Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

1 1989. augusztus 9„ szerda Il megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1989.1. félév (Az elfizö év azonos időszakának százalékában) IPAR A termelés volumene összesen 100,9 Ezen belül: bányászat 97,3 gépipar 105,1 építőanyagipar 114,4 könnyűipar 89,7 élelmiszeripar 103,2 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 104,1 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Az építőipari termelés volumene 87,5 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 99,7 FELVÁSÁRLÁS A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek értékesített mennyisége: vágómarha 110,6 vágósertés 102,2 vágóbaromfi 90,0 tehéntej • 100,8 tyúktojás 80;1 BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom, folyóáron 116,3 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 116,1 vendéglátás 105,5 ruházati cikkek 108,8 vegyes iparcikkek MUNKAÜGY A foglalkozatottak száma: 119,9 Ipar 96,9 Kivitelező építőipar Mezőgazdaság: 87.8 állami gazdaságok, kombinátok mezőgazdasági tsz-ek közös 96,7 gazdaságai 92,9 Közlekedés 93,4 Kereskedelem A foglalkoztatottak havi nettó átlagbére: 98,0 Ipar 121,4 Kivitelező építőipar Mezőgazdaság: 120,2 állami gazdaságok, kombinátok mezőgazdasági tsz-ek közös 123,8 gazdaságai 115,0 Közlekedés 119,8 Kereskedelem 115,5 Békéscsaba, 1989. augusztus 7. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSAGA Felszabadították a szocialista importkontingenseket Czibula János főosztályvezető tájékoztatója Az eddig le nem kötött kontingesek erejéig szaba­don importálhatnak a szo­cialista országokból a jövő­ben a hazai vállalatok — válaszolta a Kereskedelmi Minisztérium illetékese, Czi­bula János főosztályvezető az MTI munkatársának arra a kérdésére, milyen intézke­désekkel szándékozik a mi­nisztérium elősegíteni a szo­cialista import növekedését. Köztudott ugyanis, hogy az import a kívánatosnál ki­sebb, az export nagyobb ütemben emelkedik. A főosztályvezető elmon­dotta, hogy az év első hét hónapjában a szocialista or­szágokba szállított export 4,6 milliárd rubelt tett ki, 5,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az im­port pedig 4,2 milliárd rubel volt, 3,6 százalékkal keve­sebb, mint a múlt év azonos időszakában. A fizetési mér­leg július végén 733 millió rubeles pozitívumot muta­tott. Sürgető feladat tehát az export ellentételek beszerzé­se: legalább 500 millió rubel értékű behozatalra van szük­ség ahhoz, hogy az év végé­re a mérleg egyensúlyba ke­rüljön. A minisztérium ezért felszabadította az import- kontingenseket, a le nem kö­tött tételeket bármely jogo­sult vállalat megvásárolhat­ja a szocialista partnerektől. Jelenleg 1000 fölött van azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek alanyi jogon külkereskedhetnek, vásárol­hatnak a szocialista orszá­gokból. A minisztérium arra számít, hogy elsősorban azok a vállalatok mérik fel a vásárlási lehetőségeket, ame­lyek a rubelelszámolású ex­portban is érdekeltek. Az importálandó termékek döntő többsége szerszámgép, erősáramú berendezés, épí­tőipari, vegyipari, élelmi- szeripari és számítástechni­kai gép, berendezés. A leg­több importterméket a Szovjetunióban, ezt követő­en Lengyelországban és Bul­gáriában kell megvásárolni­uk a vállalatoknak, illetve a kereskedelmi külképvisele­teknek, amelyeknek szintén elsőrendű feladata az év hát­ralevő részében az import­cikkek felkutatása. Kubából, az NDK-ból és Romániából szintén számít a minisztéri­um nagyobb importtételekre. A közeljövőben a Kereske­delmi Értesítőből tájékozód­hatnak az importálni szán­dékozó vállalatok a lehető­ségekről, s ezen túlmenően a Gazdasági Kamara is segíti munkájukat. Az import fokozása mel­lett szükséges a szocialista országokba irányuló export- tevékenység szabályozása is, ezen a tárca illetékesei most dolgoznak — fejezte be a fő­osztályvezető. ger védelmét. A 6 kilomé­ter hosszú, homokfövenyes strandra naponta kétszer húzott vizes ruhát a hat­óránként előretörő ár. Ra­gyogó napsütésben is hullá­mok verdesték a partot, me­lyek heves viharnál a 3-4 méteres magasságot is elér­hetik. Erejük óriási, néhány évvel ezelőtt játékszerként Toppantottak össze egy jachtot a part közelében. A süllyedő hajó fotóját a Juist-i „Küstenmuseum”- ban láttam, sok más érde­kességgel együtt. Itt néztem meg az erede­ti. fríz szobát, nyitott tűzhe­lyével. rézedényeivel, az el­Látvány a dűnék tetejéről maradhatatlan teafőzővel (receptet is mellékeltek), és komikusán fura faliágyával, amely a mi kemencekuc­kónknak primitív rokona. Az állatvilág kiállításán sze­rencsére fókákat is láthat­tam, amint éppen a hasu­kat süttették a sziget távoli homokpadjain. (Százféle po­zícióban még sokszor visz- szaköszöntek nekem a ké­peslapstandok állványairól.) A cápák ritka vendégek ar­rafelé. és bálnát is csak egyszer fogtak ki, a húszas években, melyeknek doku­mentumait szintén a múze­umban őrzik. Árvíz előtti házában láto­gattuk meg az ismert mű­vészt. a kilencvenéves Alf j Depsert, aki otthonául és I akvarelljeinek, grafikáinak I témájául évtizedek óta I Juistöt választotta. Közel- I múltbeli kiállításáról né- I hány metszet másolatát hoz- I tam magammal. Legkedve- I sebb szórakozásunkká az es- I ti séták váltak, amikor öreg ! barátunk, a Nap ezer szín- I be öltöztette a végtelent. \ Megálltunk a dűnék tetején, ! némán, mint egy szertartá- E son, amíg az izzó. hatalmas I korong le nem bukott a ten- I ger mélyébe. (Folytatjuk) F. P. Zs. I Szovjet egyetemisták Békéscsabán „Van mit tanulnunk agy kis nemzettől is” Óriásgép mellett szőke egyetemista Szovjet egyetemisták ismerkednek a beta­karító kombájnok tartozékaival Nem hiszem, hogy valaha is elfordult Békéscsabán a Mezőgépnél: gépészmérnök­jelöltek edzik a késeket és segítenek az itt dolgozóknak. Most ezekben a napokban nem is egy, hanem nyolc moszkvai egyetemista műkö­dik közre a kukorica- és szójabetakarító gépekhez szükséges adapterek és vá­góasztalok elkészítésében, szerelésében. Az előzmények közel húsz évre nyúlnak vissza. Akko­riban a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem gépészmér­nöki kara és a Moszkvai Gorjacskin Mezőgazdasági Műszaki Egyetem együttmű­ködést kötött tanulók cseré­jére. Először 1970-ben érkez­tek a moszkvai egyetemről hallgatók a Gyulai Állami Gazdaságba, hogy segítsenek a gabonabetakarításban. Jól emlékszem, a gyulai határ­ban akkor még főleg szovjet kombájnokon dolgozó fiata­lokra, akik nagyon fegyel­mezetten dolgoztak két hé­tig, segítve a magyar mező- gazdaságot a betakarítási munkákban, de maguk is ta­nultak — az akkor, igaz még csak elvétve található nyu­gati mezőgazdasági gépeken. Az utóbbi évekig a szovjet egyetemisták inkább a me­zőgazdasági munkákban se­gédkeztek, aztán egyre in­kább a mezőgazdasági gépek gyártását és a technológiák 'elsajátítását tűzték ki célul. Kovács Mátyás, a Mező­gép kereskedelmi igazgató- helyettese: . — Ezelőtt két vagy há­rom évvel alakítottunk ki kapcsolatot a gödöllői egye­temen keresztül a moszkvai egyetemmel. Főleg konstruk­tőri és technológiához kötő­dő előadókat kértünk. Így jött létre a mostani tanulók itteni „vendégszereplése”. Munkájuk során megismer­kedhetnek az itt folyó gép­gyártással. Ügy gondoljuk, mindkét fél számára hasz­nos, gyümölcsöző ez az együttműködés. Igaz, most nem valami jó passzban van a KGST, de mi bízunk ab­ban, hogy éz javulni fog a jövőben és szükségünk lesz AUTÓALKATRÉSZ­BOLT NYÍLIK Békésen, a Rákóczi u. 20. sz. alatt, 1989. augusztus 10-én. Teher- és személygépkocsi- alkatrészek nagy választékban kaphatók. PANTACOOP Szolgáltató Kisszövetkezet. Telefon: (66) 28-504. a KGST-együttműködésre. Ha az amerikaiaknak meg­éri, hogy egyre sűrűbben kopogtatnak szovjet vállala­tokhoz az üzlet reményében, mi sem zárhatjuk ki magun­kat. Az itt tanulók elviszik hírünket és ez ha nem is holnap, de a jövőben bizo­nyára jó befektetésnek bizo­nyul. A szovjet csoport egyik vezetője Kazakov Vladimir egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, tan­székvezető: — Elsősorban ezen az úton is szeretnék köszönetét mon­dani azért a szívélyes, me­leg baráti fogadtatásért, amiben itt volt részünk. Na­gyon örülünk annak, hogy egy ilyen fontos technológiai folyamatban vehetünk részt, mint az adapter, és vágó­asztalgyártás, amit világszín­vonalon állónak tartunk. Már eddig is megállapítot­tuk, hogy 'a Mezőgépnél jól szervezett a munka, magas szintű az automatizálás és nemcsak a munkás-, hanem a környezetvédelem is pél­damutató. Hittük is meg nem is, amit azok a hallga­tók és oktatók terjesztettek az egyetemen, akik a ko­rábbi években jártak Ma­gyarországon és Békés me­gyében. Most saját magunk is meggyőződhetünk arról, hogy ezek a beszámolók egy­általán nem voltak túlzók. Nekem' az a véleményem, jó lenne további hosszú távú együttműködést kialakítani nemcsak a tanulóképzésben, hanem a tudományokban is. Nagyon sokat köszönhet egyetemünk Kaifás Ferenc­nek, a gödöllői egyetem kül- kapcsolatokért felelősének, aki valóban mindent elköve­tett, hogy ittlétünk hasznos és gyümölcsöző legyen. Lobunecz Nina docens, a műszaki tudományok kandi­dátusa a csoport másik ve­zetője: — Először vagyok Ma­gyarországon, mondhatom, kellemesen érzem magam. Pedig nem ismeretlen előt­tem az ország, hiszen a Moszkvában megjelenő la­pok majd mindegyikében ta­lálunk Magyarországról szóló információkat, és azo­kat elolvastam. Húsz éve dolgozom az egyetem hid­raulikai tanszékén. Egyebek mellett megragadta a fi­gyelmemet, hogy hazájuk­ban milyen széles, bőséges az., áruválaszték. Tudja, én női szemmel néztem körül az üzletekben. Gondolom, ez a világszínvonalon álló ma­gyar mezőgazdaságnak is köszönhető. Hogy mitől let­tek „ilyen nagyok”? Most látom, hogy milyen a me­zőgazdaság háttéripara, mi­lyen nagyszerű dolgokat le­het itt találni, és meggyő­ződésem. hogy kis nemzet­től is van mit tanulni. Az egyik óriásgép mellett törékeny, szőke lány gumi­kesztyűben rakosgatja a gép­re a tenyérnyi lemezeket. Tatjana Zakarova negyed­éves hallgató Moszkvában lakik. Az egyetem elvégzé­se után az egyik kutatóin­tézetben szeretne elhelyez­kedni speciális villamos- mérnökként. — Számunkra nem isme­retlenek ezek a gépek, ná­lunk is lehet találni hason­lókat. de a környezet egé­szen más. Tisztaság van a nagy műhelycsarnokban, pe­dig olajjal is dolgozunk. Persze nemcsak az üzem, a város is tetszik. Remélem, lesz alkalmunk, hogy job­ban körülnézzünk a megyé­ben is. Kis bajuszos, vékony fia­talember, nyakában ezüst kereszt, Curkán Oleg. ötöd­éves mezőgazdasági gépész- mérnök hallgató: — Alig négy kilométerre lakom Moszkva középpont­jától. Ha végzek, a lakóhe­lyemen szeretnék elhelyez­kedni a kolhozban, a bá­tyám is oda kerül. Ö most a mezőgazdasági főiskolán tanul. Először osztályvezetői állást kap, aztán, majd ha lesz néhány éves gyakorla­ta. főmérnöknek nevezik ki. Gondolom, jól tudjuk majd egymást segíteni szakmailag is. Szovjet egyetemisták nem­csak a Mezőgépnél dolgoz­nak. Négyen a békéscsabai Lenin, és ugyancsak négyen a helyi Szabadság Termelő- szövetkezetben sajátíthatják el az elengedhetetlenül szük­séges szakmai fogásokat. Természetesen, mint az elő­ző csoportoknak, a mostani­aknak sem csak munkával telik el az itt töltött két hét. A házigazdák színes, fiata­loknak való és nyári prog­ramokat állítottak össze. Elmennek majd kirándulni Szegedre, rendeznek disz­kót a részükre, és strandol­nak meg napoznak. Bizo­nyára jól fogják érezni ma­gukat, és nemcsak szakmai tapasztalatokkal lesznek gazdagabbak, hanem egy másik nép megismerésével jó szószólói lesznek hazánk­nak és megyénknek. Kép, szöveg: Béla Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom