Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-21 / 196. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ Ara 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 196. SZÁMMai számunkból : Augusztus 20-ai ünnepségek (3. oldal) Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások (3. oldal) Ritka régészeti lelet A nemzetőrség megszervezése (4. oldal) Békés vármegyében (4. oldal) Ünnepléseink (6. oldal) A magyar nemzet akkor tudott felemelkedni, amikor a saját hagyományaira épített —■ mondotta Horn Gyula külügyminiszter Orosházán, a Szent István-napi ünnepségen Az előkészületek most is ugyanolyanok voltak, mint bármelyik tavaszi vagy nyári ünnepünkön a korábbi években, legfeljebb a hőmérő higanyszála szökött már a reggeli órákban jóval magasabbra. A nagygyűlésre és a XXII. nemzetközi lovasversenyre autóval és kerékpáron érkező embereket bazárok, sátrak várták az Orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet szabadidőparkjában. Üdítő, édesség, gyümölcs, jópofa apróságok és ízléstelen csecsebecsék —- ahogyan ez vásárokban, majálison, juniálison lenni szokott. Népünnepélyre készült a város. S a várakozásban, a hangulatban volt valami újszerű: a figyelem és a felszabadultság, az aggodalom és a remény jeleit együtt lehetett felfedezni az arcokon. Orosháza államalapító királyunk, Szent István és az új kenyér napját szombaton Horn Gyula külügyminiszterrel, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagjával közösen ünnepelte. A nagygyűlésre meghívott szónokot Sándor Antal tanácselnök köszöntötte, s jelen volt Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára is. — Megvallom, örömmel fogadtam el a meghívást, jóllehet, azt is mindjárt be kell vallanom, hogy Békés megyében, pontosabban Orosházán, utoljára az ötvenes években jártam — mondotta bevezetőül Horn Gyula, és elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket megyénk hátrányos helyzete ellenére az utóbbi években elért. Majd így folytatta: — Ismeretes, hogy ez az ország nagyon zaklatott helyzetben van, sokféle nézet, felfogás jelentkezik, és rendkívül nehéz ezek közt eligazodni. Kinek van igaza? Ki képvisel helyes álláspontot? S főképpen, mi a nemzeti kibontakozás útja abból a helyzetből, amelybe jutottunk? A nemzet nem élhet zűrzavarban, cselekvésre van szüksége, ahhoz pedig világos programra, konkrétan megfogalmazott célokra. Enélkül nem lehet értelmes munkát végezni, és nem tudjuk biztosítani gyermekeink jövőjét. — A magyar nemzet akkor tudott előrehaladni, felemelkedni, amikor a saját útját járta, amikor a nemzeti adottságaira építette a politikáját. Mindig megtorpanással, hanyatlással járt, amikor másokat próbált gépiesen másolni. Az az álláspontunk — és ezt . fogalmazta meg az MSZMP politikai programjában —, hogy az állam sztálini modellje ellentétes az állam polgárainak érdekeivel, és nem biztosítja a társadalmi és a gazdasági fejlődést. Ezt a modellt nem csupán túl kell haladni, hanem el kell vetni. A jogállam kiépítésével és a gazdasági válság leküzdésévé*. kapcsolatban a külügyminiszter többek között hangsúlyozta: — Olyan jogállamot akarunk, amelyben a polgár azonosulni tud a politikai hatalom céljaival. Meggyőződésünk szerint ez lehet csak a demokratikus fejlődésnek is a lényege. A jog- államiság kiépítése terén az elmúlt másfél évben több érdemi, konkrét lépés született, mint az azt megelőző évtizedek során. Ugyanakkor az új törvények megalkotásával egyidejűleg biztosítani kell a társadalom működését, és ehhez közrendre, közbiztonságra van szükség. Nem engedhetjük meg, hogy bűnözők, vagy más, a .társadalomra veszélyes erők veszélyeztessék az egyén, a család, a társadalom életét. — Szent István hagyatékában van az is, hogy a gazdasági, kereskedelmi feltételek megteremtésével, egy jól működő államháztartással biztosította az egyes emberek helyét a társadalomban. Meggyőződésünk szerint ez ma is sorsdöntő kérdés: az államnak újjá kell szervezni a gazdaságot, a kereskedelmet és a társadalom nagyon sok területét... Ha nincs gazdasági megújulás, ha folytatódik a válság, akkor hiányoznak a demokratikus intézmények kiépítéséhez szükséges feltételek. — Egyértelművé kell tenni azt is — és ez a politika legfontosabb feladata —, hogy Magyarország nem azért jutott ebbe a súlyos válságba, mert az emberek nem dolgoztak. Külföldiek mondják rólunk, hogy a magyarok alkotóképességükről híresek, a magyar munkának hagyományai, a munkásnak tapasztalatai, adottságai vannak. A súlyos helyzetet mindenekelőtt az idézte elő, hogy a munkának nem voltak biztosítva azok a feltételei, amelyek értelmessé és eredményessé tehetik azt. Az ünnepi beszéd alighanem legfontosabb fejezete az volt, amikor Horn Gyula bizalmat kért a párt és a kormány számára: — Nehéz ma hitet és bizalmat kérni az MSZMP számára, hiszen nagyon sok hiba, sőt egyes területeken bűn is terheli. Nehéz a kormánynak is hinni, mert éppen hogy kezelni tudja a jelenlegi válságot, és nap mint nap sziszifuszi küzdelmet folytat a kiút feltételeinek megteremtéséért. Mégis, a kialakult helyzet ellenére bizalmat, megértést és Az orosházi ünnepség szónoka bizalmat kért az MSZMP és a kormány számára Fotó: Béla Ottó támogatást kérünk ennek az MSZMP-nek és ennek a kormánynak. Milyen alapon? Mindenekelőtt azért, mert ez a párt maga ismerte fel a korábbi politika gyökeres megváltoztatásának szükségességét. S ma is az MSZMP és a kormány jelenti e változási folyamat motorját. — Óráról órára figyeljük a lengyelországi eseményeket, mivel azok közvetlenül kihatnak a mi helyzetünkre is: és látni kell azt az alapvető különbséget, hogy ott a mostani fordulatot az ellenzék kényszerítette ki, nálunk az MSZMP maga fogott hozzá a végrehajtásához. Bizalmat kérünk azért is, mert minden torzulás és baj ellenére, az elmúlt harminc év alatt Magyarországon egy korszerűnek minősíthető társadalom jött létre, erre lehet építeni, ezen az alapon lehet a változásokat most napirendre tűzni. — Meg kell mondanom őszintén, hogy az MSZMP- ben még mindig elég sokan vannak, akik vagy nem értik a gyökeres reformok szükségességét, vagy nem akarják megvalósítani azokat. Az MSZMP-nek, mint kormányzó pártnak ezt a problémát meg kell oldania, meg kell szabadulni azoktól, akik nem képesek támogatni a megújulási folyamatot. — Ahhoz, hogy az MSZMP és a kormány visszaszerezze a bizalmat és támogatást kapjon, tisztázni kell a múltat, fel kell tárni a sötét foltokat, az igazságot. De le is kell zárni az igazságtevés folyamatát! — Az MSZMP tagságának nagy többsége nem felelős a múlt hibáiért, és még kevésbé lehet felelőssé tenni a nemzet döntő többségét. Egy nemzet nem élhet bűntudatban. A világon még nem volt olyan nemzet, amely megtagadta volna múltját, hiszen jelenét is abban hordozza. Ügy kell a múltunkkal szembefordulni, azt lezárni, hogy a párt és a kormány vállalja fel a mai helyzetet és az ebből adódó feladatokat. A megemlékezés a továbbiakban a család a társadalomban betöltött szerepével és a mai helyzetben különösen fontos politikai kultúra szükségességével foglalkozott. Utána a divatos európaiságról szólt: — Szent István bekapcsolta Magyarországot Európába. Mi a Nyugattal új, széles körű kapcsolatot kívánunk kiépíteni. Nem fejlődhet igazán egy kis ország úgy, ha csak egyetlen irányba orientálódik. Együttműködésre van szükség a teljesítményképes országokkal, és rendezni, erősíteni kell a kapcsolatainkat a szövetséges szocialista országokkal is. — A magyar kormány felvállalja a vitát, ha olyan kérdésről van szó, mint a cselekvési szabadságunk megőrzése. Nem engedjük meg senkinek sem, hogy letérítsen a magunk választotta útról. Azt sem, hogy kétségbe vonják nemzeti adottságaink érvényesítésének létjogosultságát. Miként azt is felvállaljuk, hogy amit lehet, megteszünk a határainkon túl élő magyarság érdekében, de minden más feszültségkeltés értelmetlen és kárt okoz az országnak. — A kialakult helyzetben, a felesleges viták és feszültségek keltésében sajnos az utóbbi hónapokban a tömegkommunikáció, a sajtó egyes képviselői nagy szerepet játszottak. Politikai, erkölcsi és egyéb veszteséggel jár, ha sértegetjük a szomszédainkat, ha ingereljük, és főképpen, ha kioktatjuk őket. A nemzetnek nagyon súlyos ártalmat jelent, ha mások által előidézett konfliktusok áldozataivá válunk. — Békében akarunk és békében kell élnünk a szomszédainkkal; ennek jelentőségét itt, Békés megyében, azt hiszem, nem kell külön bizonygatnom. Nekünk nincs bajunk a román néppel, jó viszonyra törekszünk velük. A román nép nem ellenséges velünk szemben, nekünk a hibás politikával van bajunk. A rossz politika az, amely népellenes és gyűlölködést szít. Az új kenyeret is köszöntő Horn Gyula külügyminiszter elismeréssel szólt a magyar mezőgazdaságról es a Békés megyei eredményekről, majd beszédét a következőkkel zárta: — Van jogunk ünnepelni és reménykedni. Nem feliejthetjük el azonban, hogy a küzdelmes hétköznapokból van több. Ezekhez kívánt a nagygyűlés résztvevőinek erőt, türelmet, megértést és jó egészséget. Szavait a tanácselnök köszönte meg, majd a népviseletbe öltözött fiatal pár átnyújtotta a vendégnek járó új kenyeret. Niedzielsky Katalin Szombaton délelőtt ünnepi tanácsülést tartottak Gyulán, melynek egyetlen napirendi pontja az országzászló felavatása volt. A rendezvényt követő rövid ünnepségen, melyen dr. Herjeczki János, a HNF megyei bizottságának elnöke mondott beszédet, felavatták az újonnan alapított országzászlót Fotó: Kovács Erzsébet Úszó Eurépa-bajnokság Darnyi három aranya Darnyi — mint megszoktuk tőle az elmúlt fél évtizedben — ezúttal is ellenállhatatlan volt. A bonni úszó Európa-bajnokságon- eddigi sikereire is rátett egy lapáttal, hiszen elutazása előtt a szakemberek és a közvélemény csak úgy könyvelte el: biztosan jön a megszokott két aranyérem a vegyesúszó olimpiai-, világ- és Európa- bajnokunktól. Nos, a két fő versenyszámában hozta is a (Folytatás a 8. oldalról) Darnyi útban egy újabb arany felé Bravúros győzelem a Bozsik-stadionban B szarvasiak debreceni pontszerzése lói rajtolt a Nagyszénás az NB lll-ban 0 Battonya idegenben nyert R Népstadionban a válogatott (Sporttudósításaink a 7—8. oldalon olvashatók.)
