Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám
1989. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK ! ■CH23H3Munkánk elismerése A Kner Nyomda kollektívája a hosszú évek során sikeres jó munkájáért sokszor nyerte el az élüzem és a kiváló vállalat elismerő címet. Nevezetes esemény volt a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlójának ünnepélyes átvétele 1976. május elsején. Az üzemünknek adományozott elismerések mellett kiváló szakembereink is kiérdemelték a megtisztelő miniszteri és a kormánykitüntetések fokozatait. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vállalatunk 127 dolgozója érdemelte ki. Munkaérdemrend bronz fokozat: Balog Miklós, 1971 - ezüst, 1983 Darida Pál, 1981 Flender János, 1976 Fajó Ilona, 1988 FazekasTamás, 1976-ezüst, 1986 Dr. Gömöri Istvánná, 1987 Fláromszéki Pál, 1964 Horváth Géza, 1989 Tótfalusi Kis Miklós-díj: Gécs Béla, 1987 Háromszéki Pál, 1984 Petőcz Károly, 1977 Eötvös Loránd-díj Háromszéki Pál, 1988 Krajcsovics Béla, 1987 Kraszkó Károly, 1983 Kurgyis Andrásné, 1982 Malatyinszki József, 1967-ezüst, 1985 Percze László, 1985 Szarvas János, 1980 Szarvas András, 1982 Székely András, 1985 Veress Miklós, 1984 Haza Szolgálatáért Érdemérem: Háromszéki Pál arany fokozat, 1985 Krajcsovics Béla bronz fokozat, 1987 Jakab Dezső bronz fokozat, 1987 Monostori Pál bronz fokozat, 1980 Érdemes Társadalmi Munkás: Anti János, 1982,1986 MTESZ-díj: Balog Miklós, 1988 Ifjúsági Érdemérem: Horváth Géza, 1985 Lengyel Lajos-díj: Südy István, 1984 DOBOZ • CÍMKE • TASAK Mit „öltöztet”a Kner és A csomagolóanyag-gyártásról Az idősebbek közül ugyan ki nem emlékszik a gyógypemetefű cukorka jellegzetes papír kartondobozára? Nos, ez a doboz hajdan, több más csomagolóanyaggal együtt Csabán, a Tevan-nyom- dában készült. Nem hagyomány nélkül való tehát a jó hírű békéscsabai Kner Nyomdában a csomagolóanyag-gyártás, hiszen a nyomda békéscsabai üzemének jogelődje a Tevan-cég volt. A fő tevékenységet, a könyvnyomtatást ez jól kiegészítette, s szerencsére átvette, illetve folytatta e munkát az államosítás után a Békési Nyomda, mely később vette fel a Kner nevet. Darida Pál termelési igazgatóval beszélgettünk a csomagolóanyag-gyártás elmúlt évtizedeiről. Amint a szakember elmondta, a nagy ugrást az 1970-es rekonstrukció jelentette ezen a területen. Ennek köszönhetően három fő profil alakult ki a csomagolóanyag-gyártáson belül: a doboz, a címke és a tekercses kombinált csomagolóanyag (ilyen például a levesporok tasak- ja) készítése. Újabb rekonstrukció az 1980-as évek elején az Északi Ipartelepen történt, itt gyártják ma is a nyomdai címkéket és a tekercses kombinált anyagokat. A fejlesztés ezzel természetesen nem zárult le, hiszen lépést kell tartani a korral, a megrendelők igényeivel. Az elmúlt években elsősorban korszerűbb gépek üzembe állítására került sor, mégpedig a világbanki hitelből. S ezzel elérkeztünk napjainkhoz; mi minden kerül le a Kner csomagolóanyag-gyártó gépsorairól? Felsorolni lehetetlen, hiszen több ezerféle címke, doboz, tasak - de elég csak szétnéznünk egy ABC-áruház polcain, vagy egy gyógyszertárban, és azonnal legalább 2- 3 tucatnyit lehet összeszámolni a Kner- termékekből. Mert innen való sok-sok bonbonosdoboz, borosüvegcímke, mirelitdoboz éppúgy, mint mondjuk a Hélia D tégelyek doboza, vagy a licencben készülő márkás cigaretták dobozai. S a fejlesztések eredményeképpen olyan színvonalú, minőségű áru kerül ki ma már a Knerből, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, egyre több a megrendelés közvetlen tőkés exportra is. De vajon igényli-e és meg tudja-e fizetni a hazai ipar a világszínvonalú csomagolóanyagot? Nos, a szakember szerint a hazai ipar az utóbbi két évben mindinkább érezhetően rákényszerül, rákészteti erre a nemzetközi piac, hiszen itt eladni ma már csak akkor lehet, ha legalább az illető vásárló ország csomagoláskultúráDarida Pál termelési igazgató jának színvonalán kínáljuk a magyar árut. A Kner legnagyobb és legrégebbi megrendelője a gyógyszeripar, azután az édesipar, a hűtőipar, nagy szállítója a Knér a dohányiparnak, a söriparnak, és rengeteg a kisebb üzletfél. Ahhoz, hogy valóban színvonalas áru hagyja el a Kner raktárait, az első lépés maga a tervezés. Külön grafikai, művészeti csoport dolgozik azon, hogy a leendő doboz, címke vagy tasak külleme megüsse a mértéket, sőt lehetőleg minél nívósabb legyen - hiszen tudjuk jól, az üzlet polcairól a nagyon vonzó külsejű árut akkor is szívesen leemeljük, ha eszünk ágában sem volt m.agát a terméket megvásárolni. A megbízó természetesen saját elképzeléseit is megvalósíttathatja, ha az eléri a kívánt színvonalat - erről zsűri dönt -, de többnyire megbízást adnak a tervezésre a grafikusoknak. Vezérigazgató lett a kéziszedő-tanulóból BESZÉLGETÉS BALOG MIKLÓSSAL Balog Miklós (47 éves) személyében 1989. augusztus 1. óta új vezérigazgatója van a Kner Nyomdának. Épp 29 esztendőre rá választották meg, hogy először belépett az üzembe. Augusztus elseje volt akkor is, 1960-ban. Bizonyára meg sem fordult a fejében, hogy valaha ő, a kéziszedőinas az ország egyik legnagyobb nyomdájának vezére lesz. A sors azonban néha az álmokon is túltesz. Az eltelt három évtized egy ember és egy üzem közös nagyívű pályája. Hogyan is kezdődött?-Tizennyolc évesen kerültem az üzembe, egy jó időszak kezdetén. 1962-t írtak, amikor felszabadultam, s alighogy kézhez vettem a szakmunkáslevelet, jött az a lehetőség, hogy külföldi tanulmányra kerestek jelentkezőket. Fiatal voltam és kíváncsi, vállalkoztam. így kerültem Lipcsébe, ahol a legjobb hagyományokkal rendelkező Gutenberg-iskola működött. Erőssége a technika és a gyakorlat volt, de nem elhagyagolható, hogy közben a német nyelvet is elsajátítottam. Mikor mérnökként hazakerültem, módom volt megismerni a hazai nyomdaipart. Akkor volt olyan állapotban, hogy vagy áldoznak rá és felzárkózik, vagy el lehet felejteni. Nálunk szerencsére az előbbi következett be. 1968-71 között az itteni nagy beruházás egyik irányítója voltam. Mennyiségi és minőségi fejlődés történt ez idő alatt, a létszám háromszorosára, a termelés nyolcszorosára nőtt, és az addig kizárólagos magasnyomás mellett az ofszet- és a mélynyomás is lehetővé vált.- Mi történt a beruházás befejezése után?- Meg kellett teremteni a technika, a termelés és a piac összhangját. Ami a személyes sorsomat illeti, először termelési osztályvezető, majd műszaki igazgató, az összevonás után pedig vezérigazgató-helyettes lettem - ez év július 31-ig.- Voltak-e konfliktushelyzetei?- Igen, voltak, de ez természetes is, hiszen minden átszervezés, amely egyéni sorsokat érint, azzal jár. Átszervezés pedig volt bőven. Úgy érzem, sikerült a nehéz helyzeteket is megoldani.- Mire a legbüszkébb?-Arra, hogy a kombinált csomagolóanyag-gyártást, ami szívügyem volt, sikerült gyorsan, jól és nyereségesen megvalósítani. Végre nem kell szégyenkezni a magyar áruk csomagolása miatt, ami sokáig akadálya volt az exportnak.- A legnagyobb csalódása?-Az, hogy hosszú időn át a nyomda megkérdezése nélkül döntöttek a nyomda sorsáról, persze a felelősséget meghagyták nekünk. Ez nemcsak a nyomdaiparra igaz, s ha felmérhető lenne az országnak az így okozott kár, milliárdokra rúgna. Ezeket a milliárdokat és az elveszett éveket sajnálom.- Vezérigazgatói ars poeticája?- Megtanítani az embereket a korszerű technika kihasználására, a jól felfogott érdekből végzett igényes munkára. Tevan és Kner hagyományai csak így folytathatók.- A ma belépő kéziszedő-tanulónak mit mondana?-Én a szedőregál mellett winkellel a kezemben kezdtem dolgozni, ő ma a számítógép, a fényszedő berendezés elé kerül. Éljen a lehetőséggel - még vezér- igazgató is lehet belőle. SELESZTFERENC Arról már szó esett, hogy hol és mi készül - most lássuk azt a nem kevéssé fontos kérdést, hogy mennyiért? Az alapanyag, az energia, a különböző költségek emelkedése természetszerűen megmutatkozik a nyomdai termékek árában. A csomagolóanyag szabadáras termék, ám - fogalmaz a termelési igazgató - a határ mégsem lehet a csillagos ég, hanem a termék költségviselő képessége. Az árat egyrészt az alapanyag ára, másrészt a műveleti érték adja. Az anyagár adott, nagyobbrészt tőkés importból származnak ezek az anyagok. A Kner a műveleti árral próbál stabil maradni, de az utóbbi időben már rákényszerül, hogy ehhez is hozzányúljon, magyarán emelje. Mindent egybevetve a Knerben eredményt hozó tevékenység a csomagolóanyag-gyártás, ám több mint 50 százalékos az elvonás. Ráadásul az 1990-es évektől jelentkező hitelek törlesztését meg kell majd kezdeniük. S hogy van-e a Knernek e téren konkurenciája? A szakember szerint igen, jelentős csomagolóanyag-eszközt gyártó a Petőfi Nyomda, a Glóbus, ráadásul címkét tulajdonképpen minden nyomda elő tud állítani. A verseny már érzékelhető, vannak megrendelők, akik hol itt, hol ott kopogtatnak. S hogy van-e kapacitás? Számottevő szabad kapacitása az úgynevezett kombinált csomagolóanyag-gyártásnak van jelenleg, míg a dobozgyártásnál csak jelentős túlórával, gmk-zással győzik a megrendeléseket, s nem panaszkodhatnak a címkegyártók sem. Végezetül, visszatérve a hagyományokhoz, csak annyit: nem vált méltatlanná a mai Kner a nagy hírű elődökhöz a csomagolóanyag-gyártásban sem. TÓTH IBOLYA Tevan Andor-emlékbizottság alakult Békéscsabán ez év május 4-én. A100. születési évforduló rendezvényeit előkészítő testület húsztagú, melynek elnöke: Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója. A bizottság tagjai: Cseres Tibor író, a Magyar írók Szövetségének elnöke, P. Paál Róza, a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának főigazgató-helyettese, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint több más ismert kulturális személyiség. Az emlékbizottság tiszteletbeli tagja Tevan Zsuzsa és Tevan Gábor. A szervezést a Kner Nyomda és a Munkácsy Mihály Múzeum irányítja. A bizottság munkája Tevan Andor sírjának koszorú- zási ünnepségétől kezdve, az emlékülés és a kiállítás megszervezésén át számos kiadvány megjelentetéséig terjed.
