Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-19 / 195. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X989. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Mai számunkból: A HÚS (3. oldal) Kisgazdák Szeghalmon is (4. oldal) Töprengések az István-nap ürügyén (4—5. oldal) Rendőrségi felhívás <e. oidao Nagyszerű rendezés, látványos küzdelem (16. oldal) „Felelősek vagyunk egymásért, segítenünk kell egymást” Beszélgetés Paskai László bíboros, esztergomi érsekkel Hagyomány már, hogy minden évben augusztus 20-a körül Vésztő Nagyközség Tanácsa a szárszói, de elsősorban az Alföldön született sárréti népi íróknak szobrot emel a mágori történelmi emlékhelyen. Ott, ahol évezredek kultúrájának emlékei kerültek elő a halmok alól, most Szabó Pál, Erdei Ferenc, Veress Péter, Németh László, Barsi Dénes, Györffy István szobrai mellett tegnap Féja Géza (balról) és Erdélyi József szobrait avatták fel. A nagyközségi tanács elnöke, Komáromi Gábor, valamint Szokai Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese leplezte le Gáti Gábor és Csepregi Zoltán szobrászművészek alkotását. Részt vett az avatóünnepségen Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, valamint a megye és a nagyközség kulturális és társadalmi életének képviselői. Fotó: B. o. Az augusztus 20-i megemlékezésekről, az ünnep mondanivalójáról, a Magyar Katolikus Püspöki Kar közleményének egyes tartalmi kérdéseiről, II. János Pál tervezett magyarországi látogatásáról nyilatkozott Paskai László bíboros, esztergomi érsek. A magyar katolikus egyház vezetője bevezetőjében elmondta, hogy az idei ünnepség abban különbözik a korábbiaktól, hogy most szorosabban kapcsolódnak egymáshoz a társadalmi és egyházi megemlékezések. A Szent István napi hivatalos ünnepség programja Esztergomban éppen úgy magában foglalja a bíborosi szentmisét — délelőtt fél 11-kor a Bazilikában — mint az ezt követő megemlékezést a Bazilika előtti téren, ahol Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke mond beszédet. A másik különbözőség az, hogy 42 év után ismét lesz Szent Jobb-körmcnet Budapesten. Paskai László emlékeztetett e körmenet hagyományaira; nemcsak egyházi jellegű megemlékezés volt, hanem társadalmi esemény is. Megemlítette, hogy a legutolsó Szent Jobb-körmenet 1947-ben volt, délután 3 órakor kezdődött, s a Szent István Bazilikától a Hősök teréhez vezetett. Ezt a körmenetet, melyen a társadalmi élet képviselői is részt vettek, Mindszenty József bíboros, hercegprímás vezette. Most, a délután 5 órakor kezdődő szentmise után indul a körmenet, amelyen szintén ott lesznek a társadalmi élet reprezentánsai, a diplomáciai testületek képviselői. Az ünnephez kapcsolódik az a megemlékezés, melynek helyszíne a budai vár. XI. Ince pápa halálának 300. évfordulója kapcsán a Mátyás templomban tartott szentmise után — ez augusztus 19-én lesz — Kacziba József püspök megkoszorúzza a vár felszabadításában nagy szerepet vállaló pápa szobrát. Az idei Szent István-ünnep tartalmi mondanivalójáról szólva a bíboros ismételten kiemelte a Szent Jobb-körmcnet felújítását, amely „külső jelkép is ahhoz, hogy magyarságunknak a társadalmi, közösségi életben is a múlt hagyományaira kell épülnie. A másik mondanivalót abban találom meg, hogy a közösségi és társadalmi élethez nélkülözhetetlenül szükséges erkölcsi értékekre irányítja a figyelmet az egyházi és társadalmi megemlékezés egyaránt. A közösségi életben erre mindenképpen szükség van. „Felelősek vagyunk egymásért, segítenünk kell egymást és a történelmi folyamatosságot fönn kell tartani, a múlt tehertételeit is vállalva akarjuk a jövőt építeni, közösségileg.” (Folytatás a 3. oldalon.) A sóhajtásnál többet ér a sztrájk? Tiltakoznak, aláírást gyűjtenek, de dolgozni szeretnének a munkások Tegnapi lapszámunkban a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége, a KPVDSZ, a Medosz és a Vasas ágazat megyei középszervei felhívást intéztek a szervezett dolgozókhoz. Kérték, hogy a Népszavában közölt figyelmeztető sztrájkra szólító írást olvassák fel a munkahelyeken, tiltakozzanak a húskészítmények tervezett áremelése ellen. A reggeli órákban az ágazati vezetők még nem sok újat tudtak mondani, így hát délutánra beszéltünk meg találkozót. Érdeklődtünk különböző munkahelyeken, településeken és boltokban. A sokféle véleményt tükröző körképet Bede Zsóka, Béla Vali, Krausz N. Tamás és Tóth Ibolya írták. Vágvölgyi Gábor, a Medosz megyei titkára, Konczos Pál, Túri Ferenc, ugyancsak a mezőgazdaságban dolgozók képviseletében. Nadabán Demeter, az SZMT politikai mu nkatársakérut, Merényi József, a KPVDSZ szervezőtitkáraként összegezte a beérkezett információkat. — Manapság még szokatlan módszer nálunk a sztrájk — szólt a Medosz-titkár. — A figyelemfelhívás lényege szerintem az, hogy a kormány vessen véget kapkodó intézkedéseinek, és részesítse a magyar embereket egyenlő teherviselésben. Gyakran úgy érezzük, mintha bizonyos intézkedések a mezőgazdaságban dolgozók ellen hangolnák a lakosságot. így volt ez az aratási sztrájk idején is. Annak mi lett az eredménye? össze kellene végre hangolni a termelői érdeket a feldolgozóéval és a fogyasztóéval. Ez utóbbinak becsületes munkájáért legyen annyi jövedelme, hogy a saját létszükségletét biztosítsa. — Csütörtökön délután hallottunk a figyelmeztető sztrájkfelhívásról. — folytatta Konczos Pál. — Arról, hogy a kormány—SZOT tárgyalások ez ügyben nem vezettek eredményre. Csütörtökön késő délután pénteki sztrájkszervezéshez látni, úgy, hogy a szakszervezet erejét ezzel próbáljuk demonstrálni, kissé nehéz ügy! Másrészt, ha már van sztrájktörvényünk, a részleteket megfelelően elő kell készíteni. Ügy gondolom, a megye szervezett dolgozói, akikhez eljutott a felhívás, megfelelően véleményt nyilvánítottak. Bizonyosan folytatódik jövő héten az aláírásgyűjtés, érkezik a tiltakozó levelek áradata. Ezeket továbbítjuk az ágazati központokba. — Az embereknek fenntartásuk van a munkabeszüntetésekkel kapcsolatban — mondta Nadabán Demeter. — Tiltakoznak a húsáremelés ellen, de nem sztrájkolni akarnak, hanem nyugodtan, rendesen élni. Két helyről tudunk a vasasága(Folytatás az 5. oldalon) Tízmillióért központi rendelő Medgyesegyházán Néhány hónappal ezelőtt, amikor éppen medgyesegy- házi hét volt a Népújságban, beszámoltunk arról is, hogy épül a községben a központi orvosi rendelő, és szeptember 1-jétől Medgyes- egyháza lakóinak szolgálatába áll. Megírtuk azt is, hogy 1987-ben határozta el a tanácsülés (képviselve a lakosságot); „európai színvonalú egészségügyi ellátásra van szükség itt is, de legalább megközelítően európaira. Ezért áldozni kötelesség.” A munka megindult, a tervek elkészültek, és megkezdte a kivitelezést az Eleki Költségvetési Üzem, Inajd a munkálatok második ütemében a helyi tanács „saját lebonyolításába” vette, és a megtakarítás reményében szinte megoldhatatlannak látszó ügyleteket oldott meg, mert nagyon akarták a sikert. A siker elérkezett. Tegnap délután 3 órakor Makros János tanácselnök emlékeztette az új központi rendelő előtt összegyűlt lakosokat és vendégeket a nagy vállalkozásra, a 10 milliós építkezés különböző állomásaira, majd Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke mondott avató beszédet. Szólt arról, hogy Békés megyében az országos átlagnál magasabb a nyugdíjasok száma, ez azonban nemcsak az egészségügy színvonalas munkáját jelzi, hanem, azt is, hogy a hatvanas években 70 ezer életerős fiatalember költözött el az ország más részébe, és ennek a hetvenezernek a fiai, és ők maguk is most sajátosan „javítják” az arányokat a nyugdíjasok és az aktívak között. — Az egészségmegőrző program gazdagodott ezzel a medgyesegyházi objektummal — mondotta —, még akkor is igaz ez, ha a békéscsabai kórház második ütemére milliárdok kellenének, az orosházi kórháznak 500 millióra, a gyulainak is több száz millióra lenne szüksége. Egészséges emberek nélkül képtelenség megvalósítani gazdasági programjainkat, és ez erre a községre is érvényes. Az egészség az ember legnagyobb .kincse! Az avatószalag átvágása után a vendégek, a tanácstestület tagjai, és az érdeklődők körbejárták az új rendelőt, elismeréssel szólva a tervezésről és a kivitelezésről. Medgyesegyháza önbizalma nőtt ezen a délutánon: íme, képesek vagyunk arra, hogy elhatározásainkat megvalósítsuk, a köz javára! s. e. Meghívó Kedves Olvasó! A múlt év decemberében kéréssel fordultunk önhöz: küldjön tíz forintot a gyulai honvédtiszti emlékhely létesítésére. Ezúton is köszönjük, hogy hozzájárult a gyulai várnál 1849-ben lefegyverzett 1400 honvédtiszt — köztük több, későbbi aradi vértanú — emlékének megörökítéséhez. Az emlékhelyépítés most jelentős pillanatához érkezett. Augusztus 22-én, kedden 19 órakor Pozsgay Imre államminiszter emlékbeszédével felavatjuk az emlékhelyet, az oda tervezett szobroknak kialakított teret. A gyulai vár szomszédságában sorra kerülő ünnepségre ezúton tisztelettel és szeretettel meghívjuk önt és kedves családját. A gyulai 1948—49-es honvédtiszti emlékhely védnöksége *
