Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Rázósnak vélt sima és nem várt nehéz ügyek a megyei tanács ülésén Békés Megye Tanácsa, Murányi Miklós megyei ta­nácselnök vezetésével tegnap ülést tartott Békéscsabán, az ifjúsági házban. A napirend a következő volt: — jelentés tanácshatározatok végrehajtásáról, — Békés Megye Tanácsa és Szervei Szervezeti és Mű­ködési Szabályzatának elfogadása, — a megye nevelési, oktatási intézményeinek műkö­dési feltételei, — a megye iparszerkezetének fejlesztése, a szerkezet- váltás tapasztalatai és feladatai, — bejelentések, interpellációk. A csaknem ötórás tanács­kozás bővelkedett fordula­tokban, úgynevezett sima ügyek és rázós témák vál­tották egymást. Első harma­dára jutottak az előbbiek, köztük — bármily furcsa! — az 1988. évi Budapesti Nem­zetközi Vásár kiadásainak rendezéséről szóló előter­jesztés (ennek első forduló­ját júliusban már tárgyalta a testület, az e témában tar- 'tott sajtótájékoztatóról la­punkban is beszámoltunk), valamint a szervezeti és mű­ködési szabályzat elfogadá­sa. A BNV-üggyel kapcso­latban a tanács utasította a végrehajtó bizottságot. in­Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályá­nak vezetője azzal kezdte, az épületek állaga, az isko­lák technikai felszereltsége, az országos átlag alatti, s ez a tény határozta meg a VII. ötéves terv célkitűzése­it is. A középiskolások nö­vekvő létszámához szeret­nék biztosítani az osztály- termeket, és minél keve­sebb szükségtanteremben ta­nítani az általános iskolá­sokat. Az oktatási törvény egy- egy óvodai csoport létszá­mát 20 gyermekben hatá­rozza meg, a valóságban azonban (főként a békéscsa­bai, gyulai és orosházi lakó­dítson peres eljárást az Or­szágos Piackutató Intézet el­len, a vizsgálat szerint a tisztességtelen ármegállapí­tásból eredő, több mint 2,6 millió forint visszatérítésére. Ugyancsak utasította a vég­rehajtó bizottságot, hogy az előterjesztést valamennyi dokumentummal együtt tá­jékoztatás céljából a megyei főügyészségnek adja át. Az elfogadott szervezeti és mű­ködési szabályzatra a ké­sőbbiekben visszatérünk. A nagyobb vitát kiváltó té­mák sora a megye nevelési, oktatási intézményeinek működési feltételeiről szóló előterjesztéssel kezdődött. telepeken) nem ritkaság a 30-nál is több gyerek egy közösségben. Az általános iskolai napközikben a ma­gas térítési díjak miatt ugyan kevesebb a gyerek, mégis gondot jelent a kony­hák kapacitása, állapota, az éttermek szűkössége. Az is­kolák több mint felében nincs tornaterem, a sport­udvar és tornaszoba csak részben pótolja hiányukat. Az általános iskolai diák­otthoni hálózat is felújítás­ra szorul. Bővítik, rekonst­ruálják a szarvasi szlovák­nyelvű általános iskolát és • diákotthont, ehhez 10 mil­lió forintot a Művelődési Minisztérium biztosított. A legnagyobb gondot a középfokú oktatás és kollé­giumi elhelyezés feltételei­nek biztosítása jelenti. A demográfiai csúcson 1991— 92-ben mintegy 18 ezer gyermek oktatásának felté­teleit kell biztosítani. A ko­rábbi évekhez viszonyítva csökkent a gimnaziurftok iránti érdeklődés, némikép­pen emelkedett a szakkö­zépiskolai tanulólétszám, és egyre többen akarnak szak­munkásképzőben tanulni. A szakmát tanulóknak, a tech­nikusképzésben résztvevők­nek jobb szakmai, technikai eszközöket kellene biztosí­tani. Adottak a számítógé­pek, a szemléltető eszközök, szakember által irányított működtetésük viszont nem. Évről évre romlanak az intézmények működési fel­tételei, az ellátások színvo­nala. A pedagógusbéreket nem befolyásolja, milyen Hajdú Mihályné kondoro- si tanácstag maga és peda­gógustársai nevében hangsú­lyozta, a kellően felkészült, rátermett pedagógus szemé­lyiségének meghatározó sze­repét. A gyakorló pedagógu­soknak éppen a tanulók ér­dekében kell biztosítani az önműveléshez, a hivatás va­lódi gyakorlásához a felté­teleket. Dr. Soós Tibor JCunágota képviseletében a nyelvi és a számítástechnikai képzés fontosságáról szólt, mert csak e két terület fejleszté­sével van keresnivalónk Eu­rópában és a világpiacon. Szokolay Zoltán, az MDF békéscsabai szervezete ne­vében erkölcsileg támadha- tónak nevezte a textilszak­munkásokat képező iskola elhelyezési feltételeit Békés­csabán, mely szerint az ok­tatási igazgatóság használa­táért a tanács bérleti díjat fizet az MSZMP-nek. Java­solta, hogy legyen ez az épü­felszereltségű iskolában dol­goznak. 1988 decemberében a megyei pedagógus-átlag­bér 7624 forint volt, míg a szellemi dolgozóké 10 ezer 140. Az országos átlagbér­hez képest még nagyobb a lemaradás, és a béremelés jelenlegi szisztémája szerint ez még tovább nőhet. Emi­att is sok a pályaelhagyás a frissen végzettek köréből. A szóbeli kiegészítőben hangzott el, hogy a tudást jobban megalapozó iskolá­kat és az erre épülő gim­náziumokat, két tannyelvű középiskolákat szeretnék to­vábbfejleszteni. Bővítenék az idegen nyelvek és a szá­mítástechnika oktatását, nö­velnék a szakmai képzés színvonalát. Az üzemek ér­deke a kellően felkészült szakmunkások képzése, e te­rületen azonban nem kellő­en segítő partnerei az okta­tásnak. let az államnak átadandó pártvagyon része, az MDF szívesen átveszi és ingyen az iskola rendelkezésére bocsát­ja. Varga Zoltán az orosházi MDF képviseletében fejezte ki aggodalmát az oktatás jö­vőjéért. Nem érzékelhető re­formirányú elmozdulás az oktatás irányításában. A pártállamiság jelenlegi rend­szere meghatározza a peda­gógus szabadságát, mit és hogyan tanítson. Az iskolák legyenek önálló alkotó, depo- litizáló alapon működő mű­helyek. Felhígult a pedagó­guspálya és a béremeléssel sem várható a színvonal nö­vekedése. A pályára alkal­matlanokat el kell távolíta­ni az iskolákból. Javasolta egy független reformbizott­ság alakítását. Dr. Bereczky Elemér, az oktatási igazgatóság igazga­tója a tárgyilagosság kedvé­ért az eddig hallottakat ki­(Folytatás a 3. oldalon) Hiányzik, kevés, nem lehet... Vélemények pro és kontra Sarkalatos törvények Hétfőn a Politikai Egyez­tető Tárgyalásokon konszen­zus született az úgynevezett sarkalatos törvényekről. Ezek olyan jogszabályok, amelyek — jelentőségüket tekintve — csak történelmi léptékkel mérhetők. A Minisztertanács a teg­napi ülésén ennek szellemé­ben, a politikai megállapo­dás tiszteletben tartása mel­lett, fogadta el az Alkot­mány módosításáról, a pár­tok működéséről és gazdál­kodásáról, az Alkotmánybí­róságról és az országgyűlé­si képviselők választásáról szóló törvényjavaslatokat. Csütörtöki ülésén a Mi­nisztertanács törvényerejű rendelettervezetet fogadott el a bírósági cégnyilvántar­tásról és a cégek törvényes­ségi felügyeletéről. A kormány ma folytatódó tanácskozása után előrelát­hatóan már a szokásos mó­don, szóvivői sajtókonferen­cia lesz. Közlemény n Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottság 1989. szeptember 21-1 üléséről A Mandátumvizsgáló Bizottság áttekintette a kongresz- szusi küldöttválasztás eddigi folyamatát. Ügy foglalt állást, hogy a párttagság létszáma alapján megállapított keretszá­mon felül választott kongresszusi küldöttek mandátumát nem tekinti érvényesnek. A Mandátumvizsgáló Bizottság megerősíti azt a koráb­ban már nyilvánosságra hozott állásfoglalását, hogy sem a küldöttek visszahívására, sem akadályoztatásuk vagy lemon­dásuk miatt megüresedett mandátumuk újbóli betöltésére a jelenlegi választási gyakorlatban nincs mód. A választási eljárások kimunkálása során néhány helyen felvetődött a pótküldötti intézmény bevezetése, illetve a már megválasz­tott kongresszusi küldöttek visszahívhatósága is. Az ilyen javaslatok a mandátumok rövid időtartama miatt indokolat­lanok, és a jelenlegi választási gyakorlatban nem fogadha­tók el, ugyanis ezek csak a hosszabb időre szóló, tartós meg­bízatások esetében lennének célszerűen alkalmazhatók. A kongresszusi küldöttválasztás során eddig szerzett ta­pasztalatok tükrében a Mandátumvizsgáló Bizottság ismé­telten és nyomatékkai felhívja a pártszervezetek figyelmét az ez év augusztus 17-én e kérdésekben már nyilvánosságra hozott állásfoglalására. Csabai termék is nagydíjas Csütörtökön a kőbányai vásárvárosban kiosztották az őszi BNV díjait. Kelemen Lajos, a díjbi­zottság elnöke az ünnepsé­gen elmondottta: az idei őszi BNV-re 195 pályázat érkezettt, ezek közül a díj- bizottság 13 terméknek, il­letve termékcsaládnak ítélte oda a nagydíjat, s 26 ter­méket tartott érdemesnek a vásárdíjra. A díjbizottság megítélése szerint a termé­kek színvonala ezúttal lé­nyegesen magasabb volt, mint a korábbi években, ám a ruházati ipar, a szórakoz­tató-elektronika és a lakás- felszerelések gyártóinak pá­lyázó kedve nagyon vissza­esett. A díjbizottság elnöke ez­után átadta a díjakat. Nagy­díjas lett egyebek között a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat több előre­csomagolt baromfiterméke is. Mai számunkból: Szervezett érdekvédelem (4. oldal) Spanyol est a Halászban (4. oldal) Jövő heti rádió- és tv-müsor (5—6. oldal) A dicséret kis fiókban is elfér (8. oldal) Miről iruok szombatoo? állj meg, Hidvégi Zsófi! (8. oldal) Szent Mihály-nap közeledik (9. oldal) A rémület percei Békéscsabán (11. oldal) Nyári malacságok (12. oldal) Viz, belvíz, árvíz! II pécsiek és a gyulaiak közös védelmi gyakorlaton Cölöpverés a vízen Fotó : Kovács Erzsébet „Telex a Dél-dunántúli Kövizig vezetőjének, Pécs: A Sebes-Körös 18,5—57,0 km közötti szakaszán feltétele­zett rendkívüli árhullám okozta töltésmeghibásodások, va­lamint a folyón levonuló ismeretlen eredetű úszó szennye­ződések elhárítására igazgatóságunk műszaki segítséget kér... Gyula, 1989. szeptember 18-án 06 óra, dr. Goda Péter igazgató.” S hat óra múltán már út­ban a Körösökhöz a 24 ko­csiból álló, gépmonstrumo­kat. konténerkonyhát, rádi­óskocsit, s számos, az árvízi védekezéshez szükséges be­rendezést, felszerelést cipelő, rend őr járőrkocsi vezette pé­csi konvoj. A telexriasztás után 12-13 órával az osztag- vezető immár a Sebes-Körös partján, a fokközi telepen jelenti, hogy bevetésre ké­szek. Homokzsákok, nyúlgát- építés, lapátoló emberek, buzgár köré emelt ellennyo­mó medence, a daru a le­vegőben aggregátort lóbál, a vízügy munkásai, vezetői — gyulaiak és pécsiek együtt — begyakorlottan teszik a dol­gukat. Víz, víz, árvíz. Mindez szerencsére csak egy feltételezett helyzetben végrehajtott közös védelmi osztaggyakorlat, amelyet a gyulai igazgatóság területén a héten tartottak meg Fok­köz térségében. S bizony ez év májusában megtörténhe­tett volna, hogy igazából is a pécsiek segítségét kell kér­ni, akkor ugyanis a mostani gyakorlat helyétől 10 kilo­méternyire kritikus helyzet alakult ki, a Sebes-Körös vízszintje megközelítette a töltéskoronát, veszélyeztetve elsősorban Vésztőt. Azóta ezt a kritikus szakaszt mintegy 8 és fél kilométeren, összesen 17 millió forintos költséggel megerősítették, rövidesen a földmunkák is befejeződnek. A Körösök védvonalán egyébként a 47 hasonló, ve­szélyes holtágkeresztezésből még 20 olyan van, ahol a- ta­lajmechanikai feltárások sze­rint be kell avatkozni. S hogy ez mennyire fontos, azt bizonyítja a tény: az 1980-as kettős-körösi árvíz és gátsza­kadás is ilyen keresztezésben történt. Épp ezért a követ­kező két-három évben ezeket a helyeket sorraveszik, s el­végzik a szükséges munká­latokat. Visszatérve a közös védel­mi osztaggyakorlatra, szep­tember 21-én, tegnap a fok­közi telepen az árvízvédeke­zési, belvízvédekezési és víz­minőségi szakterületet átfo­gó gyakorlat keretében be­mutatót és sajtótájékoztatót rendezett a Dél-dunántúli és a Körös-vidéki Környezet- védelmi és Vízügyi Igazga­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom