Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-28 / 176. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG H MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚLIUS 28.. 0PÊNTEK Ára: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Előzetes a szombati számunkból: Mit akar a Fidesz? Falra hányt borsó Drakula, a véreskezü Elefántfelek nőnek a prérin „Régésztanoncok” Füzesgyarmaton Európa egyetlen ökölvívó-edzönöje Mára összehívták a KB-ülést A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizott­sága július 28-ára, péntekre összehívta a Központi Bizott­ságot. A testület kialakítja álláspontját az MSZMP őszi kong­resszusának előkészítéséről. Ezt követően állásfoglalás-ter­vezetet vitat meg a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról. Tájékoztatást hallgat meg nemzetközi kérdésekről, majd más, a hatáskörébe tartozó időszerű ügyekben dönt. Minden kereskedelmi tevékenység szabad lesz, ha... Pártbüntetés és rehabilitálás Tanácskozott a kormány A Minisztertanács csütör­töki ülésén jelentést hallga­tott meg George Bushnak, az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnökének magyaror­szági látogatásáról és a Var­sói Szerződés tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testüle­tének bukaresti üléséről. A kormány megvitatta az állami vagyon értékesítésé­hez kapcsolódó refinanszíro­zási hitelkonstrukciót. A Minisztertanács elfogad­ta a kereskedelemről szóló törvény alapelveit. A kormány áttekintette a nyírádi bauxitbánya bezá­rásával kapcsolatos gazda­sági, foglalkoztatási, ökoló­giai feladatokat. A Minisztertanács előter­jesztést hallgatott meg a recski ércvagyon hasznosí­tásának lehetőségeiről. (Szóvivői tájékoztató la­punk 3. oldalán található.) Az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottsága tegnap Lukács János elnökletével ülést tartott. Tájékozódott az MSZMP kongresszusának előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. Véleményezte a Politikai Intéző Bizottságnak a kongresszus megrendezése módjára, költségvetésére, napirendjére, ügyrendi elve­ire, a létrehozandó vezető és ellenőrző szervezetekre és megválasztásuk módjára, va­lamint a Jelölést Előkészítő Bizottság működésére vonat­kozó javaslatait. A téstület azokat a javas­latokat támogatja, amelyek lehetővé teszik a párttagság, és a küldöttek széles körű és érdemi részvételét a kongresszus demokratikus előkészítésében és lebonyolí­tásában. Mindezeket a párt átalakítása fontos feltételé­nek tekinti. A kongresszus megrendezése munkajelleg­gel és költségtakarékos mó­don történjék. A KEB — Somogyi Imre előterjesztésében — a párt­ba való visszavételre, illetve politikai rehabilitációra, az eredeti párttagság időpont­jának visszaállítására irá­nyuló kérelmeket, pártbün­tetések elleni fellebbezése­ket, pártbüntetések törlésére I vonatkozó javaslatokat bírált el. A személyi ügyek vizs­gálata több tanulsággal is szolgált. Az előterjesztett ké­relmek nagy részét a KEB jogosnak tartotta. Ennek alapján hozzájárult az érin­tett személyek pártba való visszavételéhez. Egy esetben, politikailag rehabilitálva, visszaadta az eredeti — fel- szabadulás előtti — párttag­ságát egy olyán MSZMP- tagnak, akivel szemben a negyvenes évek végén, majd azt követően is igazságtala­nul jártak el. A fellebbezések során olyan esetet is 'elbírált, amelyben az illetékes me­gyei pártfegyelmi bizottság intrikus, vádaskodó maga­tartás miatt marasztalta el az érintett párttagot. A KEB megerősítette a szigorú párt­büntetést, mert az az állás­pontja, hogy a pártszervek és -szervezetek nem enged­hetnek teret a megalapozat­lan vádaskodásoknak, a hal­lomásra épített információk tényként kezelésének, ártat­lan emberek befeketitésé- nek. Az ilyen — az emberi személyiségi jogokat is sér­tő — magatartás kárt okoz a pártban és a közéletben egyaránt, ezért az ilyen je­lenségek ellen — bárhol is forduljanak elő —, a párt minden tagjának következe­tesen fel kell lépnie. A Békéscsabai Konzervgyárban befejeződött a zöldborsósze­zon. Jelenleg hűtőházi borsót csomagolnak Fotó: B. O. Mi lehet egy Ötletből? Mezőhegyesen olcsóbb a takarmány Az elmúlt hetekben alkal­mam volt néhány szarvas­marhatelepet megtekinteni és szakemberekkel beszélget­ni. Napjainkban, amikor a szarvasmarha-tenyésztés ter­melési színvonalának továb­bi emelése a cél, megköve­teli azt is. hogy a takar­mánytermesztésben, egyálta­lán a tartósítás alapelvei­ben és módszereiben a leg­gazdaságosabbat keressük. A mezőgazdasági nagyüzemek takarmánygazdálkodásának fontos eleme a pillangósok silózása. Nem igényel annyi energiát, mint más tar­tósítási módszerek, eredmé­nyességét az időjárás kevés­bé befolyásolja. Egyébként is, az erjesztett takarmány­növények szállítása, kiosztá­sa megfelelően gépesíthető és kevés kézi erővel megoldha­tó. Mindebből persze követ­kezik, hogy a különböző tar­tástechnológiai rendszerekbe is jól beilleszthető. A Mező­hegyest Mezőgazdasági Kom­binát állattenyésztési ágaza­tában a tömegtakarmányo­zási probléma megoldására komoly próbálkozások foly­nak. Egyik módszerük sza­badalmaztatására a (KSZE) Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Válla­latával együtt nyújtottak be pályázatot. A szabadalomról és a helyi lehetőségekről be­szélgettünk dr. Sás Meny­hért szarvasmarhaágazat-ve- zetővel, aki egyébként az: új technológia szülőatyja; — Honnan indult az ötlet és mire alapozta? — 1980-ban Vésztőn dol­goztam, ahol előző évben üzemeltünk be egy nedves kukoricatárolót (harvestor- silót). Ezt megbontva meg­lepően tiszta kukoricát kap­tunk. Gond volt azonban, hogy 140-150 vagont a ser­téstelepen nem tudunk idő­ben feletetni és sok meg­romlik. Vésztőn annak idején nagy területen borsós lucer­nát is vetettünk. Nagy ter­méshozamot ígért. Ezzel is kellett valamit kezdeni. Ob­jektív körülmény, hogy a nagy tömegű takarmány és a nedves kukorica — adott volt. És jött az ötletem, hogy a lucernát egy menet­ben silózzuk le és keverjük hozzá a nedvesen tárolt ku­koricához. Ez akkor szokat­lannak tűnt. Persze elkép­zeléseimhez hozzátartozik, hogy a nedvesen tárolt ku­korica és a zöldtakarmány tartósításának lényegét meg­felelő táptalajon a tejsavter- melő baktériumok gyors el­szaporodásában, másrészt a keverékanyagok száraz­anyag-tartalmának beállí­tásában láttam. — A gyakorlatban hogyan valósította meg az ötletet? — Felvettem a kapcsola­tot a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemmel, ahol vé­leményezték a javaslato­mat. Elveim alapján abból indultunk ki, hogy a nedves kukorica szénhldráttartal- mának erjedésekor a bakté­riumok szaporodásával, be­oltódik a rosszul erjeszthető lucerna. Tehát tulajdonkép­pen táptalajt adunk a bak­tériumok szaporodásához. Ezt a gyakorlatban is elké­szítettük. Eltelt 6-8 hét és a kitűnő minőségű lucemaszi- lázst kaptuk. (A pillangóso­kat és a fűféléket jelenleg Magyarországon két menet­ben silózzák és úgynevezett szenázsként tartósítják, amely azonban jelentős táp­anyagveszteséggel jár és az állatok sem eszik szívesen.) — Ezek szerint a kísérlet sikeres volt? — Tulajdonképpen lehe­tett volna, de egyéni problé­máim miatt abba kellett hagyni. Erre még ma is ke­serű szájízzel gondolok. A téesztől 1982-ben el kellett jönnöm. Az akkori tsz-ehiök fegyelmit adott volna tá- karmányromlás indokkal. Egy szakmailag megkérdő­jelezhető bizottság pedig fe­lelősségre akart vonni a kí­sérletek miatt. — Hogyan tovább? — Időközben hívtak a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombináthaz és 1982-ben el­kezdhettem az együttműkö­dést a kukoricaspecialisták­kal. Mintegy 300-500 vagon- nyi olyan kukoricacső-szi- lázst tartósítottunk Mezőhe­gyesen, mely a teljes csövet csuhéjjal együtt tartalmaz­za. Ez biztosíték volt arra, hogy ugyanannak a célnak megfelelően (mintegy 500 vagohnyi) lucernazsilázst ké­szítsünk a következő tava­szon. — Mi ennek az utóbbinak az előnye? — Az egymenetes betaka­rítással nincs időjárási koc­kázat. Nagyobb hozam és tápérték takarítható be egy­ségnyi területről. Alacsony a tápanyag- és súlyveszte­ség. Kíméli a lucernában levő karotint. Nincs külön tartósítószer és a kiszórásá­hoz szükséges gépköltség, sőt nincs speciális gépigé­nye. A nagyüzenekben hasz­nálatos gépekkel megoldha­tó a munka. Az etethető mennyiség egy állatra vetít­ve: tehénnél 10-15 kilo­gramm, növendéküsző 5-10 kg, hízómarha 4-6 kg, anya­(Folytatás a 3. oldalon.) A Közös Piac és hazánk Budapesti tárgyalásait be­fejezve Adrian Fortescue, a Közös Piac brüsszeli bizott­ságának osztályvezetője, egyebek között elmondta, hogy 1983—84-ben Magyar- országon élt és dolgozott, így jobban nyomon tudta kö­vetni az itteni reformfolya­matokat. örvendetesnek tar­totta, hogy azóta kedvezőb­bé váltak mind a külső, mind a belső körülmények a I reformelképzelések megvaló­sításához, és külön is ki­emelte, hogy a magyar veze­tés most már a politikai re­formot összeköti a gazdasá­gi lépésekkel. Brüsszelben kíváncsian várják a közelgő szabad választások eredmé­nyét is. A szakértők szerint Ma­gyarország már most is sok területen kapcsolódik a Nyugathoz, a gazdasági együttműködés kereteit ta­valy kialakították. Úgy vél­te, hogy a közeljövőben ezt a megállapodást kell új ele­mekkel kiegészíteni. Brüsz- szel üdvözli a magyarországi változásokat — mondotta. Bátorítani kívánja a, nyuga­ti magáncégeket a magyar- országi befektetésekre. Ugyanakkor fontosnak tar­totta megjegyezni, hogy a magyar kormány mielőbb biztosítsa az ilyen jellegű kapcsolatokhoz a megfelelő környezetet, szabályozást. Vé­gül hozzátette, hogy a ma­gyarországi tárgyalásokról szerzett benyomásokat né­hány napon belül jelentés­ben összegzi a brüsszeli bi­zottság számára. Pártbizottsági ülés Szarvason Tizennégyen indulnak a küldöttválasztáson Pártszervezeti titkárokkal kibővített ülést tartott teg­nap az MSZMP városi bi­zottsága Szarvason. Elsőként Kovács Péternek, a helyi Dózsa Tsz elnökének tájé­koztatója hangzott el a szö­vetkezet külföldi érdekeltsé­gű vállalkozásáról. Hat hó­napi előkészítő munka után ugyanis július 2-án írták alá annak a vegyes vállalatnak az alapító okiratát, amely izraeli, angol és osztrák vál­lalkozók részvételével jött létre, 50 százalékos külföldi tőkerészesedéssel. A második papirendi pont keretében a pártbizottság tudomásul vette a kongresz- szusi jelöltek névsorát, amely a pártszervezetek javaslata alapján alakult ki. Szarva­son összesen 26 küldöttet ja­vasoltak a pártszervezetek az október 7-i .pártkongresz- szusra. Ebből nyolcán már előre írásban bejelentették, hogy nem vállalják a jelö­lést, négyen pedig a pb- ülésen léptek vissza. Így vé­gül .is 14 jelöltet állítottak a szarvasi párttagok; közü­lük a három küldöttet augusztus 28-tól szeptember 2-ig pártszavazáson vá­lasztják meg. A jelöltek au~ gusztus 15-ig készülhetnek a választásra: addig kell átta­nulmányozniuk a megjelenő kongresszusi dokumentumo­kat, kialakítaniuk azzal kapcsolatos véleményüket, álláspontjukat és kidolgoz­niuk saját választási prog­ramjukat. Augusztus 15—17- ig eleget kell tenniük az alapszervezetek meghívásai­nak, ott lehetőséget kapnak a bemutatkozásra és a prog­ramismertetésre. A központi választási gyűlés augusztus 24-én lesz a körzeti párt­székházban. A városi re­formkor egy további vá­lasztási gyűlés megszervezé­sét vállalta, amely a mező- gazdasági főiskolán kap he­lyet. A küldöttjelöltséget a kö­vetkezők vállalták Szarva­son: dr. Bérezés László, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet jogtanácsosa, dr. Daróczi Erzsébet, a Szarvasi Óvónőképző Intézet igazga­tója, Földesi Zoltán, a szarvasi Baloldali Ifjúsági Szövetség elnöke, Jenei Zsig- mond, a Haki kutatója, dr. Kepenyes János, a Date Me­zőgazdasági Főiskola tanára, Kiss János, a SZÁK keres­kedelmi főelőadója, dr. Pa- tay István, a Date Mezőgaz­dasági Főiskola igazgatóhe­lyettese, dr. Pilishegyi Jó­zsef, a Date Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezetője, Ruzicska Andor, a SZÁK kákái kerületének agronó- musa, Ruttkay András, a Haki kutatója, Stafira Sán­dor, a Szarvasi Dózsa Tsz közgazdasági elnökhelyette­se, dr. Sonkoly János, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára, Tímár Bé­la, az MHSZ városi titkára, Zsigri András matematikus, a Haltenyésztési Kutatóinté­zet dolgozója. — Kovács —

Next

/
Oldalképek
Tartalom