Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

NÉPÚJSÁG ! 1989. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK BÉKÉSCSABAI TIPOGRÁFUSOK a lipcsei világkiállításon Lipcsében, a könyvtervezés, -készítés és -kiadás nagy múltú városában rendezik a világ egyik legjelentősebb könyvkiállítását. Az immár 75 éves múltra visszatekintő, periodikusan ismétlődő seregszemléken a szakemberek és érdeklődők megismer­kedhetnek az adott időszak nemzeti könyvtermésének legjavával, az alkalmazott ti­pográfiai és technikai megoldásokkal, a követett stílusirányzatokkal. Ez év májusában a világ 81 országának mintegy 8000 kötete (köztük 240 magyar alkotás s jelentős számban a Kner Nyomda terméke is) került a lipcsei tárlókra. A bemutatott könyvek ismertetése, illetőleg értékelése mellett alig-alig történik em­lítés a különböző tematikus kabinetkiállításokon bemutatott egyedi tervekről, művek­ről, pedig közönség elé kerülni ezen a téren is nemzetközi rangot jelent. Az 1989-es megméretéskor a két békéscsabai tipográfus is dicsekedhet ezzel a sikerrel. A NAGY szabadsáMM-FRANCIA (T/lfH I /tisi’fj FORRADALOM tesivériséíi PAIX ^ 1789 BÉKE 1989 AUX PEUPLES A NÉPEKNEK GUERRE ■ ■ HÁBORÚA AUX TYRANS ZSARNOKOK- NAK---------= G écs Béla negyedik alkalommal szere­pelt Lipcsében. Ezúttal két könyvtervét, valamint két plakátkompozícióját tartot­ta kiállításra érdemesnek a nemzetközi zsűri. Pedig igen nagy volt a versengés, magas volt a mérce, s külön is nehezítet­te a magyar indulók helyzetét, hogy mi­vel nyelvünk nem világnyelv, így jófor­mán csak a vizuális tapasztalatokra épít­hettek a bírálók. Gécs Béla beküldött és bemutatásra méltatott alkotásait ízlés, mértéktartás és esztétikum jellemezte: a három évtized során összegyűjtött és felhalmozott elméleti ismeret és gyakor­lati tapasztalat ezúttal is kamatozott. A sikeres szereplés, az elismerés újabb alkotásokra s újabb próbálkozásokra ösztönöz. így vélekedik a két sikeres bé­késcsabai tipográfus is: Gécs Béla a kö­vetkező lipcsei seregszemlén még sze­retne részt venni, míg Barabás Ferencre minden bizonnyal még jó néhány nem­zetközi szereplés vár. így van ez rendjén, így természetes, a generációk követik, váltják egymást, s ha megvan a folyama­tosság, akkor biztosított a jövő is. Barabás Ferenc, a fiatalabb generáció képviselője, először szerepelt alkotásai­val ilyen rangos nemzetközi mezőnyben. Tipográfiai szemléletét a modernségre, újszerűségre törekvés jellemzi, olyan at­titűd, melyben jelen van szedői alapkép­zettségének, egyéves lipcsei ösztöndí­jasként szerzett ismereteinek, műszaki szerkesztői gyakorlatának megannyi erénye. A francia forradalom 200 éves évfor­dulójára készített plakátja és a trikolor színeire épülő bilingvis könyvterve kivá­ló tipográfiai érzéket s a betű, a szakma feltétlen tiszteletét tükrözi. A Kner- és Tevan-hagyomány mai folytatóinak alkotásai, már az új évez­red, a 21. század előfutárai, annak hir­detői, hogy a szép könyv, az igényes tipográfia nemcsak az elmúlt korok­nak sajátja, hanem a jövőnek is igé­nyelt, elismert és megbecsült tartozé­ka lesz. DR. PAPP JÁNOS A Kner Nyomda központi üzemében Óno- diékat lassan már csak úgy ismerik: az Euró- pa-bajnok kislány szülei. Merthogy amióta Brüsszelben Henrietta a kontinens legjobbja lett korláton, s amúgy ráadásként egy bronz­érmet is nyert talajgyakorlatával - egy csa­pásra Békéscsaba büszkesége lett. Persze sportpályafutása jóval korábban kezdődött, talán akkor, amikor az óvodában százötven társával együtt testvérével, Barbarával együtt őt is kiválasztották, s tornászpalánták lettek. Barbara csak egy ideig járt az edzésekre, Heni viszont tíz éve majd' reggeltől estig a terem­ben tölti az idejét... Ám térjünk vissza a Knerbe, ahol édesapja formakészítő művezető, édesanyja pedig ké­I Negyedszázada az élvonalban A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesü­let Békés megyei szervezete 1961. szeptem­ber 24-én alakult meg Békéscsabán. Az egye­sületi élet fejlődése egybeésett Békés megye nyomdaiparának fellendülésével. A MTESZ keretében működő PNYME Békés megyei szervezetének elmúlt, több mint negyedszá­zados tevékenységéről Südy István, a szerve­zet titkára így beszél:-A megyei szervezet 79 alapító taggal jött létre 1961-ben. A társadalmi, gazdasági meg­ítélés változása kedvező hatással volt akkori­ban a nyomdász-, műszaki, szellemi életre is. A budapesti felélénkülést elsőként talán mi, Békés megyeiek értékeltük leggyorsabban, és alapítottuk meg a helyi szervezetet. A meg­alakulás után célként tűztük ki magunknak a szakmai kultúra terjesztését, a műszaki fej­lesztés elősegítését, és ennek megismerteté­sét Békés megye nyomdásztársadalmával.- Milyen eredmények születtek az egyesü­let keretében az elmúlt évtizedekben? -Munkánk igen fontos részeként tartjuk Ez a felvétel azon ritka pillanatok egyikét örökíti meg, amikor Henrietta a nyomdában, szülei tár­saságában látható Fotó: FAZEKAS FERENC ziszedő. Ónodi János mondja: „Egy kicsit nyomdászcsalád vagyunk, én a szakközépis­kola alatt döntöttem a szakma mellett, s nem bántam meg, mert napjainkban a mi gé­peinkhez természetes kellék a számítógép, a legkorszerűbb technikával dolgozunk, egyszóval nagyon izgalmas feladat szép nyomtatványokat, dobozmintákat készíteni... és, mit tagadjam, nagyszerű érzés, amikor Heni egy-egy sikeréről számol be a Népújság, és kollégák átszólnak, gyere, Jani, itt a lányod fotója. Legutóbb a brüsszeli Európa-bajnok- ság idején örülhettünk nagyon, amikor az ifi Európa-bajnoki, korláton szerzett ezüst- és a tavalyi, békéscsabai mesterfokú bajnoksá­gon összetettben nyert aranyérem mellé egy igazi fényes medál került. Egy kicsit meg is változott az életünk mostanában, igyekszünk még többet segíteni kislányunknak. Aki mel­lesleg még sohasem fogyókúrázott, folyama­tosan tartja 31 kilóját... bár a töltött csirke és a madártej változatlanul kedvence. " Beszélgetünk még arról is, hogy milyen jól­eső érzés tudni a családnak: mások is büsz­kék az Előre Spartacus élsportolójának sike­reire; az EB idején például rengetegen felhív­ták őket telefonon, hogy gratuláljanak, kife­jezzék elismerésüket. Talán nem erőltetett az összehasonlítás, de Európában Békéscsaba említésekor egy cég és egy név is sokaknak „beugrik". Igen, a Kner Nyomda és Ónodi Henrietta, a kis tornász Európa-bajnok. Az már igazán csak véletlen, hogy a két fogalom kapcsolódik is egymáshoz... FÁBIÁN ISTVÁN számon, hogy kezdettől fogva nagy hang­súlyt fektettünk a tanulmányutak szervezésé­re, a bemutatók, szimpóziumok látogatására. Kezdeti időszakban a hazai nyomdák megis­mertetését, majd a későbbiekben a külföldi nyomdák bemutatását biztosítottuk tagjaink számára. Létszámunk folyamatosan növeke­dett, és ezzel a legnagyobb létszámú megyei szervezetté váltunk napjainkra. Előadásain­kon, szakmai tanfolyamainkon igyekeztünk biztosítani a legkiválóbb hazai és külföldi szakemberek részvételét. Jelentős esemény volt életünkben az 1978-ban, a Tevan Nyom­da alapításának 75. évfordulóján rendezett ünnepség. Taglétszámunk napjainkban meg­haladja a kétszázharmincat, s tagjaink, veze­tőink több alkalommal tartottak országos ren­dezvényeken szakmai előadásokat.- Milyen célkitűzések állnak a PNYME me­gyei szervezete előtt?-Egyesületünk mindvégig a vidéki egye­sietek között az élvonalba tartozott. Az előt­tünk álló évek sem ígérkeznek könnyűnek. A világbanki program megvalósítását is, amely a csomagolóeszköz-gyártás fejlesztését cé­lozza, jelentősen segítették tagjaink. Bízunk abban, hogy a tagság a reá váró feladatokat sikeresen megvalósítja az elkövetkező idő­ben is. v. i.-Az 1984-ben rendezett világbajnokság után, 1989-ben is nagyszabású repülős ese­mény színhelye volt Békéscsaba: itt rendezték a műrepülő Európa-bajnokságot, melynek legjobb pilótája a szovjet Nyikolaj Nyikityuk lett. A Kner üzemi sajtó fogalma két lapot jelent: a Kner-tükör széles tömegek kö­zött ismert üzemi híradó, míg a Kner-ma- gazin viszonylag új, szűkebb körökben forgatott kereskedelempolitikai kiad­vány. A Kner-tükör - bátran mondhatjuk - népszerű, negyedévenként megjelenő üzemi újság 1980 végén látott napvilá­got, immáron 34. számával szolgálja meghirdetett célját. A lap a Békés me­gyei nyomdák egyesítése után indult, két elődje nyomdokán: a Kner Nyomda üze­mi híradója és a Dürer-tükör folytatása­ként. Az üzemi újság 24 oldalas, B/4 formá­tumú, váltakozóan két színben (kék+feke- te, vörös+fekete) jelenik meg, évente négy szám. Kezdettől fogva ofszeteljá­rással készítjük, eleinte monószedéssel, majd 1982 márciusától fényszedéssel. Nyomtatása Gyulán történik. Ez idő sze­rint 9/10-es Times betűtípusból, 4x11 ci­ceró hasábos szedéstükörben, 80 g-os Kossuth ofszetpapíron, 1900 példány­ban jelenik meg. A lapot 9 tagú szerkesztőbizottság ve­zetésével az üzem dolgozóiból verbuvá­lódott írógárda készíti, amatőr fotósok­kal - erre büszkék vagyunk -, abszolút társadalmi munkában. A Kner-tükör célkitűzése, profilja az el­ső számtól kezdve nyílt és világos: mint­egy tükröt tartva a nyomda életének minden színtere elé, kritikusan informál­ni a műszaki, szakmai, gazdasági, politi­kai, kulturális, oktatási, sport-, ifjúsági, személyi ügyekről, eseményekről, kér­désekről. Az eredmények ismertetése, a jó munka és munkás dicsérete, a hibák feltárása, a felelősök kritikája a lap ha­sábjain - biztos, hogy még sok kívánni­valót hagy maga mögött, de a lap gazdá­ja, a szakszervezeti bizottság mindenkor hirdette a nyíltság jegyében nemes fel­adatait. A lap eljut az üzem minden dolgozójá­hoz, nyugdíjasához, betegekhez, gye­sen, gyeden lévőkhöz, sőt társnyomdák­hoz is, így a célbajuttatás 100%-os. Ami az olvasottságot illeti, arra nézve igen összetettek az információink. Az embe­rek zöme a hosszú gazdasági, politikai cikkeket (amelyekhez még kép sincs) ál­talában nem olvassa végig, vagy csak beleolvas. Ezért az ilyenek írásától óva intjük szerzőinket. A képes, érdekes, szí­nes írások, hírek, információk általában tetszenek. Szeretik a bíráló cikkeket (kivé­ve a megbíráltak), a humoros írásokat (bár volna több szerzőnk!). Mi, szerkesz­tők, hiányoljuk, ha az üzemi tudósítások, cikkek (ll-es, gyulai, gyomaendrődi üzemre gondolunk) néha kevésnek bizo­nyulnak. Úgyszintén keveselljük a vita­cikkeket is. Van hát tennivalónk! Ami a Kner-magazin-1 illeti, ez egy más téma. 1987 végén indult útjára, mint a köszöntőben megfogalmazódott: „...hogy rendszeres megjelenéssel indu­ló nyomdai színes magazin jusson el az üzem életében szerepet játszó kereske­delmi kör cégeihez..." a. A színvonalas megjelenésű kiadvány B/5 méretű, borítóból és 16 belívoldalból áll, a békéscsabai központi üzemben ké­szül, fényszedéssel, ofszeteljárással 500 példányban. Igényes, színes autotípiák- kal, friss műszaki, kereskedelempolitikai információkkal valóban a tájékoztatást szolgálja. Kedvező fogadtatásra talált üz­leti partnereinknél - kár, hogy a megjele­nés nem ígéret szerinti rendszeres... Ed­dig három szám jelent meg, s a mostoha kezeléséért a gazda, a Kner Nyomda ve­zetése felelős. Összességében: a Kner Nyomda üze­mi sajtója országos összehasonlításban nem vall szégyent, méltó hírnevéhez, tel­jesíti feladatát. MALATYINSZKI JÓZSEF Üzemi sajtónk eme háromhasábos ismerteté­sét a főszerkesztő Malatyinszki József tollából olvashattuk. E tisztében lapjaink szerkesztését odaadó Szakmai munkálkodással irányítja. Csak az elismerés szavai lehetnek méltók tevé­kenysége méltatására. NÉPÚJSÁG TEVAN-KÜLÖNSZÁM KIADJÁK: a Kner Nyomda és a Békés Megyei Népújság szerkesztősége FŐSZERKESZTŐ: Árpási Zoltán SZERKESZTETTÉK: Bacsa András Gécs Béla tervező-szerkesztő KÉSZÜLT: a Tevan Andor-centenárium alkalmából, a békéscsabai Kner Nyomdában fényszedéssel és ofszetnyomtatással, társadalmi munkában. Vezérigazgató: Balog Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom