Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-29 / 177. szám

1989. július 29., szombat TALLÓZÓ Káderek az üzemekben Kik irányítsák a gazdaságot? Személyi, vagy családi? Vcöröstáj Megjelent a Mai Napban ...A paternalisztikus jel­legű egypártrendszer kariz­matikus vezetővel az élén, nem ad lehetőséget arra, hogy különböző érdekek és felfogások (értékek) nyíltan ütközzenek és egyben komp­romisszumot is találjanak. Nem ad lehetőséget még az alacsonyabb beosztású veze­tők társadalmilag ellenőr­zött rotációjára sem. Ezért az ideológiai-hatalmi indít­tatású harcok jelentős rész­ben a gazdaság, a gazdaság- irányítási rendszer területén jelentkeznek. A politikai ve­zetés nem bírálható, bírál­hatók viszont az elhibázott beruházások, amelynek kö­vetkezményeként rotáció in­dulhat meg az irányító ap­parátusban. A gazdaság fej­lesztése, modernizálása évti­zedek óta együtt jár a gaz­daság, illetve a társadalom irányításában részt vevő vagy erre pályázó csoportok közötti hatalmi harccal. Ez meglátszik a gazdaság aránytalan struktúrájában, a végig nem vitt fejlesztések tömegében . . . Az államigazgatásban dol­gozók alacsony anyagi elis­merése azt eredményezi, hogy a nyugdíjba vonulók helyett utánpótlást a válla­lati gyakorlattal bírók köré­ből már nem lehet találni. (A szándék sincs meg erre.) Ezzel szemben fölszaporodik az egyetemről közvetlenül az irányító szervekbe kerülő káderek aránya. Ennek az lesz azután a következmé­nye, hogy a gazdaságpoliti­Az elmúlt időszakban el­szaporodtak Csepelen az erő­szakos bűncselekmények. A csepeli rendőrkapitányság egyik munkatársa szerint ez összefügg a legújabb kori morálhiánnyal. — A régi csepeli munká­sokat a lebontásra ítélt ház­sorokból szétköltöztették a fővárosban — magyarázta az okát. — Az új házakba az­tán másfelől települtek la­kók. Nagyon sok vidéki is. aki addig csak dolgozni járt Budapestre. Most, hogy fő­városi polgár lett, nem ér­dekli már a rendszeres mun­ka sem. Őket viszem be es­ténként a kocsmából, sze­dem ki a kést a kezükből. Állunk a Tanácsház téren, nézzük a zsugázókat. A fő­tértől alig kilométernyire öl­ték meg Ármán Roland hét­éves csepeli kisfiút. Blonski Imrével, a gyanú­sítottal nem beszélhetek, még befolyásolná a vizsgá­latot — mondták a BRFK-n. kai, gazdaságirányítási dön­tések egyre inkább elsza­kadnak a valóságos élettől, egyre inkább teoretikussá, dogmatikussá válnak. ... Valóban a liberális pi­acgazdaság volna az egyet­len lehetséges megoldás? A SZOT, a HNF, a Magyar Néppárt, a szociáldemokra­ták, de ezen túlmenően a parlament modernizációs és agrárcsoportjának felfogása szerint van másik megoldás is. Kérdés, hogyan lehet en­nek az alternatív stratégiá­nak érvényt szerezni? ... Senki se gondolja ugyanis, hogy a hatalom új­donsült tulajdonosai maguk­tól hajlandók nehezen meg­szerzett uralmukat pusztán a demokrácia szép jelszava miatt átadni másoknak, a gyakran hangoztatott de­mokratikus szólamok mögött a saját hatalom stabilizálá­sának szándéka áll, ebből a tényleges hatalmi bázis nél­küli „alternatívok" csak any- nyit fognak kapni, hogy tá­madó szablyájuk éle kicsor­buljon. Ha tehát vannak Magyar- országon olyan erők — és a készülő pártprogramokból úgy látszik, vannak —, amelyek másfajta jövőt is el tudnak képzelni a magyar nép számára, mint amilyent a liberális gazdaságfilozó­fiai iskola hívei kínálnak, ideje, hogy a közelgő vá­lasztásokra készülve egye­sítsék erőiket. (Lóránt Ká­roly, Élet és Irodalom) És elfogadható választ a „miért”-re lehet, hogy ő sem tudna adni. Az Ármán csa­lád tragédiájáért ez a csepe­li, a mindennapos erőszakot elfogadó világ is felelős. Ármán Sándornéhoz csen­getek be. Kisírt szemű asz- szony nyitja résnyire az aj­tót, nem nyilatkozók, mond­ja, talán később. Ismerte a legkisebb fia megölésével gyanúsított 19 éves Blonski Imrét, járt náluk, aludt ná­luk ... a tizennégy éves Krisztiánt és a tízéves Ri- chárdot keresem, de velük sem beszélhetek. Szombat éjjel fél tizenegy tájban találják meg Blonski Imrét a szülei lakása mel­letti búvóhelyén, a szemét­cső mellett . . A Blonski szülőkről kér­dezem őket (a ház lakóit — a szerk.) Nem veti fel őket a pénz, de tiszta az asszony. Iszik. A legkisebb, fogyaté­kos gyerek, a pletyka sze­rint ezért született olyan­Megadóztatott létminimum A hazai személyi jövede­lemadó-rendszer antiszociá­lis jellege már bevezetése pillanatában nyilvánvaló volt. A honatyák 1987 szep­temberében mégis szentesí­tették az adózás bevezetését — formális ígéretek fejé­ben: hogy tudniillik az adó :hatására megszűnik a két­számjegyű infláció; bér- és szociálpolitikai reform kö­veti az adózás bevezetését; egy idő eltelte után meg­vizsgálják, hogyan vegye fi­gyelembe az adózás az el­tartottak számát. A három közül júniusban két formá­lis ígéret formális betartása volt a parlamenti beszélge­tések tárgya. Ügy tűnik te­hát, hogy ez az Országgyű­lés érdemben nem kíván változtatni az eredeti adó­zási koncepción. ... A mai adó óriási ter­hekkel sújtja a gyermekvál­lalást. Ha például egy lét­minimumon — havi 4040 fo­rint fő — élő család máso­dik gyermeket vállal, s a többletmunka vállalásával továbbra is fenn akarja tar­tani legalább ezt a létmini­mumot, akkor évi 23 ezer forinttal megnövekszik az adóterhe. A további gyer­mekek eltartási költsége utá­ni adóteher — a Nagycsalá­dosok Országos Egyesületé­nek számításai alapján — több gyermek után már el­éri a megfizethetetlent; he­tedik gyermek vállalásakor például a létminimum fenn­tartása érdekében megszer­A piacon, a női WC asz- szonygyűrűjében megtalálom a takarítónőt, a férjét és a tíz év körüli, legifjabb Blonski csemetét. Az asszo­nyon látszik, nem veti meg a piát. Mikor a fiáról kér­deznék. elrohan, a takarító­bódé mögé bújik. — Kivan szegény — mond­ják a kolléganői. — Kért engedélyt a piacfelügyelőtől, hogy itt faggatni akarja? A férje összeszorított száj­jal jár-kel. Hagyjanak már békén — ennyi telik tőle. Felrémlik előttem az öt- ven-száz ütéssel brutálisan megölt Roland képe. — Fel­nőtt férfi a Blonski Imre, a saját szülei is féltek tőle — nyilvánít véleményt a lép­csőház előtt üldögélő anyu­ka. — Ilyen hely ez. A má­sik lépcsőházban, a hivatalo­san üresen álló lakás szom­szédai nem mernek este ki­lépni a lépcsőházba. A Blonski a kisfiúkat kénysze­rítette, hogy a kaputelefon­ba sósavat öntsenek. Na- gyobbakkal persze nem kez­dett, mert akkor őt verték meg. (K. Gyurkó Rita, Mai nap) zett pótjövedelmet az adó­hatóság pótlólag évi 35 ezer forint — mind a hét gyer­mek nevelését összesen 139 ezer forint — adóval sújt­ja. ... A mai adó megadóz­tatja a létminimumot. Mivel a létminimum-megőrzés ér­dekében megszerzett jöve­delmek adóterhei a na­gyobb családokban megfi­zethetetlenek, az ilyen csa­ládok óhatatlanul a létmini­mum alá szorulnak. ... Mi lehet a megoldás — a családi jövedelemadó? A „személyi kontra családi” vitában nagy szerepet kap­nak ma hiedelmek és illú­ziók. Sokan úgy vélik, hogy csak a családi jövedelem- adózás tudja figyelembe venni az eltartottak számát, ezért ellenzik a személyi jö­vedelemadót. Általános „gu- micsont”-téma a családi jö­vedelemadó adminisztrációs többletköltsége is. Az igazán harapós honatyák azonban elkerülik az egyik vagy má­sik adózási technikát illető pro és kontra érveket. Rá- éreztek arra, hogy a családi jövedelemadó is lehet gyer­mekellenes — például, ha csak 0,2-0,3 fogyasztói egy­ségként értékeli a gyermeke­ket az adózás folyamatában — és a személyi jövedelem- adó sem feltétlenül sérelmes a gyermekes családra, pél­dául ha a szülők levonhat­ják adóalapjukból az eltar­tottak létminimumát. (Ifi- Fekete Gyula, Heti Világgaz­daság) Miért halt meg Réka? A mama reggel úgy érez­te, az élet szép. Vidáman ébredtek. Réka felvette az új farmerköpenyét, forgott a tükör előtt, és egyre csak azt kérdezgette: ma így megy az iskolába? Gyönyörűen sütött a nap. Kingát óvodába vitte a mama, Rékát elkísérte az is­kolába. Aznap a tanítás kö­telező úszásoktatással indult. A mama összefogta Réka hosszú haját és ráhúzta az úszósapkát. A gyerekek be­mentek az uszodába. A ma­ma — egy lépésre laknak az iskolától — meghívta az osztályfőnököt egy kávéra, és megmutatta azokat a ru­hákat, amiket a nyaralásra varrt. Kilenc előtt tíz perc­cel az iskolánál voltak — az uszoda bejáratánál men­tő állt. A mama az öltöző­be szaladt, Rékát nem látta a gyerekek között. A pihe­nőszoba ajtaja nyitva volt, Réka ott vergődött, arcára fekete maszk simult, föléje fehér köpenyes mentőorvos hajolt. Az ajtót becsukták, a mamát leültették az öltö­zőben. Nem sokkal később kijött az orvos, és közölte a mamával, hogy meghalt a lánya... — A rendőrség nyugodtan lezárhatná az ügyet — mond­ja dr. Somogyi Endre egye­temi tanár, az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgató­ja. — A boncolás során a kislánynál fejlődési rendel­lenességet vettünk észre. Köztudomású, hogy a kopo­nya több csontból áll, ezeket varratok fogják össze, ame­lyek gyerekkorban laza szer­kezetűek. Amikor a szerve­zet fejlődése befejeződik, körülbelül hűsz-huszonöt éves korban, a varratok el­csontosodnak. Lukácsi Ré­kánál viszont korai varrat- elcsontosodást találtunk. A testi megterhelés, az úszás következtében fokozott agy­nyomás (a légzőcentrum a nyúltagyban van) alakult ki — ez okozta a kislány azon­nali halálát... A mama csüngött a tele­fonon, hogy megtudja, mit hallottam ... a professzortól. Eddig senki sem fogalmazott ilyen egyértelműen. És sen­ki sem tartotta szükséges­nek, hogy önként, a maga kezdeményezésére elbeszél­gessen a mamával. (Cseszák Gyöngyi; Képes 7) (Ki) „Ball a (Beszélgetés Vodolazov Ju- rij Nyikolajevics altábor­naggyal, a Magyarországon tartózkodó Déli Hadsereg­csoport parancsnokhelyette­sével.) — Sok magyar állampol­gár úgy gondolja; jóval több szovjet katona tartóz­kodik Magyarországon, mint amennyit hivatalosan, szám szerint emlegetnek. A 65-70 ezer fő kétszereséről beszél­nek ... — Nézze, mi az 1957-es megállapodás következmé­nyeként állomásozunk itt. Méghozzá pontosan annyian, amennyiről ön is hallhatott a sajtótájékoztatóinkon ... Persze a családtagok nem szerepelnek a katonai lét­számban . . . — Hogyan nevezi a Ma­gyarországon állomásozó szovjet erőket? Hiszen itt- tartózkodásuk aligha minő­síthető „ideiglenesnek” eny- nyi év után! — Déli Hadseregcsoport. Ez a neve. Egyébként tes­sék emlékezni: nem a saját akaratunkból jöttünk ide. Hívtak bennünket. Ameny- nyiben olyan parancsot ka­punk, hogy vonuljunk ki, nem hiszem, hogy ellenve­tésünk lesz. — Ezek szerint ha a ma­gyar parlament úgy dönte­ne. hogy változtatni kíván katona...?” az 1957-es kormányközi megállapodáson, akkor ... — Nem tudhatom, van-e lehetőség erre. Azt gondo­lom, ha a magyar Ország­gyűlés új döntést hozna, a két ország vezetői is meg­egyeznének. — ... igaz-e. hogy lakta­nyáik nem fizetik rendsze­resen a fenntartási költsége­ket, például a villamos ára­mot? — Az áramdíjtartozásunk egy félreértésből adódott. Ugyanis mindig előre fizet­tünk. Éppen emiatt történt, hogy az év közben meg­emelkedett magyar tarifát nem vehettük figyelembe. Természetesen már intéz­kedtünk . . . Nem tartozunk önöknek! — Bush elnök és más nyu­gati politikusok a katonai létszámok csökkentését szor­galmazzák napjainkban. Azt állítják, hogy a szovjet fegy­veres erők 2.75 ezer fővel többen vannak Európában, mint a NATO és egyéb fegy­veres erők katonái. — Ez az állítás nem fe­lel meg a valóságnak. A szovjet vezérkar publikálta az adatait. Tessék össze­egyeztetni. Hat harckocsizó hadosztályt kivontunk, il­letve kivonunk Európából. Ez két hadseregnyi erő!(Szi- las Zoltán, Képes 7) na-k. „IGAZGATÓ NEM KELL?” (Megjelent a Krokogyii című szovjet szatirikus hetilapban) Az ejtőernyősök kora lejárt (Domokos László, az MSZMP KB osztályve­zető-helyettese mondja — a szerk.) Régebben, az előre eltervezett kádercseréket még vi­szonylag egyszerűen végre lehetett hajtani, ily módon: még akkor is, ha az a kollektíva, aho­vá munkatársunkat elhelyeztük, morgolódott is emiatt. Ma már csak az lehet a megoldás, ha az MSZMP tisztségviselői, az apparátusok­ban dolgozók nem szakítják meg a kapcsola­tot a korábbi munkahelyükkel, gyakorolják szakmájukat. 1987. óta lehetőség van arra, hogy mellékállásban, szerződéses munkaválla­lás keretében, vagy valamilyen vállalkozásban is dolgozzanak. Példa is van erre, a Csongrád megyei vagy a pécsi városi első titkár szabá­lyos munkaszerződéssel tanít az egyetemen. Ha nem választják meg őket újra, gond nélkül visszatérhetnek a szakmájukba. Megnő tehát az egyén felelőssége, munkájában ezentúl azt is figyelembe kell vennie, hogy ne zárja el maga mögött a tisztes visszavonulás útját, il­letve, hogy helyzetbe hozza önmagát, és le­gyen hova mennie, ha a pártbeli munkájától valamilyen okból meg kell válnia. Másfelől vi­szont a párt felelőssége is megnő. Sokoldalú, jól konvertálható tudású embereket kell al­kalmaznunk, és élni kell mindazokkal a le­hetőségekkel, amelyeket a jogszabályok kí­nálnak: az egyszeri megbízásos munkákra, a félállású vagy a részmunkaidős alkalmazásra gondolok... (Fekete Gy. Attila; Népszabadság) Drakula, a véreskezű A román vajda európai hírnevét dél-erdélyi „kirándu­lásaival” szerezte meg. Szinte évente átkelt a Kárpáto­kon, s kegyetlenül végigpusztította a szász falvakat és városokat, Brassót és Szebent, Omlás és Fogaras váro­sait, számos falut. Egy 1500-ban nyomtatott német újság­lap így számolt be „a fölöttébb kegyetlen, borzalmas történtekről”, amelyeket a „vad gonosztevő Drakula vaj­da” hajtott végre... Az összes fiatal fiút, akit az or­szágba küldtek, hogy tanulják a nyelvet, bezáratta egy helyiségbe, s ott elégette őket... egyúttal sok kereske­dőt és fuvarost karóba húzatott, egy nagy nemzetséget is, a legapróbbtól a legnagyobbig, ifjakat és öregeket. Sa­ját népéből sokakat mezítelenül egy árokba állíttatott úgy, hogy köldöktől felfelé kilátszottak, aztán rájuk lö­vetett, sokukat pedig megsüttetett vagy megnyúzatta- tott”... Drakula szívesen járkál a karóba húzottak közt, sőt itt szolgáltatta fel ebédjét. Egyik szolgája nem bírta a hullaszagot, mire Drakula a többieknél magasabb karóba húzatta, hogy „-ne érezze szegény” a kibírhatatlan bűzt. Ugyanilyen kegyetlenséggel büntette a lustákat, a koldu­sokat, a szegényeket. Szigorúan járt el a becstelen nőkkel is. Erről a XV. század végén keletkezett orosz Drakula- történet egyik fejezete így szól: „Ha egy asszony meg­csalta férjét, ő annak szeméremtestét kivágatta és le- nyúzatta, s az asszonyt meztelenül, a bőrdarabbal együtt a város piacán egy cölöphöz kötözteti. és a lányoknak, akik nem őrizték meg szüzességüket és az özvegyasz- szonyoknak és más hozzájuk hasonlóaknak a mellét le­vágatta, másoknak a szeméremtestérő! lenyúzatta a bőrt és izzó vaspálcát nyomatott hüvelyükbe, amíg a pálca a szájukon ki nem jött: így álltak meztelenül a cölöphöz kötözve, amíg testük és csontjaik szét nem hullottak, vagy a madarak étke nem lett.” Sz. Farkas Jenő (Képes 7). Gyilkos és áldozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom