Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
1989. szeptember 27., szerda o igmui-wa A törvényjavaslat az előzetes letartóztatás elrendelését a büntetőeljárásnak a vádirat benyújtása előtti — tehát nyomozási és ügyészi — szakaszában is a b'róság jogkörébe utalja. A törvényjavaslat előírja, hogy a bíróság előzetes letartóztatás elrendelésekor a gyanúsítottat hallgassa meg. Ezen a védő is jelen lehet, indítványt tehet, fellebbezési lehetősége van. Az előzetes letartóztatás új szabályozása az őrizetre vonatkozó rendelkezések módosítását is szükségessé teszi. Az őrizet a gyanúsított megfosztása a személyi szabadságától, amelynek elrendelésére a nyomozó hatóság, például a rendőrség is jogosult. A leghosszabb tartama jelenleg 72 óra, ezt a törvényjavaslat 5 naara emeli. Ez a bíróság határozatának a megalapozottságát szolgálja. Jelentősen szélesednek a terhelt és a védő eljárási jogai. A büntetőeljárási törvényt módosító jogszabály hatályba lépését a törvény- javaslat — a büntető törvénykönyv módosításától eltérően — nem a kihirdetés napján, hanem 1990. március 1-jében határozza meg. A kormány által elfogadott javaslat katonának csak a néphadsereg és a határőrség tényleges állományú tagjait, és azokat tekinti, akik nem a fegyveres erőknél teljesítenek tartalékos katonai szolgálatot. Ennek megfelelően a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek katonai bűn- cselekmény tettesei, és az általuk elkövetett bűncselekményekért a rendes bíróságok előtt felelnek. Végezetül Kulcsár Kálmán a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén felmerült javaslatok megfontolását ajánlotta. Mindezekre figyelemmel a bizottság javaslatait elfogadhatónak tartom — mondotta, elfogadásra ajánlva a törvényjavaslatokat. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat vitája. Az ülésszak ma, szerdán a büntető törvénykönyv, illetőleg a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok együttes vitájával folytatódik. Átfogó büntetőjogi reformra van szükség kai vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse. A politikai bűncselekmények közül az elmúlt időszakban a legtöbb kritikát az izgatás törvényi szabályozása váltotta ki. Ennek oka az, hogy az izgatás bűn- cselekménye a legszorosabb összefüggésben van a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával; az élesedő politikai küzdelmek résztvevői jórészt e rendelkezések miatt érzik magukat fenyegetett helyzetben. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy ez a cselekmény jellegénél fogva a közösségi érzületet, a köznyugalmat sérti, ezért az állam elleni bűncselekmények köréből elhagyható. A cselekmény teljes dekriminali- zálása azonban-nem kívánatos. Az átmeneti időszakban különösen fontos, hogy a politikai küzdelmek demokratikusan, kulturált keretek között folyjanak. A gyűlöletre uszításnak, a gyalázkodásnak a közéletben nem lehet helye. így a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre uszítás — függetlenül attól, hogy a csoport milyen alapon szerveződött — mindenképpen tilos, a csoporttal szembeni gyalázkodás viszont nem elsősorban a közrendet sérti, ezért nem a Btk. XVI. fejezete alapján, hanem személy elleni bűncselekményként büntetendő. A büntetőeljárási törvényt módosító törvényjavaslat rendelkezéseiből Kulcsár Kálmán a következőket emelte ki : Ott láthatjuk a szavazás eredményeit? Szarvas Andrásné és Vass Józscfné zást. A törvényjavaslat elfogadásával tizenkilenc — ma már indokolatlan — korlátozó rendelkezés szűnik meg. A megmaradók alapvetően megegyeznek a kivándorlás korlátáival. A belügyminiszter expozéjában külön érintette a hadkötelesekre vonatkozó szabályozást. A kérdéskör szabályozására a javaslatban két változat szerepel. Az „A” változat szerint a sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles, valamint az, aki behívóparancsot vagy behívása várható időpontjáról értesítést kapott, csak a honvédelmi miniszter hozzájárulásával utazhat külföldre. A „B” változat e korlátozást kiterjeszti minden sorkatonai szolgálatot még nem teljesített hadkötelesre, amennyiben három hónapnál hosszabb időre kíván külföldre utazni. A kormány az „A” és „B” változat ügyében az Országgyűlést kéri fel döntésre. A jelenleg hatályos jogszabály a külföldön tartózkodás időtartamát általában 90 napban határozza meg. A Parlament elé került javaslat már nem korlátozza a külföldön tartózkodás időtartamát, ezáltal megszünteti a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalmát és a hozzá kapcsolódó szankciókat. A jövőben csak a fegyveresen elkövetett tiltott határátlépés minősül bűncselekménynek, a többi eset pedig szabálysértés. A javaslat szerint az útlevél a magyar állam tulajdona. Ennek rögzítése a törvényben megfelel a nemzetközi szokásoknak, és megalapozza azt a jogot is, hogy a külföldi hatóságok által elvett útlevél diplomáciai úton visszakövetelhető legyen. Csökkennek az • útlevélfajták. Teljes egészében megszűnik a külföldön élő magyar állampolgárok részére eddig kiadott, és őket indokolatlanul megkülönböztető külön útlevél. A jövőben — függetlenül tartózkodási helyétől — minden magyar állampolgár magánútlevelet kap. A nemzetközi gyakorlatban sok értetlenséget és félreértést kiváltó hazatérési engedély helyett, a külképviseletek magánútlevéllel látják el azt a magyar állampolgárt is, aki ideiglenes külföldön tartózkodása során az útlevelét elvesztette. — A javaslat nem rendelkezik a szolgálati útlevélről. Ennek megszüntetése meglehetősen sok vitát váltott ki a törvényjavaslat előkészítése során. Megtartását azonban nem lehet nyomós érvekkel alátámasztani. A diplomata-útlevélre jogosultak körét a javaslat elfogadása esetén először szabályozza majd nyilvánosan kihirdetett, magas szintű jogszabály. Ez ideig ezt kormányhatározat tartalmazta. Elfogadva az eddigi viták többségi álláspontját, a kiegészítő törvényjavaslat szerint valamennyi államtitkár, továbbá az országgyűlési képviselők házastársai és gyermekei is jogosultak lesznek diplomata-útlevélre. Rámutatott: a ki- és bevándorlás, a hazatérés és a külföldre utazás jogának a nemzetközi kötelezettségekkel is összehangolt szabályozása a magyar jogrendszer több területét is érinti. Kihatással van a pénzügyi, a társadalombiztosítási, a szociális és egészségügyi, a lakásgazdálkodási, a munkajogi és ezen túl egyéb jogterületekre is. A kormány ezért szükségesnek tartotta, hogy a most beterjesztett törvény- javaslatokhoz kapcsolódóan az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői - intézkedjenek a ha táskörükbe tartozó jogszabályok felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására úgy, hogy azok e !ör- vényjavaslatokkal egy időben hatályba léptethetők legyenek. Ezért is szól úgy a javaslat, hogy a törvények hatályba lépésének időpontja 1990. január 1. A belügyminiszter kérte az Országgyűlést: értsen egyet azzal, hogy a törvény- javaslatok hatályba lépéséig az eljáró szervek az érvényes jogszabályokon alapuló és a mérlegelési jogkörbe tartozó szankciókat a továbbiakban ne alkalmazzák. A vita után a belügyi tárca vezetőjének válaszát határozathozatal követte. Elsőként a ki- és bevándorlási törvényjavaslatról szavaztak a képviselők. A tervezetet módosítás nélkül, 332 szavazattal 2 ellenében' törvényerőre emelték. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat ügyében elsőként Horváth István módosító indítványát tették mérlegre, s a javaslatot 251 szavazattal, 37 ellenében, 38 tartózkodás mellett elfogadták. A képviselők ezután megkezdték a büntetőeljárási törvény módosításáról, valamint a büntető törvény- könyv módosításáról szóló javaslatok együttes tárgyalását. A mindkét törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokra tekintettel a Házszabály szerint a törvényjavaslatokat két olvasatban, általános és részletes vitában tárgyalták meg a képviselők. A bűncselekmény által támadott és a jogilag védett tárgy az alkotmány, illetve az alkotmányon alapuló rend. Tiltani és büntetni az alkotmányos rend elleni támadásokat kell, értve ezen mindazokat a cselekményeket, amelyek az alkotmányban megfogalmazott, vagy az azon alapuló intézmény- rendszer és társadalmi viszonyok ellen irányulnak. A büntető törvénykönyvet módosító törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseit ismertetve a miniszter kifejtette: — A törvényjavaslat az összeesküvés bűncselekménye helyett két új, az alkotmányos rend védelmét szolgáló törvényi tényállást iktat be a büntető törvény- könyvbe : az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását és az alkotmányos rend elleni szervezkedést. Az alkotmányos rend elleni szervezkedést az követi el, aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, illetve olyan szervezet tevékenységében vesz részt, amelynek az a célja, hogy a magyar állam alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa. A lázadás az új szabályozás szerint olyan tömegzavargás, amely nem általában az alkotmányos rend ellen irányul, hanem közvetlen célja az, hogy az Országgyűlést, az Elnöki Tanácsot, a Legfelsőbb Bíróságot vagy a Minisztertanácsot alkotmányos jogkörének gyakorlásában erőszakBékés megyeiek egy csoportja az ülésteremben Szerény karácsonyi ajándék Ha szerény mértékben is, de a kisnyugdíjasok 2 ezer forint körüli kiegészítő pénzre számíthatnak karácsonyi ajándékként a kormánytól. Legalábbis ezt jelentette be az ülésszak napján Németh Miklós miniszterelnök, hivatkozva arra, hogy a társadalombiztosítás költségvetési forrásból erre még futja. Bár sovány vigasz a kispénzű embereknek, mégis pozitív gesztusnak mondható a miniszterelnök bejelentése. De vajon az inflációs sokk alól mikor mentesíthető legalább részben a nyugdíjas? Lehetséges-e oly módon reformálni ellentmondásokkal terhes nyugdíjrendszerünket, hogy az idős emberek kiszolgáltatottsága mérséklődjön? Többen felvetik, legfőképpen ellenzéki körökben, hogy egységes nyugdíjat kellene adni mindenkinek, tarthatatlan és egyre irritálóbb, hogy tíz-tizenötszörös nyugdíjkülönbözetek vannak. Csehák Judit szociális é« egészségügyi miniszterrel beszélgetve a szünetben megtudtuk, hogy a jelenlegi problémákat, ellentmondásokat mindenképpen enyhíteni kívánja a kormány, bár a mikéntről egyelőre még nem tud felelősen nyilatkozni, hiszen a műhelymunka még tart. Előreláthatóan marad az állampolgári jogon szerzett alapnyugdíj. Ezt nyilván módosítja továbbra is a munkában eltöltött évek száma, illetve a fizetett társadalombiztosítási járulék összege. A kormány jelenleg nem tervezi, hogy a Nyugat-Európában alkalmazott azonos szintű nyugdíjrendszert bevezeti, mert erre nincs állami fedezet. Tervek szerint azonban a jövőben nem csupán a létminimum körüli nyugdíjak értékmegőrzését oldják meg, hanem a középnyugdíjak értékállóságát is. Mindenképpen szeretnék megakadályozni, hogy a nyugdíjasok közötti nivellálódás tovább fokozódjon, illetve az elszegényedők létszáma gyarapodjon. Ha létrejön az ön- kormányzati társadalombiztosítás, a nyugdíjak értékállóságáról a jövőben is a parlament dönt. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéja Elöljáróban utalt arra, hogy a büntetőjog kötődése az alkotmányhoz igen erős. A megváltozott körülmények között újra kell gondolnunk a büntetőjog funkcióit, szerepkörét. Ez átfogó büntetőjogi reformot tesz szükségessé, amely kiterjed a büntetőjog, a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás egészére. Ennek megvalósítása hosszabb időt igényel, bár az előkészítés elméleti munkái már megindultak. — A két törvényjavaslat alapvetően arra a feladatra vállalkozott, hogy az átmeTörvény törvényt bont? Ha valakit szavazópolgárai törvényesen képviselővé választanak, még közel sem biztos, hogy képviselheti is őket a parlamentben. Legalábbis ez derült ki az őszi ülésszak első napján. A tisztelt ház szabályai szerint ugyanis, addig, amíg a honatyák szavazati többséggel nem szentesítik a törvényes választók akaratát, illetve az országyűlés választóbizottságának jelentését, addig^ az újdonsült képviselőnek a folyósón kell várakoznia. Szerencsére az MDF győztes képviselői mégis elfoglalhatták méltó helyüket kezdés után egy órával az ülésteremben. Mert a honatyák többsége igen szavazattal voksolt. Persze kérdés, vajon mi történik akkor, ha esetleg a nemleges válasz több? neti időszak igényeihez igazodva végrehajtsa a legszükségesebb módosításokat, újrafogalmazza a büntető törvénykönyv állam elleni bűncselekmények fejezetének törvényi tényállásait és — nemzetközi kötelezettségvállalásunkkal összhangban — megreformálja a büntetőeljárás során alkalmazott személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedéseket, erősítse az eljárási garanciákat, szélesítse az eljárás alá vont személyek és a védelem jogait. A büntető törvénykönyvet módosító törvényjavaslat — mondotta — az átmeneti időszak politikai küzdelmeinek büntetőjogi kereteit jelöli meg. A célunk az volt, hogy a már megindult, illetve a közeljövőben kibontakozó politikai és választási küzdelmekre figyelemmel a törvény a politikai tevékenység nagyobb szabadságát garantálja, és egyben biztosítsa az átalakuláshoz szükséges politikai stabilitást. Kulcsár Kálmán ezután a felülvizsgálat és az újraszabályozás alapvető szempontjait vázolta: — A törvényjavaslat egyik célkitűzése az volt, hogy a büntetőjogi fenyegetettség körét az indokolt és szükséges mértékre korlátozza. Nem büntethető tehát a véleménynyilvánítás szűk családi vagy baráti körben történve, még akkor sem, ha egyébként büntetőjogilag védett értékeket érint. El kellett hagyni azokat a rendelkezéseiket is, amelyek a változtatásra irányuló politikai törekvések akadályává válhatnak. Ezért törölni kellett például olyan több bűncselekmény törvényi tényállásában is szereplő fogalmat, mint az állami, társadalmi, gazdasági rend gyengítése. A parlamenti tudósításokat készítették: László Erzsébet, Rákóczi Gabriella. Fotó: Gál Edit.
