Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-03 / 181. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Gyulán feladja jogosítványait ' az „üzemi négyszögben” az MSZMP Ülésezett a városi pártbizottság Az MSZMP gyulai pártér­tekezlete által újjáválasztott vezetőség a tegnap délután megtartott pártbizottsági ülésen debütált Vidó Miklós társadalmi elnök vezetésé­vel. Az első napirendi pont­ban dr. Albel Andor első tit­kár tartott tájékoztatót az apparátus helyzetéről, a he­lyi feladatokról. Egyebek közt elmondta, hogy az MSZMP gyulai városi bizott­ságán a politikai apparátus­ban jelenleg 9-en dolgoz­nak, de szeptember 1-jétől 3 munkatársuk távozik. A hét technikai dolgozóból év vé­gére négyen maradnak. A bérekről: másfél éve nem volt béremelés, augusztus 1- jétől 5 százalékos bérfejlesz­tésre volt lehetőség. Az MSZMP megyei bizottsága az első titkárnak 20 ezer forint, a titkárnak 14 500 forint, a munkatársaknak pedig 10 600 —13 ezer 800 forint fizetést állapított meg. A napirendi pont keretében vitatták meg az üzemekben, intézmények­ben tevékenykedő munkahe­lyi pártszervezetek és a he­lyi gazdasági, intézményi vezetők közötti együttműkö­dést. A pártbizottság kéri bizottságait és alapszerveze­teit, hogy a múltban kiala­kult, úgynevezett üzemi négyszögmegbeszéléseken, megállapodásokon ^gyakorolt jogosítványaikat adják fel! De törekedjenek korrekt együttműködésre a dolgozók és az üzem, intézmény ér­dekeinek megfelelően. Ezt követően Hídvégi László előterjesztésében fel­vázolta egy modem, a vá­ros közéletére döntő hatás­sal levő politikai program­párt kialakítására vonatko­zó elképzeléseket. Előadásá­ra reagálva dr. Borbényi Olivér azt kérdezte, vajon rendelkezik-e az MSZMP a nyugaton működő politikai pártok felépítésére, illetve konkrét politikai munkájára vonatkozó tapasztalatokkal. Kérdésére F orr ai József, a megyei pártbizottság titká­ra válaszolt. Mint elmondta, az MSZMP szakértői révén már korábban megkezdte a több évszázados politikai múlttal rendelkező nyugati polgári pártok tevékenységé­nek tanulmányozását, de rá­mutatott arra is, hogy bár az MSZMP-nek fel kell ad­nia az eddigi negatív hagyo­mányokat, ez nem jelenti azt, hogy egyfajta szociál­demokrata típusú párttá kellene válnia. Szatmári Gábor az augusz­tusi ünnepek előkészületei­ről tájékoztatott, javaslatá­ra egy nyilatkozatot foga­dott el a testület. Hájas Gé­za ismertette a város kong­resszusi jelöltjeire tett alap­szervezeti javaslatokat. Úgy döntöttek, hogy a négy hely­re nyolc jelöltet állítanak a megkapott szavazatok alapján. A pártbizottság fel­hívta az alapszervezetek fi­gyelmét, hogy megfelelően készüljenek föl a pártszava­zásra. Jánki József a párttagság számáról és összetételéről beszélt. Jelenleg Gyulán 2739 MSZMP-tag van, egy hónap alatt 55-en léptek ki. Natya István az MSZMP ke­zelésében lévő vagyonról ké­szített kimutatást terjesztett elő. A, városi pártbizottság kezelésében 19 millió forint értékű vagyon van napja­inkban. Úgy döntöttek, hogy a pártszékház földszintjén levő, jelenleg még üresen álló irodákat bérbe adják. D. L.—L. S. flz első önálló vállalat Gyomaendrödön A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat 2. számú gyomaendrődi gyáregysége július 1-jétől önálló vállalat­ként működik Hőtechnikai és Gépipari Vállalat néven. A 180 dolgozót foglalkoztató termelőegység tegnap köz­gyűlésen döntött az üzem alapszabályzatáról és meg­választotta a gyár igazgató­ját, illetve vezetőségét. A szervezeti és működési szabályzatot a közgyűlés ki­sebb módosításokkal egy­hangúlag elfogadta. Nagyobb érdeklődést váltott ki azon­ban az igazgatóválasztás, hi­szen mindenkinek megvolt a saját elképzelése. Az állás betöltésére hárman pályáz­tak, két belső és egy külső jelölt. A pályázatelbíráló bi­zottság a külső (Lentiben élő) jelentkezőt nem találta alkalmasnak, így Szujó Zol­tán megbízott vállalatveze­tő és Vaszkó Lajos termelés- irányító csoportvezető közül kellett dönteni. — ön kire szavaz? — kérdeztem a szünetben két munkástól. Botos László: —Számomra Szujó a szimpatikusabb, ne­ki köszönhetjük az önálló­ságot. Véleményem szerint annak a lónak, amelyik a szekérét húzza, nem szabad eltörni a lábát. Szabó János: — Én Vasz- kóra szavazok, mert jó ; szakember, erélyesebh, mint a másik. Végezetül a közgyűlés Szujó Zoltánt 122 szavazat­tal, mintegy négyszeres többséggel választotta meg a város első önálló gyárának igazgatójává, majd a hétta­gú vezetőség tagjai*a vok­soltak a résztvevők. P. j. MvÍl9tlff!79t Az MSZMP Gyulai Városi Bizott- nyilalHUZ.fiI s^a — a pártértekezlet állásfog­lalása szellemében — támogatja városunkban az országzászló 1989. augusztus 19-én tör­ténő felállítását. Az országzászló elhelyezése nemes ügyet szolgál. Az évtizedekig feledésbe tűnt, nem kellően megbecsült, a felnövekvő nemzedék számára kevésbé ismert nemzeti ereklyéink, jelképeink tisztelete, haladó történelmi hagyományaink ápolása emberi kötelessé­günk és felelősségünk. Az országzászló a függetlenség, a szuverén államiság jelképe, kifejezője. Bízunk abban, hogy felavatásával jelentős lépést teszünk városunkban is a nemzettudat erősítése, az egészséges nemzeti önér­zet kialakítása és a nemzeti közmegegyezés megterem­tésére. Legyen ez a zászló minden gyulai polgáré, az ün­nepi tanácsülést követő felavatásnál minél többen ve­gyünk részt. A végleges elhelyezést szolgáló alapítvány gyarapításához járuljunk hozzá. MSZMP VAROS! BIZOTTSÁGA Az álmok valóra válnak... B jövendő magyar gazdákért Reggel óta egyfolytában esik. A szomorú idő ellenére tegnap reggel mégis több százan útra keltek Csongrád, Bács, Szolnok és Békés megyéből, kistermelők és szak­emberek egyaránt, hogy a Szarvasi öntözési Kutatóin­tézet referenciatelepén megnyíló háromnapos, vásárlás­sal egybekötött, öntözési bemutatóját megtekinthessék. A kíváncsi látogatókat az egyre sűrűbb cseppekben hul­ló eső sem riasztotta vissza, pedig a földúton megköze­líthető telepről dél körül már igen sokan csak traktor segítségével tudtak hazaindulni. A vendégmarasztaló szarvasi sár alaposan próbára tette a kocsikat, de vél­hetően sem a rendezők, sem a résztvevők nem lelték örömüket ebben az aprónak tűnő kis intermezzóban. Délután mi már meg sem kíséreltük a lehetetlent, így a Szarvasi öntözési Kutató- intézet irodájában beszél­gettünk dr. Lelkes János osztályvezetővel, aki arra vállalkozott, hogy Wartburg­jával jön be irodájába, ám végül ő is egy MTZ-traktor segítségével érkezett a hely­színre. — Az ötletből, melyről még júniusban csak tárgyalt a budapesti Agrotek és a Szarvasi öntözési Kutatóin­tézet, néhány hónapon be­lül valóság lett — fogalmaz dr. Lelkes János. — Majd a szervezés idején csatlako­zott hozzánk a békéscsabai Agiroker és Agrokombi rak­táráruháza. A szarvasi főis­kola, de személy szerint dr. Hódossy Sándor főigazgató különösen sokat segített ta­nácsaival és közreműködésé­vel. Négy megye szakembe­reit és kistermelőit hívtuk el az impozáns bemutatóra. Több száz meghívót kiküld- tünk, sőt újsághirdetésekkel és röplapok terjesztésével próbáltuk információhoz jut­tatni a négy megye lakossá­gát. Sok hazai vállalat — Ag­ram, Szekszárd; a négy me­gye Agrokere, Digép, Sze­rencs; Kite, Nádudvar; Sig­ma, Szarvas — mellett ran­gos külföldi cégek — IJAU- ER AG Vuitsberg, BEIN- LICH Ulmen Olomonc — szerepelnek a rendezők név­sorában. Ezúttal a hagyományoktól eltérően nem csupán mező- gazdasági nagyüzemek és a hobbikert-tulajdonosok szá­mára kínálták termékeiket a rendezők, -hanem elsősorban a magángazdáknak. Bár igaz, hogy Békés megyében még alig akad, aki tizen- hektárokon gazdálkodik, azonban Csongrád és Bács megyében egyre többen. A kínálatból a középméretű kisgazdaságoknak volt iga­zán bőséges a választék. — Ma sajnos még ezek a gazdák mindenféle ócska dolgokkal próbálnak öntöz- getni. Persze rosszul és kis hatékonysággal. De ezen nem is lehet csodálkozni, hi­szen egyszerűen a hazai ke­reskedelemből hiányoztak és még ma is hiányoznak a középkategóriájú berende­zések. Pedig darabjaiban tu­lajdonképpen minden meg­található a hazai üzletek pultjain, csak nincs rend­szerbe foglalva. Mi éppen ezért elsősorban arra vállal­koztunk a bemutatóval, hogy ezeket a rendszereket össze­állítsuk. A BAUER cég Ra- in-boy öntözőberendezéséhez kitűnően csatlakoztatható a Tomos jugoszláv szivattyú. A hazai kereskedők ebben nem tudnak segíteni a vá­sárlóknak, főleg nem a sok­kal kevésbé informált kis­termelőknek — magyarázza meggyőzően beszélgetőpart­nerünk, az ÖKI osztályve­zetője. A bemutatón kiállított ter­mékekből, ha a raktáron van készlet, azonnal lehet vásárolni. Az Agrokombi raktáráruház vállalkozik arra is, hogy a legkülönbö­zőbb rendeléseket felveszi, s rövid határidőn belül be­szerzi. Az ÖKI és a szarvasi főiskola szaktanácsadói az érdeklődőknek az öntözendő területtől függően jól össze­építhető, korszerű rendsze­reket ajánlanak, így ennek köszönhetően a kistermelők egy helyen, a békéscsabai áruházban megvásárolhat­ják. Valószínű, hogy az or­szágban egyedülálló kezde­ményezés nem csupán a ren­dezők, tehát a kutatók, a gyártók és a kereskedők í számára hoz igen sok hasz- } nos tapasztalatot, hanem a referenciatelepre látogató magángazdák évtizedes ál­ma is megvalósulhat. Ugyan­is a legkorszerűbb öntözési technológia alkalmazásával számukra is elérhető, hogy időjárástól függetlenül, a biztos jövedelemforrás re­ményében lássanak munká­jukhoz minden tavasszal. Rákóczi Gabriella Kié legyen a Népújság? fl szerkesztősig állásfoglalása Az utótybi napokban megszaporodtak a megyei lapokkal kapcsolatos állásfoglalások. Ezek jó része azonban, sajnos, arról árulkodik, hogy az aláírók nem ismerik kellőképpen a lapok helyzetét és a szerkesztőségekben dolgozók gondolko­dását. Ezért lapunk szerkesztőségi kollektívája az plábbi ál­lásfoglalást alakította ki. * * * A Békés Megyei Népújság szerkesztőségének a múltba te­kintve nincs szégyenkeznivalója. Az utóbbi években konzek­vensen igyekezett haladni a reformok útján, pártlap jellege ellenére is nyitni és kapcsolatot teremteni a társadalom egészével, helyt adni az új, a hivatalostól eltérő nézeteknek. A lap korábbi éveinek történetét a központi fegyelmezések és tiltások, egyes külső szerzők szilenciuma kísérte. A szer­kesztőség — más megyei lapokat megelőzve — segítette az új politikai mozgalmak és szervezetek megalakulását, helyt adott nézeteiknek. N A Békés Megyei Népújság szerkesztősége az utóbbi évek­ben egyre inkább önálló szellemi műhellyé vált. Az itt dol­gozó újságírók több mint fele pártonkívüli. A szerkesztőség az elmúlt esztendőkben igyekezett a megyei pártapparátus részéről minden közvetlen beleszólási kísérletet elhárítani; igaz, ilyen törekvés 1985 óta csak szórványosan, az 1988. évi országos pártértekezlet óta pedig egyáltalán nem fordult elő. Azóta a szerkesztőség a lap arculatának alakításában, az írások megjelentetésében teljes függetlenséget élvez. A me­gyei pártbizottság csak elméletileg él laptulajdonosi jogával. Ezért ellenzőnk minden olyan beavatkozási kísérletet a lap életébe, amely a szerkesztőségi kollektíva megkérdezése nélkül óhajtja a lap jövőbeni helyzetét meghatározni. Min­den ilyen törekvés ellenkezik a szerkesztőség >— mint önálló alkotó műhely — működési elveivel és sérti a szerkesztő­ségben dolgozók érdekeit és önérzetét. Amint az újságírók felvételénél soha nem volt kiválasztási szempont az MSZMP- tagsági viszony, úgy a jövőben sem fogadható el ilyen, vagy ehhez hasonló rendező elv. A Békés Megyei Népújság — bár fejléce szerint „A me­gyei pártbizottság és a megyei tanács lapja” — hivatalosan mindig is az MSZMP lapja volt. A megyei újság 1979-ig veszteséges volt, és az MSZMP KB jelentős anyagi támoga­tásával működött. A lap az utóbbi tíz évben nyereséges, de nyereségét szinte teljes egészében felemésztette a munkafel­tételek és elhelyezési körülmények javítása. Az MSZMP-hez tartozás napjainkra egyre inkább gazda­sági-finanszírozási kérdésre korlátozódik, ezért a szerkesz­tőség sürgeti a lap anyagi helyzetének korrekt rendezését. A szerkesztőség tiltakozik a jelenlegi függelmi viszony új függelmi viszonnyal való felváltása ellen. A mostani irányí­tási-tulajdonosi rendszer helyett a jövőben alternatívaként kizárólag a teljes önállóságot és függetlenséget tudja elkép­zelni, ahol a szerkesztőségi kollektíva maga dönt sorsáról, beleértve működésének személyi és gazdálkodási-gazdasági feltételeit is. A szerkesztőség a jövőben is elsősorban néplapot kíván készíteni. Arra törekszik, hogy a megye valamennyi telepü­lésének életéről és a megyében élő valamennyi réteg hely­zetéről és elképzeléseiről hírt adjon. Nyitott minden — az alkotmánnyal összhangban álló — politikai nézet iránt. Ugyanakkor elzárkózik az elől, hogy a lap a különböző szer­vezetek és pártok — beleértve az MSZMP szervezeteit is — politikai nyilatkozatainak és állásfoglalásainak válogatás nélküli lerakóhelye legyen. A Békés Megyei Népújság nem válhat sem postaládává, sem faliújsággá, amelynek tartal­mát kívülről, a politikai nyomás eszközeivel határozzák meg. A lap tartalmáért — mint mindenütt a világon — a szer­kesztőség, egy személyben a főszerkesztő a felelős. Ilyenfor­mán ellene vagyunk minden olyan — más megyékben ta­pasztalható — kezdeményezésnek, vagy felvetésnek, amely a lap bármely részének, egy vagy több oldalnak a szerkesz­tését „bianco” jelleggel átengedi politikai szervezeteknek vagy pártoknak. A szerkesztőség az életébe való ilyen irá­nyú beavatkozást az MSZMP-től sem fogad el, mert ez a kollektívát a legdurvább sztálini módszerekre emlékeztetné. A magunk sajátos eszközeivel a független, demokratikus, szocialista Magyarország megteremtésén, Békés megye fel­zárkóztatásán kívánunk fáradozni. Ellene vagyunk a köz­életet megnyomorító törekvéseknek, a kiskirálykodásnak éppúgy, mint a politikai kalandorkodásnak. A szerkesztőség minden tekintetben magyar, a határokon túli magyarság és a megyében élő nemzetiségek sorsáért felelősséget érző szel­lemiséget kíván támogatni, és ennek a lap hasábjain hangot adni. Magáénak vallja az emberiség múltjának értékeit, be­leértve az egyházak által felhalmozott szellemi és erkölcsi kincseket is. E jelentős örökség ápolásában, a történelmileg igazolt erkölcsi normák népszerűsítésében szövetségre lép minden együttműködni kész erővel, pártállásra és világné­zetre való tekintet nélkül. Világosan látjuk, hogy a demok­ratizálódó Magyarországot csak a dolgozó ember, a becsü­letesen végzett munka emelheti fel. Ezért a jövőben tudato­sabban törekszünk a gazdaság helyzetének és a termelésben részt vevők gondolkodásának bemutatására. A szerkesztőség meggyőződéssel dolgozik a kulturált poli­tikai párbeszéd kialakításán. Ellene van az agresszivitásnak, a túlzásoknak és túlkapásoknak, a politikai spekulációknak és bárki tudatos lejáratásának, s tiltakozik a lap ilyen szán­dékú felhasználása ellen, bárki részéről is történjen erre kezdeményezés. A szerkesztőség támogatja a többpártrend­szerű demokráciába való békés átmenetet, és azon fárado­zik, hogy ez politikai acsarkodás és újabb politikai áldoza­tok nélkül menjen végbe. A fenti elvek betartásának ellenőrzésére felkérjük olva­sóinkat, egyidejűleg hasonló céllal a szerkesztőség mellett létrehozunk egy — többségében pártoktól független szemé­lyekből álló — tanácsadó testületet. A Békés Megyei Népújság szerkesztősége — miként a múltban, úgy a jövőben is — kész együttműködni a megyé­ben megjelenő, vagy a jövőben itt szerveződő sajtóorgánu­mokkal, ha munkájukat nem a lapunk iránti ellenszenv, a Népújság elszigetelésének vagy lejáratásának szándéka ve­zeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom