Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-04 / 155. szám

1989. július 4., kedd NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT Akik a magyarok közül főszereplők voltak; a szerenkénti döntők résztvevői. Balról: Tö­rök Orsolya. Kovács Krisztina, Molnár Andrea, Molnár Krisztina, Vigh Ákos, Janis Pál, Czigler Sándor, Péter Zsolt és Pánczél Miklós AtnallipazssiV Tegnap hazautazott a tor­na IBV népes versenyzői és edzői gárdája, a házigazda békéscsabaiak sportolói egy rövid és jól megérdemelt pi­henőre mentek, hogy aztán a legjobbak Tatán, majd Budapesten edzőtáborban az újabb feladatokra, a világ- bajnokságra készüljenek. Békéscsaba ismét túl van egy rangos rendezvényen, amelyet egészen biztos, hogy a jól sikerült események közt emlegetnek majd. Ami, ugye manapság sajnos, nem természetes ... Idézzük fel most képekben az Ifjúsági Barátság Verseny néhány pillanatát! Javában tart a vita a talajzsűrinél. Leghevesebben a kubai vezető bíró, Barbara Torncs magyarázza igazát Búcsú Békéscsabától 1— jövőre Bulgária várja a legjobb ifitornászokat Az egyik legszomorúbb „né­ző”, a békéscsabai Gibala Erika Tibor Tamás: Csináljuk jól minól többen ■ Ha csak rövid né­hány órára is, Bé­késcsabára látoga­tott Tibor Tamás, az Országos Sport- hivatal elnöke, miniszterhe­lyettes is. Az alkalmat fel­használtuk egy rövid beszél­getésre is. Mit tart legfontosabb teen- dőinek? — Továbbra is azt vallom, mint eddig, hogy dolgozni kell, s ha egy feladatot meg­oldunk a sok ezer előttünk állóból, akkor máris előbb­re léptünk egyet. Sosem az foglalkoztat, hogy mennyi nehézség tornyosul előttem, hanem az, hogy mit tudunk teljesíteni, megcsinálni, ami­vel előbbre vihetjük a sport- mozgalom ügyeit. Számos nagyszerű utánpótlásnevelő­műhely működik az ország­ban, köztük a békéscsabai tornászoké is. Erről itt most jómagam is meggyőződhet­tem, de bevallom, kíváncsi voltam már sportcsarnokuk­ra is.­Még csak néhány napja látja el funkcióját, de a hivatal kialakitása bizonyára napi és sürgető feladat. — Nagyvonalakban már megvannak az elképzelése­im, a lényeg: az állam, vagy­is a minisztérium azzal fog­lalkozzon, ami állami fel­adat, a sportági szövetségek és a Magyar Olimpiai Bi­zottság pedig azokkal, ame­lyeket ők tudnak legjobban megvalósítani .Azt is világo­san látnunk kell azonban, hogy ezek a szervek nem igazán működőképesek je­lenleg. Ha azonban többen csináljuk jól, akkor még előbbre jutunk, annál is in­kább, mert én korántsem ér­zem kátyúban a magyar sport szekerét. Biztosítéknak látom azt is, hogy művelődé­si miniszterünk, Glatz Fe­renc egészen biztos, hogy mellé áll majd az iskolai testnevelés és diáksport ügyének, és aligha kell mon­danom, hogy ez az iskolák vezetőinek szemléletét is se­gít jó irányba alakítani, for­málni. / Fábián István összeállítása Gyarmati Dezső újra itthon ' Szegeden a vitorlázók Négy békéscsabai a bajnoki címért Néhány napja újra itthon tartózkodik Gyarmati Dezső (61), minden idők egyik leg­kiválóbb vízilabda-játékosa és edzője. A hetvenes évek magyar aranycsapatának szakvezetője — aki 1973 és 1980 között egy-egy olimpiát, világbajnokságot, Világ Ku­pát, továbbá két Európa- bajnokságot nyert együttesé­vel, az elmúlt idényt a Bolo­gnában töltötte, de nem ki­zárólag a vízilabdával fog­lalkozott. — Baráti meghívásra vol­tam Bolognában, a helyi har­madik ligás csapat szakta­nácsadójaként — kezdte Gyarmati. — Szállást és el­látást biztosítottak a szá­momra, s szabadidőmet ta­nult szakmámban, művészet- történeti kutatással töltöt­tem. Szándékom könyvet ír­ni az Itáliában tapasztaltak­ról, látottakról. Ezek szerint a művészet- történet átveszi a póló he­lyét? — Erről nincs szó, szeret­nék újból bekapcsolódni a magyar vízilabdázásba. Van­nak még terveim, s ennek megfelelően a tettvágy sem veszett ki belőlem. Mik ezek a tervek? — Valamilyen módon sze­retnék részt venni a sport­ág vezetésében. Persze nem szövetségi kapitány akarok lenni, az a nálam fiatalab­baknak való múnkakör. Eset­leg amolyan technikai igaz­gató, netán szakági elnök is szívesen lennék, meggyőző­désem, hogy a jelenlegi ve­zetésnél jobban tudnám el­végezni ezt a munkát. Netán van már konkrét ajánlata? — Nincs, de voltam bent a szövetségben, és Osváth Sá­muel főtitkár szó szerint ezt mondta: „A magyar vízilab­da Gyarmati Dezső nélkül nem képzelhető el.” Mi ta­gadás, hízelgett.. . Egyéb­ként biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb felkérnek valamilyen szövetségi fel­adat ellátására. Klubok még nem érdek­lődtek? — Dehogynem, az OSC-vel már lényegében meg is ál­lapodtam, hogy a szakta­nácsadójuk leszek. Egy olyan csapatnál hálás feladat dol­gozni, amely éppenhogy el­kerülte a kiesést. Van „tér” az előrelépésre. Különben is szép feladatnak tartom egy egyetemi klub segítését. ön szerint mi kellene ah­hoz, hogy a magyar vízilab­da újból a legjobb legyen a világon? — Nem sok, hiszen a le­maradásunk jóval kisebb, mint amennyire a helyezé­sek — például a szöuli 5. hely — mutatják. Utánpót­lásunk a legjobb a világon, amint azt az IBV történései is bizonyítják. Arra a két- három évre kellene nagyon odafigyelni, amíg az ifjúsá­giból felnőtté serdülnek leg­jobbjaink. A legtöbb tehet­ség akkor kallódik el — mondta végezetül Gyarmati Dezső. Mit fizet a totó? A Sportfogadási és Lottóigaz­gatóság tájékoztatása szerint a totó 26. játékhetére 5 727 755 da­rab szelvény érkezett be. A nye­reményalap 31 870 578 forint. Eb­ből a jutalom 4 033 688 forint. Az I. és IV. nyerőosztályra egyen­ként 8 351 067 forint, a II. és III. nyerőosztályra egyenként 5 567 378 forint került felosztás­ra. A nyeremények: 13 plusz ket­tő találatos szelvény 1 darab, nyereménye 5 453 902 forint; 13 találatos szelvény 2 darab, nye­reményük egyenként 2 226 951 forint; 12 találatos szelvény 145 darab, nyereményük egyenként 30 717 forint; 11 találatos szel­vény 2300 darab, nyereményük egyenként 1936 forint; 10 talála­tos szelvény 21 395 darab, nye­reményük egyenként 312 forint. ötvenhárom esz­tendővel ezelőtt, 1936-ban emelke­dett el a földtől az első vitorlázó repülőgép Sze­geden. A hagyományai te­hát nagyok. Vasárnap, a 34. Nemzeti Vitorlázórepülő- Bajnokságot nyitották meg, amely nemzetközi is egy­úttal, mert szovjet, litván, NSZK-beli és csehszlovák versenyzők is részt vesznek, elsősorban azért, mert a Tiszatáj versenyzési adottsá­gai jók, számos arany- és gyémántkoszorús pilótát adott már a környék. A nemzeti bajnokság két hétig tart. A versenyt az egyik fő­védnök Lehman István, a Csongrád Megyei Tanács el­nöke nyitotta meg, majd kö­vetkezett a megnyitó fő ese­ménye, amit négyen adtak elő. A nevük angolosan loo­ping group, magyarul — „bukfencbrigádnak” nevez­hetnék magukat. A motoros kötelékben végrehajtott cso­dálatos gyakorlatok miatt is megérdemlik, hogy említ­sük a repülők nevét: Móczán János, beosztását tekintve TU—154-es kapitánya, má­sodállásban az egység pa­rancsnoka. A jobb kísérő Rácz Tamás, a Csongrád Megyei Repülőklub titkára, Podolcsák András, a szegedi reptér parancsnoka, s hogy a végére is jusson egy utas- szállító, Gurály Béla, a Malév TU—154-es parancs­noka. Az előjelzések jó időt sej­tetnek ... Jó repülőidőt is, ami nélkül ezt a versenyso­rozatot megrendezni nem le­het. Békéscsabáról négy ver­senyző repül a nemzeti baj­nokságon: Halasi Gábor, aki a vitorlázóválogatott tagja, Laurinyecz Sándor utánpót­lás válogatott, Zsíros János és Fodor Károly. Halasi Gá­bornak a közel egy hónap­ja rendezett világbajnokság nem sikerült úgy, mint ahogy szerette volna. Mint ismert, az utolsó verseny­napon 70 kilométerre a cél­tól, hegyet „fogott”, Feits falu mellett, 1300 méter ma­gasan kényszerült akarata elleni leszállásra. Zsíros Já­nos régi motoros a szakmá­ban, 1970. március 22. óta repül. Amire büszke, hogy Európa-bajnokságon 12. volt, és a szocialista országok ver­senyén 3. A lehetőségeket latolgatva a következőkép­pen fogalmaz: — Az esély­telenek biztosságával szeret­nék jókat repülni. Az első versenynapon a szabad kategóriában Halasi Gábor harmadik lett. A ver­seny útvonala Szeged Rókus vasútállomás—Doboz, temp­lom—Szeged volt. A 203,66 kilométeres versenytávot Halasi Gábor 91,22 km'óra sebességgel „futotta” végig, s jó esélye van arra, — is­merve állóképességét és tu­dását —, hogy az elsők kö­zött végezzen. Szabó Pál Miklós 4­Kézilabda A Magyar Kézilabda Szö­vetség megbízásából a me­gyei szövetség rendezte meg a hét végén a megyei férfi bajnokok osztályozóját, melynek tétje az NB II-be jutás volt. Békéscsabán két csoportban 10 együttes vetél­kedett. A körmérkőzések után ősszel a következő négy együttes folytathatja az NB II-ben: Iklad, Alap, PEAC, Somsály. Összekuszált hatáskörök Orosházán vagy Békéscsabán? Igazán nem állt szándékomban korábbi cikkemmel vitát kezdeményezni a megyei lsz fegyelmi bizottsága által nyil­vánosságra hozott határozathoz, mégis van néhány hozzá­fűzni valóm. Korábbi kifogásom lényege, nem az Elek—Tótkomlós mérkőzés ügyében hozott határozatok tartalma volt: újra­játszás vagy pályán elért eredmény?! Sokkal inkább a ha­táskörök összekuszálásával nem értettem, és ma sem értek egyet. Az orosházi lsz-nek írásos megbízása van a megyei Isz- től az 1988/89. évi megyei II. osztályú bajnokság nyugati csoportjának lebonyolítására, amiben a rendezéssel járó va­lamennyi hatáskört leadta. Sem a megbízáskor, sem a szö­vetség önálló jogi személlyé válásakor nem történt meg a leadott hatáskör egészének vagy egy részének viszavonása, így az orosházi lsz jelenleg is teljes leadott hatáskörrel bír. Az Elnöki Tanács a sportági szakszövetségről szóló 1989. évi 9. sz. tvr. 16 paragrafusa tartalmazza, hogy az adott szintű államigazgatási szerv — esetünkben ez az orosházi VT MISO — „ ... hivatalból vagy kérelemre felülvizsgálja a szakszövetségnek — sportfegyelmi — hatáskörben hozott jogerős határozatát és a jogsértő határozatot, intézkedést megsemmisítheti, és új meghozatalát rendelheti el”. (Ma­gyar Közlöny 27. sz. 1989. V. 2.) A tvr. ilyen jogosítvánnyal nem ruházta fel sem a megyei lsz-t, sem az MLSZ-t. Mindebből számomra egyértelműen következik, hogy a fe­lülvizsgálati eljárás lebonyolítására a megyei lsz-nek nem volt és jelenleg sincs hatásköre, azzal az orosházi MISO rendelkezik. Sonkolyos Agnes A fentiekhez csak annyit: a döntőbíró szerepét tovább­ra sem vállaljuk, mert eb­ben az ügyben többről van szó annál, mintsem az, bogy az Eleki TSZSK-nak, vagy a Tótkomlós! TC-nek van igaza... Ugyanis holnap, vagy holnapután újra jöhet­nek fegyelmi ügyek, s ak­kor megint mindenki csak a maga igazát keresi. Ami a hatásköröket illeti, nem a legszerencsésebb gyakorlat, ha egy szint után nincs to­vább orvoslási lehetőség. En­nek felülvizsgálása minden­képpen a megyei tanács mű­velődési és sportosztályának lenne a feladata. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő : Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 105 Ft, egy évre 1260 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom