Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-11 / 161. szám
1989. július 11., kedd O Idegenforgalmi helyzetkép Erőteljesen csökkent a román határon kiutazók száma 310 millió dolláros passzívum — 88 millió rubeles aktívum A Magyar Játékkaszinó KFT vállalkozásaként június 10-től a Lánchíd pesti hídfőjénél horgonyoz a Schönbrunn nevű osztrák Casino-hajó. A részben osztrák, részben magyar érdekeltségű játékkaszinót égé szén október végéig látogathatja a játszani vágyó közönség Fotó: Fényes Gábor Az év első öt hónapjában 5 millió 942 ezer külföldi látogatott Magyarországra, 47 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezen belül 2 millió 433 ezren érkeztek a szocialista országokból; itt 63 százalékos a növekedés. Jugoszláviából egymillió 147 ezren érkeztek. Ebben a relációban igen dinamikus a felfutás, több mint 78 százalékos. A nem szocialista országokból 2 millió 362 ezren látogattak Magyarországra: 24 százlaékos a növekedés. A nyugati országok közül dinamikusan — 40. illetve 38 százalékkal — növekedett az Olaszországból és az NSZK- ból érkezők száma. A legtöbben továbbra is Ausztriából érkeztek, összesen egymillió 572 ezren (itt több mint ' 20 százalékos a növekedés). az NSZK-ból, a második legnagyobb idegenforgalmi partnerországból pedig csaknem 385 ezren keresték fel Magyarországot. Jelentős növekedés figyelhető meg az Egyesült Államokból Magyarországra irányuló látogatóforgalomnál; 29 százalékkal többen — összesen mintegy 35 ezren — érkeztek, mint egy évvel korábban. Az idegenforgalom alakulását továbbra is a szocialista országokból érkező látogatók határozzák meg döntő mértékben. Igen nagyarányú felfutás tapasztalható a lengyel látogatóforgalomban: egymillió 123 ezren érkeztek, 150 százalékkal többen, mint tavaly az év első öt hónapjában. Csehszlovákiából 546 ezren jöttek, 13 százalékos a növekedés, a Szovjetunióból pedig csaknem 400 ezren, 78 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Drasztikusan visszaesett a Romániából Magyarországra látogatók száma: 74 ezren jöttek, egynegyedével kevesebben az előző évinél. Januártól májuk végéig 5 millió 378 ezer magyar utazott külföldre. A legtöbben — 2,6 millióan — az osztrák határszakaszon léptek át. Csehszlovákia felé 1,4 miliió- I an utaztak. Erőteljesen csökkent a román határon kiutazók száma: 307 ezren j utaztak át, 32 százalékkal ! kevesebben, mint tavaly ! ilyenkor. Az első öt hónap nem ru- j belelszámolású idegenforgal- i mi bevételei megközelítették j a 224 millió dollárt, ez 16 j százalékkal több az előző I évinél. Ugyanakkor a dől- j lárkiadások csaknem elér- I ték az 534 milliót, ez 275 szá- | zalékkal magasabb, mint tavaly az év első öt hónapjában volt. összesen 310 mii- ; lió dolláros passzívum ala- 1 kult ki. A rubelbevétel ösz- szege az év első öt hónapja- I ban 123 millió transzferábilis rubel volt (77 százalékos I a növekedés), a kiadások j azonban csaknem 28 száza- ! lékkai csökkentek, alig haladták meg a 35 millió transzferábilis rubelt. Az öt j hónap alatt 88 milliós aktívum alakult ki, ez négyszerese a tavalyinak. Jogi tanácsadó 8 „csendestársaságokról” Téved, aki azt hiszi, itt most valamiféle szolid embercsoportról esik szó. Ez a fogalom a háború előtti években korántsem volt olyan ismeretlen, mint napjainkban. Itt-ott büntetőügyekben felmerült ugyan néhányszor, amikor a termelési tevékenységben részt nem vevő, a pénzével a háttérben „dekkoló” tőkepénzes kiléte kiderült. Ugyanis ezt a kapitalista közreműködési formációt jogrendünk az utóbbi évtizedekben nem engedte meg. (És korlátlanul most sem.) Jogi ábécénkben érdemes elidőzni kicsit ennél a fogalomnál. A csendestársaság létrehozását a háború előtt is kifejezetten tőkeszegény idők tették szükségessé. Amikor is az egyszerű kölcsön esetén kiköthető kamatért nehezen lehetett pénzhez jutni, s ugyanakkor a hitelező sem kísérhette figyelemmel, hogy a megtámogatott vállalkozás megfelelően prosperál-e. 1930-ban szabályozták tehát a csendestársaságok jogviszonyait. Eszerint csendestársaság keletkezik, ha valaki anélkül, hogy kifelé tagként működhetnék, másnak a vállalatában vagyoni betéttel úgy vesz részt, hogy azt a vállalat tulajdonosának rendelkezésére adni köteles. A tagság ügylete: kizárólag a tulajdonost jogosítják, és kötelezik, azokból a csendestársra harmadik személyekkel szemben sem jogok, sem pedig kötelezettségek nem származnak. A nyereség és a veszteség felosztása a felek között általában a vagyoni hozzájárulás arányában történik, azzal a kikötéssel, hogy a csendestárs a veszteséget legfeljebb betétje erejéig viseli. A törvény lehetővé tette, hogy a csendestárs a vállalkozás mérlegét és az annak alapjául szolgáló iratokat rendszeresen megvizsgálhassa, azonban a vállalat üzlet- vezetésébe beleszólása nem volt. 1960. május 1-jén a Polgári Törvénykönyv hatályba léptetésével a korábbi kereskedelmi törvényre vonatkozó rendelkezések Hatályukat vesztették, ezáltal megszűnt a csendestársaság lehetősége. Nagy érdeklődés előzte meg az új társasági törvényt, az 1988. évi VI. törvényt. Ez is változatlanul fenntartja azt az elvet, amely szerint a társaság természe- ; tes személy tagja személye- j sen köteles közreműködni a társaság tevékenységében. Általában tehát nincs lehe- I tőség arra, hogy a természetes személy tisztán üzleti befektetésével vegyen részt a társaság működésében. Kivételt képez a betéti társasági forma. Ebben legális lehetőség nyílik arra, hogy valaki - tisztán vagyoni befektetéssel személyes közreműködés nélkül vegyen részt a társaságban. A törvény nem korlátozza a természetes személyek kültagként való részvételét a betéti társaságban, sem a betét maximálásával, sem pedig oly módon, hogy jogi személy beltaghoz kötné a természetes személy kültagként való megjelenését. A kültag felelősségének mértékét már a betéti társaság megalapítása alkalmával pontosan -meg kell állapítani. Felelőssége a későbbiekben is ehhez az eredeti betéthez igazodik, és nem az időközbeni nyerséghánya- dokkal növelt vagyoni részhez. Nos, hát itt a lehetőség, hogy ki-ki megforgassa tőkéjét betéti társaság keretében az elkövetkező időkben. Dr. Kertész Éva Keserű az édes méz Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ csorvási méhészeti szakcsoportja 16 tagot számlál. Az aktív dolgozó három, a többi nyugdíjas. Négy szenvedélyes öreg méhésszel beszélgettünk: id. Kovács Béla, szakcsoportvezetővel, Bacsa János, Faragó Ferenc és Farkas József tagokkal. Közös vonásuk : hat-kilenc gyermekes nagycsaládban születtek, vérükben a munka szeretete, s ma sem tudnak tétlenül élni, pedig életkoruk 70-80 év. Kisnyugdíjuk kiegészítésére jól jön a pénz, de elsősorban az elfoglaltság a fontos, oly szorgalmasak, mint az általuk gondozott méhecskék. — Édesapám a Wenckheim grófi birtokon volt cseléd. — magyarázza Farkas József. — Megengedték a méhek tartását. Ha iskolából hazajöttem, ebéd után nem játszani mentem, hanem a méhesbe. Megfigyeltem és megtanultam: hogyan élnek ezek a drága kis bogarak. Ha rajzásra készült a család, szóltam apámnak. Soha nem tévedtem. Két mankóval jöttem haza a világháborúból. Előtte 80 kaptáram volt, szétcincálták, kezdhettem mindent elölről. — Fél évszázada foglalkozom méhészettel — mondja Bacsa János, — Nagyon fáj, hogy leírtak minket, mint nyugdíjasokat, de úgy is, mint méhészeket. Nem becsülik a munkánkat, pedig a méz kemény valutát hoz az államnak, évente több millió dollárt. Nagyon bánt minket, hogy nem a csorvási átvevő minősíti a mézet. Elszállítják Békésre, ott minősítik. Mi a helyi felvásárlóban jobban megbízunk. Ráadásul pénzt Békésen sem kaptunk, pedig több mint egy hónapja leszállítottuk az akácmézet. Csak majd ha a Hungaro- nektár átveszi, akkor kapjuk a pénzt. Beletelik 3-6 hónap. Eddig mindig pontosan fizettek, idén először nem kapjuk átvételkor a pénzt. — Pedig nagyon sok a kiadás — veszi át a szót Farkas József. — A vándoroltatás nagyon sokba kerül. Salgótarjánba, Sátoraljaújhely környékére. Puszta- vacsra, Debrecenbe és másutt lévő akácerdőkbe járunk. A fuvarköltség több ezer forint, azonnal fizetni kell. Ha megérkezünk egy vándortanyára, alkalmi rakodót kell fogadnunk. Ez minden tanyán megismétlődik, és zsebből kell fizetni, ami szintén: több ezer forint egy szezonban. Egy nyugdíjasnak nincs ennyi tartaléka, olykor kölcsönt kell kérnünk, miközben forgatják a mi pénzünket. — Sok a gond, a baj — vélekedik Faragó Ferenc, aki az állategészségügyi intézettel tartja a kapcsolatot és a szakcsoport tagjait tájékoztatja: mikor mit kelt tenni a méhecskék egészség- védelméért. — A tanács értesít minket, hogy permetez a téesz. De nem a konkrét napot jelöli meg, hanem pl. május 1—10. között. Ennyi ideig nem lehet zárva tartani a méhecskéket. Ha pedig atkabetegségben elpusztul a méh, a biztosító nem téríti meg a kárt. 30 éve fizettem a biztosítást. Hetven család pusztult el, de nem kaptam pénzt, mert a szerződésben ilyen kitétel nincs. Nem is lehet, mert a betegség új, a szöveg régi. Egy alkalommal a kaptáraim belsejét kifosztották, ellopták. Nem fizette, mert nem az egész kaptárakat vitték el. Ez nagyon fájdalmas.. — Postamesterként kerültem Csorvásra. 1947-ben ___ v allja id. Kovács Béla. — Dohár Pista bácsi beszélt rá: vegyek két kaptárt és ő megtanít. hogyan kell bánni a méhekkel. Nagyon megkedveltem őket. Láttam benne fantáziát is. A postások fizetése mindig nagyon alacsony volt. jól jött a kiegészítés. Bár rizikóval jár. olykor rá is fizettünk. Nagyon jól érzem magam a méhecskék között. Ennél szebb nyugdíjas éveket nem is álmodhattam volna. Ellátom a gyerekeket, az unokákat. Egyik lányom az NDK-ba ment férjhez. Évente hazajönnek több napra, felpakolnak csorvási mézzel és adnak az ott élő magyarbarátaiknak is. Ezért is érdemes. — A fiaim segítenek nekem, hisz sok munkával, időrablássat jár a méhész- kedés. Ök azonban nem folytatják, ha én már nem leszek. Sokszor elnézegetem a méhecskéket és magamtól megkérdezem; „mi lesz veletek, kis bogaraim?” a fiatalok köréből kevesen vállalják. a méz pedig nagyon egészséges táplálék. Kár, hogy nincs utánpótlás ebben a szakmában. — Sorra elvonják tőlünk a kedvezményeket. A hetvenes évek közepéig például vándoroltatáskor 48 százalék fuvarkedvezményt kaptunk, de most nincs, holott ilyen drága fuvardíj még soha nem volt. Az áfésszel jó a kapcsolatunk, nem hibáztatom őket. Arról viszont örömmel számolnak be a méhészek, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a Kétsopronyi Rákóczi Tsz-szel. Budik Sándor fő- agronómus — bárhol ván- doróltatnak akácvirágzás idején —. pengetés után értük küldi a szövetkezet gépjárművét és a napraforgó, gyógynövény- és aprómag- termő táblákra helyezik ki — beporzás céljából — a csorvási méhcsaládokat. Mire megérkeznek. lepermeteznek mindent, s ha valami ok miatt kimaradt egy tábla, előre értesíti a gazdákat. közben egy motoros járőr figyeli: lezártak-e minden kaptárt. Ügy félti a méheket, mintha saját tulajdona lenne. Ezek az „ingyen napszámosok" sok hasznot hajtanak. Kétsopronvban sokkal magasabb a növényállomány beporzási eredménye, mint ott. ahol nincsenek méhkaptárok a dűlők szélén. Való igaz — mondották az öreg méhészek —. hogy olykor keserű az édes méz, de sok örömük telik a munkában. Ary Róza A fenti cikk kéziratának átvételével egyidőben érkezett hozzánk tegnap, a következő MTI-hír: Visszaszerezni a magyar mézexport hitelét MELLIFERA néven. korlátolt felelősségű társaságot hoztak létre a magyar méhészek. A több mint 1000 méhészt tömörítő gazdasági vállalkozás célja, hogy a jövőben a kft. önmaga végezze a méz és egyéb méhészeti termékek (virágpor, propolisz, méhviasz, méhpempö). valamint a méhrajok külföldi értékesítését. Az elhatározás és a gazdasági vállalkozás hátterében az áll, hogy a felvásárlás korábbi gyakorlatának kiszolgáltatott méhészek a maguk urai szeretnének lenni. Céljuk a magyar mézexport hitelének visszaszerzése, a minőség helyreállítása, a termékskála és a piac bővítése. Erre ad alapot, hogy a termelők összefogásával kialakított országos vállalkozásnak közvetlen rálátása van a termelői kapacitásokra a termékekre, a termelés várható időpontjára, így a korábbi eseti értékesítés helyett folyamatos, stabil és kiszámítható kereskedelmi kapcsolatot kínálnak külföldi partnereiknek. Az országos vállalkozásnak kizárólag csak termelő méhészek a tagjai, akik az 50 millió forintos alaptőkéhez kisebb részben készpénzzel, nagyobb részt pedig termékkel, azaz mézzel járultak hozzá. A méz értékesítésén kívül, a jövőben a mézet és a propoliszt magasabb értéket képviselő termékekké, készítményekké dolgozzák fel. Ezt a tevékenységet külföldi partnerek bevonásával vegyesvállalati formában tervezik. Műszergyártás - kooperációban Vegyes vállalat létrehozására írt alá szándéknyilatkozatot a magyar—szovjet közös tulajdonban lévő Mikro- med Kft. a kanadai IDEE International céggel. A megállapodás szerint szeptemberben alakul meg montreali székhellyel és Alliance Medical néven a vegyes vállalat, amelyhez az induló tőke 54 százalékát a kanadai _ IDEE International, 46 százalékát pedig a Mikro- med és másik két magyar részvénytársaság, illetve bank adja össze. A magyar—szovjet—kanadai új cég elsőként egy magyar találmány alapján, Kanadában kifejlesztett hordozható ultrahangos diagnosztikai készülék sorozat- gyártására rendezkedik be. részben saját, kanadai üzemében, részben a Mikro- mednél. A parányi műszert az állatgyógyászatban és humán célra egyaránt alkalmazhatják. Az előzetes piackutatások szerint Amerikában jelentős értékű ilyen diagnosztikai készüléket tudnak értékesíteni. Az első 25 műszer már a nyár végére elkészül. Csigatenyésztésre és -forgalmazásra Hungaro-Ilclix néven vegyes vállalatot alapított Gyomaendrődön a fertőszentmik- Iósi, a szentbalázsi, a igyomaendrődi tsz és az olasz Euro- Helix s. r. 1. (kft.). A 11 millió forintos alaptőkéből 51 százalékkal a magyar partnerek, 49 százalékkal az olasz fél .részesedik. Az olasz partner gondoskodik a termék piaci elhelyezéséről is. A csiga keresett exportcikk, Nyugat-Európá- ban 'biztos ,piaca van, ezért a kft. joggal számít arra, hogy a produktum maradéktalanul vevőre talál külföldön. A Gyomaendrődön készült felvételen Báthori Gyula, az éticsigák gondozója látható Fotó: B. Fazekas László
