Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA .1989. AUGUSZTUS 1., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: Lejött a tizedikről és... elment a segélyért (3. oldal) Ki menekül? A tanács vagy a népművelő? (4. oldal) Exportfejlesztő hitel és önerő (5. oldal) Új beruházások Kondoroson Hat település összefogása (5. oldal) a gázszolgáltatásért (6. oldal) Gally Mihály bojkottra szólította fel választópolgárait Pályázat két emlékműre Sajtótájékoztató a Petöfi-expedícióról Történelmi jelentőségű dátumként említette dr. Gally Mihály, Békéscsaba "Város Tanácsának elnöke augusztus 5-ét, tanácstagi visszahívási szavazásának időpontját tegnap, a békéscsabai ifjúsági házban tartott gyűlésen, amelyen elsősorban tanácstagi választó- körzetének polgáraival kívánt találkozni.. Mint mondta, a tanácsok közel negyvenéves történetében még nem fordult elő hasonló kezdeményezés a megyeszékhelyen. Bevezetésképpen röviden tájékoztatta a jelenlevőket a visszahívási eljárás megindításának körülményeiről, nevezetesen a Fidesz békéscsabai csoportjának kezdeményezéséről, illetve arról, hogy 150 aláírást gyűjtöttek a választópolgárok körében. Indokként megfogalmazták: Gally Mihály visszaélt a választópolgárok bizalmával, ezért méltatlanná vált - tisztségének betöltésére. A visszahívás intézményét a választójogi törvény egyik legfontosabb részeként említette a tanácselnök. Ugyanakkor meglehetősen furcsának tartotta e konkrét esetben a visszahívás módját, I vállalkozás veszteséges is lehet Rövid kutatómunka után kiderítettük, hogy a Szente- tornyai Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben szedették fel az étkezési hagymát. Szűcs László tsz- elnökhelyettes erről a következőket mondta: — 1989. július 12-án az Orosházi Húsker telexen értesített bennünket, hogy kezdjük el a makói bronzhagyma felszedését. Erről tájékoztattuk azokat a tsz-ta- gokat, akik ezt, a háztájiba! , étkezési hagymafajtát termelték, s ezzel elkezdtük a hagyma felnyűvését. — Ki nézte meg, hogy érett-e a hagyma? — Rendszeresen figyeltük az érést, úgy látszott, bepirosodik. — Konkrétan, személy szerint ki vizsgálta meg? — Én is, meg a húsker is. — Mikor tekinthető érett- nek a hagyma? — Ha a szára eldől, nyakban megfonnyad. — És ez ilyen volt? — Igen, úgy nézett ki. A szedésnél már gyanús volt, hiszen a kezdeményezés nem a választópolgároktól indult el, hanem egy 25 fős szervezettől, amelynek tagjai nem ismerik a választókerületi munkáját. A Fideszről egyébként Gally Mihály megjegyezte; tenniakaró, agilis, sokra hivatott fiatalok csoportja, mindemellett kissé furcsa, hogy időnként ez a 25 tagú szervezet a közvélemény képviseletében lép fel. Ezek után a tanácselnök röviden megindokolta: miért nem mondott le tisztségéről. „Szeretnék példát mudé azt hittük, hogy a napon majd bepirosodik. Sajnos nem így történt, fakó maradt. De ilyen a bronzhagyma az idén mindenütt; Kö- vegyen, Csorváson, Székkutason, Gádoroson, Orosházán. Júniusban a környéken 105 milliméter csapadék esett, ettől a hagyma hirtelen nőtt és peronoszpórás is volt. Lehet, hogy ettől dőlt meg a szára. — ön szerint korán szedették fel, vagy nem? — Felmerült a gyanú, hogy korán szedtük. Ha két nappal előbb jön, akkor azt mondtam volna; igen, elsiettük, de irta már nem ilyen egyértelmű. Két ráta hagymát, amit egy héttel előbb vetettünk, még a földben hagytunk, és ez sem akar bepirosodni. Valami termesztési baja van. — Ez azt jelenti, hogy még az sem érett? — Nem biztos, lehet, hogy másfajta a dugvány. — Kitől vették a dug- hagymát? — A Húsker adta, velük kötöttünk szerződést 32 vagon hagymára, de legalább 40 vagon termett. Tavaly 9 forint 50 fillérért ment el kilója, így mindenki igyeketatni mindazoknak, akiket egy kis létszámú csoport megtámad, hogy nem olyan időkben élünk, amikor .felemelhetjük a , kezünket.” Hangsúlyozta: vannak arra hivatottak, akik mérlegelik a munkáját, s döntenek a tanácstagságáról. Hozzátette: a Fidesz indokai nem helytállóak, mert egyetlen alkalommal sem élt vissza választópolgárai bizalmával. Tanácstagi és tanácselnöki funkciójával kapcsolatban Gally Mihály kifejtette véleményét, mely szerint sorsáról választópolgárai és a tanács testületé dönthet. Ez utóbbi kétszer már biztosította a bizalmáról. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy korábban az MSZMP békéscsabai bizottsága — távollétében — visszahívta pártbizottsági tisztségéből és kezdeményezte a tanácselnöki funkciójából való visszahívását, holott ebben nem volt döntési joga. Ezzel egyedülállóan nehéz helyzetbe került, hiszen az a szervezet indítványozta a visszahívást, amely egy évvel azelőtt tanácselnöknek javasolta. .Végezetül Gally Mihály kérte választópolgárait, távollétükkel bojkottálják a visszahívási szavazást. Az elnök beszéde után először a 36-os választókörzet lakói mondták el véleményüket. Aknai Mihály nehezményezte, hogy azok a fiatalok gyűjtötték az aláírásokat, akik nem is abban a választókörzetben laknak. Valastyán Pálné választó- polgár visszaidézte a tanácselnök-választást. Annak idején dr. Gally Mihály nem ígért a körzet lakóinak irreális dolgokat. Biztos segítségként csupán kétkezi munkáját ajánlotta fel a körzet lakóinak. Szarka Péter az ellenzéki kerekasztal nevében utalt arra, hogy egy működő demokráciában sokkal kisebb ügyekért is menesztik a (Folytatás a 3. oldalon) A Megamorv Petőfi Bizottság a magyar kormánynyal karöltve kívánja folytatni a Petőfi-expedíció munkálatait, de fenntartja magának a jogot Petőfi Sándor földi maradványaival kapcsolatosan a további ügyintézésre — jelentette be a Megamorv Petőfi-expedí- ciót finanszírozó Morvái Ferenc, a Megamorv Kazánfejlesztő Iroda vezetője és tulajdonosa a sajtó képviselőinek tegnap a Magyar Sajtó Házában. Elmondta: felhívja a kormányt, hogy legkésőbb egy héten belül szervezzen kormánybizottságot. Ez a bizottság intézkedne a magyar Külügyminisztérium útján, hogy Petőfi Sándor földi maradványai mielőbb hazakerüljenek. Ha kérésére valamilyen ok miatt a kormány nem intézkedne, akkor kéri a Magyar Néphadsereg vezetését, hogy az a Megamorv Petőfi Bizottsággal együtt szervezze meg a költő, forradalmár, őrnagy katonai dísztemetését. A bizottság azt tervezi : Budapesten méltó helyen ravatalozza fel Petőfi Sándor földi maradványait, lehetővé teszi, hogy a magyar emberek leróhassák kegyeletüket. Ezután Petőfi Sándor földi maradványait Kiskőrösön helyezik örök nyugalomra. A Megamorv Petőfi Bizottság pályázatot hirdet két egyforma emlékmű elkészítésére: az egyiket Kiskőrösön, a másikat Barguzinban, Petőfi sírjánál kívánja felállítani. Létrehoz egy alapítványt, amelyből minden évben a kiskőrösi és a bargu- zini emlékműnél díjat ad át azoknak, akik a legtöbbet tesznek a magyarságkutatásért. A Megamorv Petőfi expedíció július 24-én hivatalosan átadta a moszkvai nagy- követségnek a nemzetközi szakértőbizottság hivatalos véleményét, amelyben rögzítették, hogy a barguzini sírban fe'tárt csontok kétséget kizáróan Petőfi Sándor földi maradványai. Rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a magyar nagykövetség július 26-án tette meg az első hivatalos lépést a moszkvai minisztériumoknál a földi maradványok Moszkvából történő hazaszállítására. Mivel a külügyminisztérium engedély iránti kérelme nem érkezett meg idejében, Petőfi földi maradványait Ulan Üdében a Burját Autonóm SZSZK Minisztertanácsánál ideiglenesen páncélszekrényben helyezték el. Petőfi földi maradványait innen Moszkvába szállítják, ,,Adósság és gazdasági reform összefüggései” címmel tartott dr. Fekete János, Szarvas országgyűlési képviselője, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott első elnökhelyettese előadást tegnap azon' a klubfoglalkozáson, amelyet a békéscsabai fiatal közgazdászok szerveztek Békéscsabán a volt KISZ-iskola előadótermében. A kötetlen beszélgetés fcereahol magyar és szovjet szakemberek— köztük egészség- ügyi orvosszakértők, antropológusok — lefolytatják a hivatalos azonosítási eljárást. Morvái Ferenc neheztelését fejezte ki azért is, hogy a Magyar Televízió elutasította az ásatásokról készített tájékoztató filmek bemutatását. Ezért — mint mondotta — a Petőfi Bizottság szerződést kötött a hazai Városi Kábeltelevízió Állomások Szövetségének vezetőivel, hogy az öt részből álló, egyenként hétperces tájékoztató filmet a városi televíziók vetítik. Kiszely István antropológus a sajtótájékoztatón elmondta: a nemzetközi kutatócsoportban részt vett Alek- szej Burajev leningrádi antropológus, valamint két amerikai szakember, Bruce Latimer és Clyde Simpson clevelandi antropológus. A berguzini temetőben a zsidó temető felé eső legközelebbi síd egyértelműen Petőfié volt. Az egyetlen, amelyben a halottat nem koporsóba temették el, hanem vászonba (gyolcsba) göngyölve. A kutatók egymástól függetlenül vizsgálták a csontleleteket. Véleményük szerint a barguzini sírból feltárt csontok Petőfi Sándor földi maradványai. A legfontosabb bizonyítékok a koponya, illetve azon a nagyon meredek homlok és a nagyon keskeny arc, amelynek méretei tized- milliméter pontossággal megegyeznek a Petőfi Sándorról készült daguerrotípia méreteivel. Fellelték a koponyán az úgynevezett farkasfogat is. A csontváz vizsgálatakor tehát olyan sajátosságokat tapasztaltak, amelyek Petőfi Sándor testalkatát, fej- és arcformáját jellemezték, átlagos embereknél viszont nem lelhetők fel. Latimer számításai szerint az általuk kimutatott huszonegy ismérv minden háromszázmilliomodik embernél van jelen. A koponyán és a vázcsonton egyetlen olyan jelleg sincs, amely ellentmondana Petőfi Sándor testi adottságainak, viszont az irodalomból ismert összes jegyek — „farkasfog”, homlok, fogak, áll, testi sérülések — megtalálhatók a csontvázon. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a barguzini 7-es számú sírban talált csontváz Petőfi Sándor földi maradványa — hangsúlyozta Kiszely István, tében szó volt Magyarország adósságállományának mértékéről, a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti kapcsolatról, a reformpolitika jelenlegi közgazdasági feladatairól és arról a levélről, amelyet a reformbizottság — melynek elnöke Fekete János — írt Bush amerikai elnöknek a gazdaságpolitikai feltételek (tőke és hitel) biztosítására. Mi! kezdjenek a hagymával Orosházán? Minden évben hallunk olyan mezőgazdasági terményekül, vagy gyümölcsökről, amelyeknek értékesítése gondot koz a termelőknek. Volt már almaügy, málnaháború, ká- ssztadömping, bortermelők sztrájkja, hagymatúltermelés, lost újra a hagyma került terítékre. A múlt héten a kö- etkező hírt kapta szerkesztőségünk: „Beérés előtt szedetik fel a hagymát Orosházán, valamelyik termelőszövetke- etben, s így zölden nem veszik át a termelőktől. A háztá- tulajdonosok mérgelődnek, a hagyma pedig fonnyad a apón.” Azt mondják, hogy korán szedették fel, vagy nem makói bronzfajta volt a dugvány. Azt mondják, nem rdemes termelni, mert csak ráfizet a mezőgazdasági vál- ilkozó, legyen az növény vagy állat. Itt mindenki ártat- tn és segítőkész, csak az ő munkájuk nem térül meg. yen s ehhez hasonló megjegyzéseket hallottunk. Hogy mi ;az a hírből? Utánajártunk. zett időben felszedni. Az idén is hasonló árra számítottunk. — Mennyiért veszik át? — -Sajnos, csak a védőárat fizetik, ami 5,50 kilogrammonként. Az első szállítással tagonként 40 mázsa hagymát adunk le, így biztosítani tudjuk, hogy az egy holdra eső 22 ezer forintos bemunkálási költség megtérüljön. Haszon nem lesz rajta, sőt az, aki napszámossal dolgoztatott, ráfizet, de jelenleg csak ezt tudjuk tenni. — Hány tsz-tagot érint és mekkora területen termeltek bronzhagymát? — Harmincöt-harminchat háztájitulajdonost érint, s 16 hektáron — csaknem 30 holdon — termeltünk. Holdanként várhatóan 150-160 mázsa hagymára számítunk. A felszedett hagymát minél előbb el kell szállítani, tárolni nem lehet, mert befülled. — Tagonként 40 mázsát elvisznek. Mi lesz a fennmaradó holdankénti 120 mázsa hagymával? — Folyamatosan szállítjuk majd el. Azt tudni kell, hogy a Húsker is csak any- nyit vehet át, amennyit tőle is elvisznek. Nem a Húsker a hibás, látni kell az ő problémájukat is. Ha itt jószívűségből mindent felvásárolnak, akkor őket is megtámadják, főleg pénzügyi téren. Nem beszélve arról, ha rajtuk marad, akkor megrohad a hagyma; nem lehet tárolni. A tőkés pedig nem vesz át többet. — Ez egy hosszú kereskedelmi láncolat — veszi át a szót Zatykó Mihály tsz-el- nök —, kezdve a termelővel, aztán a tsz, a Húsker, a Hungarofruct következik és végén a külföldi vevő áll, jelenleg az NSZK. Minden a termelőnél csapódik le. Zöldségféléknél különösen nagy a rizikó, mert szerződéskötéskor sohasem tudjuk az árat. Van egy védőár, ami talán a költségeket fedezi, de ezért nem termelne senki. Ha csak ezt ajánlanánk, akkor nem vállalkoznának a tagok. Mindenki próbálja a saját életszínvonalát valamilyen szinten tartani, ezért pluszt vállal. Aki most az étkezési hagymára tett, az rosszul járt. Ilyen is van, a vállalkozás veszteséges is lehet. Elrohad, mint tavaly A Petőfi Tsz vezetői után a hagymatermelőket kerestük meg, megkérdeztük; nekik mi a véleményük a dologról? — Nekünk egy hold földön van hagymánk — mondja Szelezsán Mihályné —, s napszámossal szedettük fel. A 22 ezer forintos be- munkáláson túl 9 ezer forint munkabért fizettünk ki és akkor a család itt töltött idejét még csak nem is számolom. Szerintünk korán szedették fel, még zöld volt a szára. — Ki rendelte el a szedést? — Nekünk az elnökhelyettes, neki meg a Húsker. — Volt kint valaki a határban, hogy megnézze, beérett-e a hagyma? — Ügy tudjuk, hogy volt a Húskertől valaki, de mi nem láttuk, örültünk, hogy lehet végre szedni, igyekeztünk is minél előbb befejezni a munkát, mert aki az elején át tudja adni, az magasabb árat remélhet. Később, mikor már sok a hagyma, nem adnak érte annyit. — Milyen kilogrammonkénti árat vártak? — Mi azt hallottuk a háztájiintézőtől, hogy az ár az (Folytatás a 3. oldalon) Fekete János fiatal közgazdászok között Aknai Mihály választópolgár: „Kalapot emelek az előtt, aki ma közszereplést vállal” Fotó: Fazekas Ferenc
