Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-16 / 219. szám
IZijdUraic* 1989. szeptember 16-, szombat 0 Számítástechnika felsőfokon — alkalmazása alapfokon Gyermekmunka 1989 Koszos kötény a derékon — Egér a ládában — Pohár híján tenyérből — Kérem, győződjön meg személyesen is az igazamról! A nevemet csak magának mondom meg. - Féltem a fiamat. A hűtőházban dolgoznak 230-an. És az a bánatunk, hogy rosszak a munkafeltételeik. Egy slagból isznak, ott mossák a kezüket, koszos köpenyben, kötényben dolgoznak ... íme gyermekmunka 1989-ben. Fotós kolléganőmmel keressük fel Békéscsabán a hűtőházat. Az udvaron, le- gesleghátul egy nyitott csarnokban egymás hegyén-há- tán dolgoznak a gyerekek. Némelyiket tízévesnek nézem. — Hogy ízlik a munka? — kérdezem az ajtóhoz legközelebb álló szöszke fiúcskától. — Büdös. — A munka? — Nem, a rohadó paprika. M. P. 15 éves. Kezében piros paradicsompaprika, és egy fehér kés. — Mára kinyitottak nekünk egy WC-t, de addig 200 méterre kellett mennünk egy műhelybe, ahonnan legtöbbször kizavartak bennünket. Inni abból a slagból ittunk, ami a kézmosást is szolgálta. Most a mosdóban ihatunk, pohár nincs, ihatunk a markunkból. . . — Mennyi pénzt tudtok naponta megkeresni? — Ha nagyon dolgozunk, akkor 70-80 forintot. H. J. még nem egészen 15 éves. — Előfordul, hogy készen vagyunk egy ládával és álldogálunk, mert nincs nyersanyag. Tessék nézni a kötényünket. ez is büdös, mint a paprika. Naponta hazavisszük, a buszon a nejlon- szatyorból illan ki a rossz, kellemetlen szag .. . — Hozzak egy egeret? — áll meg mellettem egy huncut szemű, borzas hajú fiatalember ... — Hogyhogy egeret? Az is futkos a paprika között? — Ajaj! Bánszky György, a 611-es Szakmunkásképző Intézet tanulóinak felügyelője. Elmondom a szülői panaszt. Helyesel. — Ebben a csarnokban nagy a zsúfoltság. Pontosan 235 gyerek dolgozik itt. Dolgoztunk már máskor is a hűtőházban, de ilyen mostohák sohasem voltak a körülményeink. Egyetlen targonca hozza-viszi a ládákat. Persze hogy nem győzi, addig pedig unatkoznak a gyerekek. paradicsommal dobálják egymást, ahelyett, hogy a munkával lennének elfoglalva. — A gyerekeken a földnél is koszosabb a köpeny, a kötény. így volt máskor is? — Nem. Mondom, a körülmények most nagyon rosszak ... Amíg az oktatóval beszélgetünk előkerül Mázán János gyártáselőkészítő. Sorolom a panaszokat. Igyekszik visszadobni a „labdát”. Természetes, a helyében én is védeném a mundért. — Nézze, ha valaki szomjas. elmehet az irodába, az ebédlőbe. Messze van, igaz. Borzasztóan felhalmozódott a nyersanyag, napi 10 vagon paprikát kell feldolgoznunk, ami a kitartó esőzés miatt sajnos, nagyon rossz minőségű. Ha nem lennének itt a gyerekek, bajban lennénk, mert nem győznénk a feldolgozást. — Talán jobban oda kellene figyelni a körülményekre? — A pár évvel ezelőtti körülményekhez képest, véleményem szerint javultak a munkafeltételek. Volt, amikor a gyerekek kinn az udvaron dolgoztak. Most sikerült nekik egy zárt helyet biztosítanunk. Velük háromszorosára nőtt az egy műszakban dolgozók száma, külön WC-t persze, hogy nem tudunk biztosítani, de 200 méterre van, ahova bemehetnek. A köpennyel és köténnyel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy le kellene adniuk, és itt kimosnák. Bánszki György itt beleszól beszélgetésünkbe, és kénytelen ellentmondani, mert véleménye szerint a köpenyt és a kötényt a gyerekek egy hétre kapták . .. Mázán János folytatja: — A targoncával kapcsolatban csak annyit, hogy ez van, ezt az egyet tudjuk jelenleg biztosítani... A targonca éppen beáll a csarnok elé, teli ládákat hozott. A gyerekek leszedik, ki mennyit vállal. Van, aki két ládát is elbír, és viszik, hogy meglegyen a napi 70 forintos keresetük ... * * * Hűtőházi látogatásunk után jó félórával csengett a szerkesztőségi telefon. Az igazgató ingerült hangon kéri ki magának, a „partizán- kodásunkat”, mondván, l\a előre tudta volna, hogy mi „nyomozni” fogunk, eldönti, beenged-e vagy sem — és aztán azt írjuk meg! Nem értettem, hogy miért ingerült. Mi bejelentkeztünk nála. Igaz, azt valóban nem közöltük, hogy milyen ügyben. De hát ettől a tények tények maradtak. Béla Vali Fotó; Gál Edit A szarvasi főiskola aulájában szerda délelőtt a szokásosnál i? nagyobb a nyüzsgés. Hiszen csütörtöktől három napon át tartó VII. Számítástechnikai és Szervezési Akadémián részt vevő vállalatok itt mutatják be legújabb termékeiket, bízva abban, hogy a szoftver- és hardver-rendszerek elnyerik az érdeklődők 'tetszését, s néhány új megrendeléssel a zsebükben térhetnek haza. Százféle program A szegedi Informatikai Rt. standja már a déli órákban elkészült. A képernyők előtt két fiatalember ül. Az egyik monitor olyan könyvelési rendszert kínál a vásárlóknak, melyet bárki biztonsággal használhat, még akkor is, ha éppen fogalma sincs a könyvelés titkos műveleteiről. — Két komplett ügyviteli rendszert hoztunk Szarvasra. Az egyik tanácsi, a másik vállalati — válaszol kérdésünkre Búzás Ferenc programozó matematikus. — A vállalatok teljes főkönyvi és munkaügyi rendszerét öleli fel programkínálatunk, míg a tanácsi rész tartalmazza például a szociálpolitikai és munkavállalással kapcsolatos dolgokat is. Bennünk azonban felmerül a kérdés, vajon a küszöbön álló szociálpolitikai reform előtt, és a tanácsi ön- kormányzat előestéjén érdemes-e pénzt áldozni a régi módszereket hordozó szoftverekre? Várhatóan a bonyolult vállalati könyvvitel is egyszerűsödik, hiszen például a világbanki pályázatoknál már évek óta csak a nemzetközileg elfogadott tendereket kell kidolgozni a vállalatoknak. A SZIRT-et képviselő két fiatalember megnyugtat, véleményük szerint ugyanis a rendszer bármikor változtatható, s cégük a módosítást rövid határidőn belül szállítja a vevőnek. Egyébként rendkívül sokféle programot kínálnak nagy teljesítményű IBM PC és középkategóriájú gépekhez. Kedvezd árak — Tapasztalataik szerint vajon az érdeklődő, illetve vásárló vállalatok szakemberei tudják-e, milyen rendszert vásárolnak? Divatból, avagy valóban azért áldoznak pénzt a számítástechnikára, hogy a cég szervezése hatékonyabb, olcsóbb legyen? Hiszen általános hazai jelenség, hogy a gazdálkodók legtöbbje a költséges számitógép-rendszerek alkalmazása ellenére sem csökkenti az adminisztratív létszámot. Megmarad a hagyományos kartonos könyvelés is. — Sajnos, való igaz, hogy a vásárlók egy része divatból áldoz pénzt a korszerű technikára. Egy kicsit sikkes termelési tanácskozáson hivatkozni arra. hogy a Korszerű technika bevonult a gazdálkodásba. Én azonban úgy látom, hogy rövid időn belül az élet, egyáltalán a liberalizálódó hazai gazdaság kikényszeríti a hatékony gazdálkodást, s a kartonok valóban a szemétkosárba kerülnek — magyarázza Búzás Ferenc. A SZÍRT egyébként rendkívül fiatal cég. A 24,7 millió forint törzstőkét három alapító részvényes adta ösz- sze. A Szegedi Városi Tanács, a DÖMÉT Ecsetgyár és a Szegedi Vízművek és Fürdők. A számítástechnikában pénzt sejtő alapítók mellett még öt szegedi cég is tagja a társaságnak. Nyilvánvaló, hogy a rendkívül eltérő érdekeltségű részvényesek kizárólagos nyereségvágya miatt a fiatal részvénytársaság stabil jövőt remélhet. Garancia erre egyébként a 35 fős rendkívül jól képzett, fiatal gárda, melynek fit) százaléka szoftver- és 40 százaléka hardverfejlesztő. Előnynek számít az is, hogy áraik lényegesen kedvezőbbek, mint a magyar piacot uraló mamutcégeké. Érdekesség, hegy a SZÍRT szoftverárai néhány ezer forintnál kezdődnek. Mindent megveszünk? Termékeikkel egyébként a nemzetközi piacon is szeretnének megjelenni. Konkrét üzletekről tárgyalnak. NSZK- beli és osztrák cégekkel Várhatóan rövid időn belül megmérettetnek a kemény versenyfeltételek között működő külpiacon is. Hiszen jelenleg a nemzetközi szoftver- és hardverárak lényegesen alacsonyabbak a hazainál. Sajnos, itthon úgy tűnik nem csupán a munka értékét tükrözi a költség, hanem legtöbb esetben a gyártó giz- dagodási szándékát is. igaz, egyelőre sokan megengedhetik maguknak, hiszen az elmaradott magyar számítás- technikai kultúra miatt a vevők — de sok esetben az eladók is — szakértelem hiányában bármit, bármilyen áron hajlandóak megvenni. Csak remélni lehet, hogy a magyar gazdaság önszerveződési lehetőségével egyre több versenytárs jelenik majd meg a hazai piacon, s kikényszerítve az értékarányos árakat a számítástechnikában is. Persze, mindenekelőtt odáig kellene eljutnunk, hogy számítástechnikai műveltséggel rendelkező vállalati menedzserek dönthessenek arról, milyen rendszert és mennyiért vásárolnak, s legfőképpen, hogy mennyi a vállalati megtakarítás. esetleg a többletnyereség lehetősége. Rákóczi Gabriella Fotó: Kovács Erzsébet A hévízi tófürdőben elkészült az az épületegyüttes, amelyet néhány évvel ezelőtt tűz pusztított el. Az új épületeket a Balaton-vidéki Építőipari Kisszövetkezet szakemberei másfél év alatt építették fel. A 156 millió forintos beruházás keretében téli gyógyászati részleget, masszázst és súlyfürdőt is kialakítottak, különös tekintettel a mozgás- sérült betegekre. Az épületegyüttest a legkorszerűbb tűzoltó berendezésekkel látták el, MTi-fotó: Czika László Ki kap a csomagból? Gyógyszerek a szeretetszolgálattól Névtelen telefonáló szólt szerkesztőségünkbe, hogy a Máltai Szeretetszolgálattól a napokban Békéscsabára érkezett szállítmányt olyanok kapják, akik nem jogosultak a segélyre. Utánajártunk, mi az igazság. A régi mentőállomáson kialakított raktárhelyiség igen zsúfolt. Molnár Pál, a megyei tanács egészségügyi osztályának munkatársa — megyei műszerészmérnök — épp az egyik most érkezett laboratóriumi műszert vizsgálja. — Szerdán az esti órákban érkezett a szeretetszolgálat kamionja, s az előzetes jelzés szerint főleg gyógyszereket, kórházi berendezéseket, bútorokat és műszereket hoztak. A szállítmány nagy része tehát a megye egészségügyi intézményeibe kerül, néhány speciális bútorra pedig szükségük lesz a szociális otthonoknak. Jó néhány matracot kaptunk, s a hozzájuk tartozó ágyak valószínűleg következő alkalommal érkeznek. Elmondta még, hogy korábban szállították megye- székhelyünkre a raktárban dobozokban tárolt ruhaneműket, lábbeliket, melyekből a nagycsaládosok és az Erdélyből áttelepült családok kapnak majd. Wágner Sándor, a Nagy- családosok Békés Megyei Egyesületének elnöke elmondta, hogy eddig csaknem 900 család kapott az NSZK-ból érkező csomagokból, melyek tartalmát igyekeztek igazságosan elosztani. Békéscsabán például 150, Gyulán 200 család, Sarkad, Méhkerék és Kötegyán községekben pedig 300 család részesült a küldeményből. A leginkább rászoruló megyei egészségügyi intézmények kaptak az orvosi műszerekből, kórházi bútorokból, rokkantkocsikból, gyógyszerekből. A mozgássérülteknek mankókat, botokat adtak, s a nemrég érkezett újszülöttholmik a napokban találnak gazdára. — A telefonálót bizonyára megtévesztette — jegyezte meg Wágner Sándor —, hogy nem csak több gyermeket nevelők, hanem pártoló tagok is beléphetnek a nagycsaládosok egyesületébe. így a szállítmányból nekik is jár, az érkező segély- csomagok egy részét pedig az egyház osztja szét. G. K.
