Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA .1989. AUGUSZTUS 1., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: Lejött a tizedikről és... elment a segélyért (3. oldal) Ki menekül? A tanács vagy a népművelő? (4. oldal) Exportfejlesztő hitel és önerő (5. oldal) Új beruházások Kondoroson Hat település összefogása (5. oldal) a gázszolgáltatásért (6. oldal) Gally Mihály bojkottra szólította fel választópolgárait Pályázat két emlékműre Sajtótájékoztató a Petöfi-expedícióról Történelmi jelentőségű dátumként említette dr. Gal­ly Mihály, Békéscsaba "Vá­ros Tanácsának elnöke au­gusztus 5-ét, tanácstagi visszahívási szavazásának időpontját tegnap, a békés­csabai ifjúsági házban tar­tott gyűlésen, amelyen első­sorban tanácstagi választó- körzetének polgáraival kí­vánt találkozni.. Mint mond­ta, a tanácsok közel negy­venéves történetében még nem fordult elő hasonló kez­deményezés a megyeszékhe­lyen. Bevezetésképpen rövi­den tájékoztatta a jelenle­vőket a visszahívási eljárás megindításának körülmé­nyeiről, nevezetesen a Fi­desz békéscsabai csoportjá­nak kezdeményezéséről, il­letve arról, hogy 150 aláírást gyűjtöttek a választópolgá­rok körében. Indokként megfogalmazták: Gally Mi­hály visszaélt a választópol­gárok bizalmával, ezért mél­tatlanná vált - tisztségének betöltésére. A visszahívás intézményét a választójogi törvény egyik legfontosabb részeként em­lítette a tanácselnök. Ugyan­akkor meglehetősen furcsá­nak tartotta e konkrét eset­ben a visszahívás módját, I vállalkozás veszteséges is lehet Rövid kutatómunka után kiderítettük, hogy a Szente- tornyai Petőfi Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetben szedették fel az étkezési hagymát. Szűcs László tsz- elnökhelyettes erről a kö­vetkezőket mondta: — 1989. július 12-án az Orosházi Húsker telexen ér­tesített bennünket, hogy kezdjük el a makói bronz­hagyma felszedését. Erről tá­jékoztattuk azokat a tsz-ta- gokat, akik ezt, a háztáji­ba! , étkezési hagymafajtát termelték, s ezzel elkezdtük a hagyma felnyűvését. — Ki nézte meg, hogy érett-e a hagyma? — Rendszeresen figyeltük az érést, úgy látszott, be­pirosodik. — Konkrétan, személy sze­rint ki vizsgálta meg? — Én is, meg a húsker is. — Mikor tekinthető érett- nek a hagyma? — Ha a szára eldől, nyak­ban megfonnyad. — És ez ilyen volt? — Igen, úgy nézett ki. A szedésnél már gyanús volt, hiszen a kezdeményezés nem a választópolgároktól indult el, hanem egy 25 fős szerve­zettől, amelynek tagjai nem ismerik a választókerületi munkáját. A Fideszről egyébként Gally Mihály megjegyezte; tenniakaró, agilis, sokra hivatott fiata­lok csoportja, mindemellett kissé furcsa, hogy időnként ez a 25 tagú szervezet a köz­vélemény képviseletében lép fel. Ezek után a tanácselnök röviden megindokolta: mi­ért nem mondott le tisztsé­géről. „Szeretnék példát mu­dé azt hittük, hogy a napon majd bepirosodik. Sajnos nem így történt, fakó ma­radt. De ilyen a bronzhagy­ma az idén mindenütt; Kö- vegyen, Csorváson, Székku­tason, Gádoroson, Oroshá­zán. Júniusban a környéken 105 milliméter csapadék esett, ettől a hagyma hirte­len nőtt és peronoszpórás is volt. Lehet, hogy ettől dőlt meg a szára. — ön szerint korán sze­dették fel, vagy nem? — Felmerült a gyanú, hogy korán szedtük. Ha két nappal előbb jön, akkor azt mondtam volna; igen, elsi­ettük, de irta már nem ilyen egyértelmű. Két ráta hagy­mát, amit egy héttel előbb vetettünk, még a földben hagytunk, és ez sem akar bepirosodni. Valami ter­mesztési baja van. — Ez azt jelenti, hogy még az sem érett? — Nem biztos, lehet, hogy másfajta a dugvány. — Kitől vették a dug- hagymát? — A Húsker adta, velük kötöttünk szerződést 32 va­gon hagymára, de legalább 40 vagon termett. Tavaly 9 forint 50 fillérért ment el kilója, így mindenki igyeke­tatni mindazoknak, akiket egy kis létszámú csoport megtámad, hogy nem olyan időkben élünk, amikor .fel­emelhetjük a , kezünket.” Hangsúlyozta: vannak arra hivatottak, akik mérlegelik a munkáját, s döntenek a tanácstagságáról. Hozzátette: a Fidesz indokai nem helyt­állóak, mert egyetlen alka­lommal sem élt vissza vá­lasztópolgárai bizalmával. Tanácstagi és tanácselnö­ki funkciójával kapcsolat­ban Gally Mihály kifejtette véleményét, mely szerint sorsáról választópolgárai és a tanács testületé dönthet. Ez utóbbi kétszer már bizto­sította a bizalmáról. Sajná­latát fejezte ki amiatt, hogy korábban az MSZMP békés­csabai bizottsága — távollé­tében — visszahívta pártbi­zottsági tisztségéből és kez­deményezte a tanácselnöki funkciójából való visszahí­vását, holott ebben nem volt döntési joga. Ezzel egyedül­állóan nehéz helyzetbe ke­rült, hiszen az a szervezet indítványozta a visszahívást, amely egy évvel azelőtt ta­nácselnöknek javasolta. .Vé­gezetül Gally Mihály kérte választópolgárait, távollé­tükkel bojkottálják a vissza­hívási szavazást. Az elnök beszéde után először a 36-os választókör­zet lakói mondták el véle­ményüket. Aknai Mihály nehezményezte, hogy azok a fiatalok gyűjtötték az alá­írásokat, akik nem is abban a választókörzetben laknak. Valastyán Pálné választó- polgár visszaidézte a ta­nácselnök-választást. Annak idején dr. Gally Mihály nem ígért a körzet lakóinak ir­reális dolgokat. Biztos se­gítségként csupán kétkezi munkáját ajánlotta fel a körzet lakóinak. Szarka Péter az ellenzéki kerekasztal nevében utalt arra, hogy egy működő de­mokráciában sokkal kisebb ügyekért is menesztik a (Folytatás a 3. oldalon) A Megamorv Petőfi Bi­zottság a magyar kormány­nyal karöltve kívánja foly­tatni a Petőfi-expedíció munkálatait, de fenntartja magának a jogot Petőfi Sán­dor földi maradványaival kapcsolatosan a további ügyintézésre — jelentette be a Megamorv Petőfi-expedí- ciót finanszírozó Morvái Fe­renc, a Megamorv Kazánfej­lesztő Iroda vezetője és tu­lajdonosa a sajtó képviselői­nek tegnap a Magyar Sajtó Házában. Elmondta: felhív­ja a kormányt, hogy legké­sőbb egy héten belül szer­vezzen kormánybizottságot. Ez a bizottság intézkedne a magyar Külügyminisztérium útján, hogy Petőfi Sándor földi maradványai mielőbb hazakerüljenek. Ha kérésére valamilyen ok miatt a kor­mány nem intézkedne, ak­kor kéri a Magyar Néphad­sereg vezetését, hogy az a Megamorv Petőfi Bizottság­gal együtt szervezze meg a költő, forradalmár, őrnagy katonai dísztemetését. A bizottság azt tervezi : Budapesten méltó helyen ra­vatalozza fel Petőfi Sándor földi maradványait, lehetővé teszi, hogy a magyar embe­rek leróhassák kegyeletüket. Ezután Petőfi Sándor földi maradványait Kiskőrösön helyezik örök nyugalomra. A Megamorv Petőfi Bi­zottság pályázatot hirdet két egyforma emlékmű elkészíté­sére: az egyiket Kiskőrösön, a másikat Barguzinban, Pe­tőfi sírjánál kívánja felállí­tani. Létrehoz egy alapít­ványt, amelyből minden év­ben a kiskőrösi és a bargu- zini emlékműnél díjat ad át azoknak, akik a legtöbbet tesznek a magyarságkutatá­sért. A Megamorv Petőfi expe­díció július 24-én hivatalo­san átadta a moszkvai nagy- követségnek a nemzetközi szakértőbizottság hivatalos véleményét, amelyben rögzí­tették, hogy a barguzini sír­ban fe'tárt csontok kétséget kizáróan Petőfi Sándor föl­di maradványai. Rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a magyar nagykövetség július 26-án tette meg az első hi­vatalos lépést a moszkvai minisztériumoknál a földi maradványok Moszkvából történő hazaszállítására. Mi­vel a külügyminisztérium en­gedély iránti kérelme nem érkezett meg idejében, Pe­tőfi földi maradványait Ulan Üdében a Burját Autonóm SZSZK Minisztertanácsánál ideiglenesen páncélszekrény­ben helyezték el. Petőfi földi maradványait innen Moszkvába szállítják, ,,Adósság és gazdasági re­form összefüggései” címmel tartott dr. Fekete János, Szarvas országgyűlési képvi­selője, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott első el­nökhelyettese előadást teg­nap azon' a klubfoglalkozá­son, amelyet a békéscsabai fiatal közgazdászok szervez­tek Békéscsabán a volt KISZ-iskola előadótermében. A kötetlen beszélgetés fcere­ahol magyar és szovjet szak­emberek— köztük egészség- ügyi orvosszakértők, antro­pológusok — lefolytatják a hivatalos azonosítási eljá­rást. Morvái Ferenc neheztelé­sét fejezte ki azért is, hogy a Magyar Televízió elutasí­totta az ásatásokról készített tájékoztató filmek bemutatá­sát. Ezért — mint mondot­ta — a Petőfi Bizottság szer­ződést kötött a hazai Városi Kábeltelevízió Állomások Szövetségének vezetőivel, hogy az öt részből álló, egyenként hétperces tájékoz­tató filmet a városi televí­ziók vetítik. Kiszely István antropoló­gus a sajtótájékoztatón el­mondta: a nemzetközi kuta­tócsoportban részt vett Alek- szej Burajev leningrádi antropológus, valamint két amerikai szakember, Bruce Latimer és Clyde Simpson clevelandi antropológus. A berguzini temetőben a zsidó temető felé eső legközelebbi síd egyértelműen Petőfié volt. Az egyetlen, amelyben a halottat nem koporsóba te­mették el, hanem vászonba (gyolcsba) göngyölve. A ku­tatók egymástól függetlenül vizsgálták a csontleleteket. Véleményük szerint a bar­guzini sírból feltárt csontok Petőfi Sándor földi marad­ványai. A legfontosabb bi­zonyítékok a koponya, illet­ve azon a nagyon meredek homlok és a nagyon keskeny arc, amelynek méretei tized- milliméter pontossággal megegyeznek a Petőfi Sán­dorról készült daguerrotípia méreteivel. Fellelték a ko­ponyán az úgynevezett far­kasfogat is. A csontváz vizsgálatakor tehát olyan sajátosságokat tapasztaltak, amelyek Petőfi Sándor testalkatát, fej- és arcformáját jellemezték, át­lagos embereknél viszont nem lelhetők fel. Latimer számításai szerint az általuk kimutatott huszonegy ismérv minden háromszázmilliomo­dik embernél van jelen. A koponyán és a vázcson­ton egyetlen olyan jelleg sincs, amely ellentmondana Petőfi Sándor testi adottsá­gainak, viszont az irodalom­ból ismert összes jegyek — „farkasfog”, homlok, fogak, áll, testi sérülések — meg­találhatók a csontvázon. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a barguzini 7-es számú sírban talált csontváz Petőfi Sándor föl­di maradványa — hangsú­lyozta Kiszely István, tében szó volt Magyarország adósságállományának mérté­kéről, a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti kapcsolatról, a reformpoli­tika jelenlegi közgazdasági feladatairól és arról a levél­ről, amelyet a reformbizott­ság — melynek elnöke Feke­te János — írt Bush ameri­kai elnöknek a gazdaságpo­litikai feltételek (tőke és hi­tel) biztosítására. Mi! kezdjenek a hagymával Orosházán? Minden évben hallunk olyan mezőgazdasági termények­ül, vagy gyümölcsökről, amelyeknek értékesítése gondot koz a termelőknek. Volt már almaügy, málnaháború, ká- ssztadömping, bortermelők sztrájkja, hagymatúltermelés, lost újra a hagyma került terítékre. A múlt héten a kö- etkező hírt kapta szerkesztőségünk: „Beérés előtt szedet­ik fel a hagymát Orosházán, valamelyik termelőszövetke- etben, s így zölden nem veszik át a termelőktől. A háztá- tulajdonosok mérgelődnek, a hagyma pedig fonnyad a apón.” Azt mondják, hogy korán szedették fel, vagy nem makói bronzfajta volt a dugvány. Azt mondják, nem rdemes termelni, mert csak ráfizet a mezőgazdasági vál- ilkozó, legyen az növény vagy állat. Itt mindenki ártat- tn és segítőkész, csak az ő munkájuk nem térül meg. yen s ehhez hasonló megjegyzéseket hallottunk. Hogy mi ;az a hírből? Utánajártunk. zett időben felszedni. Az idén is hasonló árra számí­tottunk. — Mennyiért veszik át? — -Sajnos, csak a védő­árat fizetik, ami 5,50 kilo­grammonként. Az első szál­lítással tagonként 40 mázsa hagymát adunk le, így bizto­sítani tudjuk, hogy az egy holdra eső 22 ezer forintos bemunkálási költség megté­rüljön. Haszon nem lesz rajta, sőt az, aki napszá­mossal dolgoztatott, ráfizet, de jelenleg csak ezt tudjuk tenni. — Hány tsz-tagot érint és mekkora területen termel­tek bronzhagymát? — Harmincöt-harminchat háztájitulajdonost érint, s 16 hektáron — csaknem 30 holdon — termeltünk. Hol­danként várhatóan 150-160 mázsa hagymára számítunk. A felszedett hagymát minél előbb el kell szállítani, tá­rolni nem lehet, mert befül­led. — Tagonként 40 mázsát elvisznek. Mi lesz a fennma­radó holdankénti 120 mázsa hagymával? — Folyamatosan szállítjuk majd el. Azt tudni kell, hogy a Húsker is csak any- nyit vehet át, amennyit tő­le is elvisznek. Nem a Hús­ker a hibás, látni kell az ő problémájukat is. Ha itt jó­szívűségből mindent felvá­sárolnak, akkor őket is meg­támadják, főleg pénzügyi té­ren. Nem beszélve arról, ha rajtuk marad, ak­kor megrohad a hagyma; nem lehet tárolni. A tőkés pedig nem vesz át többet. — Ez egy hosszú kereske­delmi láncolat — veszi át a szót Zatykó Mihály tsz-el- nök —, kezdve a termelővel, aztán a tsz, a Húsker, a Hungarofruct következik és végén a külföldi vevő áll, jelenleg az NSZK. Minden a termelőnél csapódik le. Zöldségféléknél különösen nagy a rizikó, mert szerző­déskötéskor sohasem tudjuk az árat. Van egy védőár, ami talán a költségeket fe­dezi, de ezért nem termel­ne senki. Ha csak ezt aján­lanánk, akkor nem vállal­koznának a tagok. Mindenki próbálja a saját életszínvo­nalát valamilyen szinten tartani, ezért pluszt vállal. Aki most az étkezési hagy­mára tett, az rosszul járt. Ilyen is van, a vállalkozás veszteséges is lehet. Elrohad, mint tavaly A Petőfi Tsz vezetői után a hagymatermelőket keres­tük meg, megkérdeztük; ne­kik mi a véleményük a do­logról? — Nekünk egy hold föl­dön van hagymánk — mondja Szelezsán Mihályné —, s napszámossal szedettük fel. A 22 ezer forintos be- munkáláson túl 9 ezer fo­rint munkabért fizettünk ki és akkor a család itt töltött idejét még csak nem is szá­molom. Szerintünk korán szedették fel, még zöld volt a szára. — Ki rendelte el a sze­dést? — Nekünk az elnökhelyet­tes, neki meg a Húsker. — Volt kint valaki a ha­tárban, hogy megnézze, be­érett-e a hagyma? — Ügy tudjuk, hogy volt a Húskertől valaki, de mi nem láttuk, örültünk, hogy lehet végre szedni, igyekez­tünk is minél előbb befejez­ni a munkát, mert aki az elején át tudja adni, az magasabb árat remélhet. Később, mikor már sok a hagyma, nem adnak érte annyit. — Milyen kilogrammon­kénti árat vártak? — Mi azt hallottuk a ház­tájiintézőtől, hogy az ár az (Folytatás a 3. oldalon) Fekete János fiatal közgazdászok között Aknai Mihály választópolgár: „Kalapot emelek az előtt, aki ma közszereplést vállal” Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom