Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK Ara: 4,3« forint XLÏV. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Magas a könnyűipar aránya Milyen legyen megyénk iparszerkezete? Békés megye iparszerkezetének fejlesztéséről, a szer­kezetváltás feladatairól tárgyalt tegnap a megyei ta­nács termelési és ellátási bizottsága a tervgazdasági bi­zottsággal közösen. A tervezet, melyet dr. Sümeghy Csaba, az ipart elemző ideiglenes munkabizottság el­nöke terjesztett elő, az ősz folyamán társadalmi vitá­ra is kerül. Megyénk iparszerkezetéről a következők ál­lapíthatók meg: Békés megye iparát a fel- szabaduláskor a természeti adottságokra épülő élelmi­szer-ipari, téglaipari, vala­mint könnyűipari gyárak és kisüzemek jellemezték. Az 1948—49-es államosítások után megalakultak az első ipari szövetkezetek, amelyek arányaiban az országos át­lagnál lényegesen nagyobb szerepet töltenek be még ma is a megyében. Jelentősebb iparfejlesztésre csak az 1960- as évektől került sor. Ekkor az élelmiszeriparon és a könnyűiparon túl új ipar­ágak (szénhidrogén-bányá­szat, gépgyártás, híradás- technikai ipar) honosodtak meg. A megvalósított fej­lesztések azonban még az 1970-es években is elsősor­ban a munkahely teremtését szolgálták, a rendelkezésre álló szakképzetlen munka­erőnek. A lekötött állóeszkö­zök szempontjából megyénk­ben lényeges szerepet játsza­nak az ipari szövetkezetek, illetve a más megyei székhe­lyű vállalatok tevékenysége a meghatározó. Az utóbbi hátránya az a „gyarmatosí- tási politika”, amelyben a fejlesztések nem ott követ­keznek be, ahol a nyereség termelődik, hanem az anya- vállalat székhelyén. A ter­mékszerkezetről elmondható, hogy az előállított termékek jelentős része nem, vagy csak alig felel meg napja­ink követelményeinek. Hosz- szú távon bebizonyosodott, hogy a KGST-szervezetek, ezen belül a jelentős meny- nyiségű szovjet export in­kább akadályozza, mint se­gíti az érintett vállalatok eredményes gazdálkodását. A gépparkról megállapít­ható, hogy jelentős arányt képviselnek (24,2 százalék) a nullára leírt gépek, és igen alacsony (19,3 százalék) a fejlettebb technológiát kép­viselő, részlegesen, vagy.tel­jesen automatizált vezérlésű gépek aránya. Az iparban foglalkoztatottak 53,4 száza­léka nő. Ez egyrészt a köny- nyűipari ágazat összfoglal- koztatottakon belüli jelentős súlyával, valamint azzal ma­gyarázható, hogy az iparfej­lesztéseknél fontos tényező­ként ítélt szabad munkaerő is alapvetően a háztartások­ból, illetve a mezőgazdasági üzemekből felszabaduló női munkaerőkből .volt biztosít­ható. A foglalkoztatottak 42,5 százaléka általános vagy an­nál alacsonyabb iskolai vég­zettséggel rendelkezik. Igen alacsony a felsőfokú végzett­ségűek aránya, 2.9 százalék. Legkedvezőtlenebb a helyzet a könnyűipari gazdálkodó szervezetek és az ipari szö­vetkezetek esetében. Ugyan­csak ellentmondásos, hogy -minden negyedik felsőszintű ipari vezető nem rendelke­zik feladata ellátásának meg­felelő iskolai végzettséggel. Az ágazati helyzetben lé­nyeges változások az elmúlt években nem következtek be. A gazdasági szabályozók anarchiája elsősorban a rö­vid távú gondolkodást erősí­tette. A gyártmány- és gyár­tásfejlesztés összefüggéseiből adódóan a jelenlegi termelé­si technikai színvonal lénye­ges előrelépést nem tesz le­hetővé. Korszerű termelési és termékszerkezet létrehozásá­hoz elengedhetetlen a nyuga­ti tőke bevonása, amely je­lenleg a kisméretű vállalko­zások iránt mutat érdeklő­dést. Megyei szinten a követke­ző területeken lehet az ipar­szerkezet szükséges változá­sait elősegíteni : mindenek­előtt az egyes települések infrastruktúrájának fejlesz­tésével, a főhatóságokkal történő egyeztető tárgyalá­sok útján a megyei érdekek, következetes képviseletével, a gazdálkodó egységek szer­vezeti hovatartozásából adó­dó hátrányok megismerteté­sével. A gazdálkodó egysé­gek informáltságának javítá­sa érdekében meg kell gyor­sítani a szakigazgatási szer­vekhez érkező széles körű információ terjedésének se­bességét és fontosságát Segí­teni kell a vállalatok felső­fokú végzettségű szakember- igényének kielégítését. A ta­nácsoknak felül kell vizs­gálni saját vállalataik szer­kezetét. A tanácsok a külön­böző feljesztések pénzügyi támogatását a jövőben felté­telekhez kötik. összefoglalva megállapít­ható, hogy a megye iparszer- kezetén'ök változása a taná­csok és a gazdálkodó szerve­zetek közös érdeke. Alapve­tően vállalati döntésektől függ azonban a szükséges többletinformáció biztosítá­sa, illetve a feltételek közös megteremtése, amihez a ta­nácsoknak is hozzá kell já­rulni. . (Papp) Pozsgay Imre vezetésével Ülést tartott az MSZMP KB . program­nyilatkozatot előkészítő bizottsága Pozsgay Imrének, az MSZMP Elnöksége tagjának vezetésével tegnap ülést tar­tott az MSZMP KB által 1988-ban életre hívott mun­kabizottsága, amelynek fel­adata az utóbbi négy évti­zed történelmi és politikai elemzése, az 1975-ös prog­ramnyilatkozat felülvizsgá­lata. és új programnyilatko­zat előkészítése. A bizottság tagjai megvi­tatták a „Történelmi utunk, politikai következtetéseink” és „Az MSZMP program- nyilatkozata” című doku­mentumtervezeteket. A mélyreható vitában úgy fog­laltak állást: a programnyi­latkozat egységes szándékát az adja meg, hogy modell­váltásnak tekinti a Magyar- országon már elindult folya­matokat. a megújuló párt ennek vállalására és továb­bi támogatására készül. Az elhangzott vélemények sze­rint a programnyilatkozat­nak olyannak kell lennie, hogy jelentsen bátorítást mindazoknak, akik a szo- cialisTa értékek vállalásá­val. a demokratikus szocia­lizmus megvalósításának szándékával lépnek az új útra. de késztesse döntésre azokat a párttagokat is, akik nem azonosulnak ezzel a politikai programmal. A munkabizottság augusz­tus 19-én, szombaton a Nép- szabadság mellékleteként egy időben mindkét doku­mentumtervezetet nyilvá­nosságra hozza, s egyben pártvitára ajánlja. Békéscsabáról kellene a vágókés... Lipcsei vásárba hívogató Szegeden Ki gondolná? Amikor Ko­lumbusz felfedezte Ameri­kát, már 300 éves volt a vásár múlltja... Jövőre lesz 825 éves. Az idei őszi lip­csei vásárról tartottak a mi­nap sajtótájékoztatót Szege­den, a Technika Házában, az NDK kereskedelmi képvise­lőinek részvételével. Uwe Görlt, a vásár igazgatóhe­lyettese bevezetőjében átte­kintette a nagymúlltú piac fontosabb korszakait. Az embléma kettős M-betűje, mint megtudtuk azt jelenti, Muster-Messe, vagyis minta- vásár, ami a múlt század végétől alakult ki. 1920-tól már a termelőeszközök is vásári forgalomba kerültek. A második világháború el­vitte a .vásári berendezések 80 százalékát. A ’60-as évek­től a műszaki haladást hiva­tott szolgálni az általános szakmai vásár. A 200 ezer négyzetméteres kiállítási terület, valamint a bélivárosi vásárházak össze­sen 100 ezer négyzetméterén az NDK legnagyobb külke­reskedelmi rendezvénye zaj­lik évente kétszer. Innen realizálják az ország külke­reskedelmének felét. Lipcsé­nek a kelet-nyugaiti kereske­delemben központi szerepet szánnak a rendezők. A tava­szi vásáron általában há­romezer kiállító vonul fel. Most, ősszel száz orsizág 6 ezer kiállítóját várják. Min­den második résztvevő kül­földi. A 14 szocialista or­szág, a KGST-tagállamok valamennyien ott lesznek most is. Hazánk 42 éve vesz részt a lipcsei vásáron. Ez­úttal 50 vállalatunk 3200 négyzetméteren szerepel, többen most mutatkoznak be először. Uwe Görlt még elmondta, hogy az idei vásárt az NDK megalakulásának 40. évfor­dulója jegyében rendezik meg. Országaink között is éppen négy évtizede kötöt­ték meg az első kereskedel­mi egyezményt. Akikor 30 millió rubélről szólt a meg­állapodás. 1988-ban már 1,9 milliárdos volt a — rubel elszámolású — forgalom. Ezután az NDK nagykö­vetségének kereskedelmi fő­tanácsosa értékélte a két or­szág kereskedelmi kapcsola­tait. A magyar külkereske­delemben az NDK a harma­dik helyet foglalja el, míg mi az ötödikek vagyunk a keletnémetek listáján. A szerződések jelentős részét éppen a lipcsei vásáron kö­tik meg. Az idei célkitűzé­sek 8 százalékos forgalomnö­vekedést irányoztak elő. Távlatban, a legfontosabb orientációt a ’90-es évektől az energiagazdálkodás fogja jelenteni. Az újságíró megfigyelése és legrövidebb megjegyzése, hogy az árucsere kifejezés még mindig sakkal többet szerepelt a sajtótájékoztatón, mint a kereskedelem. A megjelent hazai válla­latvezetők és az újságírók kérdései következtek ezután. Lapunk számára arról ér­deklődtem, hogy miként sze­repel, hogyan jegyzik me­gyeriket a lipcsei vásáron? Azonnali, átfogó értékelést — érthetően — nem kap­tam. Amíg a kereskedelmi főtanácsos az emlékezetében kutatott, a kereskedelmi kép­viselet egy másik szakembe­re szólt közbe; — Vágókések! — ismétel­te meg még néhányszor Rei­ner Flossmann, alki az NDK nagykövetségén a mezőgaz­dasági gépek külkereskedel­miéért felelős vezető —. ép­pen most vagyunk nagy vi­tában a Békéscsabai Mező­gép Vállalat vezetőjével, mert sokkal több úgyneve­zett „sorhoz kötött” vágó­késre lesz szükségünk az arató-cséplő gépekhez, mint amit a békéscsabaiak szállí­tani tudnak. Ennek legfon­tosabb átvevője a lipcsei központunk, az Agrotechni­ka Kombinát. Ezzel be is zá­rult a Lipcse—Békéscsaba közötti kapcsolatok köre. A későbbiekben a békés­csabai Mezőgépen kívül az orosházi mezőgazdasági gép- gyártók is szóba kerültek az anaitógépek alkatrészellátásá­val kapcsolatban. P. A. Mai számunkból: A tanács is mondjon le Békéscsabán... (3. oldal) Békésben még nincs húshiány! (3. oldal) Minden napra egy kérdés («. oidau A jövő heti rádió- és tv-műsor (5—«. oldal) Elűzetes szombati számunkból: Kié » ISId? (7. oldal) A szép könyv dicsérete (8. oidai> Szabadságharcunk három szomorú napja (9. oldal) Szenzáció mindenáron? ao. 0idai> Megújulni, kitörni a 22-es csapdájából? ' (11. oldal) Sajtótájékoztató az idei tankönyvellátásról Papirszállitó kamionok nyugatról — Miből tanítják majd ’56-ot? — Csak egyszeri használatra! Vajon mennyi könyvre van szükség ahhoz, hogy a földünk egyenlítőjét körbe­érje? Lehet tippelni! Több ezer, millió...? De mennyi pontosan? Vilhelm József, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója már kiszámolta. A vállalatuk által évente forgalomba hozott és ki­adott több mint 30 millió tankönyv éppen elég lenne erre. A tegnapi, Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon az új tanév várható tan­könyvellátásáról, s a tan- könyvkiadás jelenlegi hely­zetéről számoltak be az új­ságíróknak. A központi kér­dés az volt: sikerül-e kielé­gíteni az iskolák igényeit, lesz-e az idén tankönyvhi­ány. Vilhelm József válasza ugyan biztatónak tűnt, de mint a későbbiekben kide- dült, a helyzet mégsem egé­szen felhőtlen. Az érintett nyomdákkal egyeztetve már májusban kiderült, hogy mintegy 35-40-féle tankönyv gyártását nem tudják befe­jezni a tervezett időre. Az ok egyszerű: nincs elegendő papír. A Művelődési Minisz­térium, a papíripar és a Tankönyvkiadó egyeztetett. Papír kell, ha másként nem megy, nyugatról. A papírt szállító kamionok még e hó­nap elején is szállították a megyáltó alapanyagot. En­nek köszönhető, hogy a nyár elején még elkerülhe­tetlennek tűnő tankönyvhi­ány várhatóan minimálisra mérséklődik. Az általános is­kolás tanulnivalók közül mindössze az első rajz, a hetedikes földrajz, a nyol­cadikos fizika és történelem tankönyv kiszállításánál várható csupán néhány he­tes csúszás. A késés rajtuk kívül még a kétnyelvű gim­náziumokat érinti. Itt első­sorban a tankönyvek több­rétű lektorálása veszi el az időt, ami» miatt 15-féle könyvvel csak szeptember­ben találkozhatnak a tanu­lók. A mennyiség mellett a sajtótájékoztatón érintették a tartalmi és minőségi kér­déseket is. Szóltak többek között arról, hogy nem si­került megoldani a nyolca­dikos és a középiskolai ne­gyedikes történelmi tan­könyvek korrekcióját, így átmenetileg a tankönyvek változatlan. utánnyomásban, de csak 1945-ig mutatják be a történelmi korokat. Igaz, még ezen belül is vannak átértékelésre szoruló ese­mények (’20-as, ’30-as évek, második világháború), de ezek tisztázását egyelőre a pedagógusokra bízzák. Elfo­gadták viszont a korábbi ál­lampolgári ismeretek átdol­gozott változatát, a társadal­mi ismereteket. S mint azt a Tankönyvkiadó igazgatója elmondta, ez a tankönyv ki­vételesen időtállónak tűnik! Ami bizony valamennyi ki­adványra ráférne, hiszen lassan megoldhatatlan fel­adat elé állítja a vállalatot a gyakori változás, s akkor még a pazarlásról nem is beszéltünk. A kivitelezést illetően fel­merült a kemény fedelű, jó minőségű lapokból álló könyvek készítésének gon­dolata, olyanoké, amelyek használat után — mint va­lamikor nagyanyáink idejé­ben — újra felhasználható­ak. Ehhez viszont sok pénz kell, s a „kánaán” még messze van ... Magyar Mária Szarvason cáfolták azt a hírt — s így végül is rémhírnek bizonyult —, hogy az Erzsébet ligeti Ruzicskay-alkotóház útjában lenne egy városfejlesztési koncepciónak. Különben a mester művei kiállításának nagy sikere van a városba láto­gató vendégek körében Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom