Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-20 / 222. szám

NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 20., szerda 0 megyei tanács készülődik a választásokra Kialakultak a választókörzetek Békés megye tervezett hat országgyűlési választókörzete Csodálatos cseppek Sorbaállás a reménységért... A nemzeti „háromoldalú asztalnál” konszenzus ala­kult ki a választójogi tör­vényjavaslatról. Ismeretes, hogy a jövő parlamentjében csökkentik az országgyűlési képviselők számát. Eszerint átlag 70 ezer polgár választ eg.v-egy honatyát. Békés me­gyében most 426 ezer lakos él, ennek megfelelően hat választókerület kialakítása lehetséges. A megyei tanács — párhuzamosan a kerék­asztal-tárgyalásokkal —, megkezdte az új választó- körzetek összeállítását. Mintegy két héttel ezelőtt írásban értesítették me­gyénk pártjait, politikai és érdekvédelmi szervezeteit, hogy ki-ki tegye le az asz­talra elképzeléseit. Hétfőn délután, Békéscsa­bán, a megyei tanács épü­letében dr. Pataki István, vb-titkár vezetésével az ér­dekelt felek egyeztették ál­láspontjaikat. A feladat nem volt köny- nyű, hisz a választókörze­tek kialakításakor olyan op­timális megoldást kellett ta­lálni, amely igazodik me­gyénk szerkezetéhez, föld­rajzi és történelmi tradíciói­hoz. A konzultáció eredménye­képpen — teljes egyetértés­sel — a képünkön látható megoldást fogadták a jelen­lévők, kiegészítve azzal, hogy szükségesnek látnák egy hetedik választókörzet kialakítását is. Az elképze­lések szerint ez Békéscsaba tágabb értelemben vett von­záskörzeteiből állna. A megyei tanácsnál el­mondták: „A választókor-, zetek központjainak kijelö­lése csupán gyakorlati kér­désként merült fel.” Vagyis azt mérlegelték, hogy az adott körzetben melyik te­lepülésen van megfelelő számítógépes rendszer, te­lefonhálózat, egyéb szüksé­ges rendszer, ami a majda­ni választások zökkenőmen­tes lebonyolításához szüksé­ges. Nyilvánvaló, hogy ekkora választókörzetben egy kép­viselő nem tarthat napi élő kapcsolatot választóival, de nem is ez lesz a feladata. A megváltozott funkciójú Parlament ugyanis elsősor­ban felsőszintű jogszabályok megalkotásával és az ország előtt álló stratégiai felada­tok meghatározásával lesz elfoglalva. A helyi problé­mák kezelése a készülő ön- kormányzati törvény alap­ján a helyi elöljárók, taná­csok feladata lesz. A kialakított hat válasz­tókerület leírását — egy he­tedik kialakítását kérve — a „megye” felterjesztette a Belügyminisztériumba, jó­váhagyás végett. (Krausz) „Az utolsó szó jogán" cí­mű dokumentumfilm sok­ezer, mit ezer, százezer em­ber reménységét hozta meg. Olyanokét, akik betegek, sokszor gyógyíthatatlan be­tegek. A Béres-cseppekről van szó. Békéscsabán, a Herbária üzletében napokkal ezelőtt kiírták, „Béres-csepp nincs”, szállítás szeptember 19-én. Az üzlet előtt, e napon, több százan türelmesen ar­ra várnak, hogy az áru meg­érkezzen. G. János Békéscsabáról jött szerencsét próbálni. — Nem a tévé hatására állok sorba. A feleségem évek óta használja a cseppeket. Mos­tanában hiánycikk lett. Jöt­tem, hogy ismét vihessem neki a megszokott gyógy­szert. A fiatalasszony Telekge­rendásról érkezett. Nem akarja, hogy a nevét írjam, mert táppénzen van. '— A mamám nagybeteg, neki viszem a Béres-csep­pet, hogy kipróbáljuk. Ed­dig a Celladamot használ­ta. Nagyon legyengült ál­lapotban van szegény, meg­próbáljuk, hátha ez hasz­nál ... Iszály Mihály Méhkerék­ről utazott be a cseppekért. — Román ismerőseim kér­tek meg, hogy szerezzek a cseppekből. Remélem sze­rencsés leszek és kapok, rá­szorultnak viszem. Lagzi János, dobozi : A fiam 39 éves. A veséjével vannak problémák. Már ki­adták a kórházból. Régóta emlegetem neki, hogy hozok Béres-cseppet. Eddig hallani sem akart róla, azt mondta, kuruzsló vagyok. Tegnap annyira rosszul érezte ma­gát, hogy ő szólt: Édes­apám, hozza a Béres-csep­pet ... Köteles Sándor a sor ele­jén áll. — Mikor kellett felkelnie ahhoz, hogy a bejárat elé került? — Fél négykor indultam Mezőtúrról a postavonattal. Az az igazság, hogy én a té­vé hatására akarom besze­rezni. Olyan bajom nincs hál' istennek, ami miatt ajánlott lenne szedni. De azt mondták a tévében, hogy mindenre jó. Az ízü­leteimre is használni fog, remélem. A fiatal, szőke fiatalem­ber Szegedről, érkezett: — A kislányom 13 éves. Egy hete mondták meg, hogy a rák megtámadta a tüdejét. Legelőször is Béres doktorhoz mentem Kisvár- dara. Nála a 118. voltam a sorban. Most Csabán volt dolgom, sorba állok, hogy vigyem a gyerekemnek. Idős néni, ■ alig áll a lá­bán. — Miért nem tetszett va­lakit küldeni, hogy álljon sorba az? — szólítom meg. — Kedvesem, van nekem egy lányom, még betegebb nálam. Én 78 éves vagyok, jöttem, mert nekem is szük­ségem van rá. de talán nem indulok él hajnal 3 órakor, ha csak nekem kellene. Vi­szem, hátha segítek a lá­nyomon . .. Barkászné Eördögh Már­ta. a Herbária üzletvezető­je éppen telefonál, a szállít­mány után érdeklődik. — A Dunántúlról hozzák a Béres-cseppeket. Fogal­munk sincs, hogy mikor ér­kezik ide. 12 éve kapjuk a cseppeket, eddig nem volt probléma, legfeljebb pár napig nem lehetett kapni, de soha nem álltak sorba env- nvien érte. A tv hatására szeretne mindenki hozzá­jutni. Aki eddig nem bízott benne, most reménykedik. Hát íme, ennyire hat az em­berek tudatára egy-egy do­kumentumfilm. — Jut mindenkinek a cseppből, akik sorba állnak? — ötszázan kaphatnak maximum három üveggel. Ügy gondolom, azért ennél nem lesznek többen .. . B. V. Hz egyeztető tárgyalásokon elfogadott megállapodás Lapunk tegnapi számában részletesen beszámoltunk a politikai egyeztető tárgyalások plenáris üléséről. Az aláírt megállapodást — amit hétfőn lapzárta után kap­tunk meg — az alábbiakban ismertetjük. A Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerékasz­talhoz tartozó szervezetek, valamint a Harmadik Tárgyaló­felet alkotó társadalmi szervek és mozgalmak képviselői megállapítják, hogy az 1989, június 13-án megkezdett tár­gyalások mintegy három hónapos szakasza eredmények el­érésével zárult. A felek kinyilvánítják, hogy az alapmegállapodásba fog­lalt elveknek megfelelően a tárgyalások a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtését, a többpárt­rendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakítását, va­lamint a társadalmi, gazdasági válságból való kiút keresé­sét szolgálták. 1. A felek megállapítják, hogy a megbeszélések eredmé­nyeként a békés átmenet lényegi, sarkalatos kérdéseiben kialakult a résztvevők politikai egyetértése, amely a követ­kező hat törvényjavaslatban ölt testet: — törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról: — törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról; — törvényjavaslat a pártok működéséről és gazdálkodá­sáról : — törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választá­sáról : — törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv módosításá­ról; — törvényjavaslat a büntető eljárási törvény módosítá­sáról. A felek megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a meg­állapodásokat saját szervezeteikben elfogadtatják, a nyil­vánosság előtt képviselik, továb'bá érvényre juttatásukat minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel biztosítják. 2. A három tárgyalófél delegációi külön politikai megál­lapodást kötnek egyes további kérdésekben, amelyek jelle­güknél fogva nem igényelnek önálló jogszabályi rendezést. A felsorolás részben a tárgyaló felek kötelezettségvállalását, részben pedig az érintett állami, illetve igazságügyi szer­veknek szóló ajánlásokat tartalmazza. A felek tudomásul veszik, illetőleg javasolják, hogy: — a békés átmenet a tárgyalások megkezdésétől a szabad választások útján létrejövő új Országgyűlés alakuló üléséig tart, a politikai megállapodások ezen időszakra vonatkoz­nak; — a háromoldalú egyeztető tárgyalások résztvevői politi­kai, illetve személyi sérthetetlenséget élvezzenek a megbe­szélésekkel összefüggésben kifejtett tevékenységükért. Itteni megnyilatkozásaikért kizárólag küldő szerveiknek tartozza­nak felelősséggel. (A felek felkérik a belügyminisztert, az igazságügyminisztert, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a leg­főbb ügyészt, hogy az érintettek e sérthetetlenségét bizto­sítsák.) ; — mindenfajta munkahelyi, politikai természetű diszkri­mináció sérti az alapmegállapodás szellemét, valamint a fe­leknek a jogállamiságról, az állampolgári jogok érvényesü­léséről vallott felfogását; — az átmenet időszakában a rendőrhatósági kényszerin­tézkedések alkalmazásának felfüggesztése fontos bizalom­erősítő lépés (A felek felkérik a belügyminisztert, hogy gondoskodjék a szükséges intézkedések megtételéről.) ; — a tárgyalások Jószolgálati Bizottságában kialakult ál­lásponttal összhangban szükséges az Országgyűlésre és tag­jaira nehezedő nyomás oldása. Ennek érdekében lehetőség szerint meg kell kímélni a képviselőket az indokolatlan visszahívásoktól és lemondásra való felszólításoktól: — a többpártrendszerű politikai berendezkedés alapvető­en nem jelenthet a társadalom számára nagyobb anyagi terheket, mint az egypárti struktúra; — az új, illetve tevékenységüket felújító társadalmi szer­vezetek, pártok működéséhez szükséges, méltányos feltéte­lek megteremtésére irányuló kormányzati munkálatok fel- gyorsítását. (A felek felkérik a Minisztertanács Hivatalának elnökét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.); — az MSZMP tanújelét adva a gazdálkodás terén ön­mérsékletének, a kezelésében, levő vagyonból kétmilliárd forint értékben ingatlanokat ad át a kormányzatoknak tár­sadalmi hasznosításra, ide értve a pártok működési feltéte­leinek biztosítását, továbbá a folyó költségvetési támoga­tásából 50 millió forintot visszaadott az állami költségve­tésnek; — az országgyűlési képviselőválasztás jelöltjeinek kam­pányára az állami költségvetésből mintegy 100 millió fo­rintra van szükség, amely a jelöltek, illetve a jelölteket ál­lító pártok és szervezetek között normatív alapon kerüljön szétosztásra (A felek felkérik a pénzügyminisztert, hogy a jelzett összeg biztosításáról gondoskodjék.); — a nemzeti tájékoztatási intézmények munkájában ma­radéktalanul érvényesüljön a pártatlanság elve. Ennek ér­dekében kerüljön felállításra a három fél szervezetei által előterjesztendő személyiségekből a pártatlan tájékoztatás bizottsága: — a politikai stabilitás elősegítése érdekében kívánatos a köztársasági elnök ez évi megválasztása. 3. A felek megállapítják, hogy az eddig elért eredmé­nyekre alapozva folytatni kell a munkát a békés átmenetet érintő, még nyitott kérdések rendezése érdekében. A szak­értői bizottságok törekedjenek megegyezések előkészítésére a következő témákban: — a köztársasági elnök választásának rendje; — a választások etikai kódexe; — a választások nyilvánosságának szabályai; — az új tájékoztatási törvény; — az informatikai törvény; — a közszolgálati törvény; — a munkahelyi diszkrimináció tiltása a Munka Tör­vénykönyvben ; — a munkásőrség átalakításával kapcsolatos kérdések (az Ellenzéki Kerekasztal javaslatai a munkásőrség visz- szafejlesztésére) : — a politikai kérdések erőszakos megoldásának kizárása. A plenáris ülés delegációi felhatalmazzák a politikai át­menet kérdéseivel foglalkozó középszintű bizottságot, hogy a felsorolt témákban a szükséges megállapodásokat meg­kösse. • A három tárgyaló fél képviselői kijelentik, hogy a békés átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok együtt, egységben alkotják a politikai megállapodást. Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy jelen ok­mány aláírásával fontos lépést tesznek a parlamentarizmu­son alapuló demokratikus Magyarország megteremtése, s a nemzet sorsának jobbra fordítása útján. Pedagógus-párbeszéd az MSZMP-kongresszus előtt Két és fél órányi feszült figyelem, valamint az MSZMP helyzetének józan megítélése — így jellemez­hető a békéscsabai pártszék­házban hétfőn délután ren­dezett kongresszusi előzetes légköre. A város párttag pedagógusainak képviselői ültek le véleménycserére Bé­késcsaba két tanárküldötté­vel. Az alkalommal élve dr. Forrai József, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára — sa megyei kül­dőt tcsoport vezetője — a Központi Bizottság szeptem­ber 12—13-i üléséről tájé­koztatta a jelenlevőket. A hallgatóság egyetértéssel fo­gadta az előadónak a kong­resszust követő teendőket számba vevő elképzeléseit : újjá kell majd szervezni a párt helyi és megyei szer­vezeteit, s azok vezetését is. Dr. Forrai József szólt a pártszakadás esélyeiről, a a reformerők centrumba ke­rülésének szükségességéről, s kijelentette: a kongresz­szus után a megújult párt­nak meg kell válnia mind­azoktól, akik elvetik a több­pártrendszert, a fegyverek szavával szeretnének érvel­ni, illetve nem fogadják el a kongresszus határozatait. Megszólaltak a küldöttek is: Gregor László a tagság kollektív bűntudatérzetét elemezve mégállapította, hogy ki-ki annyival tartozik elszámolni, amennyi befo­lyással rendelkezett. Törté­nelemtanárként szóvátette, hogy a mai oktatás által 1945-ben lezártnak tekintett magyar történelem jelenlegi megközelítése vajon nem a problémák szőnyeg alá söp­rését jelenti-e. Uhrin Erzsébet — az ugyancsak reformnézeteiről ismert másik küldött — nem titkolta, hogy ő a mélyreha­tó és lényegi változások hí­ve. E fórumon is feltette azokat a kérdéseket, ame­lyek megválaszolásához ada­lékokat kér. Nagy Zoltán többek között arról beszélt, hogy a peda­gógusoknak végre meg kell kapniuk azt a jogot, hogy szabadon taníthassanak, s ne tehesse őket senki kísérlete­zések alanyaivá. A pedagó­gusok 60 százalékos béreme­lésével kapcsolatban megje­gyezte, hogy az így nem is igaz. másrészt alkalmat te­remtett a pedagógus el lenes hangulatkeltésre. Szilágyi Olivérné rezig- náltan állapította meg, hogy e napokban sok pedagógus hagyja el az MSZMP-t, A megmaradottakat viszont nincs értelme munkahelyi alapszervezetben tartani. In­kább új szervezeti kereteket kellene találni. Csiaki János arra hívta fel a küldöttek figyelmét, hogy a kongresszuson csak végre­hajtható határozatok elfoga­dására vállalkozzanak. A néppárttá válni szándékozó MSZMP stratégiai kérdése­ként értékelte a várható névváltozást Kiss Ferenc, aki a Magyar Szocialista Párt elnevezésre voksolt Zátonyi Sándor úgy ítélte meg, hogy az ellenzék gyen­gítő szándékkal erőlteti az MSZMP munkahelyekről va­ló kivonulását. A helycsere veszélyére utaló figyelmez­tetésként értékelte az MDF munkástanács-támogatási akcióját. A találkozó befejező per­ceiben dr. Forrai József fel­vázolta azokat a követelmé­nyeket, amelyek a társada­lom egésze előtt hitelessé te­hetik a megújuló pártot. Eszerint: ismertetni kell az emberekkel az ország valós nehézségeit, s világossá kell tenni, hogy e pártnak való­ban van programja, és fia­tal, jól képzett szakember­gárdája a válság megoldásá­ra. A választók elé így kell kiálltai... K. A. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom