Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám

NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 30., szombat Rendhagyó párttanácskozás Várnában Kótai Géza nem írta alá a közleményt Szeptember 26—28. között Várnában tanácskozást tar­tottak 12 szocialista ország kommunista és munkás­pártjának nemzetközi kérdésekkel foglalkozó KB-tit- kárai. Az MSZMP-nek ez idő szerint nincs ilyen KB- titkára, a magyar pártot Kótai Géza, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője képviselte. A ta­nácskozás rendhagyónak bizonyult annyiban, hogy az MSZMP küldöttsége nem vállalt közösséget az ott el­fogadott közleménnyel, s csak ahhoz járult hozzá, hogy a dokumentum a magyar küldöttség részvételét és a delegációvczető felszólalását regisztrálja. A találkozóról Kótai Géza interjút adott az MTI szófiai tudósítójának, Nagy Károlynak. — Több mint másfél év­tizedes hagyományai vannak annak — mondotta —, hogy a szocialista országok KB- titkárai egyeztetik vélemé­nyüket nemzetközi kérdé­sekről, az európai helyzetről és megpróbálnak kijelölni valamiféle közös célokat, megállapodni valamiféle kö­zös törekvésekben. Ilyen volt a várnai tanácskozás is. — Az ilyen tanácskozá­sokról megjelenő közlemé­nyek azt a fordulatot szok­ták használni, hogy a „részt­vevők mélyreható vitát foly­tattak” a napirenden sze­replő kérdésekről, ami nem mindig fedte a valóságot. Volt igazi vita ezen a talál­kozón? Nem mindenki csak „a magáét mondta”? — Nagyon komoly, ese­tenként éLes vitákra került sor. Két napirendi pont sze­repelt a találkozón. Az egyik a világ-, illetve az európai helyzet értékelése, az ezzel kapcsolatos tennivalók számbavétele. A másik: ho­gyan alakul a szocialista or­szágok viszonya, az együtt­működés; miben tudunk egyetérteni, mint közös tö­rekvésben és mi az, amit sa­játosan nemzeti feladatnak kell tekintenünk. Vita volt a világ- és az európai hely­zet értékelésében. A kü­lönbségeket jelentőssé tette, hogy mindegyik ország a maga specifikus adottságai­ból kiindulva ítélte meg a folyamatokat. — A fent elmondottakból már következik, hogy dele­gációnk nem tudta azonosí­tani magát azzal a sajtónak szárút közleménnyel, amelyet a tanácskozás menetében a szerkesztőbizottság kialakí­tott. Több kérdésben alap­vetőnek bizonyultok a kü­lönbségek. Szeretném hang­súlyozni: itt nem taktikai megfontolásokról, nem sza­vakról, kifejezésekről van szó, hanem ennek az anyag­nak az egész tartalmáról, egész mondanivalójáról. — Kérhetek néhány konk­rét példát? — Az anyagban szó esik az úgynevezett szocialista tulajdon megszilárdításának feladatáról. A magyar kül­döttség azonban nem fogad­hatja el ennek abszolutizá­lását akkor, amikor az MSZMP célja a vegyes tulaj­don-forma és a valódi piac- gazdaság. Egy másik példa: a tanácskozás dokumentuma „bizonyos országokban” erő­södni látja a revansizmusit, a neofasizmust, a neonáciz- must. Megnevezése nélkül is világos, hogy itt az NSZK- ról van' szó — illetve közis­merten ellenünk is elhang­zott már a nacionalizmus, a sovinizmus vádja —, amit mi nem tudunk elfogadni. Bizonyára léteznek az emlí­tett erők, s nyilván előfor­dulnak Nyugat-Németor- szágban is, de az NSZK kor­mányának politikájára nem a revansizmus, nem a neo- nácizmus a jellemző. — A többiek teljes mér­tékig azonosulni tudtak a dokumentummal? — A szovjet delegáció magatartása, a szovjet kép­viselők véleménynyilvánítá­sa csaknem teljes összhang­ban állt a mi vélemé­nyünkkel. Szimpatikus volt, amit a bolgár résztvevők mondtak, s hasonlóképpen szólhatok a lengyelek által kifejtett nézetekről. Ügy vé­lem, hogy az elfogadott saj­tóközlemény nem egészen azt fedi, amit ezek a fel­szólalások tartalmaztak. Saj­nálatos módon az úgyneve­zett inercianyomaték folya­matosan érezhető volt. Az említett példáktól eltekintve nem éreztük igazán a pe­resztrojkát, a reformokat, a megújulást. Még kísért a múlt... — Az, hogy az MSZMP végül is nem vállalta fel a várnai tanácskozás írásban lefektetett következtetéseit, előidézte-e a többi pártkül­döttség ellenérzését? Számí­tani kell-e más pártok vala­miféle eltávolodásáról az MSZMP-től? —A légkör végig korrekt, kulturált volt. Sokan fejez­ték ki rokonszenvüket a ma­gyar állásponttal, különösen a „folyosói beszélgetéseken”, de a plenáris ülésen is. Nem hiszem, hogy indokolt lenne dramatizálni azt, ami tör­tént. A sokszínűség, a bizo­nyos kérdésekben való egyet nem értés nem akadá­lyozza, hogy egész sor más kérdésben a jövőben is együttműködjünk. A bolgár fővárosban pénteken este adták iki a szocialista or­szágok kommunista és munkáspártjai nemzetközi kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak Várnában megtartott tanácskozásáról elfogadott közleményt, amelyet — a 12 párt jelenlevő képvise­lői közül — egyedül Kótai Géza nem írt alá. A közleményből ez nem derül ki, minthogy ott csak „résztvevőkről” esik szó, azok között pedig valóban ott volt a magyar párt képviselője is, sőt — mint a dokumentumban is olvasható — fel is szólalt. Felszólalásában — de ez nem a közleményből tudható meg — Kótai Géza a leszerelésről és annak a szocialista országok ál­tali vállalásáról egyebek között elmondta: tarthatatlanná vált az a helyzet, hogy „a szocializmus és a tőkés rendszer közötti világméretű egyensúly alapja az egyre növekvő szintű katonai egyensúly legyen, és semmi más. Elfogadhatatlanná vált ez egy­részt azért, mert elfogytak hozzá eszközeink, belső gazdasági erőforrásaink. Keserűen kell belátnunk: oly mértékben lema­radtunk a gazdasági versenyben, hogy az egyensúly fenntartá­sa minden erőnket felemésztette. Ezzel függ össze a másik kö­rülmény, nevezetesen: magunk is rászorulunk a világ eszkö­zeire, a nemzetközi együttműködésből származó előnyökre. A nemzetek versenyében csak akkor tudunk helytállnj, ha gaz­daságunk megújul. Ehhez viszont szükségünk van a csakis az együttműködés útján hozzáférhető javakra, a tőkére, a tech­nológiára, a tudásra. Azt kell mondanom, hogy e tekintetben a pangás évei nemcsak a Szovjetuniónak okoztak óriási káro­kat. de szövetségeseinek is.” Érdekes volt az, amit Kótai a szocialista országok együttmű­ködésével kapcsolatban mondott. Szerinte a szocialista országok között „a bizalom és a türelem új minőséget jelentő szintjé­nek” kell kialakulnia, vagyis „az államközi kapcsolatokat nem­csak kelet—nyugati viszonylatban kell ideológiamentessé tenni, hanem a kelet—keleti, az egymás közötti relációban is. Sajná­latosnak tartom — mondotta az MSZMP képviselője —, hogy még mindig találkozunk olyan megnyilvánulásokkal, amelyek szerint ami az egyik vagy a másik országban történik, az „a szocializmust veszélyezteti”. Ugyancsak fontosnak mondotta Kótai „olyan politikai mecha­nizmusok kialakítását, amelyek lehetővé teszik az egymás kö­zött óhatatlanul felmerülő konfliktusoknak azok értékén törté­nő és kulturált kezelését. Még mindig hat az a régi szemlélet- mód — mutatott rá —, hogy a társadalmi rendszer azonossága minden mást megelőz, s ez még vitát sem tesz lehetővé. Ez az, ami végül is túlértékeli a mégis felmerülő nézeteltéréseket, így kapnak gazdasági kérdések politikai színezetet, emberi jogi problémák ideológiai köntöst”. Ceausescu Varsóban akarja megvédeni a szncializmust Augusztusi üzenetváltás Románia és Lengvelország között A román vezetés, személyesen Nicolae Ceausescu, a Varsói Szerződés tagállamai, az összes szocialista ország közös fel­lépését sürgette annak megakadályozására, hogy a Szolida­ritás alakíthasson kormányt és a LEMP lemondjon alkot­mányos vezető szerepéről. Ez derül 'ki azokból a dokumentumokból, amelyeket a Szolidaritás napilapja, a Gazeta Wyborcza tett közzé egész oldalon, ahol olvasható a LEMP Politikai Bizottságának a román fél lépését az ország belügyeibe való megengedhe­tetlen beavatkozásnak minősítő válasza is. Augusztus 19-én éjfélkor, azon a napon, amikor Wojciech Jaruzelski köztársasági elnök a visszalépett Czeslaw Kisz- czak helyett a Szolidaritást képviselő Tadeusz Mazowieckit ajánlotta miniszterelnöknek, a román külügyminisztériumba kérették Lengyelország bukaresti nagykövetét — írja a Ga­zeta Wyborcza. Ion Stoian, az RKP KB titkára, Constantin Oancea román külügyminiszter-helyettes jelenlétében a Ro­mán Kommunista Párt és személyesen Ceausescu elnök ne­vében szóbeli jegyzékben fejtette ki: Románia rendkívül ko­molynak ítéli meg a lengyel helyzetet, amelynek alakulása nem tekinthető Lengyelország kizárólagos belügyének. — A Szolidaritás megbízása az új kormány megalakításával, így a LEMP lemondása vezető szerepéről — fejtette ki a román politikus — ellentétes a szocializmus tudományos, forradal­mi építésének elvével és egyedül a legreakciósabb imperia­lista körök érdekeit szolgálja. Az RKP vezetése szerint a Román Kommunista Párt és Románia, mint szocialista or­szág, nem tekintheti a Lengyelországban történteket Len­gyelország belügyének, mert azok minden szocialista orszá­got érintenek. A LEMP lemondása politikai vezető szerepé­ről komoly csapás a Varsói Szerződésre, jelentős veszélyt jelent a .szocialista országok katonai szervezete számára, egyben jelentős támogatást jelent a NATO számára. A román párt- és állami vezetés szerint a szocialista or­szágok és a VSZ tagországai kommunista és munkáspárt­jainak közös álláspontot kellene elfogadniuk, olyat, amely­ben követelik: ne bízzák meg a Szolidaritást a lengyel kor­mány megalakításával. Románia szerint az új lengyel kor­mányt, mint a nemzeti megmentés, a szocializmus megmen­tésének kormányát a LEMP-nek, a LEMP-hez közel álló 7 milliós tagságú OPZZ szakszervezeti mozgalomnak kell lét­rehoznia a lengyel hadseregre és a lengyelországi demokra­tikus erőkre támaszkodva. A lengyel parlamenti választások eredménye — vélekedik a román vezetés — nem eredmé­nyezheti a lengyel nemzet, a lengyel munkásosztály érdekei­nek háttérbe szorulását. Az RKP azért fordul a LEMP KB Politikai Bizottságá­hoz, hogy felszólítsa: kövessen el minden lehetségest a szo­cializmus likvidálásához vezető politikai irányvonal meg­változtatása érdekében. Ügy vélekedik, hogy a kommunista pártoknak, a különleges lengyel helyzethez igazodva, egysé­gesen kell fellépniük annak megakadályozására, hogy a munkás—paraszt hatalom a reakciós körök kezébe kerül­hessen. A román vezetés azt követeli a lengyel munkás­osztálytól, a haladó lengyel erőktől, hogy védjék meg a szocializmust, lépjenek fel az imperializmussal szemben A román külügyminisztériumban a lengyel nagykövetet tájékoztatták arról is, hogy az RKP és Ceausescu személyes döntése értelmében még ugyanazon az éjszakán a Varsói Szerződés valamennyi tagországának nagykövetségét tájé­koztatják a román álláspontról. A román lépésre válaszul a LEMP KB Politikai Bizott­ságának augusztus 21-ei keltezésű válaszlevele határozottan visszautasítja azt a román állítást, hogy „a Szolidaritás részvétele a lengyel kormányban a legreakciósabb imperia-' lista körök érdekeit szolgálja”, és azt a megállapítást is, amely szerint az új lengyel kormány összetétele nem csak Lengyelország kizárólagos belügye, hanem érinti a többi szocialista országot is. A LEMP KB PB úgy értékeli, hogy „a román elvtársak­nak semmilyen alapjuk nincs a lengyel helyzet ilyen meg­ítélésére. A lengyel kormány összetétele, megalakításának módja kizárólag a lengyel nép belügye. Ennek az alapelv­nek a megkérdőjelezésére irányuló minden kísérlet ellentét­ben áll a nemzetközi jog alapelvével, a más államok bel­ügyeibe való be nem avatkozás normájával. Megengedhe­tetlen egy szuverén állam kormányáról eleve azt feltételez­ni, hogy bármilyen külső erő szolgálatában állna. A LEMP minden alapot nélkülöző állításnak tekinti azt, hogy a len­gyelországi változások komoly csapást jelentenének a Var­sói Szerződésre nézve és a NATO támogatását jelenítenék. Ezeket az állításokat minden alapot nélkülöző kísérletnek tekintjük, amelynek célja Lengyelország szövetségesi meg­bízhatóságának megkérdőjelezése.” A LEMP Politikai Bizottságának válasza végezetül le­szögezi: „A lengyel nagykövettel ismertetett román állás­pont ellentétes a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé bu­karesti állásfoglalásával, amelyet egyébként a román fél is aláírt, és amely úgy fogalmaz, hogy szocializmusnak nincs egyetemes modellje, senkinek sincs igazság-monopóliuma, a a szocializmus építése minden szocialista országban a helyi adottá.goknak, hagyományoknak és igényeknek megfelelően folyik. Elvárjuk, hogy minden szocialista ország, így Ro­mánia is tiszteletben tartsa a VSZ határozatait, azt a lefek­tetett alapelvet, amelynek értelmében a tagországok az egyenlőség, a függetlenség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján folytatnak együttműködést. A LEMP Politikai Bizottsága határozottan leszögezi, hogy a Lengyelországban és más szocialista országokban zajló folyamatok semmiben sem sértik Románia érdekeit, sőt, ép­pen ellenkezőleg: a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősödését szolgálják. „A Lengyel Egyesült Munkáspárt, amely valóban nehéz helyzetben van, megértést és támogatást vár a testvérpár­toktól, de nem olyat, amilyet a Román Kommunista Párt képvisel.” Garancia a békés átmenethez •> A magyar kormány véleménye a 24 tőkés ország által javasolt támogatásrél (Folytatás iaz 1. oldalról) ország jogosulttá válik a CECA európai bankkonzor­cium és az Európai Beruhá­zási Bank közösségi költ­ségvetés által garantált köl- csöneinek, valamint a kö­zösségben a fejlődő orszá­gok számára intézményesí­tett pénzügyi lehetőségek­nek" az igénybevételére. A kormány üdvözli a ma­gyar áruk piacra jutásának elősegítését szolgáló érdemi intézkedések bejelentését, a mennyiségi korlátozások ki­küszöbölését, általános vám- preferenciák nyújtását, tari- fális koncessziók biztosítá­sát. és különösen a mező- gazdasági termékek kereske­delmét érintő akadályok csökkentését. E konkrét ja­vaslatok elősegítik a vissza­rendeződés elkerülését és azt, hogy a reformfolyamat minél gyorsabban, minél kevesebb konfliktussal va­lósuljon meg. Hozzájárulnak a magyar gazdaság moder­nizálásának felgyorsításá­hoz, és elősegítik azt, hogy tartós partneri kapcsolatok alakuljanak ki az érintett fejlett ipari országokkal. Mindezzel a 24-ek olyan politikai és gazdasági at­moszférát biztosítanak Ma­gyarország számára, amely lehetővé teszi, hogy az or­szág a hosszúra nyúlt vál­ságos periódus után békés úton váljon a fejlett álla­mok demokratikus közössé­gének egyenrangú tagjává. A magyar kormány a 24-ek állásfoglalását a segítség­nyújtás lebonyolításának módját illetően is biztató­nak ítéli. Reális várakozás­sal tekint a novemberben összeülő magas szintű ta­nácskozás elé, abban a re­ményben, hogy hónapokon belül gyakorlatilag megkez­dődhet a támogatás. Ennek elősegítése érdekében igen .hasznos, ha a Közös Piac állandó képviselőt delegál Budapestre. A kormány se­gíteni fogja az összekötő magyarországi munkáját, mert abban érdekelt, hogy hazánk és a Közös Piac, va­lamint a 24-ek közötti pár­beszéd folyamatossága erő­södjön. Az elkövetkező hetek, hó­napok sorsdöntőek Magyar- ország békés demokratikus átalakulása szempontjából. Az országnak olyan politi­kai-gazdasági támogatásra van szüksége, amely gyara­pítja nemzetközi partnerei­nek bizalmát, s erősíti a re­formokat. Magyarországon tovább dolgozik az együttműködés fejlesztésével foglalkozó, a kormány mellett működő szakértői csoport, hogy a nyújtandó támogatás szá­mára olyan területeket is feltárjon, amelyekre eddig nem jutott elég figyelem. Matkó István szerint az ok­tatás, a továbbképzés, a kultúra, a környezetvéde­lem, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztése sem szorulhat háttérbe. A szakértői csoport javasolja azt is, hogy Magyarországa 24-ek támogatásával kapjon egy csatornát az európai Astra műholdon. Kedvező volna az is, ha Magyaror­szág igénybe vehetné a 24- ek támogatását a nyelvok­tatásban, a fiatal szakembe­rek európai ösztöndíjas kép­zésében is. 0 csehszlovák sajtó elítéli a parlament nyilatkozatát Csehszlovákia belügyeibe való beavatkozással vádolja a Rudé Právo Magyarorszá­got, amiatt, hogy a magyar parlament csütörtökön nyi­latkozatban határolta el ma­gát a huszonegy évvel ez­előtti magyar részvételtől a VSZ-tagállamok csehszlová­kiai katonai beavatkozásá­ban. A CSKP lapja, azt han­goztatta, az MSZMP Politi­kai Intéző Bizottságának ko­rábbi állásfoglalásához ha­sonló olyan nyilatkozatról van szó, amely kiragadja történelmi összefüggéseiből az 1968-as eseményeket és amelyet anélkül dolgoztak ki, hogy bármiféle konzultációt folytattak volna a csehszlo­vák féllel. „Nem kétséges, hogy az állásfoglalásnak, jól­lehet Magyarországnak köze FIGYELEM, Áramszünet! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk 1989. szeptember 30-án 7—15 óráig Gyulán: a Kisváros egész területén, a Kuznyeck lakótelep Mágocsi—Sz. István út által bezárt területén, valamint a Lenin út— Part utca—Attila u. és a Semmelweis utca által bezárt területen. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, azok megközelítése és érintése ' életveszélyes és tilos! Démász-kirendeltség, Gyula van az eseményekhez, az a célja, hogy beavatkozzon Csehszlovákia belügyeibe” — hangsúlyozta a Rudé Právo. A többi prágai napilap, a Csehszlovák Néppárt lapja, a Lidová Demokracie, a szakszervezetek lapja, a Prá- ce, a Csehszlovák Szocialis­ta Párt lapja, a Svobodné SIovo és a Mladá Fronta cí­mű ifjúsági lap a magyar állásfoglalásról azt írta, hogy a' hasonló nyilatkozatokkal kapcsolatban a csehszlovák szervek az utóbbi hetekben világosan állást foglaltak. A csehszlovák szervek egyértelműen elutasították e nyilatkozatokat, hangsúlyoz­va azok illetéktelenségét és azt a tényt, hogy eltorzítják az 1968-as csehszlovákiai eseményeket — szögezte le a négy prágai lap. VASÄRNAP AUTÓPIAC A BÉKÉSCSABAI AUTÓJAVÍTÓ VÄLLALAT PARKOLÓJÁBAN. Szíves figyelmükbe ajánljuk a használt személy- és teher­gépkocsik készpénzes, ill. bizományos értékesítését. Nyitva tartásunk: hétköznap 7—15 óráig, autópiaci napokon 7.30—12 óráig várjuk érdeklődésüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom