Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám
1989. szeptember 4., hétfő NÉPÚJSÁG Gondolatok egy bűntény kapcsán fllakóközösség szeretné megismerni a tanács igazi szándékait A békéscsabai Tanácsköztársaság útja 11—17. szám alatti garázs közösségének a Békéscsabai Városi Tanácshoz címzett nyílt levelét augusztus 17-én közöltük, majd augusztus 23-án helyt adtunk Kmetykó János városi főmérnök nyílt válaszának is. Ez utóbbi újabb gondolatok leírására késztette dr. Hudák Györgyöt és feleségét: Tisztelt Kmetykó János Főmérnök Ür! , Akkor is válaszolnék az Ön nyílt levelére, ha nem lennék a Tanácsköztársaság útja 11—17. számú ház lakója. A Népújságban levelünkre adott válasza egyáltalán nem elégített ki bennünket. Ügy érezzük, hogy az addigi gyakorlatnak megfelelően a városi tanács megfellebbezhetetlen döntését igyekszik igazolni. A válasz természetesen a „városért”, a „városképért” tevékenykedő hivatalnok szemszögéből íródott. A városképet nem mi, városlakók, hanem hozzáértő szakemberek irányítják. Hogyan lehet az, hogy ennek ellenére a Tanácsköztársaság útján egyetlen karakteres kis ház épült, a Márvány cukrászda felett. A többi — beleértve a mi házunkat is — jellegtelen építmény. Az „igénytelen városi környezet” kialakítására is jó példa, hogy még az elmúlt évben is egy lapostetős kockaház épült a Mednyánszki utca elején. Ezt igazán nem az itt lakók hozták létre, és — gondolom — már az „új gyakorlatnak” megfelelően épült, s így az is természetes, hogy beillik a városképbe. Nézzük most a mi házunk udvarát: A városképhez ez is hozzátartozik, ezzel egyetértünk önnel. Az udvarnak azonban más funkciói vannak, és külső képében is eltér az utca képétől: utak, parkosított területek és melléképületek, mondjuk garázsok sorakoznak rajta. Ezek minden lakóközösséghez hozzátartoznak. Az említett udvaron nem úgy kellene rendet teremteni, hogy egy hasznos építményt parancsszóra le kell bontani. Ettől ez az udvar még nem lesz szebb. Innen különben minden épülétnek a hátsó része látható, legyen az új vagy régi ház. Az utóbbi években itt is készültek olyan építmények, amelyek nem a Főmérnök Űr álláspontját támasztják alá. A cipész ktsz műhelyei és raktárai sem mondhatók éppenséggel szépnek és harmonikusnak. Vagy az IKV-ház tükrözi az új koncepciót? Szándékosan nem említettem a régi házak hátsó részeit. Talán a felsoroltakat is kötelezik lebontásra, hogy ne rontsák a városképet? Nem tudom, mi az Önök követelménye egy garázst illetően. Hogyan lesz egy garázs szalonképes és a városképet nem rontó? Végül: nem tudom, mi „motiválta” a garázsépítést 15 évvel ezelőtt, de azt hiszem, most is vannak ilyen „motivációk”, csak meg kell találni őket. A SZUV-vei szemben, nem régen épültek garázsok — azok nem rontják a városképet? Kérem önt, ne csodálkozzon, hogy mi igenis értéknek tartjuk a garázsunkat és ragaszkodunk hozzá. Naponta az udvarban százszámra állnak idegen gépkocsik, s mi sokszor nem találunk helyet a beálláshoz. Ilyenkor közterület vagyunk. Már többször próbáltuk rendbehozni az udvarunkat, és ezt szerettük volna most is a garázsok és környezetük rendbehozatalával. Nem akarunk további nyilvános levelezést az udvarunk ügyében, de. úgy érezzük, ez nemcsak közterület, aminek a rendezését a tanács a lakóktól függetlenül oldhatja meg. Hasznos lenne mielőbb összehívni a lakóközösséget, hogy megismerjük a tanács igazi szándékait. Mi is szeretnénk megérni, hogy Békéscsaba igazi város legyen, de azt hiszem, ezt nem itt és nem így kell elkezdeni. Dr. Hudák György, dr. Hudák (Györgyné Kerékpártúra Szanazugba Kinek a települése zöldebb? A Népújság augusztus 17-i számában megjelent a Békés Megyei Statisztikai Hivatal siralmas tartalmú jelentése a megyék zöldterületeiről, parkjairól. Elszomorító, hogy Békés a 19 megyéből csak a 17. Kíváncsi lennék, hogy a megye városai között hányadik helyen van Békéscsaba. Biztosan sokan jártak már Gyulán, Szarvason, Orosházán és még sorolhatnám a többi várost, amelyeket számos szép, nagy park díszít, sétálóutcájuk ugyan nincs, de sok a fa és a zöldterület, sőt, jól felszerelt játszótereik vannak. Az utóbbiak miatt is maradnak szépek és védettek A parkok. A távolabbi városokat meg sem említem, mert biztosan az utolsó helyen lennénk országos viszonylatban. Pedig valamikor Békéscsaba a rendezett, szép városok közé tartozott. Miért maradt így le? Miért vagyunk ilyen közömbösek? Baj van a városi tanács zöldterületért felelősével? Vagy mi, csabaiak változtunk meg? Vagy az ideköltözöttek nem tudnak, netán nem akarnak vigyázni, segíteni? Békéscsabán is van zöldterület, park, ha kevés is, csak nem vigyázunk rá, összetévesztjük a játszóterekkel. Ha másképp nem megy, radikálisan kell eljárni a rongálókkal szemben, az emberek egészsége, környezete védelmében. Ha vigyázunk, és ősszel sok-sok fát, bokrot ültetünk társadalmi munkában, felzárkózhatunk a többi városhoz, és megyénk nem az utolsók között fog kullogni. Fabulya János, Békéscsaba A "Békés Megyei Népújság 1989. augusztus 15-i. keddi számában megjelent cikkükre — „Brutális bűncselekmény Békéscsabán; Agyonverték és tüzet raktak a hasán” — szerétnek reagálni. Cikkük legvégén a következőket írják: „Mostanában sok mindennel közömbösek vagyunk, mégis jó lenne eljutni odáig, hogy ne csak felháborodjunk valamin, ha tudunk, segítsünk is még időben!” Ha ez az írásom megjelenik a lapban, úgy érzem akkor teszek is egy icipicit talán annak érdekében, hogy többé ne ismétlődhessen meg sehol az ilyen és az ehhez hasonló bűneset. Azért fogtam tollat, mert nekem nagyon-nagyon fáj, hogy ezek a fiatal srácok ilyen brutális bűncselekmény elkövetésére vetemedtek. (El is ítélem őket. de nem úgy, mint érzésem szerint a többség.) Ha nem jó a megfogalmazásom, akkor előre is mindenkitől bocsánatot kérek. Én talán nem elítélném, hanem inkább megítélném a tetteseket. Büntetést is szabnék ki rájuk, de nem olyan súlyosat, mint azt sokan gondolják. Szerintem az ilyen ügyekben egészen más megoldást kellene találni. És ez a más megoldás a cikk végén már le íródott: a megelőzés. Sajnos, ez az eset már megtörtént és az ehhez hasonlók is megtörténnek, amíg nem vesszük komolyan a megelőzést. Mindezt a bevezetőt azért írtam lé, mert személy szerint én nagyon sajnálom ezt a két szerencsétlen fiatalt, akik — mint a cikkből is kitűnik — állami gondozott, lelkileg sérült gyerekek, akik nem tudják felfogni bűnös tettük súlyát sem, hiszen a bűncselekmény elkövetése után nyugodt lelkierővel elmentek szórakozni. S talán az egészet csak apró gyerekes csínytevésnek fogják fel. Ezek a fiúk szülői szeretet nélkül nőttek fel. Nem csak az áldozatot, hanem őket is mélységesen sajnálom, mert tulajdonképpen ők is vesztesek, hisz fiatal életük megpecsételődött a tettükkel. Sajnálom őket. mert valójában ők még nem nőttek fel. Még most is gyerekek, mert hiányzott és hiányzik az életükből valami. Azért tudok ennyire együttérezni velük, mert én a saját bőrömön tapasztaltam, hogy mit jelent az állami gondozás egy fiatal, pláne egy serdülő kamasz életében. Akinek mindent megadnak, csak egyvalamit nem: a szülői szeretetet. Azt semmilyen állami intézmény sem pótolhatja. Hiánya viszont későbbi életük során sérüléseket okoz, s az egyikből agressziót vált ki, a másikból pedig félelmet. Ez egyénenként változó. Most egy kéréssel fordulok a felnőtt társadalomhoz; szeressük fiainkat és lányainkat. Okosan szeressük! Neveljük őket az életre! Ne azzal szeressük őket, hogy mindent megadunk nekik, amit csak kiejtenek a szájukon, A gyereket nem szabad elhalmozni mindennel. Meg kell tanítani, hogy becsülje amit kap, hogy tudjon örülni is annak. Nekünk szülőknek és a felnőtt társadalomnak meg kell tanítani őket a becsületes munka örömére, s az önállóságra. Miközben pedig önállóságra- szoktatjuk, a háttérből irányítsuk őket szülői szeretettel és szigorral. Ez az a háttér, amelyre minden fiatalnak szüksége és igénye van. így állhatják meg majd helyüket a társadalomban, és építik fel maguknak a demokráciát és a szocializmust. Elnézést kérek, hogy így elkalandoztam a bűntény kapcsán, de úgy érzem, hogy a bajok gyökere valahol itt van. Ügy érzem, ez az ügy nem lehet senkinek sem a magánügye. Ez igenis közügy, és azt hiszem, hogy valahol itt kellene talán elkezdeni a demokratikus szocializmus építését. Én optimista vagyok és bízom a jövőben. És remélem, hogy nincs még minden elrontva, s még mindig lehet mindent tiszta lappal elölről kezdeni. Nekem se pozícióm, se magas beosztásom nincs, egyszerűen csak egy névtelen senki vagyok. Ezt az írást sem szereplési vágyból fogalmaztam meg, ezért is kértem a névtelenség homályát. Figyelemmel kísérem az országiban, sőt az egész világban végbemenő változásokat, és a változások közepette aggódom, de nem aggodalmaskodók a fiatalok, az ifjúság jövője miatt. Ám erősen hiszek abban, hogy az álmok egyszer valóra válnak. Azt kérem, hogy a múltat temessük el, és figyeljünk a jelenre és induljunk el töretlen hittel, reménnyel a szebb és boldogabb jövő felé. Végül szeretném elmondani, hogy én is szülő vagyok, és én sem vagyok a tökéletesség mintaképe. Én sem így neveltem a gyerekeimet, mint ahogyan itt, ebben az írásomban vázoltam. De ami késik, az nem múlik. Fogjunk össze mindannyian és kövessük a jó példát, amit nem kell senkinek sem tanítani, mert az mindenkinek a szívében van. az a saját lelkiismerete. A jó pé'da mindenki előtt ott áll és mindenki maga dönti el, hogy mit tart helyesnek és mit nem. Pontos név, cím a szerkesztőségben Visszhang ■ A közelmúltban 3 napos kerékpártúrát tetf 17 kisdiákkal Náfrádi Gáspár tanító és felesége Csanádapácáról Szanazugba. A 3 nap tele volt élményekkel, amiket egyhamar nem felejt el sem a kisfiam, sem 16 társa. Jártak Kígyóson a kastélyban, Gyulán a fürdőben, Békéscsabán a repülőversenyen, moziban, múzeumban, Pósteleken pedig a kutyaklállí- táson. Ami a tanítót és feleségét illeti, csak az elismerés szavaival tudok róluk írni, hiszen nem kis áldozattal és felelősséggel járt vállalkozásuk. Ezt köszönöm a 17 kisdiák és szüleik nevében. Tóthné Fodor Hona, Csanádapáca Figyelem, áramszünet! A Békéscsabai Állami Gazdaság Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy MEGNYITJA AUTÓKÖLCSÖNZŐJÉT karbantartási munkák miatt közületek és egyének Gyulán az alábbi területeken és időpontokban részére 1989. szeptember 4-én. áramszünetet tartunk: Kölcsönözhetők: 1989. szeptember 5-én Lada 1200 S (VÁZ 2101) 7-től 16 óráig: a Krinolín Lada 1500 S (VÁZ 2107) egész területén, a Románváros, Máriafalva típusú személygépkocsik. és Ojvári egész területén. 1989. szeptember 6-án 7-től 16 óráig: Felszabadítók Ügyfeleinket várjuk: Békéscsabai Állami úti lakótelepen, Újváriban Gazdaság, Békéscsaba, az iskola és a Fehér-Körös által bezárt területen. Szabadság tér 11—17. 1989. szeptember 7-én (MSZMP-garázs). 7-től 16 óráig: Óvári és Dénesmajor Telefon: 26-966/149. egész területén, A hálózati berendezéseinket Nyitva tartás: az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, hétfő, kedd szünnap, szerda: 8—19 ó., azok érintése csütörtök: 8—19 ó., életveszélyes és tilos! péntek: 8—19 ó„ Démász-kirendeltség. szombat: 7—13 ó„ Gyula vasárnap: 7—13 ó. Az augusztus 4-én megjelent, „Az időmet visszakérem” című cikkre az alábbi választ adjuk: A megye autóbusz-közlekedésének menetrendje minden évben tartalmaz módosításokat, többek között az utazóközönség által kezdeményezett változtatásokat is. A megyei menetrend árusítása előtt vállalatunk készített egy helyesbítő jegyzéket, amely a menetrenddel együtt, annak mellékleteként került árusításra. A panaszolt módosítást a melléklet tartalmazza. A gyulai üzemegység- igazgató a cikk megjelenése napján ellenőrizte az autóbuszpályaudvar pénztárosánál lévő menetrendet, mely az utólagos módosítást tartalmazta, így érthetetlen, hogy miért adott téves tájékoztatást a pénztáros. Az autóbusz helyes indulási ideje: 11 óra 30 perc. A gyulai autóbusz-pályaudvar a megye legrégibb ilyen létesítménye. Vállalatunk minden évben végez felújítást, állagmegóvást. A pályaudvar igen nagy forgalmú. Sajnos, az utasok egy része sem minden esetben vigyáz a pályaudvar tisztaságára, így a naponta végzett takarítás nyoma néhány óra múlva már alig látszik. Körös "Volán Békéscsaba * * * Az augusztus 14-i lapszámukban Z. I. (Békéscsaba) aláírással olvasói kifogás jelent meg Gazda Áruházunk hétfői zárva tartásával kapcsolatban. Szíves tájékoztatásul említjük meg, hogy hosszú évek tapasztalata alapján határoztunk úgy, miszerint a hétfői napokon tartunk szünnapot. Gazda Áruházunk megnyitása óta, sőt jogelődjénél, a vetőmagboltnál is ezt a gyakorlatot folytattuk, mivel csak így tudjuk összhangba hozni dolgozóink munkaidejét és a nyitva tartási időt, a gazdaságossági szempontokra is figyelemmel. Ezt megkérdőjelező észrevétel eddig nem érkezett. Olvasójuk észrevételezését ennek ellenére figyelembe vesszük, s szolgáltatásaink bővítése esetén, lehetőségeinkhez mérten megpróbáljuk valamilyen formájú kivitelezését javaslatának. Békéscsabai ÁFÉSZ Kié a közterületen termett mogyoró? A békéscsabai Penza lakótelep több nyugdíjasa arról értesített bennünket, hogy augusztus 25-én reggel 6 órakor különös zajra ébredtek. Hamarosan kiderült, hogy két férfi létrán állva veri le a mogyorót arról a fáról, amely a lakótelep 6. sz. házának falától két méterre van. Két hatalmas zsákkal szedtek, annak ellenére, hogy több ablakból rájuk szóltak: nincs joguk a mogyorószedésre. Egyébként hosszú évek óta a közeli ház lakói szedték le a termést, mindenki csak egy kis meny- nyiséget, saját fogyasztásra. „Nem tudjuk, hogy a megtépázott fa a város tulajdo- na-e, s a mogyoró kit illetett volna, de az biztos, hogy a Volkswagennel érkezett két férfit semmiképpen. A gépkocsi tetejére visszakötözött létra arra enged következtetni, hogy nagy mogyorószüretet rendeztek annak tulajdonosai, mégpedig mások kárára. Vajon nem meríti-e ki ez a tevékenység a jogtalan eltulajdonítás fogalmát?!” ,— kérdezték a nyugdíjasok. Nos, a városi tanács műszaki osztályán megtudtuk: a közterületen levő fákról a mogyorót bárki leszedheti. K magyar népet képviselte ? Nem vagyok fundamentalista, igaz, hogy a szélsőséges reformista irányzatot sem kedvelem. Azonban felháborított, hogy Kőszegh Ferenc, az augusztus 21-i prágai tüntetésen való részvételéről úgy nyilatkozott a televízióban: a magyar népet képviselte. Kérdezem én: milyen jogon? Ki hatalmazta fel rá?! S ezt akkor mondja, amikor riporterek —, akik munkájukat ott engedéllyel végezték —, s néhány fiatal, kik saját felelősségükre mentek ki a kritikus napra, letartóztatásban voltak, ö pedig nagy büszkén és szabadon, itthon kijelenti, hogy a magyar népet képviselte. A magyar népből én is egy vágyók. Engem — és gondolom másokat is — az képviseljen, akit erre felkérek vagy megbízok. (Azt hiszem, ezzel még sokan így vannak!) Tehát ki-ki a saját nevében beszéljen! Ri-né, Békéscsaba Bonyodalmas a hazautazás munka után Az elmúlt évben Békéscsabán, az Oláh István u.— Mezőgép között üzemeltetett 14-es jelzésű, munkaidőkezdésekhez és -befejezésekhez igazodó járatot a Volán megszüntette. Az V. kerületben (Jaminában) lakó Volán- és Mezőgép-dolgozók munkába járásához igazodóan az 1-es és 2-es körjárat útvonalát „térítették ki” a Mezőgéphez, s menetrendbe állították az 1V jelű, a Mezőgép és a vasútállomás közötti járatot. Ez az intézkedés bizonyára gazdaságossági okok miatt történt, azonban így a jaminaiak elvesztették a munkából való hazautazásuk 15.30 órai lehetőségét. A Mezőgép jaminai dolgozói rendszeresen kerülő- útón, más járatokon kénytelenek — nagy időveszteséggel — hazautazni, mert az 1 V jelzésű járat rendszertelenül közlekedik, s a májusi menetrendváltozás óta az 1-es kórjára^ délután nem jön ki a Mezőgéphez. A Volán helyi járataira vásárolt bérlet egyfajta szerződés, mely az utazót a menetrend szerinti járatokon való utazásra jogosítja. A Körös Volán illetékesei ezt azonban nem így fogják fel, mert a járat kimaradásai nyomán a hetente többször telefonon elhangzó panaszunkat nem orvosolják. Az 1 V járaton levő buszsofőrök szerint a jármű valamely távolsági járat befejezése után indul az 1 V útvonalra, ha azonban nagy a késése, el sem indul már. A járatkimaradásoknak valószínűen ez az oka, de ha így van, akkor intézkedni kellene. A bérlethez utazási lehetőséget is garantálni kell. A Körös Volán közömbössége számunkra érthetetlen, ugyanis sem a Mezőgép hivatalos kérésére, sem az utasok állandó reklamációjára nem hajlandók intézkedni. és ez az állapot tarthatatlan. (Ez a probléma hasonlóan érinti a Démász. a Körös Volán és a Rutex dolgozóit is.) Jaminai Mezőgép-dolgozók (29 aláírás)
