Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-11 / 188. szám
1989. augusztus 11., péntek o llHiUkf-M Nem lesz több bírság Új öntöde épül Gyulán Ha emlékezetem nem csal, 1967-ben tiltották ki Gyuláról a Blanár László utcából a vasipari szövetkezet öntödéjét. Az akkori városatyák megunva a környék lakosságának prostestálását, úgy döntöttek, hogy a bűzös, füstös öntőkohók ne szennyezzék tovább a város levegőjét. Azóta két évtized telt el, az akkor viszonylag még korszerű öntödei technológia időközben elavult és azóta szigorodtak a környezetvédelmi előírások is, amelyeknek már rég nem tud megfelelni a Dobozi útra kiköltöztetett öntöde. A szövetkezet már hosszú évek óta rendszeresen fizeti a büntetést a százezrekre rúgó ösz- szeget levegőszennyezésért. De-ismét betelt a pohár. A jelenlegi városatyák sem elnézőbbek, mint elődeik voltak. Többszöri figyelmeztetés és átiratok után a szövetkezet is megunta a dolgot, meg „kidobni” való pénze sincs, ezért tavaly úgy döntöttek, hogy új. a mai kornak megfelelő és színvonalú olvasztóművet építenek. El is készült a kivitelezési terv, az idén pedig hozzákezdtek a beruházáshoz. A szocialista országok közül az NDK-ban gyártják napjainkban a legkorszerűbbeknek mondható öntödei berendezéseket. Ezért kézenfekvő volt, hogy onnan rendeljék meg mind a két itt beépítésre kerülő kohót, természetesen a hozzávaló környezetvédelmi és Nem fizetnek több bírságot egyéb berendezésekkel együtt. Az építésre a megbízást egy gyulai gmk nyerte el öt pályázó közül. Bár az új üzemben a jelenlegi szinten lesz mennyiségben a termelés, de szennyezés nélkül és minőségileg is jobb termékeket tudnak önteni. Ügy tervezik, hogy a 21 millió forintba kerülő beruházást 1990. július 31-én adják át rendeltetésének, de a régit sem bontják le addig, amíg biztonságosan el nem sajátítják az új technológiát. Kép. szöveg: Béla Ottó Békésben még nincs húshiány ! De lépéskényszerben a helyi ipar Februárban még a húsihe- gyek okoztak gondot a hazai feldolgozóüzemek számára, ma pedig már a hiányos raktárak, az üresnek tűnő hentespultok és a követelődző vásárlók. De ugyan ki törődött még év elején azzal, hogy sertés kistermelők tömege hagy fel a hizlalással, s helyette libát töm, kacsát hizlal, gilisztáit szaporít, vagyis minden mást, ami kifizetődőbb a sertésnél. Vélhetően arra sem gondolt senki, ha kényszerhelyzetbe kerül a magyar húsipar, egyáltalán a külkereskedelem, éppen a szocialista export stabil piacainak korlátozása révén, akkor egy kis munkával számos más jól fizető vevőt is lehet találni azon a bizonyos bevehetetlennek tűnő piacon. Csakhogy! Időközben lecsökkent az alapanyag és természetes magatartásként az ipar inkább a jól fizető külpiacra adta félkész, vagy kész termékeit. S bekövetkezett az, amiről csak történelmi távlatokban beszélünk ma már, nevezetesen a hazai hús- hiány. Megindult tehát a harc az alapanyagért. Erejükhöz képest csillagászati árakat ígérnek az ipari üzemek a sertésekre. De vajon mi újság szűkebb hazánkban, Békésben, ahol köztudomásúan az ország legtöbb sertését hizlalják mind a mai napig. Lesz-e elegendő vágnivaló legnagyobb húsüzemünkben, a Gyulai Húskombinátban? — kérdeztük Zahorán Miklós főosztályvezetőt. — Reméljük, igen. Minden töltink telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy a sertéseket orrunk elől ne vásárolja fel senki. Bár azt is meg kell mondanom, a verseny számunkra igen tetemes költséget jelent. Hiszen jbavonta 12 miiül ió fo- rinttar'többet fizetünk majd ki augusztus 13-tól. Ugyanis időszaki felár címen a nagyüzemek számára az élősertés export és a 95—120 kg súlyhatár közötti vágóalapanyagokért 2 forinttal adunk magasabb egységárat. A kistermelők számára pedig 95—120 kg-os súlykategóriában kilogrammonként 3 forinttal, a 120 feletti élősúlyú sertésekért pedig 1,50 forinttal fizetünk többet. Tenyésztésbe fogott állatokra viszont nem adunk időszaki felárat. Ám, hogy a gyulaiak versenyképesek lesiznek-e a megyében rendszeresen vásárló tíz különböző céggel szemben, arról egyelőre nehéz meggyőződni. Hiszen sajátos szabályozórendszerünk úgy tűnik, a gyengébb teljesítőknek kedvez a húsipar területén is. Tudniillik a veszteséggel küszködő miskolciak magasan ráígérhetnek a gyulaiakra, hiszen: ők és még több, más veszteséggel küszködő üzem külön támogatást élvez, önfinanszírozó képességének fenntartása érdekében. Persze az már más kérdés, hogy az eredményesebb vállalatokat olyan kiadásokra kényszerítik, mely tovább gyengíti a húsfeldolgozó magyar ipar egészét. —; Mi bízunk abban, hogy ezekkel az árakkal decemberig kihúzhatjuk. Am ha az élet úgy hozza, mégis lépnünk kell, hiszen 1900 ember nem maradhat munka nélkül, s ugyanakkor egyre bővülő külpiaci pozícióinkat sem lenne előnyös alap- anyaghiány miatt veszni hagyni. Ám a speciálisan értelmezett s ma még egyáltalán nem szabályozott kusza versenyhelyzet ez esetben zavart is okoz. Sőt, olyan ellentmondásokat szül, melyre nehéz magyarázatot találni. Legfőképpen azért, mert egyáltalán nem az előrelépést szolgálja, hanem anarchiát okoz. Csak egy példa a sok közül. Megyénkben ma már több üzem is foglalkozik sertéskereskedelemmel, de fogalmazhatunk úgy is, üzérkedéssel. Például a Kondoro- si Takev, a Mezőhegyes! Sertéshús-termelési Rendszer. Ám áldásosnak vélt tevékenységükből sem a megye egésze, sem a helyi húsipar, de még a termelő nagyüzemek és a háztáji kistermelők sem gyarapodnak igazán. Mert ha alaposan átgondoljuk a jelenlegi folyamatot, úgy tűnik, a véllt pár forintos termelői haszonért cserében azok a feldolgozó üzemek gyarapodnak és erősödnek, amelyeknek környezetéből éppen az alapanyag hiányzik, hiszen ésszerűtlen helyen hatalmas kapacitások épültek ki a közelmúltban. Tehát számunkra nem lehet előnyös, hogy Békés megyei sertésből készült termékeivel a busásabb hasznot az orszSg más üzemei teszik zsebre. Talán összefogással, a megyei termelők és feldolgozók érdekeinek ésszerűbb összehangolásával a mai zűrzavaros időkben lényegesen többre mehetnénk ... II tanács is mondjon le Békéscsabán — követeli az ellenzék EgyelOre nincsenek nevek, de lesz rendkívüli tanácsülés A Hazafias Népfront békéscsabai elnöksége tegnap rendkívüli ülést tartott. Napirendjén a dr. Gally Mihály tanácselnök visszahívása ntán előállt helyzet megtárgyalása és a Népfront ezzel kapcsolatos további teendőinek a megbeszélése szerepelt. A tanácskozásra meghívták az ellenzéki kerekasztal és a népfronttal együttműködő politikai szervezetek képviselőit is. A választási elnök beszámolója után Szabó Lászlóné városi népfronttitkár vitaindítójában elmondta, hogy a városi tanács testületében elvileg több személy is alkalmas a tanácselnöki tisztség betöltésére. Ezért a népfront feladata most kettős. Egyfelől pótolni kell a 36-os választókerületben a tanácstagot, másfelől á szeptemberi tanácsülésen elnököt kell választani. „Polgármestert” a hatályos választójogi törvény szerint a népfront, illetve bármelyik tanácstag jelölhet. Kutas Gyula, a városi pártbizottság első titkára egyetértett Szabó Lászlóné véleményével, majd kifejtette: nem maradhat vezető nélkül a város. A mai helyzetben a lehető leggyorsabban, a legalkalmasabb személyt, a legdemokratikusabb formában kell tanácselnöknek megválasztani Szarka Péter az ellenzék nevében elmondta, hogy bár van jelöltjük, ezt most nem kívánják nyilvánosságra hozni. Felvetette, hogy amennyiben lemondana a városi tanács testületé, eseti törvénymódosítással ki lehetne próbálni a több- pártrend szerinti tanácsválasztásokat, és a lakosság közvetlenül választhatná meg a tanácselnököt. Dr. Simon Mihály vb-tit- kár véleménye szerint a mai helyzetben nincs esély a választójogi törvény eseti módosítására, mert erre pillanatnyilag csak az Ország- gyűlésnek van joga. Szoko- lay Zoltán (MDF) utalt rá, hogy Magyarországon eddig Rácalmás nagyközség volt az egyetlen település, ahol kérték a választójogi törvény módosítását hasonló eset miatt, de a hosszú idő miatt végül is elállltak 'öle. Az ellenzék képviselői álláspontjuk további egyeztetése érdekében szünetet kértek, majd Szarka Péter többek között ezt olvasta fel, A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokratáik Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében : „Az 1989. augusztus 5-i visz- szahívási szavazáson való közreműködésért köszöne- tünket fejezzük ki a békéscsabai 36. sz. tanácsi válasz- ^ tókerület polgárainak, füg- ' getlenül attól, hogyan foglaltak állást Gally Mihály visz- szahívása ügyében. Köszöne- tünk jeleként gondolatban egy szál rózsát küldünk minden választópolgárnak, aki részt vett a szavazáson. A Békéscsabai Ellenzéki Kerekasztal tisztában van azzal, hogy városunkban kormányzati válság alakult ki..., melynek feloldásában az ellenzék természetesen részt kíván venni... Tudatában vagyunk felelősségünknek, s ennek jegyében tesszük meg javaslatainkat. 1. Javasoljuk, hogy Békéscsaba 69 tagú tanácstestülete mondjon le, teremtse meg annak lehetőségét, hog)? a különböző politikai érők részvételével, demokratikus időközi választások eredményeképpen új tanácstestület jöjjön létre, amely majd képes lesz hiteles, a közakaratnak is megfelelő tanácselnököt választani. Minden más megoldás csak elodázza a problémákat. Véleményünk szerint a jelenlegi tanácstestület nem alkalmas Békéscsaba vezetésére: egyrészt mert korábban Gally Mihálynak kétszer is bizalmat szavazott, így az erkölcsi felelősségben a bukott elnökkel együtt osztozni kíván, másrészt, mert összetétele egyáltalán nem fejezi már ki városunk mai politikai erőviszonyait. 2. Ha Békéscsaba tanácstestülete nem hajlandó lemondani, akkor a Békéscsabai Ellenzéki Kerekasztal jogszerűen csak annyit tehet a város lakóiért és a kormányzati válság leküzdéséért, hogy a 36. sz. tanácsi választókerületben olyan ellenzéki tanácstagjelöltet indít az időközi választáson, aki képzettségénél, képességeinél és személyiségénél fogva alkalmas lenne tanácselnöknek. Jelöltünknek az elnöki posztra való megválasztása azonban épp a mostani tanácstestület és apparátus összetétele miatt lesz kétséges ...” (A szerkesztőségünkbe is eljuttatott felhívás végül kérte: aki egyetért velük, írja meg a véleményét áz alábbi címre: 5601 Békéscsaba, Postafiók 130.) Miután a városi tanács lemondásában egyedül a testület az illetékes, az ülés végén a résztvevők megállapodtak abban, hogy a végrehajtó bizottság a legrövidebb időn belüt hívja össze a rendkívüli tanácsülést, ahol a „kerekasztal” beterjesztheti a fenti indítványát. Amennyiben azt nem fogadja el a testület, akkor az ellenzéki kerékasztal lojális ellenzékbe vonul. Az ellenzéki kerekasztal képviselőinek távozása után a népfront városi elnöksége megtárgyalta a kialakult helyzetet és az alábbi határozatot hozta: „A Hazafias Népfront városi elnöksége a tanácselnök visszahívása következtében az alábbi feladatok megoldását tartja szükségesnek a város vezetésének és önállósága megőrzésének érdekében. — A tanács új elnökét a lehetséges legrövidebb időn belül meg kell választani. A Hazafias Népfront városi testületéi a jelenlegi tanácstestületet alkalmasnak tartják településünk irányítására. Meggyőződésünk, hogy a tanácsban tevékenykednek olyan, városunkat szerető és érte áldozatot is hózni tudó tanácstagok, akik e rövid, de nehéz szükséghelyzetben választóik és tanácstagtársaik bizalmából elvállalják a tanácselnöki jelölést. — A népfront városi elnöksége élni kíván a személyi javaslattevés jogával. A jelöltállítás és a választás előkészítése véleményünk és javaslatunk alapján a szeptember végére tervezett tanácsülésig felelősséggel elvégezhető. — A népfront mozgalmát alkotó és működtető társadalmi és politikai szervezetek felkérik a lakóhelyükért felelősséget érző állampolgárokat, politikai tömörüléseket, hogy legyenek partnerei egy új, demokratikus általános választásig a tanács önálló vezetésének és önkormányzati szerepének megtartásában. Végezetül a HNF városi elnöksége felkéri a megyei tanács illetékes testületét, hogy a békéscsabai 36. számú tanácstagi választókerületben, ahol póttanácstag sincs, az időközi tanácstagi választás napját tűzze ki.” Krausz N. Tamás Alakulóban Sarkadon az Erdélyi Szövetség Virágot a Vencel térre A Magyar Demokrata Fórum békéscsabai szervezete a csehszlovákiai bevonulással kapcsolatban szerkesztőségünkbe eljuttatott felhívásában többek között ezt írja: „A bevonulás szomorú évfordulóján fejezzük ki együttérzésünket a csehszlovákiai szabadságharcosokkal! ... Felhívással fordulunk minden magyar település demokratikus közösségeihez: indítsanak útnak egy békés küldöttséget, amely elzarándokol Prágába, és elhelyez egy-egy szál virágot augusztus 21-én a Vencel téAugusztus 4-én Sarkadon, a Hazafias Népfront székházában megtartotta első ismerkedő összejövetelét a Sarkad és vonzáskörzetébe — Sarkadkeresztúr, Méhkerék, Üjszalonta, Mezőgyán, Geszt — letelepült, mintegy 50 erdélyi menekült. A megbeszélésen jelen volt Jakó István, Sarkad tanácselnöke. aki beszédében vázolta a város történetét, gazdasági életét, a lakosság vallási, illetve nemzetiségi összetételét. Az ezt követő beszélgetés során az áttelepültek elmondták (magyarul és románul) a letelepedéssel, a mindennapi élettel kapcsolatos élményeiket, észrevételeiket. Szóba került a családegyesítés. a lakáskérdés, az elhelyezkedés és az, hogy a magyarul nem beszélő menekültek számára szervezzenek nyelvtanfolyamot. Elhangzott egy kérés, miszerint — a Békéscsabára utazás elkerülése miatt — Sarkadon is létesítsenek segély- és ruhaelosztó helyet. A résztvevők a találkozó végén úgy határoztak, hogy a következő, augusztusi gyűlésük alkalmával megalakítják a Sarkad és vidékén letelepedettek Erdélyi Szövetségét. M. Gy. Vajon ki tudja megfizetni? Fotó: Veress Erzsi R. G. ren.1
