Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-04 / 182. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM Küldöttválasztások a kongresszus jegyében Az MSZMP közelgő kongresszusának előkészületei Je­gyében országszerte küldöttválasztó gyűléseket rendez­nek a pártszervezetek. A fővárosban szeptember 23-án találkoznak először a budapesti pártértekezlet küldöt­tei, hogy megvitassák a kongresszus elé kerülő doku­mentumokkal kapcsolatos állásfoglalást, döntsenek az MSZMP Budapesti Bizottságának szervezeti felépítésé­ről, s megválasszák a jelölőbizottság javaslata alapján azt a húsz küldöttet, aki Budapestet képviseli a párt legmagasabb fórumán. A főváros kommunistái közül a pártszervezetek 294, a budapesti pártértekezleten pedig további húsz küldöttet delegálhatnak az októberben sor­ra kerülő nagy jelentőségű tanácskozásra. Közülük 152-en már megszerezték mandátumukat. A kongresszust követően, november 18-án ismét össze­hívják a budapesti pártérte­kezletet, azzal à céllal, hogy a résztvevők véleményt cse­réljenek a főváros politikai helyzetértékeléséből és a kongresszusi döntésekből adódó feladatdkról, megvi­tassák, majd elfogadják a budapesti pártbizottság poli­tikai programját. E tanács­kozáson választják meg — az « új szervezeti felépítésnek megfelelően — a fővárosi pártmozgalom vezető tiszt­ségviselőit, illetve testületéit. A szervezeti felépítéssel kapcsolatos elképzelések ki­dolgozására — bár közeli a pártértekezlet első forduló­jának időpontja — ezek­ben a napokban alakulnak meg a küldöttekből összeál­lított munkabizottságok, s várhatóan augusztus végére körvonalazzák elgondolásai­kat. A budapesti pártbizottság a kongresszusi felkészüléshez segítséget nyújtó vitaanyagot bocsátott a kommunisták rendelkezésére. Ebben ösz- szegzik az MSZMP-n belüli nézetek, a különböző áram-, latok és platformok ismere­tében azokat, a legfontosabb kérdéseket, amelyek alapját képezhetik a párton belüli akcióegység kialakításának. A Mit képviseljünk? című dokumentum megvitatása azt is szolgálja, hogy az eltérő vélemények összegzése nyo­mán alakuljon ki azoknak a párttagoknak a programja, akik felelősséget éreznek a nép, a nemzet, a szocializ­mus jövőjéért, akik hamis illúziók nélkül, szélsőségek­től mentesen akarnak részt venni az elengedhetetlenül szükséges modellváltás vég­rehajtásában. A Budapesten eddig meg­tartott küldöttválasztó gyű­lések tapasztalatai azt mu­tatják, hogy többségében tit­kosan választatták frieg a küldötteket, többes jelölés­sel. Megfelelő arányban kap­tak mandátumot a kong­resszusra a különböző plat­formokhoz, a refomkörökhöz tartozók is. A tanácskozáso­kon ugyanakkor többen ki­fogásolták, hogy a Budapesti Pártbizottság tagjai automa­tikusan, a helyi küldöttvá­lasztó gyűlés megméretteté­se nélkül, teljes jogú kül­döttként vesznek részt a bu­dapesti pártértekezleten. Az MTI vidéki tudósítói­nak jelentéseiből kitűnik, hogy a megyékben, városok­ban is hozzáláttak a kong­resszusi előkészületekhez a pártszervezetek. Az MSZMP Csongrád Me­gyei Bizottsága teljes auto­nómiát biztosiba városi.köz­ségi bizottságoknak abban, hogyan válasszák meg a me­gye 55 kongresszusi küldöt­tét. Demokratikus forma, közvetlen jelölés és válasz­tás: maga a jelölés is szemé­lyes támogatottságot feltéte­lez. Tehát a párttagoknak aláírással kell támogatniuk a jelöltet, akinek viszont köte­lessége bemutatkozni, politi­kai nézeteit ismertetni. A kisebb településeken va­lamennyi MSZMP-tag közö­sen választja meg azt a sze­mélyt, akit a kongresszusra küld. Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Intézőbi­zottságának tagja, Csongrád megyei első titkár, akit a Központi Bizottság a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöki teendőinek ellátásával bízott meg. az MTI munkatársának elmondta azt is, hogy néhány budapesti kerületben máris merült fel kifogás a többszö­rös áttétellel történő jelölés­sel, választással szemben, mert így nem biztosított, hogy az MSZMP-csoportok- nak minden tagja meg tud ismerkedni a jelölttel. Országosan hallható bírá­lat az időpont: a nyár. A po­litikai életben azonban most nem lehet nyári szünetet tar­tani. így azonban félő, hogy sok helyen nem biztosítható a szükséges létszám, a két­harmad; erre tehát minde­nütt figyelemmel kell lenni. Az MSZMP Komárom Me­gyei Bizottságának legutóbbi ülésén elfogadták azt a ja­vaslatot, amelynek megvaló­sításával gyökeresen átala­kítják, korszerűsítik a tes­tület munkamódszerét, mun­kastílusát. Alapkérdésnek te­kintik a közvetlen irányítási elemek lényeges szűkítését, s az elemzés, a következteté­sek levonása, hasznosítása, a tanácsadás, a szervezés és a szolgáltatás kerül a pb mun­kájának középpontjába. A testület csak a párt politiká­jával. belső életével össze­függő kérdésekben hoz hatá­rozatot. Szakít a pb a beszá­moltatás, feladatmeghatáro- 2&s addig alkalmazott for­máival is. Figyelmét a fo­lyamatok politikai összefüg­géseire koncentrálja. Anyanyelvi tábor lesz Gyulán „Szólj! s ki vagy, elmondom” — Báró jó cuccai van­nak ... ! Tök jó kéglijük, meg minden ... Kíváncsi vagyok, mit mon­dott volna a széles gesztu­sokkal magyarázó ifjúról nagy nyelvújítónk, Kazinczy Ferenc, ha éppen ő ül az il­lető mellett a békéscsabai Phaedra moziban. írói érdem című epigrammájában ugyanis azt írja: „Szólj! s ki vagy, elmondom. — Ne to­vább! ismerlek egészen.” a több mint másfél évszázados bölcsesség alapján ma is so­kan ítélünk meg embereket. Vannak, akik egyenesen ars poeticájuknak tartják az idé­zett sorokat, vagy épp mot­tónak választják anyanyelvi versenyek, rendezvények elé. Ezt tette a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa is, amikor öt évvel1 ezelőtt — évente 30 ezer forinttal tá­mogatva — létrehozta a pe­dagógusok anyanyelvi tábo-. rát. A hat Tiszántúli megyé­ből érkező általános, vagy középiskolai magyar tanárok számára rendezett egyhetes továbbképzés székhelye ed­dig Szabolcs-Szatmár megye volt. Az idén — a megyeha­tárt először átlépve — au­gusztus 19-től 26-áig Gyula ad otthont a táborlakóknak. S mint azt Csermely Tibor táborszervező, a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkár­helyettese elmondta, a to­vábbképzést az elkövetke­zendő években is Szabolcs- Szatmáron kívül szeretnék tartani. így néhány év alatt valamennyi megye irodalmi, történelmi nevezetességeit közvetlenül tudják bemutat­ni visszatérő hallgatóiknak. Merthogy ... vannak vissza­térők. — A csaknem félszáz je­lentkező több mint fele a tábor aktív magja — hal­lottuk a titkárhelyettestől. — Jól érzik itt magukat. Külö­nösen olyanok jönnek, akik otthon, saját iskoláikban nyelvművelő, vagy Beszélni nehéz köröket vezetnek. Esetleg olyanok, akik érdek­lődnek a gyermeklélektan iránt, hiszen a beszéd és a magatartáskultúra közötti összefüggések elemzésére vállalkoztunk elsősorban. Nyelv és viselkedés, ösz- szefüggését számos példával lehetne igazolni. Kazinczy azt a bizonyos írói érdem című versét így folytatja: „Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés”. De a sort folytathatnánk. A trágár be­széd trágárságra vall, a gon­dolatait megfogalmazni nem tudó pedig zavaros etnbert mutat. Ha tehát jól nevelt ifjúságot szeretnénk, először szépen és választékosán be­szélni kell megtanítanunk őket. Ebben pedig legtöbbet a pedagógusok tehetnek ... — ria — Kölcsönös nézettisztázást! A harmadik oldal egyeztető megbeszélése A politikai egyeztető tár­gyalásokon részt vevő har­madik tárgyaló fél képvise­lői tegnap egyeztető megbe­szélést tartották a Parla­mentben. Az ülésen a gaz­dasági, szociális kérdések­kel foglalkozó szakbizottsá­gok vezetői és az egyes szervezetek koordinátorai vettek részt. A megbeszélé­sen áttekintették a szakbi­zottságokban folyó munkák állását, a tárgyalásokon kép­viselendő vélemény koncep­cionális kérdéseit, valamint a tömegtájékoztatási szer­vekkel kialakítandó kap­csolatukat. A harmadik ol­dal képviselői úgy ítélték meg, hogy a társadalom ré­széről az általuk tárgyalt kérdések legalább olyan ér­deklődésre tartanak számot, mint a politikai témák. Kü­lönösen sürgősnek tartják a kölcsönös nézettisztázást olyan alapvető kérdésekben, mint a válságkezelésre ki­dolgozandó kormányprog­ram jellege, az államháztar­tási törvény, az adórendszer továbbfejlesztése, valamint az átalakulási törvény ál­tal keltett ellentmondások mihamarabbi kiküszöbölé­se. A harmadik tárgyaló fél megbízottjai nagy jelentősé­get tulajdonítanak állás­pontjuk minél szélesebb kö­rű nyilvánossá tételének. Felkérték a szakbizottsá­gokban dolgozó szakértőket, hogy azokban a témákban, ahol kialakult véleményt tudnak megfogalmazni, er­ről mihamarabb tájékoztas­sák a közvéleményt, és ma­guk is kezdeményezzék a kapcsolat felvételét a sajtó munkatársaival. Mai számunkból: A harc megkezdődött (3. oldal) Háromszáz forint egy Volkswagen Golf (3. oldal) A jövö heti rádió- és tv-müsor <5—«. oidau Európa légiakrobatái Békéscsabán (8. oldal) Előzetes szombati számunkból: Válaszok a tsz-demokráciára (7. oldal) Nagyapám a Fiúméban (8. oldal) Emlékek a summáséletröl (9. oldal) Gondolatok az Erdély-tanácskozás vitájából (11. oldal) A szerelem nem ismer határokat (12. oldal) Penza megyei tanácsi delegáció megyénkben Háromtagú Penza megyei tanácsi küldöttséget fogad­tak tegnap megyénk közigaz­gatási vezetői. A delegációt Genagyij Ivanovics Platonov, a Penza Megyei Tanács V. B. titkára vezeti, tagjai: Igor Petrovics Proszkur- nyickij, a nyikolszki járási tanács elnöke és Ludmilla Ivanovna Monyina, Belinsz- kij község tanácselnöke. Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács elnöke dél­előtt hivatalában fogadta a vendégeket. Ezután a Gar­zon Szállóban a megyei ta­nács osztályainak szakembe­rei találkoztak a küldött­séggel. A szovjet tanácsi ve­zetők mindenekelőtt a me­gye mezőgazdasági termelé­sével, az export helyzetével kapcsolatban tettek fel kér­déseket, de szóba került az egészségügyi és szociális el­látás, a közművesítés, a kis­települések gondjai, a mun­kaerőhelyzet, és a lakásellá­tás. A penzai vendégek holnap Mezőkovácsházára és Mező­hegyesre látogatnak. A jö­vő hét elején pedig Gyoma- endrődön, Mezőberényben és Csárdaszálláson ismerked­nek a helyi közigazgatással, a települések fejlődésével, gondjaival, majd augusztus 8-án indulnak vissza Pen- zába. Fotó: Béla Ottó Hazarendelik Románia budapesti nagykövetét K Külügyminisztérium közleménye A Magyar Távirati Irodát a Külügymi­nisztérium illetékes helyéről felhatalmaz­ták az alábbiak közlésére: „Azt követően, hogy a Magyar Televí­zió műsorában előzetesen meghirdették a Mihály volt román királlyal készített in­terjú bemutatását, a Román Szocialista Köztársaság Külügyminisztériuma mind Bukarestben, mind Budapesten diplomá­ciai lépéseket tett az interjú bemutatásá­nak megakadályozása érdekében, anélkül, hogy annak tartalmát ismerte volna. A magyar Külügyminisztérium, a ha­zai tájékoztatáspolitikai gyakorlat alap­ján, közölte a román féllel, hogy a kérés teljesítése nem áll módjában. A Panoráma július 31-i adását követő­en a román fél ismételten tiltakozott, ez­úttal az interjú tartalma miatt. Hangoz­tatta, hogy az megítélésük szerint román­ellenes, szocialistaellenes, fasiszta jellegű, Románia függetlensége és szuverenitása elleni közvetlen támadásokat tartalma­zott. Közölte, hogy az interjú bemutatá­sa miatt román részről visszavonják a magyar tanácsi küldöttség romániai láto­gatására szóló, már előkészített meghí­vását, és konzultációra hazarendelik Ro­mánia budapesti nagykövetét. Az MNK Külügyminisztériuma a román lépéseket határozottan visszautasította, és megismételte korábban többször kifejtett álláspontját, mely szerint elfogadhatatlan az a román magatartás, amely a tömeg­tájékoztatás egyes megnyilvánulásait hi­vatalos magyar álláspontként értékeli és ürügyként használja fel a kétoldalú kap­csolatok további szűkítésére. Különösen sajnálatos, hogy ezzel a lé­péssel román részről az egyetlen olyan konkrét megállapodást is érvénytelenítet­ték, amelyről az új magyar vezetésnek a közelmúltban Bukarestben sikerült meg­egyezésre jutni a román féllel. Magyar részről ismételten a román il­letékesek tudomására hozták, hogy to­vábbra is érvényben lévőnek tekintjük a két ország közötti kapcsolatok normali­zálására vonatkozó korábbi javaslatain­kat és készek vagyunk azok alapján ér­demi tárgyalásokat folytatni a kapcsola­tokat terhelő valamennyi kérdésről. Budapest, 1989. augusztus 3.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom