Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

■EH2M53" ' 1989. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK A BÉKÉS MEGYEI nyomdászat áttekintése A Körösök tájékának első nyomdáját 1847-ben nyitotta meg Szarvason Réthy Lipót. Nem dicsekedhetünk tehát azzal, hogy korai hagyományai lennének" itt Gutenberg mesterségének. Ez a nyom­da is talán ha tíz esztendőn át működött megyénkben (Szarvasról Gyulára költö­zött), mert Arad városába ment Réthy. Tartja magát az a vélemény, hogy nyom­dáját Gyulán hagyta - Dobay János vet­te volna meg -, ő maga teljesen újat sze­relt talán fel az új állomáshelyén. Min­denesetre Réthy aradi nyomdája mo­dern üzem volt, még az alapító fia is mű­ködtette azt. Gyulán 1860 decemberében kezdte el a nyomtatást Dobay János, és ez a nyomda az 1940-es évek elejéig szolgál­ta a várost és a megyét. Orosházán 1876-ban már működött a Böhm- és Patzaner-nyomda: vele kezdő­dött ott a nyomdák sora, melyek a legna­gyobb magyar falu kultúráját szolgálták 1949. december 30-ig. Megyénk más községeiben és város­káiban is létesültek nyomtatóműhelyek a múlt évszázad utolsó évtizedeiben. Ezek azonban nem maradhattak fenn hosszabb ideig, részben a tőkehiány miatt, részben pedig az iparosodás las­sabb üteme tette őket feleslegessé. Egyedül Békéscsabát tudjuk megemlí­teni a nyomdászat folyamatos megtele­pedése okán. Talán mert a nemzetiség nyelvi igényeit helyben volt a legkézen­fekvőbb nyomtatásban kielégíteni? Gyomán Kner Izidor alapított nyomdát 1882-ben, amely a század fordulójára a Békéscsabán - ugyancsak a század utolsó évtizedeiben - több nyomda is működött egy időben is egyszerre (Ta­kács Árpád, Povázsayak, Lepage), me­lyek itt biztosították ennek az ipar és a művelődés szempontjából fontos ipar­ágnak folyamatos jelenlétét. A század legelején ebbe a folyamatosságba lépett be Tevan Adolf. Fia, Andor ugyanúgy, mint Kner Imre, külföldi szakiskolán bő­vítette az itthoni műhelyben megszerzett gyakorlati ismereteit. 1909-ben tért haza Bécsből. Az apja megteremtette nyom­dai bázist vette át, s azt fejlesztette mo­dern nyomdaüzemmé, ő maga is ked­velte a könyvkészítést, igazán bensősé­ges kapcsolatokat alakított ki a budapesti írókkal-költőkkel, de sohasem vállalko­zott olyan mértékű könyvkiadásra, amely a vidéki középüzem anyagi forrá­sait túlzottan megterhelte volna. Könyvkiadással kapcsolatos üzleti és kivitelezői munkásságát három, egymástól jól elkülöníthető csoportba oszthatjuk. Az egyikbe a Tevan Könyvtár olcsó füzeteit sorolhatjuk. E sorozatban szereplő hazai szerzők közül meg kell említeni Ady Endrét, Juhász Gyulát, Kosztolányi Dezsőt, Nagy Lajost, Karin­thy Frigyest, Krúdy Gyulát, a külföldi iro­dalmat Balzac, Flaubert, Thomas Mann, Maupassant, Anatole France, Haupt­mann képviselték a nevesebbek íróko­szorújából. A Tevan Könyvtárban össze­sen 83 cím jelent meg alig több mint 10 esztendő alatt. magyar vidék egyik legjelentősebb offi­cinájává fejlődött. Kétségtelen és bizo­nyított szerepe volt ebben az alapító rendkívüli technikai érzékének, nemkü­lönben az üzleti és munkaszervezési ké­pességének. Majd a századelőn a mun­kába lépő egyik fia: Imre valósította meg könyvművészeti elgondolásait, folytatta a könyvészeti stíluskísérleteit az akkor már Európa-hírű, kitűnő felszereltségű nyomdában. Az alapító, Kner Izidor a közigazgatás használta nyomtatványok rendezésével (mondhatni, szabványosí­tásával) teremtette elő a gyors és nagy mértékű üzemfejlesztés anyagi bázisát; fia, Kner Imre pedig a magyar könyv esz­tétikai és technikai színvonalának ügyeit mozdította elő - külföldön is elismert és számon tartott - sikerrel. Ez a munka megszakadt 1945 után, több mint egy évtizedig éppen hogy csak fennmaradt a régi, híres officina. Áz 1950-es évek leg­végén kezdődött el itt a könyvkészítés kneri módszerekkél történő felújítása, de akkor már a hajdani modern felszerelés legnagyobbrészt elavult, a gazdaságos termelést nem lehetett visszaállítani a ré­gi berendezéssel. 1963-ban csatolta az iparvezetés az akkor már nagy nyomdá­nak számító békéscsabai Békési Nyom­dához, s a hirtelen megvalósított gyomai fejlesztés tette lehetővé a kneri könyvgyártás reneszánszát. A műhely­ből számolatlanul kerültek ki az állami könyvkiadás jobbnál jobb kötetei, hosz- szú éveken át jelentős hazai bázisa lett a megújított nyomda a szép magyar könyvnek. ■■ L TEVAN ANDOR maga is foglalkozott a szép, a stílusos könyv ezernyi kérdésével, éppen ezért ő is, akárcsak Kner Imre tette, a gyakorlat­ban ismerkedett ezzel a kérdéssel: az Amatőr Tevan Könyvek kiadásában. 14 cím jelent meg ebben a sorozatban. Úgy indította bár, hogy magyar klasszikus szerzők műveivel tölti ki a sort, a háború után mégis belekerült egyetlen idegen szerző: Anatole France Nyársforgatója. Kétségtelen, hogy az utolsó kettő (Eso- pus meséi, Nyársforgató) mérhető • a könyvesztétika és -művészet európai mércéjével, azonban ezeket megelőző 12 kötet mindegyikét a magyar könyvművészet remekei közé kell sorol­nunk. Nem luxuskiadványokról van itt szó. Tevan Andor e sorozat valamennyi köteténél olyan nyomdatechnikát alkal­mazott, és annyi élőmunkával oldotta meg a művészeti feladatokat is, amilyen és amennyi a kötetek eladhatóságához szükséges volt. A harmadik könyvcsoportot az egyedi kiadások kötetei alkotják. Ebben a vidéki irodalom képviselőit találhatjuk Koszto- lányiék mellett, a hazai írók között. Be­csületesen megcsinált kötet ez vala­mennyi, egyik sem hivalkodó, nem drá­gítják a fölösleges technikai megoldá­sok, s giccsé-sem degradálják a villogó éktelenkedések, ide nem való kará­csonyfadíszek. Gyomaendrődön a Kner Nyomda fenntartásában működik a Kner Nyom­daipari Múzeum, az ország egyetlen nyomdaipari gyűjteménye. Kner Imre egykori lakóházában kapott helyet, mely 1926-ban épült Kozma Lajos tervei alap­ján, népies barokk stílusban. Á múzeum kiállítása a Kner Nyomda gyomaendrődi üzemének történetét mutatja be az alapítástól, 1882-től nap­jainkig. A kiadványok tükrében végigkí­sérhető a több mint 100 éves üzemtörté­net, de megismerkedhet a látogató a Kner család - elsősorban Kner Izidor és Kner Imre-munkásságával is. Kiállításunk érdekességei a ma is mű­ködő nyomdagépek, melyeken szóróla­pok készülnek a múzeumlátogatóknak. TEVAN Kiss Gábor (a Tevan-nyomda műveze­tője volt) a hetvenes évek első felében átadott egy nagyon gazdag, szép kollek­ciót a Tevan-nyomda nyomtatványai­ból, mely ma is gyűjteményünk gerincét alkotja. A nyomtatványok skálája igen széles: a céges levélpapírtól a propagan­daanyagokon át a meghívókig, naptára­kig terjed. Tevan Andor arra törekedett, hogy megnyerje nyomdája számára a különféle gyárakat, üzemeket: Békéscsa­bán rendeljék meg a szükséges kereske­delmi nyomtatványokat, propaganda­anyagaikat. Színvonalas munkáinak kö­szönheti, hogy a Tevan név az ország­ban közismert lett, s a megrendelők köre jelentősen bővült. A több száz darabos kollekciónk iga­zolja a békéscsabai nyomdában készült nyomtatványok, csomagolóanyagok művészi kivitelezését, sokszínűségét. Mai békéscsabai üzemünk csomago­lóeszköz-gyártása az egykori Tevan- nyomda tevékenységén alapszik. A Tevan-nyomda termékeinek másik jelentős részét a könyvek alkotják. A hí­res Tevan Könyvtár és a Tevan amatőr sorozat egyes darabjai már saját koruk­ban is a figyelem középpontjába kerül­tek, s igen jó kritikákat kaptak. A művészi könyvkiadást vidéki viszonylatban a Te­van és a Kner név fémjelezte Magyaror­KNER NYOMDAIPARI MÚZEUM Természetesen nemcsak a Kner Nyomda történetére vonatkozó doku­mentumok, tárgyak találhatók a mú­zeumban, hanem más Békés megyei nyomdák történetével kapcsolatos em­lékek, továbbá egyetemes nyomdatörté­neti szakkönyvek és különféle segéd­gyűjtemények, melyek a kutatómunká­hoz nélkülözhetetlenek. EMLÉKEK szágon. Ezért folyamatosan gyarapítjuk gyűjteményünket Tevan-könyvekkel, s szeretnénk kialakítani egy olyan - lehe­tőleg teljes - könyvkiadást reprezentáló állományegységet, mely Tevan Andor kiadói politikáját, tipográfiai megformá­lását tükrözi. HUDÁK JULIANNA Nem vitás Tevan Andor jelentős szere­pe a magyar könyv megújításában. A megélhetést azonban ebből a forrásból nem lehetett biztosítani, az üzem fejlesz­téséről, mindig újabb feladatok ellátásá­ra alkalmassá tételéről pedig ilyenfor­mán szó sem lehetett. A helyi megrende­lések elégtelen mennyisége és összeté­tele, a több nyomda egyidejű jelenléte a városban és a környéken még inkább kérdésessé tette a középüzem életét. Pia­ci munkára volt szükség. Tevan Andor is - ugyanúgy, mint Knerék Gyomán - ál­landó és stabil piacot keresett az állandó személyzete számára. Választása a cso­magolóeszközök nyomdai megoldására esett, s kiépítette a vidék egyetlen olyan nyomdaüzemét, amelyben hajlított do­bozokat, színes címkéket készítettek kitű­nő technikai és esztétikai minőségben. Ez a piac elsősorban a fővárosban volt, ott is a gyógyszerészeti termékeket gyár­tó üzemeknél. Ezzel a technikával a bécsi tanulmányai során ismerkedett meg. Eleinte ugyan még csak a város és a vi­dék gyógyszertárainak megrendeléseit fogadta. Ez volt az a bázis, amelyen a ké­sőbbi vállalkozás épült folyamatosan. Ebben lettek partnerei a főváros gyógyszergyárai, s e gyárak megrende­lései biztosították az állandó és folyama­tos üzemi foglalkoztatottságot. így nem függött Tevan Andor nyomdája a többit minden időben rémítgető szezonális munkaellátási szakaszoktól. Ilyen egyszerű valami a minőség, a szakérte­lem, a foglalkoztatottság, a stabil rende­lői kör, a pénzügyi egyensúly, a piaci megbízhatóság dolga! Ha másra nem is, erre feltétlenül emlékeznünk kell Tevan Andor születésének 100. esztendejében. A fentiekben röviden vázolt békéscsa­bai Tevan-nyomda lett az 1948-ban tör­tént állami kezelésbe vétele után - nap­jainkra - az ország legjelentősebb cso­magolóeszköz-gyártó vállalata. Négy év­tizeden át folyamatosan és szakadatla­nul meg-megújult, bővült, nőtt, korsze­rűsödött a régi kis sarki üzem, s ma már egész utcaszakaszt foglal el a város egyik főutcájából a gyárnyi épület. A szárnyai pedig hosszan belenyúlnak a két mellék­utcába. Mindezt a város egyik iparne­gyedében még egy teljesen önálló üzem egészíti ki, ahol szintén az árucsomago­lási eszközök más fajtája készül a terme­lékeny gépeken. E önálló üzem ma veszi fel ünnepélye­sen a Tevan nevet. PETÓCZ KAROLY Koszorúzás volt augusztus 15-én Buda­pesten Tevan Andor sírjánál. A megjelentek előtt dr. Cs. Tóth János, a Tevan Kiadó Válla­lat igazgatója emlékezett meg az európai rangú nyomdász és irodalombarát kiadó je­lentőségéről. Kiemelve, hogy kiadónk a tisz­tességet, a minőséget az elődökhöz méltó szellemben, etikus kötelességgel tovább vi­szi. Majd koszorút helyeztek Tevan Andor sír­jára a Művelődési Minisztérium, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülé­se, a Tevan Kiadó Vállalat, a Munkácsy Mi­hály Múzeum, a Kner Nyomda, Békéscsaba Város Tanácsa és a Tevan Andor Szakközép- iskola képviselői, valamint Tevan Zsuzsanna és leányai, majd Engel Tevan István és Ko- lozsváry György grafikusművészek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom