Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-16 / 219. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PUJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Mai számunkból: A fejléc (3. oldal) Stratégia, oh! (4. oldal) Nem volt sem adás, sem vétel (4. oldal) Számítástechnika felsőfokon (5. oldal) Gyermekmunka 1989 (5. oldal) Fegyverrel fenyegetik az ellenzéket (6. oldal) „Gólérzékeny” csatár kerestetik! (16. oldal) Az Országgyűlés elé kell terjeszteni a törvényjavaslatokat Politikai egyeztető tárgyalások Megkezdődött a „Szarvasi Űsz Első nap a kertbarátoké Napirenden kívüli bejelentésekkel kezdődött tegnap, a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások újabb fordulója, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasztalét Antall József, a Harmadik Oldalét Bugár Nándor vezette. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Darvast István nyilatkozatot olvasott fel, amely keményen bírálta a Fidesz két tagját, akik a héten egy zalaegerszegi választási gyűlésen beszéltek. A MÉASZ képviselője szerint gyűlölettől izzó, programhangulatú beszédek voltak ezek, miközben a Parlamentben a békés átmenet feltételeiről folynak tárgyalások. Az EKA tudomásul vette a nyilatkozatot, de a Fidesz képviselője, Kövér László megjegyezte, hogy a sajtó hibásan idézte a beszéd inkriminált részét, amely úgy hangzott: „bele kell döngölni a kommunistákat az agyagba a választásokon”. Mint a Fidesz képviselője emlékeztetett rá, a lapokban csak annyi jelent meg, hogy az agyagba kell döngölni a kommunistákat, azonban, hogy hol, az nem volt olvasható. Gál Zoltán levezető elnök javasolta, hogy máshol elhangzott nyilatkozatokat nem kellene idehozni a tárgyalásokra. A Demisz képviselője megjegyezte, hogy nem a Harmadik Oldal, csak a ME ASZ nyilatkozata hangzott el. Pozsgay Imre arról szólt, hogy az MSZMP álláspontja szerint a kormánynak az Országgyűlés elé kell terjesztenie azokat a törvény- javaslatokat, amelyeket a júniusi ülésszakon visszavont. A. konszenzust a szeptember 18-ára összehívott plenáris ülésnek kell kimondania. Ha mégsem kerül sor a konszenzus kimondására, a kormány akkor is kénytelen lesz előterjeszteni a törvényjavaslatokat. Az Árpád Szálló dísztermében tegnap összegyűlt vendégek előtt nyitotta meg dr. Szántosi Antal tanácselnök a 8. Szarvasi ősz — immár hagyományosnak tekinthető — rendezvénysorozatát. Az idén nem túl sok, de színvonalas program várja az érdeklődőket hat héten keresztül. Lesz színházi előadás — szeptember 26-án a Cigánybáró, október 25-én a Házmestersirató —, hangverseny, a Lord együttes koncertje, a Szélrózsa együttes műsora, néptáncosok gálaestje, Demisz-nap. A szeptember 15-i ünnepi megnyitó egyben a 30 éves fennállását ünneplő Tesse- dik Kertbarátkor termékbemutatójának megnyitója is volt. Dr. Szántosi Antal tanácselnök ünnepi beszédében méltatta a kertbarátok munkáját, életszemléletét, természetszeretetét. A méltató szavak után dr. Rúzs Molnár Ferenc, a zsűri elnöke átadta a díjakat a kiállítóknak. Elmondotta, hogy a döntésnél nem egy- egy terméket néztek elsősorban. hanem azt, hogy milyen sokszínű anyagot hozott egy-egy termelő. Első díjat két szarvasi, egy kon- dorosi és egy gyomaendrődi kertbarát, második díjat egy szarvasi, két kondorosi, és egy hunyai termelő, harmadik díjat két szarvasi, egy kondorosi és egy hunyai termelő kapott. Ezt követően Inzsel Ottó, a Kertbarátok és Kistermelők Országos Szövetségének választmányi tagja Somogyi Imre-emlékplakettet adott át a szarvasi Tessedik Kertbarátkörnek, valamint Sonkoly Mihály és Kugyela Pál kertbarátoknak. A megnyitó- ünnepség a Tessedik Tánc- együttes műsorával ért véget, majd a rendezvények a művelődési központban folytatódtak. M. K. M. Körösladány határában H vállalati hagyaték: krómcserzett bőrhulladék A króm, ez a nehézfém mérgező anyag, amely beépülhet a növényekbe, s így a táplálkozási láncba juthat. Ezért veszélyes hulladék a krómcserzett bőr fara- gási hulladéka is, amely ugyan még felhasználható lenne rostműbör gyártására, ám sajnos, nálunk az anyag- gazdálkodás még nem igazán nevezhető gazdálkodásnak. Nos, ez a hulladék halmozódott tíz esztendőn át, 1978-tól 1988. tavaszáig, s gyűlt több száz tonnányira Körösladány határában, a Magyar—Vietnami Barátság Tsz földjén, egy felhagyott gödörben. S hogy honnan került ide? A Budapesti Bőripari Vállalat körösladányi üzeméből, amely üzemet a szóban forgó termelőszövetkezet tartott fenn. Az első esztendőkben még szó sem volt persze veszélyes hulladékról, nem létezvén ilyen kategória, ugyanis 1982. január elsején lépett életbe a veszélyes hulladék kezelését, elhelyezését szabályozó rendelet. A ladányi határban rendre gyűlő hulladék körül ezután kezdődött meg a tájékozódó vizsgálódás, ilyenolyan felmérés. Először a Környezetvédelmi Intézet Szegedi Állomása járt itt, 1983-ban, amikor is meg- « állapította, hogy ez egy ideiglenes tároló és a króm nem távozik a bőrhulladékból. 1986-ban, a bőripari vállalat kérésére az OKTH Dél-Alföldi Felügyelősége kiadott egy állásfoglalást. amely szerint nem veszélyes az ebből a technológiai lépcsőből kikerülő anyag, tehát nem minősül veszélyes hulladéknak. Ám ugyanebben az esztendőben a Cipő és Bőripari Kutatóintézet, a vizsgálati okirataival együtt benyújtott egy kérelmet és ennek alapján az OKTH a krómcserzett bőr faragási hulladékát másodosztályú veszélyes hulladéknak minősítette, de erről nem minden érintettet tájékoztattak. A Környezetvédelmi Intézet Szegedi Állomása 1988-ban már nem volt annyira optimista, mint a Dél-Alföldi Felügyelőség, és az időközben környezetvédelmi hatósági jogkörrel felruházott Körkövizig sem. Ellenőrzéseik és a környezetvédelmi területi felügyelő is jelezte, nem tudni, veszélyes-e, vagy sem az anyag. Mindezek után a termelőszövetkezet — mivel az üzemet felszámolták — szerette volna a területet rekultíválni. A Körkövizig kérte a tsz-t, hogy előbb a jogelőd hatóságtól szerezze be a vizsgálati jegyzőkönyvet és a minősítő határozatot, amelynek alapján kapta azt az okiratot, amely szerint nem veszélyes ez a hulladék. így következett el az idei esztendő, s ekkor, a Körkövizig már határozottan kimondta : veszélyes hulladékról van szó. így nem járulnak hozzá a rekultivációhoz. Igaz. a bőriapri vállalat voltaképpen nehezen elmarasztalható, hiszen az első években még nem létezett a veszélyes hulladékokkal foglalkozó, rendelet, másrészt pedig hatósági papírral bírnak, amely szerint nem veszélyes hulladékról van szó. S hogy mi lehet a megoldás? Nos, ezzel együtt is talán az lenne a legmegnyugtatóbb, ha a vállalat elszállítaná, ártalmatlanítaná. vagy esetleg átmeneti tárolóban helyezné el a rengeteg hulladékot. Mert az. jóhiszeműség ide vagy oda. aligha vitatható, hogy az ő telepükről került a határba, végereményben tehát felelősséggel tartoznak erkölcsi téren egyértelműen. Természetesen a helyszínen is jártunk. A nagyméretű gödör bőrforgácsoktól és kisebb-nagyobb bőrdaraboktól szürkéllett. Taszító volt ez a látvány. Tegnap Körösladánybán Pekker Ferenccel, a Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet munkavédelmi és környezetvédelmi felelősével vettük szemügyre a falutól 3 kilométerre lévő bőrhulladékot. — Mi a véleménye a termelőszövetkezet határában tárolt veszélyes hulladékról? — érdeklődtünk Kovács Imre elnökhelyettestől. — Bérmunkát végeztünk a Budapesti Bőripari Vállalat újpesti gyárának. A keletkezett hulladék —; darabos bőr, bőrforgács — a bőripar tulajdona. Ezt a hulladékot :az OKTH dél-alföldi felügyelősége megvizsgálta, és nem veszélyesnek minősítette. Az OKTH kiadott szak- véleménye alapján a helyi tanács engedélyezte a tárolóhely megnyitását. A gödör plján a föld mésszel kevert, alatta pedig vastag agyagos vízzáró réteg, így a csapadékvíz a talaj mélyebb részébe nem mosódhat le. Bogya Ferenctől, a nagyközségi tanács műszaki ügyintézőjétől kérdeztük: — Volt-e tudomásuk a falu határában levő veszélyes hulladékról? — Korábban senki sem állította, hogy ez veszélyes hulladék. Érdekes, hogy két évvel ezelőtt, mikor a termelőszövetkezet a bőrhulladék mellett növényszer-ma- radványokra és más egyebekre égetési engedélyt kért, akkor az OKTH a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelet alapján az égetéshez nem járult- hozzá. A termelőszövetkezet kérelmét a természetvédelmi hivatal állás- foglalására és a levegőtisztasági előírásokra hivatkozva elutasítottuk. Eddig a bőrhulladék környezetre káros hatását nem tapasztaltuk, a lakosságot — talán éppen a falutól való távolsága miatt — nem 'irritálta. A témáról szereltük volna megkérdezni a bőripari vállalatot is, ám a telefonvonaluk meghibásodott, így a tegnapi napon hiába hívtuk őket. így tőlük a jövő héten kérünk információt az ügyben. M. L.—T. I. A terveknek megfelelő ütemben halad a Parlament üléstermének felújítása. A képviselői hozzászólórendszert a Budapesti Elektroakusztikai Gyár készítette és az őszi ülésszakon már ez is segíti a munkát. Szerelés alatt a szavazatszámláló-berendezés. Orosháza II tanácstestület módosította a lakásrendeletet Orosháza Város Tanácsa csütörtökön tartotta soros ülését. A több órás tanácskozáson a testület tágjai szokatlanul nagy érdeklődést és aktivitást tanúsítottak egyes témakörök tárgyalásakor. A 9 napirendi pont között szerepelt dr. Becsei Józsefnek, a megyei tanács általános elnökhelyettesének tájékoztatója, a helyi végrehajtó bizottság munkájának megítéléséről; valamint dr. Bericz- ki István orosházi vb-ti.tkár- nak a hatósági munka törvényességének helyzetét elemző írásbeli beszámolója. A legnagyobb érdeklődéssel várt téma a lakások elosztásáról, a lakásigények társadalmi elbírálásáról, a nagycsaládosok lakáshoz jutásának helyi ' támogatására és az állami tulajdonban álI ló házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelet módosítása volt. Dr. Bereczki István elöljáróban közölte, irritálja a lakosságot, hogy más városokban elidegenítik az állami 'lakásokat, Orosházán viszont ngm. Miért — vetődik fel a kérdés: — Mert a tanácsrendelet nem teszi lehetővé. Gazdaként a tanács is rájött, hogy nem adhatja el „feje alól a párnát” — mondta a vb-tit- kár. Sándor Antal tanácselnök egy — e tanácstestületnek címzett — levelet olvasott fel. melyet a Táncsics utca 30. számú ház lakói írtak azzal a szándékkal, hogy évek óta tartó állami bérlakásvásárlási engedélyüket méltányosan bírálja felül a tanácsülés. A rendelet módosítása kapcsán dr. Csizmadia Ferenc tanácstag nem értett egyet a lakáselidegenítés felfüggesztésével. Véleménye szerint a tanácsnak a tőkét mobilizálnia kellene és nem visszatartani. A testületi döntés előtt dr. Bereczki István azzal érveit, hogy az elidegenítésből származó pénz igen minimális (a vevő a forgalmi értéknek mindössze 10 százalékát fizeti be), ezért índoko.t az önkormányzati vagyoht képező állami bérlakások megtartása. A vitát követően két ellenszavazattal és egy tartózkodással a tanácsülés elfogadta a lakáséi idegení ;és felfüggesztésére vonatkozó rendelet módosítását. A napirendek között szerepelt a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos díjmeghatározás is. Az előterjesztett anyag több pontjával nem értettek egyet a tanácstagok, javasolták a rendelet átdolgozását. Dr. Tóth Géza, a városi tanács szociális- és egészség- ügyi osztályának vezetője arról tájékoztatta a testületet, hogy októberben megkezdi működését Orosházán a városi tanács családsegítő központja. Az intézmény feladata figyelemmel kísérni a szociális viszonyok alakulását, segíteni a szociálpolitikai feladatok tervezését, szervezését. Varga Zoltán meghívott az MDF nevében felajánlást is tett a család- segítő központ javára: ezek szerint a helyi szervezet harci járművek értékesítéséből származó 60 ezer íorint- tal kíván hozzájárulni a családjóléti alap képzéséhez. E napirendi pont lezárása után az MDF képviselője az MSZMP-székházak kapcsán javasolta, hogy a testület vizsgálja meg ezen épületek hosszú távú hasznosításának lehetőségét Orosházán. — Többen megkeresték szerveztünket a város címerének ügyében is — folytatta Varga Zoltán. — Ezen a fórumon szeretnénk javaslattal élni: a városi tanács írjon ki egy pályázatot, hogy a jelenlegi — a tévében is bírált — címerünk helyébe minél előbb méltó jelkép kerülhessen. A késő délutáni órákban a tanácsülés bejelentésekkel ért véget. Cs. I. \
