Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-19 / 195. szám
Csecsemő csontváza a sír mellett — Szakmailag sohasem tévedtem — Sztálin felgyújtotta a szibériai levéltárakat Ha a dagerrotípia nem hamisítmány, valóban Petőfit találtuk meg 0 1989- augusztus lf)-szombat-----------------------------------------------------IRODALOM-MŰVÉSZET — 'fröRÖSTÁJ kimondani azt, hogy Petőfi Sándor. — Habár a magyar sajtó már július 17. óta cikkez a barguzini szenzációról, a szakemberek a sajtóban alig szólaltak meg. Hacsak a Magyar Nemzetben írt „Szerintem, Petőfi” cikket nem számoljuk. Miért volt, van így? — Amikor július 12-én elmentünk, a tv elnöke, Be- reczki Gyula ráírta a megállapodás-tervezetre, hogy a Magyar Televíziót nem érdekli Petőfi Sándor. — Nem a Morvai-féle reklámot tartották méltatlannak? Mert az is benne volt ebben a szövegben. — Nem, nem. abban nem volt benne... Nagy baj, hogy a társadalom a Morvai- ügyet összeköti Petőfivel. Mi kivittünk három kecskeméti tévést, mindent filmre vettünk. Amikor hazajöttünk, Morvái megajánlotta a Magyar Televíziónak ingyen és bérmentve, reklám nélkül a 12 óra anyagot teljességében, mindenről. A Magyar Televíziót pillanatnyilag csak Balajthy-szinten és Fekete Sándor-szinten érdekli a Pe- tőfi-ügy. Senki nem látta a mi 60 oldalas, angol és orosz nyelven írott jegyzőkönyvünket, a mellékelt képanyagot. A Szovjetunióban teljes mértékben elfogadták, a szovjet minisztertanács különbizottságot hozott létre, Morváit és engem felterjesztettek magas kitüntetésre (Küchelbecker miatt elsősorban), itthon pedig másodé harmadlagos pletykaszinten, meg érzelmi szinten jelennek meg cikkek. Az a szomorú. hogy olyanok szólnak hozzá. akik az anyagot egyáltalán nem látták. Szakmailag én még soha nem tévedtem, emberileg nagyon sokat, de szakmailag még nem. Ha az atilla a Petőfi Irodalmi Múzeumban hiteles. ha a Petőfiről festett tíz kép hiteles, ha a dagerrotípia hiteles, róla készült, akkor a két személy azonos. Az amerikaiak hoztak egy olyan műszert, amivel a da- gerrotípiát visszatették 2 fokkal függőlegesbe és 17 fokkal vízszintesbe, rátolták a koponyát. A koponya milliméterben fedi a dagerrotí- piát. Én semmit sem tudok arról, hogy Petőfi hogyan került Barguzinba, milyen minőségben élt ott; annyit tudok, hogy akit megtaláltunk, azt Petőfivel azonosítottuk és ez biztos. Nem tudom Petőfi értékéből, mivoltából levon-e valamit, hogy életének volt egy epilógusa. Nekem egy ember, aki élni akar, talán emberibb, mint. aki kitárja a mellkasát és értelmetlenül meghal. Én hívő ember vagyok és hiszek a csodákban, hogy a 20. században is vannak csodák, mert én se gondoltam, hogy valóban ott van. De a problémát íróasztal mellől, zeneszó mellett egy kokakólával megoldani nem lehet. Én megtaláltam az első francia királyt, megtaláltam Szent Erzsébetet, ez az első eset, hogy harmad- és negyedrangú figurák kezdenek kételkedni abban, amit nem is ismernek. — Morvái 3000 mikrofilmről beszélt, amit még nem tudtak hazahozni. Ott, a helyszínen van-e esély újabb iratok felkutatására? — A barguzini levéltár 1954-ben leégett. Mondják, hogy korábban Sztálin minden levéltárat meggyújtatott, ami a deportálásokkal kap- csoltas volt, tehát minden A két amerikai antropológus a kibontott sírban jöttek, lejött a kulturális miniszter, jöttek történészek és azonosítottuk Küchelbe- ckert, aki hatvan éves korában halt meg, 1859-ben. Három évvel élte túl barátját, Petőfi Sándort, aki Kuz- nyecov postamester házában lakott, Küchelbeckei' a szomszédjában. A Kuznye- cov-ház ma is áll. Július 17-én délután 17 óra 7 perckor kezdtük el kiásni a 7-es számú sírt. Aznap már reggel óta (és most ne gondolj semmi babonaságra) ott kóválygott a sír fölött egy hatalmas sólyom ... Egész nap ott körözött. Először egy nagyon meredek homlok jött elő, aztán a mély szem, egészen széles járomív. Nem bontottam tovább, szóltam az egyik amerikainak, Bruce Latimernek, hogy folytassa. Felszól: a bal 3-as fog kifelé, ferdén előre áll! Kérdezem: az alsó négy torlódik? Azt mondja: mind a négy egymáson van . . . — A századfordulón valaki elkészítette Petőfi felső fogsorának lehetséges mását, és azon a farkasfog úgy néz ki, hogy ferde, de fölötte is van egy fog. Ez nem azonos a barguzini koponyával. — Nem. mert Petőfinek nem volt farkasfoga! A farkasfog mindig szimmetrikus, és dupla szemfog csír. Nála nem szimmetrikus volt, Jókai leírta, hogy csak a bal szemfoga volt rendellenes. (Sass István is írt erről, és a költő fogorvos barátai is.) Az történt ugyanis, hogy gyermekkorában a bal 3-as felső tejszemfogát kihúzták, a fogsorív záródott. Tehát egy egyszerű, asszimmetri- kus fogtorlódásról van szó. Akkor mentünk lejjebb, a váll-kulcsontszélesség rögzítése után kérdeztem Bruce-t-' balos vagy jobbos? Azt mondja balos, tehát balkezes. Jött a nagyon keskeny tyúkmell. két milliméterrel volt kisebb a kerülete, mint az amerikaiak előzetes adata, melyet Petőfi atillájáról mértek. Utána a viszonylag széles medence. — Tehát Petőfi ringó járású volt? — Jde hallgass, van egy képem Petőfiről, Barabás Miklós kőrajza 1848-ból. (Bárki hozzájuthat! — S. E.) Azon egészen széles a medencéje. Hogy ringó járása volt-e. az más lapra tartozik . . . Később, a legkülönbözőbb azonosítási adatok felvétele után ott ült az egész társaság a sír fölött és három napig nem mertük A Petöfi-sír feltárásának másnapján barguziniak sokasága meke Petőfitől, aki (szintén állítólag) meghalt. A Petőfi- sír és a zsidó temető közötti részen találtunk egy ládát, 40 centiméterre a föld alatt, abban egy halva született kisgyerek volt eltemetve ... Küchelbecker dekabrista vezér mellett megtaláltuk a lányát és két kisgyerekét, akikről pontosan tudják a kinti történészek, mikor haltak meg. Petőfinél volt egy közeli kis láda, - nem tudom, hogy hozzátartozott-e? Dr. Kiszely István professzor beszélgetésünk után 200 évben az egyedüli olyan ember, akire mindenki felnézett, akiben mindenki a magyar szabadság szimbólumát látta, ez igaz. Ebben a nyomorúságos időben, amiben élünk, kevés olyan eszménykép és ember van, akire egyértelműen felnézhetünk”. ... A barguzini sólyom bizonyára már elrepült a sír fölül. Dr. Kiszely István professzor, antropológus, Afrikába, Franciaországba és Kínába készül. Jön a szeptember. Sass Ervin „Ellendrukkerként indultam Szibériába, a Bajkál-tóhoz” a temetőbenPetőfi Sándor koponyája Barguzinból Dr. Kiszely István profesz- szor. a világhírű antropológus azzal kezdi beszélgetésünket. hogy soha nem volt Petőfi-kutató. és amikor úgy alakult, hogy megy Baragu- zinba. egy százalék esélyt adott arra. hogy ott Petőfit megtalálják. A repülőtéren, induláskor már csak tizedszázalékot, és nem felejtette el a felesége szavait sem : „Ha netán megtalálnád Petőfi Sándort, kapard vissza, mert. ha bajt akarsz magadnak. akkor bajt csinálsz”. — Ügy indultam, mint egy ellenőrükkor. de volt három hetem a 301 -es parcella, egy francia és egy osztrák munka között és vállalkoztam Barguzinra. Petőfi testalkatáról az összes adatot megkaptam dr. Straub Imre kutatóorvostól. vittem a da- gerrotípiáról készített fotót, feljegyzéseket arról. hogy mit mondtak Petőfiről Jókai. Sass István és mások, jelentős emberek az életében. Jöttek az amerikaiak, Bruce Latimer igazságügyi szakértő és Clyde Simpson. a clevelandi antropológus, ott volt Hurajec Alekszej le- ningrádi antropológus és én . . . Ezért a munkáért senki, nem kapott fizetést. Morvái mindenkinek mindent fizetett, de egy fillért sem adott. Az utunk igencsak kalandos volt, erről már hallottatok eleget. Hamar jött az első megdöbbenés: Bar- guzinban Petőfi Sándorról beszéltek és nem Alexander Petrovicsról! Hogy két ne- vezetéssége van ennek az 5500 lakosú kisvárosnak: két nagy halottja, Küchelbecker, dekabrista vezér és ..Petefi Sándor". Ezt mindenki tudta. a mostani nyolcvanévesek nagyapja ismerte őt. Hagyo- mányozódott. hogy nem szerette a hegyeket, hogy nem nevetett, hogy kijárt a folyópartra, hogy baráti kapcsolatban volt a dekabrista vezérrel. Erről 15 évvel ezelőtt megjelent egy könyv is. senki nem tudott róla itthon. Egy ötven éve Barguzinból Moszkvába elszármazott öregember. Vinokur megmutatta á helyet, ahol „Petefi" sírját látta gyerekkorában. amint a zsidótemető kerítésére könyökölve kinézett. Rá volt írva a sírtáblájára. hogy „meghalt 1856 májusában". — Elsőnek mégis Küchel- beckcr került elő. Amint hírlik, a helyiek nagy elismeréssel fogadták a dekabrista sírjának fellelését. — Ettől kezdve megváltozott körülöttünk minden. Moszkvából, Leningrádból a békéscsabai érdeklődőkkel találkozott a megyei könyvtárban. Megegyeztünk, hogy az ott elhangzottak is kiegészíthetik az interjú szövegét: így is történt. Elmondta azt is, hogy a szovjet honvédelmi miniszter különgépen akarja Magyar- - országra hozni és átadni honvédelmi miniszterünknek Petőfit, a katonát, az őrnagyot. Elmondta még, hogy utána „nem voltam és nem is leszek Petőfi-kutató.” Nyilván, sok ember megél majd a barguzini expedíció sikeréből, „hál’istennek, legalább foglalkoznak vele”. A temetések évében (gondolja a társadalom) nem szerencsés, hogy megtalálták Petőfi Sándort, „de hogy Petőfi volt az utóbbi szibériai helyi levéltárat el- égettetett. Novoszibirszkben az egykori kormányzósági székhelyen .kellene utánanézni az okmányoknak. Amiről Morvái beszél, azok nem Petőfiről szólnak, azok zömmel az 1848—1849-es időkből az orosz csapatok, az orosz cár, és a magyarok kapcsolatáról, Bem levelezéséről, magyar foglyokkal kapcsolatos írásokról szólnak, mert voltak magyar foglyok! — Azt mondják, Petőfit epilógusa a barguzini postamester lányához köti. Előkerültek-e közelebbi adatok? — Nem, semmi különös. Annyi, hogy a Kuznvecov- házban élt, a postamesternek volt egy lánya, Tatjana, és állítólag volt egy gyér-