi berendezés' is helyet kap bennük. Gyulán is kellene készíttetni a helyi építészeti értékeket átörökítő korszerű családiház- terv-családot, amely által helyivé tudna válni az új építészet is. A város szélén lassan helyreállítódik a barokk kálvária, visszakerül hat szép barokk szobra, és felállítják a stációkat is. Ezzel egy időben a környékének is meg kell szépülnie. A város szélének európai jelentőségű nevezetes helye, földrajzi néven Ajtósfalva, a Dürer család egykori birtoka. Ez kitörölhetetlen örökség, bennünket jellemez, hogyan tiszteljük meg földjét. A kis falu 46 házával érintetlen esztétikai egység. Érintetlenségét eddig zártkerti övezetként való kezelése óvta meg. Kerítéseinek fedeles kapui hasonlítanak Dürer saját kézzel rajzolt családi címerajtajára. A nagy mester szelleme úgy volna megidézhető, ha olyan jellegű házakat építenénk a faluba, amelyek a mester rajzain szerepelnek. Van olyan Dürer-akvarell, amelyen a mi Szabolcsban fennmaradt kucsmás zsup- fedeles házaink szakasztott másai láthatók. Ilyen tömeggel, de korszerű lakás- kultúrával épülhetnének Ajtósfalva új házai. A falu bővítésénél az utcavonal-vezetés halmaz jellegét kellene továbbvinni. A terv 80 ház építésével számol, ezeknek a házaknak már az előre megtervezett épületfajtákat kell reprezentálnia. Szerencsés volna, ha a falu bővítésénél megmaradhatna az a székfüves legelő, amelyen ma a gverekek játszanak, és sárkányt eregetnek. A terv nem bánik finoman Ajtósfalva idilli hangulatával, mert közvetlen közelébe tartalék ipartelepet helyez, és ott akarja elvezetni a 4219. számú műutat, amely Sarkad és körnvékének cukor- gvári ellátását is biztosítja. Javasoljuk, hogy Ajtósfalva jövője kiemelt bánásmódban részesüljön. Készüljön rá egyedi beépítési terv. Készüljön hozzá helyi la- kóházterv-család. A falu üdülőfaluvá válhatna, ha különleges múltja mellett egy termálfúrás nyomán saját fürdője lehetne. A nyári hónapokban kapták kézhez az iskolák a miniszteri rendeletét, miszerint az orosz nyelv oktatása, nem kötelező. Természetesen csak abban az esetben, ha helyette valami más nyelvet ajánlanak a tanulóknak. (Ez is csák az általános iskolák negyedik, illetve a középiskoláik első osztályaira vonatkozik.) De vajon tudnak-e ilyen feltételeket teremteni az igazgatók egyik percről a másikra? Kérdésünket a megye öt általános iskolájában tettük fel; Okány Az okányi általános iskolában két orosz szakos nevelő dolgozik — tájékoztatott bennünket Püski Imre, az jskola igazgatója —, s az átképzést mindketten vállalták. Egyikük angol, a másikuk német nyelvtanfolyamra iratkozott. Igaz, szervezési gondok miatt még nem tudják, Szeghalomra vagy Békéscsabára fognak-e járni, de ez szeptember végére minden bizonnyal eldől majd. — A vállalkozó szellemmel egyébként nincs is gond nálunk — mondta az igazgató. — Ez azt jelenti, rajtuk kívül is vannak nevelők, akik szívesen elvégeznék a tanfolyamot. Csakhogy ők nem orosz szakosak, így számukra nem jár az ÁBMH-tól a tanulási költségek 65 százalékos térítése. Mi pedig, minthogy önálló elsizámolásúak vagyunk, nem vállalhatjuk magunkra valamennyi jelentkező összes költséglét. Püski Imre azt is elmondta, hogy bár ő és tantestülete egyetért az orosz nyelv fakultatívvá válásával, két dolgot mégis kifogásolhatónak tart. Az egyik, hogy a rendeletet nem előzte meg semmilyen megalapozás, azaz nyelvtanfolyamokat már jóval korábban kellett volna indítani. A másik a nem megfelelő tájékoztatás. Amikor például a rádióban elhangzikzott, hogy az orosz nyelv nem kötelező, a szülők egyből „csatasorba” álltak. — Pedig az helyesen így lett volna: nem kötelező, ha az iskola tud helyette más nyelvet biztosítani. Mi pedig nem tudunk. Legalábbis három évig nem ... Kamu! — Nyáron még nagyon főtt a fejem, és sokáig úgy tűnt, hiába — kezdte a telefonbeszélgetést Földesi István, a kamuti általános iskola igazgatója, amikor ez ügyben iskolájukat megkerestük. A bevezetője azonban azt sugallta, időközben megoldódott ez a gond. S valóban. — ... Aztán egyszer csak szól az egyik alsótagozatos napközis nevelőnk, hogy ő szívesen vállalkozna német nyelv tanítására — folytatta. — Természetesen! nagyon megörültem az ajánlatának. Igaz, npki csak alapfokú nyelvvizsgája van, de hát az oroszon kívül ez a legmagasabb végzettség a nyelveket illetően tantestületünkben. És azt is vállalta, hogy közben megszerzi a középfokú vizsgát... , Minthogy nem orosz szakos kollégáról van szó, támogatás nem járna neki ezért, de kis takarékos gazdálkodással úgy hiszem, segíteni- tudunk... Egyelőre tehát a negyedikbe lépő kisdiák az orosz és a német közül választhat, a hetedik-nyolcadikosok —, ha lesz elég jelentkező —, fakultatív tárgyként választhatják a németet. Az orosz mellett az ötödik-hatodik osztályosok pedig szakkör keretében tanulhatják. — Végül is mi senkit nem akarunk elzárni a német nyelv tanulásától, ezért gondoltunk erre — magyarázta Földesi István. — A tanárnő pedig vállalta ... A továbbiakban az is kiderült, hogy a két fiatal orosz szakos kolléga sem zárkózik el az átképzéstől. Egyikük angol, másikuk német tanfolyamra készül. Ha sikeresen nyelvvizsgáznak, három év múlva még gazdagabb lesz az iskola kínálata. Nagybánhegyes Chabrecsek Andrásné, a nagybánhegyesi iskolaigazgató azonnal a lényegre tér: — Minthogy a mi iskolánk nemzetiségi nyelvet oktató iskola, így nálunk már régóta nemcsak az orosz létezik. Eddig az volt a gyakorlat, hogy első osztálytól kezdve tanultak szlovákot a gyerekek, s mellé negyediktől jött az orosz. Ez most annyiban változik, hogy a negyedik osztályosok választhatnak. Vagy az oroszt, vagy a szlovákot, illetve aki úgy akarja, mindkettőt. De még ezen túl is van kínálata az iskolának — derült ki később. Az egyik orosz szakos nevelőjük már régóta jár német nyelvtan- folyamra, s hamarosan nyelvvizsgázni fog. Ezenkívül szívesen vállalta, hogy megszerzi a főiskolai képesítést is. A tanárnő nyelvvizsgájáig — vagyis egyelőre szakkörként, utána pedig órarendi keretbe építve tanulhatnak németet (is !) az ide járó diákok. —I És még ezzel sem merült ki az összes lehetőség — folytatta az igazgatónő. — Van egy kis képesítés nélküli nevelőnk, akinek középfokú nyelvvizsgája van oroszból, s nagy örömünkre igen ambiciózus más nyelveket illetően is ... Medgyesegyháza Zám János, a medgyesegy- házi általános iskola igazgatója szomorú hírekkel fogadott: — Nálunk marad az orosz ! Sajnos öt-hat éven belül nem is tudok ennél többet jósolni. Aztán elmondta az okokat. A mezőikovácsházi TIT, illetve a Megyed Pedagógiai Intézet által szervezett nyelvtanfolyamokra két pedagógusuk jelentkezett. Az egyik orosz szakos, a másik egy alsós nevelő. Aztán kijött a rendelet, amiből megtudták, hogy a hároméves nyelvtanfolyam és középfokú nyelvvizsga után még az adott nyelv pedagógiai képesítését is meg kell szerezni a főiskolán. Ez összesen ötévi intenzív tanulás, amit munka és család mellett már nem vállaltak, ezért inkább visszaléptek. Igaz, az általunk befizetett tanfolyamdíjat még nem igényeltük visz- sza, arra számítva, hogy meggondolják magukat, vagy időközben esetleg maga a rendelet módosul majd. A három évet és a középfokú nyelvvizsgát ugyanis minden további nélkül vállalnák ... — Van még egy orosz szakos nevelőnk, de ő eleve sem jelentkezett az említett tanfolyamokra — hallhattuk végül. — Mire megszerezné a képesítést, már nyugdíjba kellene vonulnia. Nincs értelme — mondja, és igazat kell adnom neki... Terveink persze vannak, hirdetni is fogjuk a nyelvszakos állásokat, de hát Medgyesegyháza nem város, és számítanunk kell rá: özönleni nem fognak a különböző nyelvek tudói. Békéscsaba A megkérdezett iskolák közül talán legjobb helyzetben a Békéscsabai 1. Sz. Általános Iskola van. A lépéselőnyük onnan származik, hogy Békés megyében az elsők között kezdték meg a második idegen nyelv oktatását. — Lassan húszéves gyakorlatunk van az angol nyelv oktatásában — mondta Bokor József igazgató. — Azt hiszem, minden szerénykedés nélkül állíthatom, hogy a város angol tanárainak fele a mi iskolánkban kezdett... S ennék a „gyümölcsnek” a beérését közvetlenül is tapasztalhatjuk, hiszen két angol tanárunk hajdan a tanítványunk volt. Ezután arról beszélgettünk, milyen újdonság várható ettől a tanévtől. — Sajnos, a mostani negyedikeseknek semmi újat nem tudunk felajánlani — folytatta az igazgató. — Azoknak, akik harmadikban nem tanultak angolt, továbbra is meg kell barátkozniuk az orosszal. Más a helyzet a most induló harmadik osztályosokkal. Az angol tagozatosok oroszt, az orosz tagozatosok pedig németet választhatnak az addig tanult nyelv mellé a következő tanévben. S hogy a változás szele a hetediknyolcadikos tanulókat is érintse, a hetedikben német fakultációt indít az iskola, a nyolcadikban pedig — ha igény lesz rá — szakköri keretben tanulhatják a diákok ugyanezt a nyelvet. Az igazgató hozzátette, hogy ezzel elsősorban a végzősök középiskolai nyelvtanulását kívánják némileg megalapozni. S hogy mindebben kik segítik az iskolát? Az a hat orosz szakos nevelő, akiknek mindegyike vállalkozott még egy idegen nyelv rneg- taftulására. Többen közülük már régebb óta járnak nyelvtanfolyamokra. Ügy tűnik, a csabai iskolának ebben is lépéselőnye van ... Magyar Mária Bugár-Mészáros Károly Az Egri ÁFÉSZ és az NSZK- beli Langguth Cosmetic GmbH a hölgyek körében kedvelt „Lady Rose” kozmetikumok előállítására Kft.-t alapított E gerben. Itt töltik, csomagolják az ötfajta, 11 színben készülő szépségápoló-termékeket, amelyekből az idén több százezer készül Fotó: H. Szabó Sándor
