Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N E FfJJSÁG II MEGYEI P/IRTBIZOTTSÚG ÉS H MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÜLHJS 27., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Mai számunkból: Országzászló Gyulán (3. oldal) Mi leszek, ha nem vettek fel? (4. oldal) Petőfi (4. oldal) Interjú Fekete Jánossal (5. oldal) fl megyei mozik műsora (8. oldal) Észak-békési tanácselnökök találkozója Murányi Miklóssal A periferikus területek életképessége nemzeti ügy Régen várt és sokat ígérő találkozásnak néztek elébe Békés megye északi térségének községi tanácselnökei, amikor tegnap Bihar- ugrán Murányi Miklóssal, a megyei tanács elnökével a terület fejlesztési lehetőségeiről, megyei és országos gondokról, s a távlatokról folytattak eszmecserét. „Mit tehetünk azoknak a községeknek a jövőjéért, amelyek lakossági létszámukat tekintve ugyan nem meghatározók, de területi arányukat, gondjaik súlyát, jelentőségét illetően egyáltalán nem elhanyagolhatók?” — mondta bevezetőjében Murányi Miklós, indokolva a személyes beszélgetések fontosságát. A helyi problémák ugyanis ily módon kísérhetők a legjobban figyelemmel, s jöhetnek számításba a döntések előkészítésekor. A megyei tanács elnöke röviden szólt a térség társadalmi, politikai jelentőségéről: „A községekben élőkre mostanában gyakran sütik a hallgató vidékiek, a kezelhetetlen tömeg bélyegét. Nem beszélnek politikai meggyőződéseikről, nem lehet tudni, hogy reformpártiak, vagy konzervatívak. Mégis, a kisebb településeken, a társadalom perifériáján élők, a terheikhez viszonyítva sokkal inkább a megélhetésre, a munkára összpontosítanak, mintsem életkörülményeik, jogos igényeik hangoztatására. Amikor tehát a problémák megoldására törekszünk, ne veszítsük szem elől azt az értéket, amit a térségben élők jelentenek, s gondjaiknak a nyilvánosság előtt is hangot kell adni.” Politikai kérdésekről szólva, Murányi Miklós hangsúlyozta: ma, egy rendkívül bonyolult politikai helyzetben, a többpártrendszer irányába fejlődve a helyi tanácsoknak kiegyensúlyozó szerepet vállalva, egyfajta stabilitási jelentő szervezetekként kell működniük. Mint említette, a legutóbbi tanácsi választások még az egypártrendszer keretei között zajlottak, ám a tanácsok legitimitása semmiképpen sem kérdőjelezhető meg ; népképviseleti szervként, a lakosság bizalmát élvezve működnek. Munkájukban az alkotmányosság a legnagyobb követelmény. Néhány, a megyében általánosságban jelentkező problémát említve, a megyei tanács elnöke többek között arról beszélt: a szükséglakásokat illetően nem elég hatékonyan működik a tanácsi szervezet. Egyre több az üres lakás, mégis, nagyon nehézkessé vált azok mobilizálása. Eddig 7 millió forintot kapott az Ingatlankezelő Vállalat azért, hogy megszervezze az üres családi házak forgalmazását a rászorultak és igénylők részére. A tervek szerint — döntés a szeptemberi megyei tanácsülésen várható — 8—10 körzetközpontra kiterjesztik a forgalmazást, így várhatóan az ügyintézés sem tart 3-4 hónapig. Szóba kerültek a tanácsokat érintő, jövőbeni változások is, egyebek mellett az önkormányzati rendszer gondolata. A megvalósuláshoz természetesen jó néhány jogi és gazdasági feltétel szükséges. A jövőben törvény szabályozza majd : a helyi önkormányzatok nemcsak államigazgatási, jogi ügyekben, hanem a gazdálkodásban is szerephez jutnak. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a helyi államigazgatási szervek betöltsék a funkciójukat úgy, hogy nincs biztosítva számukra gazdasági háttér. A megye tanácsi vezetésének feladatai közül Murányi Miklós kiemelte: napi feladat, hogy az ország előtt megismertessék a megye sajátosságait, erényeit, sikereit és gondjait. Ennek ismeretében érhető el az, hogy a megye érdekei az országos döntésekben, a törvényalkotásban, a politika megfogalmazásakor megfelelően képviseltessék. Murányi Miklós tájékoztatója után a községi tanácselnökök kérdései, észrevételei és javaslatai hangzottak el. Elsőként Felföldi József, Kötegyán tanácselnöke kért (Folytatás a 3. oldalon.) Piakáttépés Dombiratoson? Komoly ember ön, elöljáró űr (elvtárs)? Azt mondják, nem az első eset. Téptek már le plakátokat mostanában megyénkben. Igaz, az éj leple alatt, olyanok, akik a sötétben „merészek” és „erősek”. Az alábbi esetben viszont arca van a plakátlesziedőnek : Tóth József, Dombiratos elöljárója az elkövető. — Komoly ember ön, elöljáró úr? — Annak tartom magam. — Mégis, hogyan fordulhatott elő, hogy világos nappal letépett egy kirajzszöge- zett plakátot, ami a Kisgazdapárt 12 pontos követelését tartalmazta? — Pontosítsunk. Nem téptem le semmit. Két rajzszöget vettem ki, amitől leesett a plakát. Július 23-án, vasárnap búcsú volt a faluban. Hazafelé tartottunk, amikor látom, hogy egy nem falubeli férfi plakátot rajzszögez ki. Felidegesített. Nem az, hogy kiteszik, hanem a módszer ... Mert a tisztesség — véleményem szerint — az lett volna, hogy két szóval bejelentsék ezt a plakátozást. De hát nem vették a fáradtságot. — Ismeri a Kisgazdapárt programját? — Most már igen. Megtudtam a plakátjukból. — Nem ért vele egyet? — Nézze, ebben a faluban nem volt Kisgazdapárt, nincs hagyománya sem a programjuknak, sem a tagságnak ... Egyébként semmi gondom nincs velük. Ha jelentkeznek, nincs ez a baj. — Tagja az MSZMP-nek? — 1973 óta. — Nem kapott a megyei tanácstól egy körlevelet, amelyben megszabják, hogy (Folytatás a 3. oldalon) Furcsa politika... (A kép Dombiratoson készült, de nem a szóban forgó plakátról ) Baptistakongresszus Budapesten Ünnepi istentisztelettel megkezdődött a késő esti órákban a kongresszus a Budapest Sportcsarnokban. Piero Bensi, az Európai Baptista Szövetség volt elnöke megnyitó szavait követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke köszöntötte a külföldi és a hazai résztvevőket. Elöljáróban utalt arra, hogy mindannyian tanúi, de részesei is vagyunk az új világrend formálódásának. Üj társadalmi modell kidolgozására és megteremtésére van szükség. Magyarországon ez — többek között — azt jelenti, hogy a magyar adottságoknak és hagyományoknak megfelelően akarunk felépíteni egy új társadalmi szerkezetet. A nemzeti érdekek és feltételek figyelembevétele mellett természetesen hasznosítjuk mindazt a politikai és kulturális örökséget, tapasztalatot. amit Európa, a világ népei, a világi és egyházi közösségek felhalmoztak, s nap mint nap gyarapítanak. Elismeréssel szólt a baptista gyülekezetekben tapasztalható jó példákról, megemlítve azt. hogy a baptista egyházban működő demokratikus irányítási modell értékei is hasznosulhatnak az egyre erősödő önkormányzó közösségekben, a közösségi szellem ápolásában. Mégis megalakult a Gyulatex Rt. Tartós huzavona után, de végül mégis megtartotta tegnap, a Gyulai Harisnyagyár részvénytársasága alakuló közgyűlését. Sor kerülhetett erre azért is, mert a tervezett 96,6 millió forintos alaptőkét lejegyezték. Egyébként a részvénytársaság megalapításának törvényes feltételei is vélhetően teljesültek, így a közgyűlés tagjai az átalakulást egyhangúlag elfogadták. Még ezen a közgyűlésen került sor az alapszabály tervezett vitájára, melyet szintén jóváhagyott a közgyűlés. A részvénytársaság könyvvizsgálójává Kovács Tibort nevezték ki. Az alapító Budapesti Harisnyagyár egyébként az elkövetkezendő három évben jogot tart fenn arra, hogy az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot önhatalmúlag nevezze ki. Ennek alapján Bene Jánosáé, Rozsnyai Ferencné, és Vidó Miklós igazgatósági tagjai, míg Fruzsa János, Weisböck Rezsőné és Gőg György, a felügyelőbizottság tagjai. Az igazgatóság nevében az alakuló közgyűlésen Vidó Miklós megköszönte a tulajdonosok bizalmát, remélve, hogy az itt dolgozó kollektíva a tervezettnél is nagyobb eredményt tud letenni részvénytársaságként működve a Budapesti Harisnyagyár asztalára. Gerendáson a támrendszeres uborkatcrmesztcst Tóth István tanyáján tegnap sokan tekintették meg Fotó: veress Erzsi Hatékony növényvédelemre van szükség Hazánkban mintegy 50 ezer kistermelő foglalkozik uborkatermesztéssel. Elsősorban az Alföldön, így megyénkben is jelentős e fontos konzervnövény szerepe. Már évek óta nagy gondot fordít a Pannonmag Gazdasági Társaság a kistermelők igényeinek kielégítésére. Elsősorban a zöldségfélék nemesítését. vetőmagellátási és forgalmazási feladatait hangolja össze. Megyénkből a Mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz tagja a gazdasági társaságnak. Tegnap, szerdán megyénk három településén a Pannonmag GT, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ-szel. a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ- szel közösen konzervuborka- fajta-bemutatót szervezett. Az Orosházához tartozó Rákóczitelepen Gajdács György, az állami gazdaság dolgozója mutatta be fám- rendszeres. csepegtető öntözéses parcelláját az érdeklődőknek. Arra a kérdésre, mi az uborkatermesztés legfontosabb tudnivalója, nevetve így válaszolt: — Jómagam már ’82 óta foglalkozom az uborkával, de nehezen tudom kiismerni magam ezzel a növénynyel. Évjárattól függően változik az uborka, hol erősebben, hol gyengébben jelentkeznek a különböző gomba- fertőzések. A Pannonmag GT-vel kezdettől fogva tartom a kapcsolatot, kedvezőek a benyomásaim, hiszen a legkorszerűbb fajtákat kapom tőlük termesztésre. Az idén is 3 fajtával foglalkozom, emellett két fajtajelöltet kipróbálásra adtak. A csepegtető öntözésnél két módszer terjedt el. Számomra egyértelműen a szivárgó tömlős rendszer előnyös. sajnos ehhez nem lehet megfelelő alapanyagot kapni. A másik öntözési mód a gégecsöves, hibája, hogy ném lehet egyenletesre beállítani a kijuttatandó víz- mennyiséget. Az elmúlt évek bebizonyították. rendkívül érzékeny növény az uborka. Bízom abban, hogy szeptember 15-ig szedni tudjuk a családommal, s így némi jövedelemre is szert teszünk. Bár az az igazság, a mai felvásárlási árak mellett — figyelembe véve a vegyszerárakat — nem nagyon éri meg foglalkozni e zöldségnövénnyel. Az orosházi bemutatón külföldi vendégek is részt vettek. Kivonult a Békéscsabai Agrokombi raktár- áruház is növényvédőszer- készletével a bemutatóra. Gerendáson Tóth István tanyájánál nagy volt a forgalom szerdán délelőtt. A házigazda három éve foglalkozik uborkatermesztéssel. mintegy 500 négyzetméteren. Az érdeklődő esorvá- si. gerendási, csanádapácai kistermelők elsősorban növényvédelmi kérdéseket tettek fel dr. Sicz Györgynek, a Pannonmag GT ügyvezető igazgatójának. — Sajnos az uborkapero- noszpóra a legveszélyesebb kórokozó a , .peronoszpórák között, mivel többszörös gyorsaságú a szaporodása a szőlőperonoszpórához képest. Órák alatt súlyos károkat okozhat felszaporodása. emiatt eső után permetezni kell az állományt. A Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás mikroszkópot biztosított a bemutatóra, így a helyszínen láthatták a kistermelők. hogyan fertőzi az uborka levelét a kórokozó. Elsősorban a Réka és a Minerva támrendszeres uborkafajták nyerték el az érdeklődők tetszését Gerendáson. Többen vásárolták meg a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet szakembereinek az uborkatermesztésről szóló szakkönyvét. valamint a növényvédő szereket a helyszínen. Csabaszabadiban Csiaki András tanyáján túlnyomóan nővirágú hibridek sík- művelésű parcellájával ismerkedhettek meg a bemutató résztvevői. Ez a termesztési mód külön szakismeretet igényel a támrendszeres műveléssel szemben. V. L.
