Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-15 / 218. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚiSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Mai számunkból: Új titkár a békéscsabai TIT élén (3. oldal) Ipari szakmunkásképző és szakközépiskola épül Gvomaendrödön a oidan Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások (3. oldal) Hűsárúház nyílt Szarvason (4. oldal) Jövő heti rádió- és tv-müsor (5-6. oida» Müvelödésiház-avatás Dobozon Dobozon nem akármilyen eseményre gyülekezett tegnap a lakosság. Hosszú hónapok óta várják, hogy a helyi művelődési ház kibővítve, felújítva fogadja ismét látogatóit. A vendégeket Szatmári János tanácselnök köszöntötte, majd átadta a szót Vámos Lászlónak, a Békés Megyei Tanács művelődési, ifjúsági és sportosztálya vezetőjének, aki szólt a művelődés várható tartalmi és formai változásairól, s arról, hogy a most átadott Kulich Gyula Művelődési Ház a helyi közművelődés méltó helyszíne lesz. „Olyan hely, ahol az emberek másokkal együtt lehetnek, ahol megtudnak dolgokat, információt gyűjtenek és cserélnek, s közben jól érzik magukat.” Ezzel átadta rendeltetésének az 1974-ben épült, s most 142 négyzetméter alapterülettel növelt intézményt, melyet Komlósi Mátyás, a művelődési ház igazgatója vett át jelképesen. Az ünnepség résztvevői végül megtekintették az új klubszobákat, előadótermeket, majd helyet foglaltak a felújított nagyteremben, hogy megtekintsék a békéscsabai Balassi néptáncegyüttes műsorát. N. A. Az új nagyelőadóterein sokak tetszését megnyerte Fotó: Kovács Erzsébet Alapfokon nyelvet Túl hosszú ideig szorult háttérbe a tudás rangja és az oktatás szerepe a mi hazánkban. Talán valami változik, valami elindult a helyes irányba az elmúlt hónapokban, de mivel mára már a társadalom minden területén oly magasra tornyosultak a bajok, csak reménykedhetünk abban, hogy még nem késő. Sajnálatba méltó az az ember, akinek az életéből kimaradtak az iskolai emlékek, a kedvenc tanító és a kedvenc tanár, , a felejthetetlen egyetemi előadások és az első nagy felismerések élménye. Én emlékszem ilyenekre. S most is hálával gondolok azokra a tanáraimra, akikre igazán fel lehetett nézni — szakmai tudásukra és emberi tartásukra. Mégis — a meghatáro- / i zó élmények és a szép emlékek ellenére — tudom, hogy az utóbbi évtizedek során mostohán kezelt, felelőtlenül lekezelt magyar oktátás összességében bizony csődöt mondott. S az ugyancsak kudarcot vallott idegennyelv-oktatás az egész csődtömegnek csak egy szelete. Itt is, ahogyan az iskolarendszerben általában, egymást érték a gyakran ellentmondó rendeletek, a reformok. Miközben a folytonos módosítás és az erőltetett végrehajtás zűrzavarában éppen a lényegre — a gyerekre és a tantárgyra nem maradt elég idő és erő. Az egyik újkeletű miniszteri rendelet szerint ettől a tanévtől kezdve már nem kötelező az orosz nyelv, örülhetnek hát az általános iskolák ötödik és a középiskolák első osztályos tanulói! Mert ugyebár az, ami kötelező, nem is olyan érdekes. Ráadásul túl nagy a csábítás; sokkal izgalmasabbnak látszanak a nyugati nyelvek, amiben a popzene, a számítógép terjedése és a külföldi utazások nyilván nagy szerepet játszanak. Mindez önmagában még nem lenne baj. A pedagógusok — gondolom — már kevésbé örülnek. Képesítésük az orosz nyelvre érvényes, és nem az ő hibájuk, hogy a helyzet változott. Miért kell most nekik tanfolyamra járni, a család, a gyerekek mellett — netán nyugdíj «előtt — megint a tanulást, a több leterhelést, az utazgatást, a külön kiadásokat vállalni? tanítani?! Miért kell felnőtt embereket olyan helyzetbe kényszeríteni, hogy önmagukat feleslegesnek, esetleg kollégáiknál kevésbé értékesnek érezzék? Hogyan lehet így nap mint nap a gyerekek elé kiállni — és tanítani? A rendelet súlypontja az a bizonyos „ha”: akkor nem kötelező az orosz nyelv, • ha lehetőség van helyette másik idegen nyelv oktatására. Elnézést kérek a kifejezésért, de innen már az egész ügy komolytalanná válik. Köztudottan kevés ugyanis az az iskola (az országban, Békés megyében), ahol szakképesítéssel rendelkező tanárok várják a diákokat — angol-, francia-, németórákra (mert a ritkább nyelveket már említeni sem merem). Az iskolaigazgatók pedig azon törik a fejüket, hogy alap- vagy középfokú nyelvvizsgával engedjék-e a pedagógusaikat a katedrára! Nos ez az, amit egyszerűen képtelenségnek tartok. Vajon mi sülhet ki abból, ha a tanító csak egyetlen leckével jár a tanítvány előtt?! Mert elindulhatunk mi akármerre, nyugatra, keletre, északra, délre, a magyar nyelvvel — szeretett anyanyelvűnkkel — nem jutunk messzire. Mivel nem tartozunk sem a latin, sem a szláv nyelvcsaládhoz, egyik jelentősebb világnyelvvel sem állunk rokonságban, az elszigeteltség nagyon is reális veszély. Másképpen fogalmazva: nekünk, magyaroknak létkérdés, hogy legalább egy idegen nyelvet beszéljünk. Bármilyen szakmát, hivatalos vagy magánutat, munkát vagy szórakozást veszünk alapul, a nyelvtudás előnyös, hasznos, gyakran nélkülözhetetlen. S akkor még nem is mondtuk a jó közérzetet, a magabiztos fellépést, ami elképzelhetetlen nélküle — külföldön. Ezért úgy gondolom, nem a kötelező vagy a szabadon választott nyelvekről kellene rendeleteket hozni és vitatkozni. Arról kellene inkább meggyőzni honfitársainkat, minél előbb — már az iskolában —, hogy az idegen nyelv mennyire fontos számunkra. Az angol, a német, a francia, vagy akár az orosz ... Niedzielsky Katalin Mi a különbség a kézilabda és a kosárlabda Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a lakosságot érintő, szeptember 18-án életbe lépő devizális intézkedések részleteit. A kormány előterjesztést hallgatott meg a politikai átmenet törvénykezési feladatairól. között? (16. oldal) Miről írunk szombaton? Ha mindenkinek igaza van, akkor ki hazudik ? (7. oidaD Arany János háza (8. oidai> A Minisztertanács áttekintette az általános forgalmiadó és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények tervezett módosítását, továbbá a vállalkozási adórendszer korszerűsítését. (Szervivői tájékoztató a 3. oldalon.) Beck Zoltán Békés megyei balladáskönyve (9. oldal) Etnikai gettó a fővárosban ? (10. oldal) Terepszemle és álmodozás múzeumügyben (11. oldal) űszi ülésszak előtt Vaskos törvénytervezetek a képviselők asztalán Három hónapos szünet után, szeptember 26-án ismét ülésezik az Országgyűlés. Ezzel kezdetét veszi egy újabb, tartalmas és rendkívül nehéz törvényalkotási időszak, hiszen az úgynevezett sarkalatos törvények egymás után ' kerülnek majd a honatyák elé. Az ülésszak előtt — hagyományosan — megyei képviselőink csoportülésen vitatták meg az elkövetkezendő ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat, nevezetesen a külföldre utazásról és az útlevélről, a ki- és bevándorlásról, a BTK és a büntetőeljárási törvény módosításáról, valamint a Legfőbb Állami Számvevő- székről szóló törvényjavaslatot. A helyszín tegnap ezúttal — nem véletlenül — a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság volt, hiszen a törvényjavaslatok java része valamilyen módon érinti a belügyi szerveket, A külföldre utazásról és az útlevélről, illetve a kiás bevándorlásról szóló törvényjavaslat már tervezet formájában közmegelégedést és elismerést váltott ki. Talán ezzel magyarázható, hogy társadalmi vitára bocsátása után mindössze 80 észrevétel érkezett az illetékes tárcához, és ezek közül egyetlenegy sem társadalmi, érdekképviseleti vagy alternatív szervezet véleménye. Egyebek mellett erről is szót ejtett dr. Dobos Györgyné, a Belügyminisztérium szakértője, hozzátéve: a mostani törvényalkotással több mint tízéves adósságot törlesztünk, hiszen az említett témáról szóló jelenlegi hatályos normáink nincsenek maradéktalanul összhangban a Polgári és a Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával (amelyhez hazánk 1976-ban csatlakozott). Az előadó röviden vázolta a ki- és bevándorlásról szóló, jelenleg hatályos szabályok és á kidolgozott javaslat közötti különbségeket : többek közt azt, hogy eddig jobbára a családegyesítést szolgálták a bevándorlással kapcsolatos rendezések. A kérelmezőnek külön indokolnia kellett a szándékát. Hasonlóképpen a családegyesítés, vagy egyéb, méltánylást érdemlő ok indokolhatta a külföldiek itteni letelepedését; elsősorban a környező szocialista országokból jöttek az igénylések, magyar nemzetiségiektől, illetve olyanoktól, akik korábban magyar állampolgárok voltak. Az új törvényjavaslat alapvető állampolgári jogként említi a ki- és bevándorlást, ily módon mindenki — indoklás nélkül —.elhagyhatja hazáját és oda bármikor visszatérhet. E jogát csak a törvényben meghatározott kizáró (a társadalmi érdeket, vagy a jogrendet sértő) okok korlátozhatják. A külföldiek bevándorlása viszont már nem alanyi jog, külön kérelmezni kell. Újdonság a javaslatban, hogy minden esetben a kétfokú állam- igazgatási eljárás után a bírói út is jogorvoslati lehetőséget nyújt. WMWVmWMW Második témaként az állami számvevőszék létrehozásáról tárgyaltak a képviselők. — Ez lesz a Parlament kinyújtott keze! Végre ellenőrizhetjük, mi képviselők a költségvetési pénzeket, tudjuk majd, mire mennyit költünk — fogalmaztak többen is. Vass Józsefné képviselő viszont úgy vélte, mivel a KNEB megszűnése folyamatban van, a számvevő- szék intézménye pedig csak tervezett, fennáll a veszélye annak, hogy ellenőrizhetetlenül maradnak bizonyos gazdasági folyamatok. Többen vitatták a sarkadi képviselőnő álláspontját, de meglepő módon végül senki nem mert hitet tenni a Békés megyei honatyák közül amellett, hogy az állami számvevőszék önmagában megoldhatja a költségvetés ellenőrzését. Ezért olyan megállapodás született, hogy a nem kellően kidolgozott, összedobott tervezetet visz- szaadják átdolgozásra az illetékes tárcának. A büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatban is tanácstalannak bizonyulták képviselőink. Legfőképpen azt hiányolták, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem küldött szakértőt a megbeszélésre. Végül is dr. Pataki István, a megyei tanács vb-titkára tisztázta a kérdést. Elmondta, a BTK módosítása a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség Okmányához igazodást szolgálja. A csoportot vezető Németh Ferenc képviselő végül is azt javasolta a módosítással kapcsolatban, hogy a képviselők kérdéseiket a bizottsági üléseken tegyék fel. MHMMHMIMtV Az ülés végén heves vita bontakozott ki az új választójogi törvénytervezetről, az előterjesztés időpontjáról, illetve a pillanatnyilag hatályos törvény tervezett módosításáról. A képviselők végül is úgy döntöttek, hogy az új választójogi törvény hatályba lépésétől függően terjesztik elő a jelenlegi törvény módosítását. Igen nagy érdeklődést, s rendkívül változatos véleményeket váltott ki képviselőinkből az új választókörzetek felosztása. Egységes volt viszont áz álláspont a tekintetben, hogy az új körzetrendszer, az egyéni és listás választás együttes jelenléte szakadékot nyit a választópolgárok és a képviselők között. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a vidék, egyáltalán az apróbb községek a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek a jövőben. (László—Rákóczi) t
