Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-07 / 184. szám
1989. augusztus 7., hétfő o Már nem páncélszekrényben Hadat Szentek a feketepiacnak: sikerül-e? flz óvodások is bontják az épületet... II Sárréti Múzeum új igazgatójánál Szarka Sándorné, Piroska igazgatja 1989. július 1. óta a szeghalmi Sárréti Múzeumot. A pályázat útján elnyert állás számára nem egészen új épületet, hiszen a helyi általános iskola földrajz—rajz szakos tanáraként magától értetődő, hogy sokszori kapcsolatban volt a múzeummal, és jól ismerte a nyugdíjba vonulása után is még másfél évig igazgató Miklya Jenő gondjait. — Rengeteg a gond, és ezzel tényleg nem mondok semmi különlegeset — mondja. — Ahogyan arról tavaly a Népújság is írt: a négy toszkán oszlop már alig-alig tartja a bejárati födémet, nem is tudom, mi lesz, ha egyszer összedől? A legutóbbi időkig teherautók (!) jártak el alatta, nehéz rakományokkal, megremegtetve az omladozó oszlopsort. Most lezártuk ezt a részt, reméltem, senki sem veszi majd a bátorságot, hogy felszedje a korlátokat ... Az egykori kastélyépület, mely kiszolgált már varróüzemet is, a tavalyi riport óta még elkeserítőbb állapotban van. Az itt berendezett kiállításokat (most éppen az „Emlékek Erdélyről” címűt) azért látogatják kevesen, . mert egyszerűen nem lehet bemenni a múzeumba. A főbejárat a Delta Áruház raktárai között közelíthető meg, nem vitás, hogy ezt az áruház vezetői nem nézik jó szemmel. Az épület hátsó ajtajához rendezetlen, gazos területen vezet az út, ki megy arra? Valamikor itt, az áruház helyén és környékén volt a Sétakert, a szeghalmiak kedvéit helye. Ma? Tessék körülnézni ... — Az épület rekonstrukciójának végleges terve elkészült. Az Országos Műemléki Felügyelőség megyei referense, Bugár Mészáros Károly 400 ezret ígért, szóban, hogy kezdhessünk valamit. Ügy tudom, a teljes rekonstrukció (most) 19 millió forintba kerülne. Ez azonban nincs sehol'. Talán az ún. „kastélyprogram”- ból kaphatnánk valamit. Ha jól értesültem, ez ügyben felkeressük majd képviselőnket is, Maróthy Lászlót: segítsen. Ha tud. Nem éppen szívderítő egy új igazgató számára, ennyi baj, gond, és látszatra (?) megoldhatatlan feladat. Szarka Sándorné azonban láthatóan bizakodó. — Ha nem lennék az, nem pályáztam volna erre az állásra. Elhatároztam, hogy nekiindulok, és addig kilincselek, amíg nem sikerül valamire jutni. Különben ez a szép múzeum becsukhatja kapuit. Volt, nincs. A helyzet ennyire komoly. Több figyelmet szeretnénk kérni mindenkitől, például olyan kis ügyekben is, hogy ne bontság tovább az épület falát á szomszéd óvoda apróságai, mert izgamas ugyan a téglabányászat, de veszélyekkel1 jár. Ha ezt elmondják a gyerekeknek, ha kell többször is, biztosan hallgatnak majd az óvó nénikre, dajka nénikre. A beszélgetésen velünk van Miklya Jenő, a múzeum létrehozója, hosszú évekig igazgatója, most történészmuzeológus. — Együtt dolgozunk most is — mondja az új igazgató —, el sem tudom képzel^ ni másképp. A munkahelyi légkör tehát kitűnő. Bárcsak a körülmények is hasonlóak lennének. S. E. Dlapítványi támogatás a pécsi Magyar—Román Baráti Körnek Az MTA—Soros-alapítvány- 100 ezer forint támogatást szavazott meg a Pécsett működő Magyar- Román Baráti Körnek. Ez elősegíti a baráti kör munkájának országos méretekben való megszervezését, továbbá előadássorozatok megindítását, társasági híradó megjelentetését, évkönyv kiadását, saját dokumentumtár (archívum) létrehozását. A szeptemberben kezdődő társasági program keretében ’három előadássorozatot szerveznek : a román történelemről, a román kultúráról és a mai Romániáról. Pécsett nincsenek ezekben a témákban jártas szakemberek, ezért — együttműködési megállapodás alapján — Szegedről, Gyuláról és Budapestről hívnak meg román nemzetiségű előadókat. A Magyar—Román Baráti Kör tagjai jelenleg az ország 24 városában, községében élnek. Ezért fontos szerepet játszik a havonta megjelenő társasági híradó, amely beszámol a kör működéséről, rendezvényeiről és egyéb eseményeiről, mellékletében pedig közzéteszi a baráti kör dokumentumait. 1990 elején évkönyvet adnak ki a társaság első esztendei tevékenységéről, és ezt hagyományossá akarják tenni. A társaság nen? szed tagdíjat, hanem önkéntes tagsági hozzájárulásokból igyekszik fedezni a kiadásait. A szerény összegekből azonban nemigen lehetne igényes programokat összeállítani, kiadványokat megjelentetni. A Soros-alapítvány 100 ezer forintja jó alapot teremt tehát a fiatal társaság tevékenységének indulásához. Egy időben páncélszekrényben tartották a videofilmeket ... Nem azért, hogy elzárják a közönség elől — épp ellenkezőleg —, mert nem volt önálló helyiség, melyben e jobb sorsra érdemesült kazetták otthonra lelhettek volna. Aztán lett egy és aztán lett több üzlet... Azaz, a Kontúr Moziüzemeltető Kulturális Vállalat szép lassan kiépítette videotékahálózatát ... Mindez 1984- ben, Békéscsabán kezdődött a Phaedra — akkor még Szabadság — moziban. Hogy mi történt ezután? 'Az események sorát Major Istvánná, a vállalat video- és kereskedelmi osztályának vezetője ismeri leginkább. — Igen, 1984-ben Békéscsabán, aztán Gyulán kezdtük a videofilmeket kölcsönözni, s akkor egy-egy páncélszekrény elég volt a filmek tárolására. Aztán lassan nem csak a páncélszekrényeket, de az azoknak helyet adó mozierkélyeket is kinőttük. Így készült el az első két, utcára nyíló üzlet Békéscsabán és Gyulán, s hamarosan átadjuk a harmadikat is, Orosházán ... — Akkor hát három helyen kölcsönöznek a megyében? — Nem egészen. Utcára nyíló üzlet valóban három helyen van, de kölcsönzés folyik Szarvason, Tótkomlóson és Mezőkovácsházán a mozik előcsarnokában, szerényebb körülmények között Mezőberényben, Gyomaend- rődön és Szeghalmon. — Egyre azon töröm a fejem, miért érdeke a vállalatnak, hogy megteremtse önmaga konkurenciáját? — A televízió, a kábeltelevízió, a műsorszóró műholdak létezésével, ha akarjuk, ha nem, számolnunk kell. E technikák a nagy mozik nyújtotta látvánnyal, hangtechnikával, kényelemmel nem vehetik fel a versenyt, ám a kisebb filmszínházak jelentősége a jövőben mindenképpen csökkenni fog. A vállalat ezt felmérve megpróbált olyan új tevékenységi formákat, szolgáltatásokat bevezetni, melyek várhatóan segítik a fennmaradást. Ilyen meggondolásból vált le a vállalatról a nyomda, mely mostanság — mint leányvállalat — külső munkákat is vállal. A műszaki osztály dolgozói is végeznek profiljuknak megfelelő szolgáltatásokat, a filmforgalmazási osztály pedig külső reklámok felvételén fáradozik, a sorban nyíló mozis büfékről nem is beszélve. — Az önök osztálya pedig felvállalta a videokölcsön- zést... — Már csak azért is láttunk mindebben fantáziát, mert üzletszerűen más nem foglalkozik ezzel a megyében. Elképzelésünk az volt, hogy egy olyan ágazatot hozunk létre, amely jó üzlet, de legalábbis nem veszteséges ... — És nem csalódtak? — Az elijő esztendő természetesen veszteséges volt, hiszen jelentős beruházást jelentett a kazetták, a videók megvásárlása, az üzlet- helyiségek kialakítása. Az elmúlt évet azonban már szerény haszonnal zártuk. Természetesen ahhoz is idő kellett — talán most jutottunk el a fordulópontig —, hogy a fekete- és a szívességi piaccal felvegyük a versenyt. Mert ennek létezésével természetesen a kezdetektől számolnunk kellett... — Említette: végre eljutottak odáig, hogy felvegyék a magánzókkal a versenyt... — Igen. E kör mindig lépést tudott tartani a nyugati videofilmek megjelenésével. Ha rossz minőségben, ha szinkronizálás nélkül, vagy egyhangos szinkronizálással, de frissebbek voltak, mint mi... A helyzet lassan változik... A hivatalos kazettaforgalmazást a Mokép kezdte Magyarországon 1984-ben. Meg tudtak jelentetni hazai filmeket, értékes művészi alkotásokat. Három éve jött a hongkongi széria, aztán az elmúlt évtől néhány amerikai filmhez is hozzájutottunk általuk. — Az imént fordulópontot említett... — Valóban: ez az év fordulópontot hozott a hazai videózásban, mert olyan új cégek jelentek meg, amelyek gyorsan tudnak filmeket behozni nyugatról. Együttműködési megállapodást kötöttünk például az Intervideo Nemzetközi Film- és Videogyártó és Forgalmazó Kft.-vel. Rajtuk keresztül az amerikai Werner Home Video állományából vásárolhatunk filmeket. Eddig mintegy 100 érkezett tőlünk, több példányban. De említhetném a Vicót vagy a Tielevideót, hiszen ezek a vállalatok teszik lehetővé, hogy az ellátás még sokszínűbb legyen, öt év kellett hozzá, de most már versenyképesek leszünk VHS- kazettáinkkal a feketepiaccal szemben is ... — Akkor hát választék van. De vajon igény is van-e szolgáltatásaikra? — Nálunk érzékelhető csak igazán, hogy egyre több családban szerzik be a lejátszót, melyhez bizony filmek is kellenek. Eljönnek hát hozzánk, tájékozódnak, s ha úgy tetszik, belépnek videotékatagjaink sorába. — Kétszáz forintért... — Igen, de hamar hozzáteszem, hogy az Intervideo Budapesten ezer forint letéti díjat kér ügyfeleitől... E tagsági díj egyébként a kazetták védelmét is szolgálja, hiszen ügyfeleink ezzel bizonyítják szándékuk komolyságát, megbízhatóságukat ... Ezt megelőzően voltak rossz tapasztalataink ... — Tehát, ha a videós imigyen a kölcsönzési feltételeknek megfelel, viheti a kazettát? — Naponta 150, illetve 75 forint ellenében, filmje válogatja ... De válthatnak az érdeklődők videocsekket is, mely 10 videokazetta kedvezményes kölcsönzését biztosítja. Tervezzük egyébként más kedvezmények bevezetését is. — Hányán vannak, akik rendszeresen kölcsönöznek? — A megyében mintegy 1500-an. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az értelmiség többségének még a kölcsönzési díjra is nehezen futja, nemhogy videoleját- szóra. Talán ezzel magyarázható, hogy a legkeresettebb műfaj a horror, a szex-, aztán jön sorban a katasztrófa-, a fantasztikus, a vígjáték-, a gyermekrajzfilm, végül a bűnügyi történetek és a kezdő videózók- nak a karatefilmek. Hát nagyjából ilyen a rangsor. Ehhez persze hozzá kell tennem, hogy teszem azt a horrorfilmek között is lehet színvonalas alkotás, s mi ilyeneket szeretnénk kölcsönözni elsősorban. És persze törekszünk arra is, hogy a legkeresettebb műfajokból legyen a legtöbb ... — Milyen szolgáltatásaik vannak még? — A műszaki tanácsadástól a videofelvételek készítéséig sok minden. Egyébként nem véletlenül kapta üzletünk a „Montázs mozibutik” elnevezést. Szándékunk az volt, hogy a kölcsönzés mellett mindenféle filmmel kapcsolatos cikket árusítsunk. Pólót, posztert, könyveket, filmes folyóiratokat... Sajnos e kereskedelmi ágazatot egyelőre csak piano- ban tudjuk vezetni, mert minden energiánkat felemészti a video ... Úgy látszik, a kultúrának nem éppen preferált területe a miénk. — Van a kultúrának igazán preferált területe manapság?. .. — Jó, akkor úgy fogalmazok, hogy még a többi ágazatnál is hátrányosabb helyzetben vagyunk. Elég csak felhoznom példának azt, hogy míg a mozifilm adómentes, a kazettakölcsönzést 25 százalékos ÁFA terheli... Nagy Ágnes Vscst^ Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat pályázatot hirdet építési osztályvezetői munkakör betöltésére Feladata: a vállalat mélyépítési tevékenységének szervezése, irányítása. Pályázati feltételek: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség. 5 év feletti szakmai gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázatot 1989. szeptember 10-ig kell benyújtani, a vállalat személyzeti vezetőjénél. A pályázatnak tartalmaznia kell: — szakmai tevékenységének ismertetésével kibővített önéletrajzot — a pályázat feltételeinek való megfelelést igazoló okiratok másolatát. A pályázat elbírálása: 1989. szeptember 30-ig megtörténik. Cím: Városgazdálkodási Vállalat, Békéscsaba, Széchenyi liget. Telefon: 21-011. wz Lehet kölcsönözni és lehet vásárolni. Ebben a békéscsabai (valamint a gyulai és az orosházi) üzletben mindennap nyitva tartanak Fotó: Gál Edit Az „Emlékek Erdélyről" kiállítás szép meghívója