Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
1989. szeptember I., péntek NÉPÚJSÁG Az ismeretlen háború A történelmi dokumentumok rögzítették: 1939. szeptember elsején hajnali háromnegyed ötkor a német Schleswig-Holstein cirkáló nehéztüzérsége lőni kezdte a danzigi (Gdansk) lengyel katonai támaszpontot. Nem sokkal később a több mint másfél milliós német hadsereg háromezer tankjával, kétezer harci gépével rátámadt Lengyelországra. Négy nap múlva elesett Bydgoszcz, ötödik nap Krakkó, és szeptember 27-én Varsó. így kezdődött az emberiség legpusztítóbb háborúja. Az igazi újdonságot ima az augusztus végi napok „eddig ismeretlen” eseményei jelentik: ahogyan a sztálini Szovjetunió és a fasiszta Németország szövetségre lé • pett. 1939. augusztus 23-án meg nem támadási szerződést, kötöttek, majd ezt szeptember 28-án barátsági és határs/erződés- sel egészítették ki. A szerződésekhez csatolt jegyzékek pedig eldöntötték a két fél kelet-európai érdekövezeteit. Kimondták: „a balti államok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területén történt területi átrendezőrés esetén Németország és a {Szovjetunió határát Litvánia határvonalánál, a lengyel területi átrendezések esetén pedig Narev* Visztula, San folyók mentén húzzák meg. Lengyelország állami létét a későbbi politikai eseményektől teszik függővé.” Délkelet-Európában a Szovjetunió Besszarábia megőrzését kérte, ugyanakkor Németország teljes érdektelenséget mutatott a térség iránt. A szerződés szovjet történészek szerint az adott politikai helyzetben megfelelő taktikai lépés volt, a háború elodázását, a német terjeszkedés megállítását jelentette. A későbbi barátsági és határszerződést, amelyet a Szovjetunió nem hadviselő félként a háborúban álló Németországgal szerződött, politikai hibának minősítik. Hasonlóan elítélik a szerződéshez csatolt újabb titkos záradékot, amelyben a népek feje felett tovább rajzolták Európa térképét. A háború előtti események rnem kevésbé ismeretlen pillanatai azok a tárgyalások, amelyek francia, brit és szovjet részvétellel zajlottak, és eredménytelenül értek véget 1939. augusztus 21-én Moszkvában. Mi történt volna, ha akkor megállapodnak, és együtt lépnek fel a hitleri Németország ellen? S miért nem állapodtak meg? Megváltoztathatták volna a háború menetét a britek és a németek titkos tárgyalásai is — többek között 1941-ben, amelyekről mindmáig kevés vált ismertté. Az események, a politikai manőverek célja egy volt: {mindenki a másikat kijátszva győzni akart. A szovjet történészek határozottan visz- szautasítják azt » nézetet, amely szerint az 1939. augusztus 23-i szerződés és titkos záradéka hozta előbbre a háború kitörésének időpontját. Mint hangsúlyozzák, mindössze a későbbbi események feltételeit teremtették meg. Mivel a szovjet—német szerződések kis túlzással egész Kelet-Európa további sorsára döntőek voltak, jelenleg történészek, politikusok, jogászok vitatják a szerződések megkötésének körülményeit, azok jogosságát, kihatását a mai politikai, geopolitikai helyzetre. Különösen így van ez az érintett balti államok esetében, amelyek szuverenitásuk elvesztését látják bennük. Éppen ezért követelik a szerződések, és azok titkos záradékainak hatályon kívül helyezését. Szovjet hivatalos álláspontok szerint a szerződések 1941. június 22-én, akkor, amikor Németország meglepetésszerű támadást intézett a Szovjetunió ellen, elvesztették érvényességüket. De mivel a szovjet—német szerződésekben foglaltak — talán a történelem véletlen fordulatainak köszönhetően — lényegében a mai Európa földrajzi és politikai térképén is fellelhetők, sokan kétségbe vonják a szerződések érvénytelenségét, igazi érvénytelenítés mellett foglalnak állást. Vannak akik a történelem kerekét szeretnék visszafordítani, s az 1939. augusztus 23-a előtti állapotokból akarnak kiindulni. Szovjet vélemények szerint ez ve szélyes és kalandor lépés lenne, ezzel ugyanis megkérdőjeleznének mindent, ami azt követően történt: így jelenlegi államhatárokat, országok második világháborús szerepét, szövetségi viszonyokat, szerződéseket. Felszabadítók és elnyomók cserélnének szerepet, és a háború utáni, több mint negyvenéves békés életet jelentő politikai stabilitás inogna meg alapjaiban. Olyan előre láthatatlan és felmérhetetlen események sorozata indulhatna el, amely még ezt a napjainkban ismeretlen-ismerős háborút is túlszárnyalná. Kaszab Zsuzsa Horn Gyula az NDK-ba látogatott Horn Gyula külügyminiszter az NDK kormányának kezdeményezésére csütörtökön látogatást tett Berlinben. Megbeszélést folytatott Oskar Fischer külügyminiszterrel és Günter Mittaggal, a NSZEP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A berlini látogatás szervesen illeszkedett a magyar diplomácia folyamatos erőfeszítéseibe, melyek azt célozzák, hogy az érintett feleket kielégítő megoldást nyerjen a hazánkban tartózkodó, és az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK- állampolgárok ügye. A berlini tárgyalásokon kifejtett NDK-álláspontra válaszul Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a magyar kormány változatlanul a két német állam megállapodásától várja az ügy rendezését. A magyar külügyminiszter egyúttal aláhúzta: magyar részről csak olyan megoldási módozatokban vagyunk hajlandók részt venni, amelyek összhangban állnak a Magyar Népköz- társaság emberi jogi nemzetközi kötelezettségeivel és humanitárius politikai gyakorlatával. A fentiek szellemében Horn Gyula az NDK-féllel ismertette azokat a tervezett konkrét magyar lépéseket, amelyek az ügy mielőbbi megoldásához vezethetnek. * * * Nyugat-berlini rádióállomások felröppentették a hírt. miszerint az NSZK hatóságai szeptember 6-ra ötven vasúti személyszállító vagont rendeltek az Osztrák Allamvasutak- tól. E vasúti kocsik mintegy 3000 személy befogadására képesek. A hírek szerint a szerelvények segítségével Magyar- országról Ausztriába érkező, nagyszámú, , NDK-állampolgár utazhatna a jövő héten az NSZK-ba. ADALÉKANYAG Liaoning tartomány köz- igazgatási székhelyén, Se- nyang kínai városban a szakemberek új adalékanyagot készítettek, mely a dízelmotorok takarékos üzemanyag-fogyasztásához és a kömyez^szennyezés csökkenéséhez járul hozzá. A kísérletek igazolták, hogy az új adalékanyag használatával az üzemanyag-fogyasztás 6 százalékkal, a szénmo- noxid- és -dloxid-kipárolog- tatás 50 százalékkal csökken. MÚZEUM Az emberi csontok londoni múzeuma számos egészséges és torz emberi csont gyűjteménye. Megtekinthető Itt többek között az angol óriás, Challls 2,58 méteres csontváza Is. Igaz, 6 végrendeletében azt hagyta meg, hogy koporsóját a tengerbe süllyesszék, de az örökösök kegyelete gyengébbnek bizonyult a múzeumigazgató pénzbeli ajánlatánál. VESZÉLYES JÁTÉK Új nagyvárosi divat kergeti kétségbeesésbe a nyugatnémet vasutak dolgozóit, a szülőket és a pszichológusokat: az úgynevezett vonatszörf. Először Hamburgban tűnt fel a „hobbi”, de már Münchenben is űzik a halálos játékot. Főleg tizenéves fiúk csimpaszkodnak a vonatajtó kapaszkodójába, vagy másznak ki az ablakon, s így vitetik magukat — nemegyszer óránként 120 kilométeres sebességgel, néha csak hajszálnyira süvítve el oszloptól, a vezetéktől. Hamburgban már van halálos áldozat, egy 14 éves lány pedig a fejével olyan szerencsétlenül súrolt egy oszlopot, hogy azóta is eszméletlen. A müncheni pályaudvar felügyelősége kommandót állított fel „vonatszörfösök” lefülelésére. Büntetőjogilag az új „kedvtelés” nem üldözendő cselekmény, hacsak nem keletkezik anyagi kár, vagy az. utasok közül valaki nem rémül halálra, legfeljebb a potyautazásért lehet büntetni. Az első „vonatszörfösök” állítólag potyautasok voltak Dél-Ameri- kában: így akarták megtakarítani a jegy árát. Nyugatnémet utánzóik főként „jó házból való úr'fiúk akik merő .ma1 ómból ütik el ilyen bizarr módon az időt. MORBID REKLÁM Sírhelyet nyerhet, ha részt vesz a nyereményjátékban! — ez a kissé morbid reklám ösztönözte sorsjegyek vásárlására a japánokat. A nagy népszerűségnek örvendő játékban a főnyeremények valóban sírhelyek voltak éspedig Tokióban. Kissé talán érthetővé válik a japánok érdeklődése, ha figyelembe vesszük, hogy Tokióban egy-egy sírhelyért több ezer dollárnak megfelelő összeget kell fizetni. TANULJUNK MEG KUTYÁUL Kutyanyelvre oktat John Finchley angol biológus. Az érdeklődőknek azt bizonygatja, hogy olyan hangokra tanítja meg őket, amellyel „elcseveghetnek” kedvenc négylábújukkal. A tanfolyamok iránt jelenleg nagy az érdeklődés, habár a kutyák részéről nem érkezett „visz- szajelzés”, vajon megértik-e, amit gazdájuk mond, pontosabban vakkant nekik ■.. Az újvidéki MtcmSiö -ban olvastuk: Csak harminc métert kell futni III. Egy megszervezett tiltott határátlépésen „A Sopronnál Ausztriába átszökött keletnémet állampolgárokat az osztrák hatóságok autóbuszokkal Bécsbe vitték, és onnan várhatóan még ma tovább utazhatnak az NSZK-ba. Ezt a bécsi nyugatnémet nagykövetség közölte az osztrák hírügynökséggel, hozzátéve, hogy a menekültek számára biztosítják a szükséges papírokat és a pénzt. Mint korábban jelentettük, Sopron közelében a Páneurópai Mozgalom és a Magyar Demokrata Fórum tartott határ menti rendezvényt („Páneurópai piknik a vasfüggöny helyén 1989. augusztus 19.”), amelynek keretében megnyitottak egy ideiglenes határátkelőhelyet az osztrák—magyar határon. Ezen mintegy 200, ,egyes jelentések szerint 500 keletnémet állampolgár szökött Ausztriába. A rendezvényt üzenetben üdvözölte Habsburg Ottó és Pozsgay Imre, akik a rendezvény védnökei voltak. Habsburg Ottó biztosította a találkozó résztvevőit: az Európai Parlament és a Páneurópai Unió keretében mindent {megtesz annak érdekében, hogy a szabad, demokratikus Magyarország minél előbb teljes jogú tagja legyen az Európai Közösségnek. Pozsgay Imre hangsúlyozta: a határok nem arra valók, hogy az államok polgáraikat ideológiai rezervátumokba zárják, vagy tankokkal lépjék át azért, hogy elfojtsák más népek szabadságvágyát.” (Kossuth Rádió, 1989. augusztus 20., reggel 6 órai híradás.) A tábori asztalon Magyarország autótérképe fekszik kiterítve; 8-10 ember állja körül, és tanulmányozzál gondos alapossággal, mintha valami döntő ütközet stratégiáját beszélnék meg. Egy magyarul beszélő fiatalember emeli fel a térképet az asztalról, és hajtja úgy össze, hogy csak a Fertő-tó és környéke, a lényeg látsszon rajta. A magyar— osztrák határon három szakasz van golyóstalilal megjelölve. A táborbeli értesülések és a tapasztalatok szerint ezek azok a határszakaszok, amelyeken a leg- zökkenőmentesebben és -biztonságosabban lehet átjutni Ausztriába. 1. Az első szakasz Soprontól délre, Magyarfalvá- nál. 2. A második szakasz Sopronkőhida és Fertőrákos között Mörbisch am See irányában. 3. Végül a harmadik — ez ugyan kissé keletebbre van Soprontól, de hir szerint a legbiztonságosabb — Tözeg- gyármajornál van. Ebben a kempingben szinte alig akad más rendszám- táblájú autó, mint keletnémet. A táborlakók is szinte kivétel nélkül szökni akaró NDK-állampolgárok. Közülük senki nem is titkolja, jóllehet nyilatkozataikban és viselkedésükben óvatos, fegyelmezett emberek. Vannak köztük magánosok, főként fiatal férfiak, de nem ritka a házaspár és egész család sem. Tucatszám állnak itt elhagyatott sátrak, Wartburg, Trabant, Skoda és Lada típusú személygépkocsik, amelyeknek tulajdonosai már átjutottak. Bekukkantok egy sátorba, amelynek bejárati lapját ide-oda lengeti a forró szél: odabenn esőkabát, két pár különböző számú sáros gyermekcipő, gyermekalsónemű, hálózsákok, gázfőző, palacsintasütő és hasonló. Egy sötétkék plüssel bélelt tokon akad meg a szemem. Felemelem. Belül a fedelén a felirat: „W. Krause. Berlin. Hackeseher Markt 4.” Valószínűleg a nagymama színházi látcsöve lehetett benne. Sem a távcső, sem a tulajdonosa. — Sie sind schon abge- haut! (ök már leléptek!) — szólal meg valaki a hátam mögött és megkér, ha befejezem a szemlélődést és a fényképezést, húzzam be a sátor villámzárát... A tábori asztal körül, a térképnél vagy már húszan- harmincan lehetnek. Két helybeli afféle indiánnyelven egyezkedik a keletnémetekkel: — Ich gébé autó. Zusammen autó Grenze, du laufen Ausztria. Soldat nix puff, puff... Körvonalazódik az „útve- zetők által javasolt hadi- terv; innen Sopronból Fertődig együtt halad a nyolc keletnémet és két magyar kocsiból álló karaván, a magyar kocsiban ülnek majd az „útvezetők”. Fertőd előtt a keletnémetek négyesével átszállnak a magyar Ladákba, majd azokkal felhajtanak az osztrák határt alig néhány méterre megközelítő útra. Azon a ponton, ahol a mű- út a legközelebb fekszik a határhoz, a Ladák megállnak egy pillanatra, az utasok kiszállnak és onnan már csak 20-30 métert kell futni, azután már osztrák terület következik. A tervet még egyszer részleteiben elismétlik, mindenki megértette, az egyezség létrejött, és a keletnémet Trabantok, Wartburgok rövid egymásutánban kigördülnek a sátortábor kapuján. Irány Fertőd. A menetoszlopban mintegy 30-35 ember utazik, asszonyok és gyerekek is. Minden a terv szerint halad: Fertődnél leparkolják a járműveket, átszállnak a magyar járművekbe. Tőzeg- gyármajomál aztán a nyílt úton negyedóránként megáll egy magyar rendszámú autó, három-négy ember lép ki belőle és sietős léptekkel, de határozottan megindulnak a menetiránynak balra eső akácerdő irányába. Ausztria felé. Rajtuk kívül látszólag senki más nem tartózkodik a környéken. Délután öt óra, amikor a nyolcadik túrát hozzák. Ez is sima: kiszállnak, megindulnak, és percek múltán csak hangyanagyságú pontok látszanak az erdőn túl. Amikor erről a közép-európai kalandról visszatérek a sátortáborba, megdöbbenéssel állapítom meg, hogy e röpke délután legalább még egyszer annyian érkeztek, mint ahányukat most Ausztriába kísértünk. (Folytatjuk) Dujmovics György BÉKÉSCSABA VÁROSI TANÁCS KÖLTSÉGVETÉSI ÉPÍTŐIPARI ÜZEME munkatársakat alkalmaz az alábbi szakmában: — _KŐMŰVES _ ÁCS — BURKOLÓ. Jelentkezés p. személyzeti- és munkaügyi os ztályvezetőnél, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. szám. BÉKÉSCSABA VÁROSI TANÄCS KÖLTSÉGVETÉSI ÉPÍTŐIPARI ÜZEME felsőfokú végzettségű — programozót keres számítástechnikai osztályvezető munkakörbe. Jelentkezés a személyzeti- és munkaügyi osztályvezetőnél, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. szám.
