Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-05 / 156. szám
1989. július 5„ szerda Tótkomlósi kőbányai Most a sör áll sort — a vevőkért Az automata sebessége csökkent... Biztatások és gátak Várakozó vállalkozók Valamikor, nem is olyan nagyon régen, különösen az alacsony íizetésűek körében rendkívül népszerű volt a kőbányai világos sör. Olyannyira, hogy minden nyáron volt valami „zűr”, soha nem gyártottak annyit, hogy akár egy üveggel is a kocs- máros nyakán maradt volna. Néhány évvel ezelőtt a Tótkomlósi Haladás Termelőszövetkezet elhatározta: a Kőbányai Sörgyárral közösen létrehoz egy palackozó- üzemet a községben. A napi 400 hektoliter teljesítményre méretezett palackozóüzem viszonylag rövid idő alatt szűknek bizonyult. Akkor .úgy látták, és abban döntöttek. hogy egv új, nagyobb kapacitású üzemet építenek — természetesen ezt is közösen — hiszen biztosra lehetett venni, a sör hosszú ideig keresett cikk lesz. * * * Tótkomlóson az automata palackozógép sebessége síü- bályozható. Most épp a legalacsonyabb fordulattal jár. Csilingelnek az üres üvegek, mindössze néhány ember figyeli a gépeket, a műszerek jelzéseit. Emelővillás targoncák cikáznak a raktárhelyiségben. hordják az üvegekkel megtöltött rekeszeket. amelyek már majdnem a plafonig érnek. Dugig a raktár. Az üzemvezetői irodában ingerült szóváltások arról, mikor mennyit kell palackozni, hány műszakban termeljenek. mennvj sört kérjenek Kőbányáról, mi legyen az emberekkel? — Tavaly még azért kellett veszekedni, hogy gyakrabban jöjjenek a tartálykocsik Kőbányáról. Aztán elkészült — nem kis összegből — a napi ezer hektoliter kapacitású, automata gépsorral felszerelt úi palackozóüzem. Mert az akkori prognózis szerint szinte biztosra vették a szakemberek, hogy a termelés dinamikusan nőni fog. Ám mint annyiszor más esetben, ezúttal is a megváltozott piaci hatások felborították a tervezést. Ki gondolhatta még tavaly is. hogy ilyen drasztikusan visz- szaesik a fogyasztás? — kérdezi az üzem vezetője. Tóth György. De ez inkább szónoki kérdés, választ nem is vár, legalábbis tőlem nem, mert erre felkészültebb emberek sem lennének képesek. Bár. ami azt illeti, nem nagy jóstehetség kellett ahhoz, hogy a korábban ,,beígért" életszínvonal-csökkenés esetén nem az élelmiszeren takarékoskodnak a vásárlók. — Tavaly még 8-10 üveg sört is elvittek a boltból, most meg egy-két üveggel vesznek, vagy visznek, és azt is csak hét végén — próbálja magyarázni Pipis Pál üzemvezető-helyettes a visz- szaesés okát. — A télen már érezhető volt némi mérséklődés a keresletben, de nem tulajdonítottunk ennek nagyobb jelentőséget, hiszen ez a korábbi teleken is így volt. Egészen június végéig három műszakban termeltünk, de egyre csak nőnek a készletek. emiatt némileg csökkentjük a termelést. A heti hat napból ió. ha 3-4 napot tudunk dolgozni. Jelenleg 000-700 hektolitert palackozunk a korábbi ezer helyett. Hogv mi lesz az emberekkel? Ez itt a nagy kérdés, méghozzá nem is könnvű. Jelenleg 150 dolgozónk van. nem szeretnénk senkit sem elküldeni, mert ha ismét nagyobb lesz az igény — na- gvon bízunk ebben —. honnan szerezzünk újra olyanokat. akik értenek is e munkához? Ezért úgv tervezzük, hogv akik itt átmenetileg munka nélkül maradnak, azokat átirányítjuk mezőgazdasági munkára, hiszen ott most van a kanálások ideje. nemsokára jön a haevmaszedés egvszóval szükség van és lesz a munkáskézre. — Es ha a folyamat tartósnak bizonyul? — Nagvon reméljük, hogv ez a helyzet csak átmeneti. Már korábbi szándékunk volt. hogv javítunk az utóbbi években meglehetősen sok elmarasztalást kapott kőbánvai sör minőségén Ez egvúttal azt is ielenti. hogv meg kell hosszabbítani az. eltarthatóságát. Az ehhez szükséges gépeket már beszereztük Ausztriából, é§ a kivitelezés tervezése a befe- iezéshez közeledik, napokon belül megkezdjük a pasztőr- gép szerelését. Szeretnénk, ha még a szezonban megjelenhetnénk a 20 napig eltartható és minőségileg jobb kőbányaival. — Gondolom, az ára is több lesz? — Bizonyára valamivel többe kerül majd. ami érthető, hiszen az előállítás költsége is magasabb lesz. de amint említettem, a minősége is jobb — mondta befe* jezésül az üzem vezetője. Kép, szöveg: Béla Ottó Gazdaságunk szerkezetének átalakítására, korszerűsítésére az utóbbi hónapokban jó néhány törvény született: elegendő, ha csak a gazdasági társaságok, a vegyes vállalatok létrehozására, a külföldi tőke itthoni befektetésére vonatkozó jogszabályokra gondolunk. A rendelkezések kétségkívül ösztönzőleg hatnak az egyéni vállalkozások lehetőségének szélesítésére is. a magántőke — legyen az anyagi vagv szellemi — aktív bekapcsolására a gazdasági életbe. 4 Ma már világossá vált, hogy a szabályokban kifejezésre juttatott szándék, kez- deményezés nem hozta meg a kiránt hatást. Vannak, akik nem mernek vállalkozásba fogni, félnek a kockázattól, várakoznak és töprengenek: hogyan, milyen formában induljanak a saját tőkéjükkel. Mások — akik már korábban is ..magánzók" voltak — sem derűsebbek. A problémák elemzéséhez pedig nélkülözhetetlen további jogszabályok teljesítmény-visszatartó hatását figyelembe venni. Sőt. ezeket a gondokat akár kiindulópontnak is tekinthetjük, ha egyéb nehézségek eredőjét. okát is keressük. Száz forintból tizenhat Nagyjából így fogalmazhatjuk meg első benyomásainkat, amelyeket egy békéscsabai kisiparosnál szereztünk a közelmúltban, s amelyek nem egyetlen szakma néhány képviselőjét, hanem társadalmunk szinte valamennyi vállalkozóját érintik. « Kertész János tizenkét esztendeje tett mestervizsgát, öt éve pedig főállásban autószerelő kisiparos. Beszélgetésünk elején mindenekelőtt két, a vállalkozókat általában sújtó rendelkezésről szól : A Békés Megyei Népújság június 8-i számban cikk jelent meg „Pénzt hoz az Ag- rometál Kft.” címmel. A cikket a napilap az első oldalon azzal vezeti be, hogy ;,Az igazságról szól cikkünk ...” A cikk elmarasztalja a helyi tanácsi és pártvezetőket, valamint megyei szövetségünket, ezért szükségesnek tartom, hogy ahhoz — az igazság pontosítása érdekében — néhány észrevételt tegyek. — A fejlődés legerősebb gátja most a rendkívül magas társadalombiztosítási járulék és a jövedelemadó. Ha ezekhez hozzászámítjuk még a rezsiköltséget, az eredmény meglehetősen lehangoló: minden megtermelt száz forintból mindössze tizenhatot könyvelhetünk el magunknak. A maradékból kellene fedeznünk a szerszám- költséget. fejlesztenünk a műszerezettséget. hogy a legmagasabb igényeket kielégítő műszaki készenléttel fogadhassuk a megrendelőinket. Jelenleg erre semmi reményünk sincs, nem csoda hát. hogy ösztönzők híján a szakmában terjed a tehetetlenség. a fásultság. Az utóbbi hónapokban két. országos fórum adott otthont az autószerelő kisiparosoknak: április elején Győrben a II. országos autószerelő szakmai napok, néhány héttel később pedig az Ipari Minisztérium autószakosztályának ülése. A meghívottak, érdeklődők — valamennyien az autós szakmában dolgozók — éltek a gondolatcsere, az útkeresés lehetőségiével, s a gondok felvetésén túl néhány megfontolandó javaslat is elhangzott. B külföldiek ódzkodnak „Teljességgel megoldatlan a külföldön vásárolt, nyugati típusú autók javítása” — vetette fel az egyik aktuális problémát a szegedi Kiosz elnöke az autószakosztály ülésén, és nyomban sorolta a gondokat; a műszaki adatok. paraméterek és nem utolsósorban az alkatrészek hiányát. „Korábban már próbálkoztam egy ötlettel — mondja Kertész János —. melynek lényege egy kapcsolatteremtés nyugati vállalkozóval. aki különböző autótípusokhoz szállítana alkatrészt. Kedvező vámtételre és — az induláshoz — Megyei szövetségünk tagsági bejelentés útján ez év február 28-án értesült a kft. alakítása körüli vitákról. Éppen ezért a „jól értesült pletyka” terjesztője január végén és február elején nem lehetett. Az viszont igaz, hogy megyei szövetségünk munkatársai — a szövetkezeti tagság érdekeit képviselve — tettek néhány észrevételt a kft. alakítása körüli rendellenességekről, melyek azonban a szövetkebankhitelre lett volna szükség. am a jelenlegi szabályok értelmében ezekre nincs mód. A külföldi partnerek pedig meglehetősen ódzkodnak a szerződéskötéstől, mondván, a mai magyarországi helyzet nem elég stabil egy vállalkozás sikeréhez." A teljességhez hozzátartozik. hogv nem csak a tőkés országokban gyártott autókhoz nincs alkatrész — tehetjük hozzá sok-sok kocsitulajdonos nevében. Ami az új Wartburgot illeti: addig szünetel a magyarországi forgalmazása. arhíg az alkatrész-ellátottság;! nem biztosított. Ennél jóval nagyobb probléma várható az 1200-as, illetve a régi típusú 1300-as Ladáknál. A Szovjetunióban ugyanis rövidesen megszüntetik sorozat gyártását, ezzel együtt az alkatrészek előállítását is. Talán mondani sem kell, milyen óriási szükség lenne néhány itthoni szakemberre, akik a pótalkatrészek gyártására vállalkoznának. Az országos szakmai napokon egy osztrák szerszám- értékesítő cég több. csúcs- technikával készült műszert kínált megvételre: volt közöttük 37 ezer. és volt 300 ezer forintos is. ám a meghívottak ezúttal az érdeklődésen kívül nem tehettek mást. . . fl NOVIKI ajánlata Külföldi műszeregységek behozatalához elsősorban kedvezményes vámt ételekre lenne szükség — állapították meg többen is a győri tanácskozáson —, ez azonban kevés. a forintot ugvanis mindenképpen a kisiparosnak kell előteremtenie, ami a jelenlegi elvonások miatt lehetetlen. ,.Talán a leghasználhatóbb lehecímű cikkre zet testületi ülésein (igazga- tósági ülés, küldöttgyűlés) hangzottak el. Többek között észrevételeztük a következőket : Ha a szövetkezet több mint 10 millió forint értékű vagyont átad a kft.-nek — mely az összes saját vagyonának csaknem egynegyede —, akkor miért csak .30 százalékos a tulajdonosi részesedése. miért nem ragaszkodik legalább 51 százalékhoz. Felvetettük, hogy miért nem apportként viszi be a szövetkezet az állóeszközöket a kft.-be? Észrevételeztük, hogy a részközgyűlési tárgyalások nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, ezért jóváhagyásnak nem minősíthetők. Javasoltuk, hogy az alapszabály előírásainak megfelelően a soron következő küldöttgyűlésen tegyenek előterjesztést a kft.-be való belépés és vagyoneladás jóváhagyására. Nem értettünk egyet mintegy 10 millió forint értékű eszközállománynak 10 évi kamatmentes részletfizetéssel való eladásával, mivel a mai infláció közepette ez egyértelműen hátrányos a szövetkezet számára. A mai kamatok mellett a szövetkezet részéről mintegy 10 millió forint összegű kamat felszámítására volna lehetőség. o ínséget egy magyar közvetítő iroda, a XOVIKI ajánlja — folytatja az elképzelések sorát Kertész János. — Az ö közreműködésükkel herbe vehetnénk néhány műszert olyan feltételei,'kel. hogy néhány év után — ha kellő gondossággal dolgozunk vele — tulajdonba kapnunk." A gvőri konzultáció résztvevői — egyebek me!leli — döntöttek arról: közös irányítás alá kell vonni az autós szakmát, az alkatrész- behozataltól. -elosztástól kezdve a szerelésig, össze kell gyűjteni a problémákat, s a javaslatokkal egvült az örsxággvülés elé terjeszteni, hiszen a közlekedés az egész nemzet ügve, a gondokat is közösen, mégpedig a legfelsőbb fórumon kell megoldani. „Meggyőződésem, hogy a mai kisvállalkozóknak nagy létjogosultságuk van társadalmunkban — összegzi gondolatait Kertész János —, még akkor is. ha a szabályozok ennyire elleni mondáso- sak. S ez a konfliktus persze morális kérdéseket is felvet: táptalajt ad a kontároknak. mások ti jogszabályok kijátszásán spekulálnak, háttérbe szorul a hivatásszeretet, a felkészültség. Vissza kell szereznünk a szakma becsületét, elismerését, s ez nemcsak jogszabályokon múlik. hanem azon is: minden reggel úgy induljunk a műhelybe. hogy a legjobb tudásunkkal szolgáljuk az autóstársadalmat." Kifogásoltuk, hogy az áfész elnöke és főkönyvelője is 10-10 százalékban tagja a kft.-nek. (a főkönyvelő a kft. ügyvezetői igazgatója, az áfész elnöke pedig a kft. napi ügyeinek ügyintézője), ezt összeférhetetlennek tartottuk. Ugyanis a vagyoneladás és -vétel ügyében ők jártak el. A szövetkezet és a kft. gazdálkodása kellően nem különül el. s ez káros lehet a szövetkezet számára. A „Malom vendéglő" — meghirdetés -nélküli — bérbeadásának. illetve bérbevételének indokoltságát nem értettük, s ma sem értjük. Ezért nem helyeseltük. Ha a megyei szövetségnek voltak és vannak kételyei a „magyarosan" induló kft. körül. akkor a fent felsoroltakból adódtak és adódnak. A kft. alakítása ellen soha nem emeltünk szót. a szövetkezet vagyonának előnytelen átengedését, a belépés, a működtetés körüli rendellenességeket tettük, illetve tesszük szóvá. Ez pedig, a szövetkezeti tagság érdek- képviseletében kötelességünk. És kötelességünk azért is, mert az átadott vagyonban jelentős összegű szövetségi támogatás is szerepel. Nem tarthatjuk közömbösnek. hogyha pénzt hoz. akkor kinek hoz. pénzt az. Ag- rometál? Azt hiszem, mind-s ezt szükséges volt megjegyezni, mert ez még mindig az. igazsághoz tartozik. Tanai Ferenc, a Mészöv titkára AZ INTERSPAN FAIPARI KFT. értesíti a fakitermeléssel, -feldolgozással és -forgalmazással foglalkozó gazdálkodó szervezeteket és magánosokat. HOGY FORGÁCSLAPGYÁRTÁSHOZ LÁGY, LOMBOS ÉS. FENYÖFÁFÁJÚ ALAPANYAG-FÉLESÉGEK FELVÁSÁRLÁSÁT ELKEZDTE, forgáesfa, apríték, fűrészpor, kötegelt hulladék minőségben. A szállítókkal hosszú távú szerződést kívánunk kötni, magánosok részére napi árat fizetünk. Bővebb felvilágosítást AZ INTERSPAN FAIPARI KFT., Vásárosnamény, faipari üzemrésze: a 71-200 47-es m. telefonon, a 73-239-es telexen vagy személyesen ad. VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET! László Erzsébet Fotó: Kovács F.r/s« bot Az igazsághoz tartozik! Válasz a „Pénzt hoz az flgrometál Kft.
