Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám

1989. szeptember 4., hétfő NÉPÚJSÁG Gondolatok egy bűntény kapcsán fllakóközösség szeretné megismerni a tanács igazi szándékait A békéscsabai Tanácsköz­társaság útja 11—17. szám alatti garázs közösségének a Békéscsabai Városi Ta­nácshoz címzett nyílt leve­lét augusztus 17-én közöl­tük, majd augusztus 23-án helyt adtunk Kmetykó Já­nos városi főmérnök nyílt válaszának is. Ez utóbbi újabb gondolatok leírására késztette dr. Hudák Györ­gyöt és feleségét: Tisztelt Kmetykó János Főmérnök Ür! , Akkor is válaszolnék az Ön nyílt levelére, ha nem len­nék a Tanácsköztársaság útja 11—17. számú ház lakója. A Népújságban levelünkre adott válasza egyáltalán nem elé­gített ki bennünket. Ügy érezzük, hogy az addigi gyakorlat­nak megfelelően a városi tanács megfellebbezhetetlen dönté­sét igyekszik igazolni. A válasz természetesen a „városért”, a „városképért” tevékenykedő hivatalnok szemszögéből íródott. A városképet nem mi, városlakók, hanem hozzáértő szak­emberek irányítják. Hogyan lehet az, hogy ennek ellenére a Tanácsköztársaság útján egyetlen karakteres kis ház épült, a Márvány cukrászda felett. A többi — beleértve a mi házunkat is — jellegtelen építmény. Az „igénytelen vá­rosi környezet” kialakítására is jó példa, hogy még az el­múlt évben is egy lapostetős kockaház épült a Mednyánszki utca elején. Ezt igazán nem az itt lakók hozták létre, és — gondolom — már az „új gyakorlatnak” megfelelően épült, s így az is természetes, hogy beillik a városképbe. Nézzük most a mi házunk udvarát: A városképhez ez is hozzátartozik, ezzel egyetértünk önnel. Az udvarnak azon­ban más funkciói vannak, és külső képében is eltér az utca képétől: utak, parkosított területek és melléképületek, mondjuk garázsok sorakoznak rajta. Ezek minden lakókö­zösséghez hozzátartoznak. Az említett udvaron nem úgy kel­lene rendet teremteni, hogy egy hasznos építményt parancs­szóra le kell bontani. Ettől ez az udvar még nem lesz szebb. Innen különben minden épülétnek a hátsó része látható, legyen az új vagy régi ház. Az utóbbi években itt is ké­szültek olyan építmények, amelyek nem a Főmérnök Űr ál­láspontját támasztják alá. A cipész ktsz műhelyei és raktárai sem mondhatók ép­penséggel szépnek és harmonikusnak. Vagy az IKV-ház tükrözi az új koncepciót? Szándékosan nem említettem a régi házak hátsó részeit. Talán a felsoroltakat is kötelezik lebontásra, hogy ne rontsák a városképet? Nem tudom, mi az Önök követelménye egy garázst illetően. Hogyan lesz egy garázs szalonképes és a városképet nem rontó? Végül: nem tudom, mi „motiválta” a garázsépítést 15 év­vel ezelőtt, de azt hiszem, most is vannak ilyen „motivá­ciók”, csak meg kell találni őket. A SZUV-vei szemben, nem régen épültek garázsok — azok nem rontják a város­képet? Kérem önt, ne csodálkozzon, hogy mi igenis értéknek tartjuk a garázsunkat és ragaszkodunk hozzá. Naponta az udvarban százszámra állnak idegen gépkocsik, s mi sokszor nem találunk helyet a beálláshoz. Ilyenkor közterület va­gyunk. Már többször próbáltuk rendbehozni az udvarun­kat, és ezt szerettük volna most is a garázsok és környe­zetük rendbehozatalával. Nem akarunk további nyilvános levelezést az udvarunk ügyében, de. úgy érezzük, ez nemcsak közterület, aminek a rendezését a tanács a lakóktól függetlenül oldhatja meg. Hasznos lenne mielőbb összehívni a lakóközösséget, hogy megismerjük a tanács igazi szándékait. Mi is szeretnénk megérni, hogy Békéscsaba igazi város legyen, de azt hi­szem, ezt nem itt és nem így kell elkezdeni. Dr. Hudák György, dr. Hudák (Györgyné Kerékpártúra Szanazugba Kinek a települése zöldebb? A Népújság augusztus 17-i szá­mában megjelent a Békés Me­gyei Statisztikai Hivatal siral­mas tartalmú jelentése a me­gyék zöldterületeiről, parkjai­ról. Elszomorító, hogy Békés a 19 megyéből csak a 17. Kíván­csi lennék, hogy a megye vá­rosai között hányadik helyen van Békéscsaba. Biztosan so­kan jártak már Gyulán, Szarvason, Orosházán és még sorolhatnám a többi várost, amelyeket számos szép, nagy park díszít, sétálóutcájuk ugyan nincs, de sok a fa és a zöldte­rület, sőt, jól felszerelt játszó­tereik vannak. Az utóbbiak mi­att is maradnak szépek és vé­dettek A parkok. A távolabbi városokat meg sem említem, mert biztosan az utolsó helyen lennénk országos viszonylatban. Pedig valamikor Békéscsaba a rendezett, szép városok közé tartozott. Miért maradt így le? Miért vagyunk ilyen közömbö­sek? Baj van a városi tanács zöldterületért felelősével? Vagy mi, csabaiak változtunk meg? Vagy az ideköltözöttek nem tudnak, netán nem akarnak vi­gyázni, segíteni? Békéscsabán is van zöldterü­let, park, ha kevés is, csak nem vigyázunk rá, összeté­vesztjük a játszóterekkel. Ha másképp nem megy, radikálisan kell eljárni a rongálókkal szem­ben, az emberek egészsége, környezete védelmében. Ha vi­gyázunk, és ősszel sok-sok fát, bokrot ültetünk társadalmi munkában, felzárkózhatunk a többi városhoz, és megyénk nem az utolsók között fog kul­logni. Fabulya János, Békéscsaba A "Békés Megyei Népújság 1989. augusztus 15-i. keddi számában megjelent cikkükre — „Brutális bűncselekmény Békéscsabán; Agyonverték és tüzet raktak a hasán” — szerétnek reagálni. Cikkük legvégén a kö­vetkezőket írják: „Mostanában sok minden­nel közömbösek vagyunk, mégis jó lenne eljutni odáig, hogy ne csak felháborodjunk valamin, ha tudunk, segítsünk is még idő­ben!” Ha ez az írásom megjelenik a lap­ban, úgy érzem akkor teszek is egy icipi­cit talán annak érdekében, hogy többé ne ismétlődhessen meg sehol az ilyen és az ehhez hasonló bűneset. Azért fogtam tol­lat, mert nekem nagyon-nagyon fáj, hogy ezek a fiatal srácok ilyen brutális bűncse­lekmény elkövetésére vetemedtek. (El is ítélem őket. de nem úgy, mint érzésem sze­rint a többség.) Ha nem jó a megfogalma­zásom, akkor előre is mindenkitől bocsá­natot kérek. Én talán nem elítélném, ha­nem inkább megítélném a tetteseket. Bün­tetést is szabnék ki rájuk, de nem olyan súlyosat, mint azt sokan gondolják. Sze­rintem az ilyen ügyekben egészen más megoldást kellene találni. És ez a más meg­oldás a cikk végén már le íródott: a meg­előzés. Sajnos, ez az eset már megtörtént és az ehhez hasonlók is megtörténnek, amíg nem vesszük komolyan a megelőzést. Mindezt a bevezetőt azért írtam lé, mert személy szerint én nagyon sajnálom ezt a két szerencsétlen fiatalt, akik — mint a cikkből is kitűnik — állami gondozott, lel­kileg sérült gyerekek, akik nem tudják fel­fogni bűnös tettük súlyát sem, hiszen a bűncselekmény elkövetése után nyugodt lel­kierővel elmentek szórakozni. S talán az egészet csak apró gyerekes csínytevésnek fogják fel. Ezek a fiúk szülői szeretet nél­kül nőttek fel. Nem csak az áldozatot, ha­nem őket is mélységesen sajnálom, mert tulajdonképpen ők is vesztesek, hisz fiatal életük megpecsételődött a tettükkel. Sajná­lom őket. mert valójában ők még nem nőt­tek fel. Még most is gyerekek, mert hiány­zott és hiányzik az életükből valami. Azért tudok ennyire együttérezni velük, mert én a saját bőrömön tapasztaltam, hogy mit je­lent az állami gondozás egy fiatal, pláne egy serdülő kamasz életében. Akinek min­dent megadnak, csak egyvalamit nem: a szülői szeretetet. Azt semmilyen állami in­tézmény sem pótolhatja. Hiánya viszont ké­sőbbi életük során sérüléseket okoz, s az egyikből agressziót vált ki, a másikból pe­dig félelmet. Ez egyénenként változó. Most egy kéréssel fordulok a felnőtt tár­sadalomhoz; szeressük fiainkat és lányain­kat. Okosan szeressük! Neveljük őket az életre! Ne azzal szeressük őket, hogy min­dent megadunk nekik, amit csak kiejtenek a szájukon, A gyereket nem szabad elhal­mozni mindennel. Meg kell tanítani, hogy becsülje amit kap, hogy tudjon örülni is annak. Nekünk szülőknek és a felnőtt tár­sadalomnak meg kell tanítani őket a becsü­letes munka örömére, s az önállóságra. Mi­közben pedig önállóságra- szoktatjuk, a hát­térből irányítsuk őket szülői szeretettel és szigorral. Ez az a háttér, amelyre minden fiatalnak szüksége és igénye van. így áll­hatják meg majd helyüket a társadalom­ban, és építik fel maguknak a demokráciát és a szocializmust. Elnézést kérek, hogy így elkalandoztam a bűntény kapcsán, de úgy érzem, hogy a bajok gyökere valahol itt van. Ügy érzem, ez az ügy nem lehet senki­nek sem a magánügye. Ez igenis közügy, és azt hiszem, hogy valahol itt kellene ta­lán elkezdeni a demokratikus szocializmus építését. Én optimista vagyok és bízom a jövőben. És remélem, hogy nincs még minden el­rontva, s még mindig lehet mindent tiszta lappal elölről kezdeni. Nekem se pozícióm, se magas beosztásom nincs, egyszerűen csak egy névtelen senki vagyok. Ezt az írást sem szereplési vágyból fogalmaztam meg, ezért is kértem a névtelenség homályát. Figyelemmel kísérem az országiban, sőt az egész világban végbemenő változásokat, és a változások közepette aggódom, de nem aggodalmaskodók a fiatalok, az ifjúság jö­vője miatt. Ám erősen hiszek abban, hogy az álmok egyszer valóra válnak. Azt ké­rem, hogy a múltat temessük el, és figyel­jünk a jelenre és induljunk el töretlen hit­tel, reménnyel a szebb és boldogabb jövő felé. Végül szeretném elmondani, hogy én is szülő vagyok, és én sem vagyok a tökéle­tesség mintaképe. Én sem így neveltem a gyerekeimet, mint ahogyan itt, ebben az írásomban vázoltam. De ami késik, az nem múlik. Fogjunk össze mindannyian és kö­vessük a jó példát, amit nem kell senkinek sem tanítani, mert az mindenkinek a szí­vében van. az a saját lelkiismerete. A jó pé'da mindenki előtt ott áll és mindenki maga dönti el, hogy mit tart helyesnek és mit nem. Pontos név, cím a szerkesztőségben Visszhang ■ A közelmúltban 3 napos ke­rékpártúrát tetf 17 kisdiákkal Náfrádi Gáspár tanító és fele­sége Csanádapácáról Szanazug­ba. A 3 nap tele volt élmé­nyekkel, amiket egyhamar nem felejt el sem a kisfiam, sem 16 társa. Jártak Kígyóson a kas­télyban, Gyulán a fürdőben, Békéscsabán a repülőverse­nyen, moziban, múzeumban, Pósteleken pedig a kutyaklállí- táson. Ami a tanítót és feleségét il­leti, csak az elismerés szavaival tudok róluk írni, hiszen nem kis áldozattal és felelősséggel járt vállalkozásuk. Ezt köszö­nöm a 17 kisdiák és szüleik ne­vében. Tóthné Fodor Hona, Csanádapáca Figyelem, áramszünet! A Békéscsabai Állami Gazdaság Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy MEGNYITJA AUTÓKÖLCSÖNZŐJÉT karbantartási munkák miatt közületek és egyének Gyulán az alábbi területeken és időpontokban részére 1989. szeptember 4-én. áramszünetet tartunk: Kölcsönözhetők: 1989. szeptember 5-én Lada 1200 S (VÁZ 2101) 7-től 16 óráig: a Krinolín Lada 1500 S (VÁZ 2107) egész területén, a Románváros, Máriafalva típusú személygépkocsik. és Ojvári egész területén. 1989. szeptember 6-án 7-től 16 óráig: Felszabadítók Ügyfeleinket várjuk: Békéscsabai Állami úti lakótelepen, Újváriban Gazdaság, Békéscsaba, az iskola és a Fehér-Körös által bezárt területen. Szabadság tér 11—17. 1989. szeptember 7-én (MSZMP-garázs). 7-től 16 óráig: Óvári és Dénesmajor Telefon: 26-966/149. egész területén, A hálózati berendezéseinket Nyitva tartás: az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, hétfő, kedd szünnap, szerda: 8—19 ó., azok érintése csütörtök: 8—19 ó., életveszélyes és tilos! péntek: 8—19 ó„ Démász-kirendeltség. szombat: 7—13 ó„ Gyula vasárnap: 7—13 ó. Az augusztus 4-én meg­jelent, „Az időmet vissza­kérem” című cikkre az alábbi választ adjuk: A megye autóbusz-közle­kedésének menetrendje min­den évben tartalmaz módo­sításokat, többek között az utazóközönség által kezde­ményezett változtatásokat is. A megyei menetrend árusí­tása előtt vállalatunk készí­tett egy helyesbítő jegyzé­ket, amely a menetrenddel együtt, annak melléklete­ként került árusításra. A panaszolt módosítást a mel­léklet tartalmazza. A gyulai üzemegység- igazgató a cikk megjelenése napján ellenőrizte az autó­buszpályaudvar pénztárosá­nál lévő menetrendet, mely az utólagos módosítást tar­talmazta, így érthetetlen, hogy miért adott téves tá­jékoztatást a pénztáros. Az autóbusz helyes indulási ideje: 11 óra 30 perc. A gyulai autóbusz-pálya­udvar a megye legrégibb ilyen létesítménye. Vállala­tunk minden évben végez felújítást, állagmegóvást. A pályaudvar igen nagy for­galmú. Sajnos, az utasok egy része sem minden eset­ben vigyáz a pályaudvar tisztaságára, így a naponta végzett takarítás nyoma né­hány óra múlva már alig látszik. Körös "Volán Békéscsaba * * * Az augusztus 14-i lap­számukban Z. I. (Békéscsa­ba) aláírással olvasói kifo­gás jelent meg Gazda Áru­házunk hétfői zárva tartásá­val kapcsolatban. Szíves tájékoztatásul em­lítjük meg, hogy hosszú évek tapasztalata alapján határoztunk úgy, miszerint a hétfői napokon tartunk szünnapot. Gazda Áruhá­zunk megnyitása óta, sőt jogelődjénél, a vetőmagbolt­nál is ezt a gyakorlatot folytattuk, mivel csak így tudjuk összhangba hozni dol­gozóink munkaidejét és a nyitva tartási időt, a gazda­ságossági szempontokra is figyelemmel. Ezt megkérdő­jelező észrevétel eddig nem érkezett. Olvasójuk észrevételezését ennek ellenére figyelembe vesszük, s szolgáltatásaink bővítése esetén, lehetősé­geinkhez mérten megpróbál­juk valamilyen formájú ki­vitelezését javaslatának. Békéscsabai ÁFÉSZ Kié a közterületen termett mogyoró? A békéscsabai Penza la­kótelep több nyugdíjasa ar­ról értesített bennünket, hogy augusztus 25-én reggel 6 órakor különös zajra éb­redtek. Hamarosan kiderült, hogy két férfi létrán állva veri le a mogyorót arról a fáról, amely a lakótelep 6. sz. házának falától két mé­terre van. Két hatalmas zsákkal szedtek, annak el­lenére, hogy több ablakból rájuk szóltak: nincs joguk a mogyorószedésre. Egyébként hosszú évek óta a közeli ház lakói szedték le a termést, mindenki csak egy kis meny- nyiséget, saját fogyasztásra. „Nem tudjuk, hogy a meg­tépázott fa a város tulajdo- na-e, s a mogyoró kit ille­tett volna, de az biztos, hogy a Volkswagennel érkezett két férfit semmiképpen. A gépkocsi tetejére visszakötö­zött létra arra enged követ­keztetni, hogy nagy mogyo­rószüretet rendeztek annak tulajdonosai, mégpedig má­sok kárára. Vajon nem me­ríti-e ki ez a tevékenység a jogtalan eltulajdonítás fo­galmát?!” ,— kérdezték a nyugdíjasok. Nos, a városi tanács mű­szaki osztályán megtudtuk: a közterületen levő fákról a mogyorót bárki leszedheti. K magyar népet képviselte ? Nem vagyok fundamenta­lista, igaz, hogy a szélsősé­ges reformista irányzatot sem kedvelem. Azonban fel­háborított, hogy Kőszegh Ferenc, az augusztus 21-i prágai tüntetésen való rész­vételéről úgy nyilatkozott a televízióban: a magyar né­pet képviselte. Kérdezem én: milyen jo­gon? Ki hatalmazta fel rá?! S ezt akkor mondja, amikor riporterek —, akik munká­jukat ott engedéllyel végez­ték —, s néhány fiatal, kik saját felelősségükre mentek ki a kritikus napra, letar­tóztatásban voltak, ö pedig nagy büszkén és szabadon, itthon kijelenti, hogy a ma­gyar népet képviselte. A magyar népből én is egy vágyók. Engem — és gondolom másokat is — az képviseljen, akit erre felké­rek vagy megbízok. (Azt hiszem, ezzel még sokan így vannak!) Tehát ki-ki a sa­ját nevében beszéljen! Ri-né, Békéscsaba Bonyodalmas a hazautazás munka után Az elmúlt évben Békés­csabán, az Oláh István u.— Mezőgép között üzemeltetett 14-es jelzésű, munkaidőkez­désekhez és -befejezésekhez igazodó járatot a Volán meg­szüntette. Az V. kerületben (Jaminában) lakó Volán- és Mezőgép-dolgozók munkába járásához igazodóan az 1-es és 2-es körjárat útvonalát „térítették ki” a Mezőgép­hez, s menetrendbe állítot­ták az 1V jelű, a Mezőgép és a vasútállomás közötti járatot. Ez az intézkedés bi­zonyára gazdaságossági okok miatt történt, azonban így a jaminaiak elvesztették a munkából való hazautazá­suk 15.30 órai lehetőségét. A Mezőgép jaminai dol­gozói rendszeresen kerülő- útón, más járatokon kényte­lenek — nagy időveszteség­gel — hazautazni, mert az 1 V jelzésű járat rendszerte­lenül közlekedik, s a máju­si menetrendváltozás óta az 1-es kórjára^ délután nem jön ki a Mezőgéphez. A Volán helyi járataira vásárolt bérlet egyfajta szer­ződés, mely az utazót a me­netrend szerinti járatokon való utazásra jogosítja. A Körös Volán illetékesei ezt azonban nem így fogják fel, mert a járat kimaradásai nyomán a hetente többször telefonon elhangzó pana­szunkat nem orvosolják. Az 1 V járaton levő busz­sofőrök szerint a jármű va­lamely távolsági járat befe­jezése után indul az 1 V út­vonalra, ha azonban nagy a késése, el sem indul már. A járatkimaradásoknak való­színűen ez az oka, de ha így van, akkor intézkedni kelle­ne. A bérlethez utazási le­hetőséget is garantálni kell. A Körös Volán közömbös­sége számunkra érthetetlen, ugyanis sem a Mezőgép hi­vatalos kérésére, sem az utasok állandó reklamáció­jára nem hajlandók intéz­kedni. és ez az állapot tart­hatatlan. (Ez a probléma ha­sonlóan érinti a Démász. a Körös Volán és a Rutex dol­gozóit is.) Jaminai Mezőgép-dolgozók (29 aláírás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom