Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-19 / 221. szám

A HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. SZEPTEMBER 19., KEDD Ara: 4,30 forint XUT. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Mai számunkból: Beszélgetés Deutsch Tamással (3. oldal) Húszéves a szentlőrinci iskolakísérlet (4. oldal) Galambos Tamás különös képei (4. oldal) Felcsigázott vállalkozás (5. oldal) Hogyan tovább, sporttámogatás? (8. oldal) A jelenlegi adószint megőrzése a cél Eredményesen zárult a politikai tárgyalások plenáris ülése A hétfő esti háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások plenáris ülését megelőzően, délután a Parlamentben meg* kezdődött a középszintű tárgyalás, amelyen a hétvégén ülésezett szakértői bizottságok munkájának eredményeit tekintették át. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasztalét Tölgyessy Péter, a harmadik olda­lét pedig Bugár Nándor vezette. Pozsgay Imre a korábbi üléseken felvetődött kérdésekre adott választ. Bejelentette, hogy az MSZMP az év végéig mintegy 2 milliárd forint értékű vagyont ad át a kormány­nak. A pártok finanszírozása ebből a vagyonból történik majd. Elmondta azt is, hogy a kormány által az új pártok számára már korábban bejelentett 50 millió forintos támo­gatás az MSZMP állami támogatásának csökkentéséből szár­mazik. Szólt arról is, hogy a BTK módosítását követően, már a hatályba lépés előtt is az új törvény szellemében járnak el. Azt is bejelentette, hogy a választásokon induló képviselőjelöltek támogatására eredetileg szánt 35 millió forintot a kormány 100 millióra felemelte. Elfogadta a kor­mány azt a javaslatot is, hogy az Alkotmánybíróság tagjait három lépcsőben kell megválasztani, előbb 5, majd 6, végül 4 alkotmánybírót választ meg a jelenlegi, illetve a követ­kező parlament. Az Állami Számvevőszéknek most csak az egyik alelnökét választják meg, aki megbízatást kap majd az intézmény megszervezésére. Pozsgay Imre elmond­ta azt is, hogy a pártörvénnyel kapcsolatban kompromisz- szumos javaslat született arról, hogy a fegyveres erők, il­letve a rendőrség tagjai milyen párttisztséget tölthetnek be. A Munkásőrséggel kapcsolatban bejelentette, hogy az a Minisztertanács alá tartozó, állami szabályozással működő fegyveres szervezet, amelynek további munkáját a védelmi reform keretében határozzák meg. Addig is az MSZMP ja­vaslatára a kormány elfogadta azt a bizalomerősítő javas­latot, hogy a Munkásőrség létszámát jövőre 60 ezerről 40 ezerre csökkentsék. Megszüntetik a Munkásőrség’ fegyveres gyakorlatait, és fegyvereit a Honvédelmi Minisztérium fel­ügyelete alá helyezik. A középszintű, háromol­dalú politikai egyeztető tár­gyalások befejeztével az esti órákban kezdődött meg a Parlamentben a plenáris ülés, amely elsőként a hét végén ülésezett szakértői bi­zottságok munkájának ered­ményeit tekintette át. A szerkesztőbizottság jelenté­sét, amelynek tervezetét az MSZMP nyújtotta be, Tóth András ismertette. Gál Zoltán, az MSZMP tárgyalóküldöttségének tagja a tájékoztatót követően be­jelentette, hogy ezzel "a kö­zépszintű tárgyalások funk­ciója befejezettnek tekinthe­tő. Az előzetes megállapodás­nak megfelelően ezután át­adta a szót Horváth Lajos­nak, az Országgyűlés alel- nökének, aki Szűrös Mátyás távollétében a plenáris ülés elnökeként köszöntötte a tárgyalóküldöttségek tagjait. Ezt követően — az előze­tes megbeszélések szerint — Nyers Rezső, az MSZMP képviselője vette át a szót. — Három hónap kemény tárgyalásainak eredménye­ként szakaszhatárhoz érkez­tünk — mondta bevezető­ben. — Aláírásunkkal meg­erősíthetjük a létrejött po­litikai konszenzust a békés átmenetet szolgáló elvekről és szabályokról. Ezi közös eredmény, amely a három fél konstruktivitását, meg­egyezési szándékát és ön­mérsékletét tanúsítja. — Ügy vélem, nagy lé­pést tettünk egy olyan po­litikai berendezkedés felé, amelyben a» politikai akarat az állampolgároktól ered, s ezt az akaratot a társadalom hiteles és alulról jövő kez­deményezéseire épülő intéz­mények valósítják meg. A demokrácia nemzeti épülete olyan mű lesz, amelyet váll­vetve, együttes erőfeszítés­sel alkotunk meg. — A gazdasági válságból csak egy kiút kínálkozik: a gazdasági reformfolyamat radikális felgyorsítása, • a külső források minél haté­konyabb bevonása, egyebek között a működő tőke for­májában. Ennek azonban egyik nélkülözhetetlen fel­tétele belpolitikai életünk stabilitása. Egy önmarcan­goló, pártviszályokkal terhes ország nem számíthat arra, hogy a fejlett országok kor­mányai vonzó partnernek, a nemzetközi pénzügyi körök pedig ígéretes befektetési te­rületnek tartsák. Az MSZMP kiszámítható, együttműkö­dést kereső külpolitikája ré­vén Magyarország az elmúlt évtizedekben méltán vívott ki magának elismerést és tekintélyt külföldön. Létér­dekünk, hogy a magyar külpolitika a jövőben is az európai stabilitást és együtt­működést szolgálja. A népfelség elvének érvé­nyesítését, a demokrácia megteremtését nem tekint­jük lezártnak a többpárt­rendszerű parlamentarizmus kiépítésével. Az MSZMP, mi­közben elkötelezi magát a többpártrendszeren " alapuló képviseleti demokrácia mel­lett, azért is síkra száll, hogy az állampolgárok nem politikai célú szervezkedése is bővüljön, erősödjön, az önkormányzatok szélesen kiépüljenek. Az MSZMP álláspontja: a tárgyalások első szakaszát lezárva eljött az ideje, hogy a Parlament elé terjesszük azokat a törvénytervezete­ket, amelyekben sikerült egyetértésre jutni. Az a vé­leményünk, hogy az Ország­(Folytatás a 3. oldalon) Az Országgyűlés kulturá­lis bizottságának tagjait Glatz Ferenc művelődési miniszter tájékoztatta a tár­ca profiljának átalakításá­ról, illetve a kultúrpolitika intézményrendszerének fe­lülvizsgálatáról. A legnehe­zebb feladatok között elmlí- tette a sporttal kapcsolatos tennivalókat, mondván : az eddigi sportbürokrácia le­építése nagy figyelmet kíván azért, hogy a tömeg- és di­áksport megkapja megfelelő rangját, akár úgy is, hogy a támogatást a verseny- sporttól fogják elvonni. A szociális és egészség- ügyi bizottság tagjai a hazai gyógyszerforgalmazás és -tá­mogatás megújítására kidol­gozott javaslatokat vitatták meg. A polémiában közpon­ti helyet foglalt el a magán­gyógyszertárak létesítésének kérdésköre. Erről dr. Csehák Judit, a tárca vezetője kifej­tette: az egészségügyi kor­mányzat nem az egészség­ügyet akarja reprivatizálni, hanem azt szeretnék elérni, hogy szabályozott keretek között legyen mód törvé­nyesen vállalkozni az egész­ségügyben is. Személy sze­rint egyébként nem értett egyet azzal a javaslattal, amely azt szorgalmazza, hogy a hiánygyógyszereket valutáért árusítsák. Ugyan­akkor hozzátette, hogy a gyógyszerészeiben is szeret­nék alkalmazni az indokolt liberalizálást. A szakbizott­ság ülésén elhangzott, hogy a gyógyszeripar újabb ter­melői áremelést jelentett be hétfőn, ez alkalommal 10 százalékosat. Az Országgyűlés reform­ügyi bizottsága az adótörvé­nyek módosításáról érteke­zett. Békési László pénzügy- miniszter bejelentette, hogy nem kerül októberben a parlament elé a kormány javaslata az adótörvények módosításáról. A törvényja­vaslatok előkészítését olyan erőteljes vita kíséri, hogy a kormány időben nem tud elkészülni a munkával. Így várhatóan csak november­ben születik majd parla­menti döntés. A lakosságot leginkább érintő személyi jövedelemadó-rendszer ala­kulásáról a miniszter el­mondta: a kormány erede­tileg úgy tervezte, hogy az idei jelentős bérkiáramlás miatt jövőre szükségessé vá­lik az adóterhek növelése, ám úgy tűnik, ez nem fog megvalósulni. A pénzügyi kormányzat a parlament elé olyan javaslatot terjeszt, amely a jelenlegi adószint megőrzését tűzi ki célul. Ösztönözni kívánják viszont a lakossági befektetéseket, ezért az új befektetések 30 százaléka levonható lesz a személyi jövedelemadóból a törvényjavaslat szerint. A Bős—Nagymarossal fog­lalkozó ad hoc bizottság ülésén Udvari László, a víz­lépcsőrendszer építésének kormánybiztosa kiemelte: je­lenleg a legszélesebb körben támogatott megoldási forma, hogy a magyar fél kezde­ményezze az államközi szer­ződés módosítását, a bősi erőmű csúcsra járatásának, s a nagymarosi létesítmény építésének elhagyását, s Bős­nél az lalapüzemmódú mű­ködtetést. Téma: az oktatás Konzultáció az alternatívokkal (?) 0 mai Európa Liga-találkozó ürügyén... Békéscsaba asztaliteniszsportja ismét fellendülőben Mekis lelkész is sokat segített Tegyük rögtön hozzá; al­ternatívok nélkül. A Békés­csabái Városi Tanács- műve­lődési osztálya által tegnap­ra szervezett találkozón ugyanis minden olyan szer­vezet részt vett, amelyek az oktatás jelenlegi irányításá­val valamilyen szinten fog­lalkoznak. így a délután 4 órára hirdetett időpontban megjelentek a megyei, a vá­rosi tanács, a pedagógus­szakszervezet, a Demisz, az Úttörőelnökség, a Hazafias Népfront stb. városi szerve­zeteinek képviselői, ám hiá­nyoztak mindazok -az alter­natív csoportok, egyesületek, amelyeknek véleményére, el­képzeléseire vagy éppen hozzászólásaira számítottak Hétfőn Budapesten meg­lehetősen zsúfolt tárgyalási, programot bonyolított le az Európai Közösségek brüsz- szeli bizottságának alelnöke, Frans Adriessen, aki a kül- kapcsölatokért és a kereske­delempolitikáért felelős. Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettestől átvette azt a 70 oldalas okmányt, amely a magyar kormány javasla­meghívóik. Nemcsak hogy foghíjas maradt a „kerek” asztal, de egyenesen „pár” nélkülivé vált a párbeszéd. Megyeszékhelyünk oktatá­sának jelenlegi helyzetét, az eredményeket és problémá­kat, amelyeket dr. Virág László, a városi tanács mű­velődési osztályvezetője a találkozó elején felvázolt, a jelenlevők többsége már is­merte. A konzultáció lénye­ge — amint azt Erdélyi Mi­hály, a Hazafias Népfront békéscsabai bizottságának képviselője megfogalmazta — az lett volna, hogy a je­lenlegi vezetés megismerked­jék a hatalom esetleges ké-' sőbbi részeseivel, azoknak elgondolásaival, oktatási tait tartalmazza az együtt­működésre vonatkozóan. Az alelnök tárgyalásokat foly­tatott a kormány több tag­jával, köztük a külügymi­niszterrel és a kereskedelmi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, 'és megbeszélést folytatott a szo­ciáldemokrata párt, a ke­reszténydemokrata párt és a programjaival. De "Virág László szerint az is fontos (lett volna), hogy a kibon­takozó többpártrendszerben a különféle politikai, társa­dalmi szervek részére konk­rét szakmai információk áll­janak rendelkezésre. Ebben szerettek volna segíteni. Egyelőre úgy tűnik, hiába A művelődési szakosztály meg­hívóján az is szérepelt, hogy akadályoztatás esetén jelez­zék távolmaradásukat a szervezetek. Egyetlen ilyen visszajelzést sem kaptak. Lehet találgatni. A balsi­kerű konzultáció a szervezők kudarca-e, vagy esetleg az alternatívok érdektelensége? — ria Magyar Demokrata Fórum képviselőivel. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke is fogadta Frans Adriessent, akit tá­jékoztatott a magyarországi politikai és gazdasági refor­mokról. A_ miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a fejlett országok ne csak szavakban rokonszenvezzenek a ma­gyarországi folyamatokkal, hanem az együttműködés konkrét bővítésével támo­gassák őket. Asztalitenisz-válo­gatottjainak ma délután 17 órakor a Békéscsabai* Sport­csarnokban Európa Liga- mérkősen Olaszország leg­jobbjai ellen állnak asztal­hoz. Nemcsak azért jelentős esemény ez, mert válogatott csapatok (bármilyen sport­ágban) ritkán jutnak el a Viharsarokba, hanem azért is, mert az asztalitenisz ed­dig hosszú évtizedeken át kiesett a megyeszékhely sportszerető közönségének érdeklődési köréből. És ne­hezen lehetne jobb alkal­mat találni arra, hogy a né­zők élőben ismerkedhesse­nek meg ezzel a látványos és izgalmas játékkal. Pedig nem volt ez így mindig. Például, válogatot­tunk régi-új szövetségi ka­pitánya, Bérezik Zoltán az ötvenes években Gyulán és Békéscsabán ismerte meg későbbi „nagy szerelmét”, az asztaliteniszt, amely aztán egész életét meghatározta. Játékosként szinte egyedül (képviselte az átmenetet az ötvenes és hetvenes évek si­kercsapatai között. Hatszo­ros Európa-bajnok, és világ- bajnokságokon 3-3 ezüst- és bronzérmet nyert. Edzőként először 1970 és 1984 között volt . annak a magyar válo­gatottnak a vezetője, amely az ő irányításával ismét a világ élvonalába került, s amit EB- és vb-aranyérmek, valamint Szuper Liga-győ­zelmek sorozata jelez. A világháború utáni évek­ben pezsgő „pingpongos” élet folyt Békéscsabán. Hricsovi- nyi Pál irányításával már 1948-ban 16 hattagú csapat részvételével rendeztek vá­rosi bajnokságot. 1949-ben a városi serdülőválogatott vi- dékbajnokságot nyert. És 1950-ben a budapesti világ- bajnokságon, mint a legjobb ifjúsági versenyző, a 17 éves békéscsabai Lukács Tibor is részt vett a legendás Sidó— Soós—Kóczián összeállítású csapat tagjaként. — Abban az időben a Bé­késcsabai Szakszervezeti Sport Egylet színeiben ver­senyeztünk. De játszani mindenhol lehetett. A város irodáiban, üzemeiben, sőt, még az evangélikus paróki­án is volt asztal fölállítva. Nagyon sok fiatal töltötte el szabadidejét a fehér kau- csuklabda társaságában — mondja Lukács Tibor, az egykori többszörös magyar ifjúsági bajnok, aki ma Bé­késcsabán gyógyszerészként dolgozik. — Volt honnan válogatni. Többen közülünk felkerültek Pestre, s ott NB I-es, sőt válogatott játéko­sok lettek. így Péterfy Mik­lós, Hugyecz Pál, Szunomár József a Vörös Meteorban, Kerekes Lajos és Bérezik Zoltán a Bp. Vasútépítő, ké­sőbb BVSC csapatában ér­tek el sikereket. Edzőnk nem volt, a fiatalok az öregek­től lesték el a fortélyokat. Egy időben két edzést is tar­tottunk naponta. Iskola előtt 7 órakor találkoztunk az evangélikus parókia pincé­jében. Ez a mostani ifjúsági ház és a Körös Hotel között állt, Mekis lelkész, az akko­ri pap, mivel imádta a já­tékot, berendezett egy ter­met, és minket is beenge­dett oda. Tanítás után rend­re ott kötöttünk ki. Később, mikor leérettségiztünk, több­ségünk elkerült a városból. Aztán fokozatosan elapadtak az utánpótlás forrásai, és ez a szép sport évtizedekig szü­netelt a megyeszékhelyen. Legalábbis abban a for­májában, ahogy az ötvenes években működött. Igaz, 1962-ben megalakult a Bé­(Folytatás a 8. oldalon) Konkrétabb együttműködést

Next

/
Oldalképek
Tartalom