Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám
NÉPÚJSÁG ! 1989. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK BÉKÉSCSABAI TIPOGRÁFUSOK a lipcsei világkiállításon Lipcsében, a könyvtervezés, -készítés és -kiadás nagy múltú városában rendezik a világ egyik legjelentősebb könyvkiállítását. Az immár 75 éves múltra visszatekintő, periodikusan ismétlődő seregszemléken a szakemberek és érdeklődők megismerkedhetnek az adott időszak nemzeti könyvtermésének legjavával, az alkalmazott tipográfiai és technikai megoldásokkal, a követett stílusirányzatokkal. Ez év májusában a világ 81 országának mintegy 8000 kötete (köztük 240 magyar alkotás s jelentős számban a Kner Nyomda terméke is) került a lipcsei tárlókra. A bemutatott könyvek ismertetése, illetőleg értékelése mellett alig-alig történik említés a különböző tematikus kabinetkiállításokon bemutatott egyedi tervekről, művekről, pedig közönség elé kerülni ezen a téren is nemzetközi rangot jelent. Az 1989-es megméretéskor a két békéscsabai tipográfus is dicsekedhet ezzel a sikerrel. A NAGY szabadsáMM-FRANCIA (T/lfH I /tisi’fj FORRADALOM tesivériséíi PAIX ^ 1789 BÉKE 1989 AUX PEUPLES A NÉPEKNEK GUERRE ■ ■ HÁBORÚA AUX TYRANS ZSARNOKOK- NAK---------= G écs Béla negyedik alkalommal szerepelt Lipcsében. Ezúttal két könyvtervét, valamint két plakátkompozícióját tartotta kiállításra érdemesnek a nemzetközi zsűri. Pedig igen nagy volt a versengés, magas volt a mérce, s külön is nehezítette a magyar indulók helyzetét, hogy mivel nyelvünk nem világnyelv, így jóformán csak a vizuális tapasztalatokra építhettek a bírálók. Gécs Béla beküldött és bemutatásra méltatott alkotásait ízlés, mértéktartás és esztétikum jellemezte: a három évtized során összegyűjtött és felhalmozott elméleti ismeret és gyakorlati tapasztalat ezúttal is kamatozott. A sikeres szereplés, az elismerés újabb alkotásokra s újabb próbálkozásokra ösztönöz. így vélekedik a két sikeres békéscsabai tipográfus is: Gécs Béla a következő lipcsei seregszemlén még szeretne részt venni, míg Barabás Ferencre minden bizonnyal még jó néhány nemzetközi szereplés vár. így van ez rendjén, így természetes, a generációk követik, váltják egymást, s ha megvan a folyamatosság, akkor biztosított a jövő is. Barabás Ferenc, a fiatalabb generáció képviselője, először szerepelt alkotásaival ilyen rangos nemzetközi mezőnyben. Tipográfiai szemléletét a modernségre, újszerűségre törekvés jellemzi, olyan attitűd, melyben jelen van szedői alapképzettségének, egyéves lipcsei ösztöndíjasként szerzett ismereteinek, műszaki szerkesztői gyakorlatának megannyi erénye. A francia forradalom 200 éves évfordulójára készített plakátja és a trikolor színeire épülő bilingvis könyvterve kiváló tipográfiai érzéket s a betű, a szakma feltétlen tiszteletét tükrözi. A Kner- és Tevan-hagyomány mai folytatóinak alkotásai, már az új évezred, a 21. század előfutárai, annak hirdetői, hogy a szép könyv, az igényes tipográfia nemcsak az elmúlt koroknak sajátja, hanem a jövőnek is igényelt, elismert és megbecsült tartozéka lesz. DR. PAPP JÁNOS A Kner Nyomda központi üzemében Óno- diékat lassan már csak úgy ismerik: az Euró- pa-bajnok kislány szülei. Merthogy amióta Brüsszelben Henrietta a kontinens legjobbja lett korláton, s amúgy ráadásként egy bronzérmet is nyert talajgyakorlatával - egy csapásra Békéscsaba büszkesége lett. Persze sportpályafutása jóval korábban kezdődött, talán akkor, amikor az óvodában százötven társával együtt testvérével, Barbarával együtt őt is kiválasztották, s tornászpalánták lettek. Barbara csak egy ideig járt az edzésekre, Heni viszont tíz éve majd' reggeltől estig a teremben tölti az idejét... Ám térjünk vissza a Knerbe, ahol édesapja formakészítő művezető, édesanyja pedig kéI Negyedszázada az élvonalban A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés megyei szervezete 1961. szeptember 24-én alakult meg Békéscsabán. Az egyesületi élet fejlődése egybeésett Békés megye nyomdaiparának fellendülésével. A MTESZ keretében működő PNYME Békés megyei szervezetének elmúlt, több mint negyedszázados tevékenységéről Südy István, a szervezet titkára így beszél:-A megyei szervezet 79 alapító taggal jött létre 1961-ben. A társadalmi, gazdasági megítélés változása kedvező hatással volt akkoriban a nyomdász-, műszaki, szellemi életre is. A budapesti felélénkülést elsőként talán mi, Békés megyeiek értékeltük leggyorsabban, és alapítottuk meg a helyi szervezetet. A megalakulás után célként tűztük ki magunknak a szakmai kultúra terjesztését, a műszaki fejlesztés elősegítését, és ennek megismertetését Békés megye nyomdásztársadalmával.- Milyen eredmények születtek az egyesület keretében az elmúlt évtizedekben? -Munkánk igen fontos részeként tartjuk Ez a felvétel azon ritka pillanatok egyikét örökíti meg, amikor Henrietta a nyomdában, szülei társaságában látható Fotó: FAZEKAS FERENC ziszedő. Ónodi János mondja: „Egy kicsit nyomdászcsalád vagyunk, én a szakközépiskola alatt döntöttem a szakma mellett, s nem bántam meg, mert napjainkban a mi gépeinkhez természetes kellék a számítógép, a legkorszerűbb technikával dolgozunk, egyszóval nagyon izgalmas feladat szép nyomtatványokat, dobozmintákat készíteni... és, mit tagadjam, nagyszerű érzés, amikor Heni egy-egy sikeréről számol be a Népújság, és kollégák átszólnak, gyere, Jani, itt a lányod fotója. Legutóbb a brüsszeli Európa-bajnok- ság idején örülhettünk nagyon, amikor az ifi Európa-bajnoki, korláton szerzett ezüst- és a tavalyi, békéscsabai mesterfokú bajnokságon összetettben nyert aranyérem mellé egy igazi fényes medál került. Egy kicsit meg is változott az életünk mostanában, igyekszünk még többet segíteni kislányunknak. Aki mellesleg még sohasem fogyókúrázott, folyamatosan tartja 31 kilóját... bár a töltött csirke és a madártej változatlanul kedvence. " Beszélgetünk még arról is, hogy milyen jóleső érzés tudni a családnak: mások is büszkék az Előre Spartacus élsportolójának sikereire; az EB idején például rengetegen felhívták őket telefonon, hogy gratuláljanak, kifejezzék elismerésüket. Talán nem erőltetett az összehasonlítás, de Európában Békéscsaba említésekor egy cég és egy név is sokaknak „beugrik". Igen, a Kner Nyomda és Ónodi Henrietta, a kis tornász Európa-bajnok. Az már igazán csak véletlen, hogy a két fogalom kapcsolódik is egymáshoz... FÁBIÁN ISTVÁN számon, hogy kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettünk a tanulmányutak szervezésére, a bemutatók, szimpóziumok látogatására. Kezdeti időszakban a hazai nyomdák megismertetését, majd a későbbiekben a külföldi nyomdák bemutatását biztosítottuk tagjaink számára. Létszámunk folyamatosan növekedett, és ezzel a legnagyobb létszámú megyei szervezetté váltunk napjainkra. Előadásainkon, szakmai tanfolyamainkon igyekeztünk biztosítani a legkiválóbb hazai és külföldi szakemberek részvételét. Jelentős esemény volt életünkben az 1978-ban, a Tevan Nyomda alapításának 75. évfordulóján rendezett ünnepség. Taglétszámunk napjainkban meghaladja a kétszázharmincat, s tagjaink, vezetőink több alkalommal tartottak országos rendezvényeken szakmai előadásokat.- Milyen célkitűzések állnak a PNYME megyei szervezete előtt?-Egyesületünk mindvégig a vidéki egyesietek között az élvonalba tartozott. Az előttünk álló évek sem ígérkeznek könnyűnek. A világbanki program megvalósítását is, amely a csomagolóeszköz-gyártás fejlesztését célozza, jelentősen segítették tagjaink. Bízunk abban, hogy a tagság a reá váró feladatokat sikeresen megvalósítja az elkövetkező időben is. v. i.-Az 1984-ben rendezett világbajnokság után, 1989-ben is nagyszabású repülős esemény színhelye volt Békéscsaba: itt rendezték a műrepülő Európa-bajnokságot, melynek legjobb pilótája a szovjet Nyikolaj Nyikityuk lett. A Kner üzemi sajtó fogalma két lapot jelent: a Kner-tükör széles tömegek között ismert üzemi híradó, míg a Kner-ma- gazin viszonylag új, szűkebb körökben forgatott kereskedelempolitikai kiadvány. A Kner-tükör - bátran mondhatjuk - népszerű, negyedévenként megjelenő üzemi újság 1980 végén látott napvilágot, immáron 34. számával szolgálja meghirdetett célját. A lap a Békés megyei nyomdák egyesítése után indult, két elődje nyomdokán: a Kner Nyomda üzemi híradója és a Dürer-tükör folytatásaként. Az üzemi újság 24 oldalas, B/4 formátumú, váltakozóan két színben (kék+feke- te, vörös+fekete) jelenik meg, évente négy szám. Kezdettől fogva ofszeteljárással készítjük, eleinte monószedéssel, majd 1982 márciusától fényszedéssel. Nyomtatása Gyulán történik. Ez idő szerint 9/10-es Times betűtípusból, 4x11 ciceró hasábos szedéstükörben, 80 g-os Kossuth ofszetpapíron, 1900 példányban jelenik meg. A lapot 9 tagú szerkesztőbizottság vezetésével az üzem dolgozóiból verbuválódott írógárda készíti, amatőr fotósokkal - erre büszkék vagyunk -, abszolút társadalmi munkában. A Kner-tükör célkitűzése, profilja az első számtól kezdve nyílt és világos: mintegy tükröt tartva a nyomda életének minden színtere elé, kritikusan informálni a műszaki, szakmai, gazdasági, politikai, kulturális, oktatási, sport-, ifjúsági, személyi ügyekről, eseményekről, kérdésekről. Az eredmények ismertetése, a jó munka és munkás dicsérete, a hibák feltárása, a felelősök kritikája a lap hasábjain - biztos, hogy még sok kívánnivalót hagy maga mögött, de a lap gazdája, a szakszervezeti bizottság mindenkor hirdette a nyíltság jegyében nemes feladatait. A lap eljut az üzem minden dolgozójához, nyugdíjasához, betegekhez, gyesen, gyeden lévőkhöz, sőt társnyomdákhoz is, így a célbajuttatás 100%-os. Ami az olvasottságot illeti, arra nézve igen összetettek az információink. Az emberek zöme a hosszú gazdasági, politikai cikkeket (amelyekhez még kép sincs) általában nem olvassa végig, vagy csak beleolvas. Ezért az ilyenek írásától óva intjük szerzőinket. A képes, érdekes, színes írások, hírek, információk általában tetszenek. Szeretik a bíráló cikkeket (kivéve a megbíráltak), a humoros írásokat (bár volna több szerzőnk!). Mi, szerkesztők, hiányoljuk, ha az üzemi tudósítások, cikkek (ll-es, gyulai, gyomaendrődi üzemre gondolunk) néha kevésnek bizonyulnak. Úgyszintén keveselljük a vitacikkeket is. Van hát tennivalónk! Ami a Kner-magazin-1 illeti, ez egy más téma. 1987 végén indult útjára, mint a köszöntőben megfogalmazódott: „...hogy rendszeres megjelenéssel induló nyomdai színes magazin jusson el az üzem életében szerepet játszó kereskedelmi kör cégeihez..." a. A színvonalas megjelenésű kiadvány B/5 méretű, borítóból és 16 belívoldalból áll, a békéscsabai központi üzemben készül, fényszedéssel, ofszeteljárással 500 példányban. Igényes, színes autotípiák- kal, friss műszaki, kereskedelempolitikai információkkal valóban a tájékoztatást szolgálja. Kedvező fogadtatásra talált üzleti partnereinknél - kár, hogy a megjelenés nem ígéret szerinti rendszeres... Eddig három szám jelent meg, s a mostoha kezeléséért a gazda, a Kner Nyomda vezetése felelős. Összességében: a Kner Nyomda üzemi sajtója országos összehasonlításban nem vall szégyent, méltó hírnevéhez, teljesíti feladatát. MALATYINSZKI JÓZSEF Üzemi sajtónk eme háromhasábos ismertetését a főszerkesztő Malatyinszki József tollából olvashattuk. E tisztében lapjaink szerkesztését odaadó Szakmai munkálkodással irányítja. Csak az elismerés szavai lehetnek méltók tevékenysége méltatására. NÉPÚJSÁG TEVAN-KÜLÖNSZÁM KIADJÁK: a Kner Nyomda és a Békés Megyei Népújság szerkesztősége FŐSZERKESZTŐ: Árpási Zoltán SZERKESZTETTÉK: Bacsa András Gécs Béla tervező-szerkesztő KÉSZÜLT: a Tevan Andor-centenárium alkalmából, a békéscsabai Kner Nyomdában fényszedéssel és ofszetnyomtatással, társadalmi munkában. Vezérigazgató: Balog Miklós