Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-26 / 174. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1989. JÚLIUS 26., SZERDA Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM Mai számunkból: Zöld út a diáklányának HSgyfiy (3. oldal) Mégis, kinek az érdeke? (4. oldal) Bz üzenet a fontos (4. oldal) Tulajdonos kerestetik (5. oldal) Útra kelt a Békéscsabai Hungária (8. oldal) Szovjet—magyar csúcstalálkozó Moszkvában, a Lenin-hegyen 0 két párt lényegében azonos módon ítéli meg a szocialista társadalom megújításának kérdéseit Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára kedden a Le­nin-hegyi kormányszálláson munkareggelin látták vendé­gül a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság vezetőit, köz­tük Georgij Szmirnovot, az SZMBT elnökét, a Marxiz­mus—Leninizmus Intézet igazgatóját. A megbeszélés szűkebb kö­rű eszmecserével kezdődött — ezen a magyar tudósítók is részt vehettek, —, ame­lyen Nyers Rezső üdvözölte a szovjet vendégeket. Az MSZMP elnöke utalt arra, hogy a két ország életében nyílt új szakasz lehetőséget teremt a két nép barátságá­nak, együttműködésének len­dületesebb fejlesztésére, hi­szen e téren még sok tarta­lékkal rendelkezünk. Orszá­gaink jelenlegi politikája mindenképpen a magyar— szovjet barátság elmélyítését eredményezheti. A szovjet politikai törekvések döntően rokonszenvet keltenek, a szovjetellenesség jelensége csak egy rendkívül szűk ré­tegre jellemző. Magyarországon a szovjet politika nagy rokonszenvet és visszhangot kelt, de ter­mészetesen sikerek kellenek a Szovjetunióban és hazánk­ban is. Reméljük, hogy ez a Siker meglesz — folytatta Nyers Rezső, majd utalt a gondolkodásmódban történt jelentős változásokra, átala­kulásokra a szocializmus, a demokrácia, a világhelyzet értelmezése tekintetében. Rendkívül pozitív elemként értékelte azt, hogy ez a fo­lyamat, az együttműködés kibontakoztatása szélesebb értelemben véve a szovjet— magyar barátság alapjain megy végbe. Ez nem mindig volt így, voltak nehéz idő­szakok, nem mindig volt megértés. Volt olyan sza­kasz, amikor csak felületes ismeretekkel rendelkeztek Magyarországon a Szovjet­unióról, a propaganda meg­ragadt a felszínen — hang­súlyozta. Nyers Rezső szavai szerint a „glasznoszty” következté­ben a Szovjetunió most ki­tárulkozik a magyar közvé­lemény előtt. Olvasunk sztrájkokról, nemzetiségi el­lentétekről is, de hát ez a valóság, így ismerhetjük meg a való életet. A szovjet ve­zetés törekvései nagy rokon­szenvet keltenek Magyaror­szágon, széles rétegeknél. A „peresztrojka” és a „glasz­noszty” szívünk szerint va­ló — mondotta. Az MSZMP elnöke kitért arra is — a magyar tapasztalatokra, a reform három szakaszára utalva —, hogy az átmeneti korok gondjaira nem jelent­het megoldást még az időle­ges visszarendeződés sem. Csak előre haladva lehet konszolidálni a társadalmat — jelentette'ki. Georgij Szmirnov a talál­kozón rövid ismertetést adott az SZMBT tevékenységéről, a magyar partnerekkel foly­tatott együttműködéséről. Kitért az emberi kontaktu­sok, kapcsolatok jelentőségé­re e téren, az őszinte barát­ság megszilárdítása tekinte­tében. Nem rejtette ugyan­akkor véka alá, hogy egyes együttműködési formák el­avultak. felülvizsgálatra szo­rultak, s új formákra is szükség lesz. Az SZMBT elnöke kitért arra, hogy bizonyos dolgok tisztázásra szaruinak, nem egészen világosak a szovjet közvélemény szemében. Grósz Károly erre reagálva megjegyezte, hogy a gyors változások, átalakulások, mozgások a magyar közvéle­ményt is hasonló próbatétel elé állítják. Nyers Rezső hozzáfűzte, hogy magyar részről különösen nagy je­lentőséget tulajdonítanak a világ felé kitárulkozó fiatal értelmiségi rétegnek, amely- lyel a magyar—szovjet ba­rátság hagyományait is meg kell ismertetni. A párbeszéd során szó esett arról is, hogy a múlt egyes * kérdéseit ugyancsak újra kell gondol­ni, mintegy „le kell. győzni a múltat”. A kötetlen eszmecsere ezt követően a fehér asztal mel­lett folytatódott, itt már a magyar tudósítók csak pár percig lehettek jelen: a munkareggeli elején a leg­különbözőbb témákról esett szó, kezdve az időjárástól egészen az aratásig, a ter­méskilátásokig. Az MTI tudósítóinak ér­tesülései szerint a munka­reggelin Nyers Rezső és Grósz Károly felhívta az SZMBT vezetőinek figyelmét arra: az MSZMP támogatja, hogy a. baráti társaságok más pártok képviselőivel, ve­zetőivel is kapcsolatot te­remtsenek, párbeszédet kezd­jenek, s e téren is széles körben bontakoztassák ki te­vékenységüket. Az MSZMP vezetői visszautaltak a fél­szabadulást követő időkre is, amikor az értelmiség kiemel­kedő képviselői irányították a baráti társaságokat, s hangsúlyozták, hogy e szem­pontból érdemes lenne meg­vizsgálni az akkori tapaszta­latokat, esetleg visszatérni az akkori gyakorlathoz. Komoly gondok a KGST működésével Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak épületében lévő dolgo­zószobájában fogadta Nyers Rezsőt és Grósz Károlyt. Az MSZMP elnöke és főtitkára kedden délelőtt moszkvai idő szerint tíz órakor lé­pett a szerény berendezésű terembe, ahol Mihail Gorba­csov mindkettőjüket baráti kézszorítással, öleléssel kö­szöntötte. — Most jobban néz ki, mint a tévében — mondta az SZKP KB főtitkárának Grósz Károly, utalva a Leg­felsőbb Tanács előző napi üléséről sugárzott közvetí­tésre. — Igen, reggel van, vajamat pihentem — hang­zott a válasz. A tárgyalóasztalnál foly­tatódott a beszélgetés, ahol Mihail Gorbacsov mellett Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára foglalt helyet, a magyar pártvezetők kísére­tében pedig Dégen István és Thürmer Gyula, az elnök, illetve a főtitkár tanácsadó­ja volt jelen. Mihail Gorbacsov még az üdvözléskor megkezdett esz­mecserét folytatta a tárgya­lóasztalnál is: „Kemény és fontos nap volt a tegnapi ; a népi küldöttek visszatér­tek az ország minden részé­ből, és magukkal hozták a tapasztalatokat, információ­kat. Ezért döntöttünk úgy, hogy az aktuális ügyekkel is foglalkozunk az ülésen, hi­szen ezt az utóbbi napok eseményei indokolják” — mondotta, utalva a bányász- sztrájkra és a nemzetiségi zavargások okozta problé­mákra. Hozzátette: ezért is közvetítette a tanácskozást a rádió és a televízió. A megbeszélés a további­akban már a tudósító újság­írók nélkül folytatódott. Nyers Rezső, Grósz Ká­roly és Mihail Gorbacsov keddi moszkvai tárgyalásán egyebek között megállapo­dott arról, hogy folytatód­nak a megbeszélések a Ma­gyarországon állomásozó szovjet csapatok további ki­vonásáról. Az MSZMP két vezetője és az SZKP KB főtitkára két órán át tartott rendkívül kö­tetlen, baráti légkörű tár­gyalásáról Nyers Rezső és Grósz Károly tanácsadói tá­jékoztatták a magyar új­ságírókat. Egyfajta hid szerep Mihail Gorbacsov meg­kérdezte a magyar pártve­zetőktől: merre orientálódik Magyarország, Kelet vagy Nyugat felé? Nyers Rezső válasza szerint hazánk egy­fajta híd szerepet kíván be­tölteni, változatlanul fon­tosnak tekinti a szocialista régiót, de a szocialista kap­csolatrendszerben levő fel­adatainkat sem tudjuk el­látni a tőkés gazdasággal ki­alakított kontaktusok fej­lesztése nélkül. Mint fogal­mazott: kétpiacos koncep­cióban gondolkodunk, s eh­hez népi támogatás van Ma­gyarországon. Mindkét fél közös vélemé­nye volt, hogy 'a pénzügyi intézményekkel kialakított szoros kapcsolatok nem fel­tétlenül jelentik a nemzeti önállóság feladását, függő­ségi helyzet kialakulását, s minden ország saját adott­Mint elmondották, Mihail Gorbacsov vázolta magyar tárgyalópartnereinek a szov­jet belpolitikai helyzet idő­szerű kérdéseit, így a többi között kitért az országban kibontakozott sztrájkhullám következményeire is. Nyers Rezső röviden szólt a párt- kongresszus előkészületeiről, arról, hogy az MSZMP leg­felsőbb fórumán a pártban létrejött platformok elisme­rése mellett egyfajta gondo­lati, cselekvési egységet sze­retnének teremteni. A megbeszélésen a tár­gyaló felek szóltak arról, hogy komoly gondok van­nak a KGST működésével és úgy foglaltak állást, hogy csak akkor szükséges magas szintű KGST-értekezletet tartani, amikor valamennyi résztvevőnek konkrét mon­danivalója lesz a továbblé­pés lehetőségeiről. Szovjet és magyar részről egyaránt törekedni fognak az együtt­működés újszerű rpegközelí- tésére. Mindkét fél hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió­ban és Magyarországon minden gond ellenére hatá­rozottan kívánnak előreha­ladni a peresztrojka, illetve a demokratizálás útján. A meglévő nehézségek nem ál­líthatják meg e folyamato­kat. Egyetértettek abban, hogy a tulajdonviszonyok terén sokkal nagyobb változatos­ságra, nagyobb szabadság­fokra van szükség. Szovjet részről is hangsúlyozták a vállalati önállóság és a vál­lalatok közti kapcsolatok ki- terjesztésének fontosságát, a tőkemozgás ösztönzését. Ugyancsak rámutattak a szocialista országok techno­lógiamegújulásának szüksé­gességére és az ebben való nyugati részvétel lehetősé­geire. Egyetértettek abban, hogy hasznos lenne magyar, szovjet és valamely nyugati fél részvételével közös vál­lalkozásokat indítani. ságainak megfelelően dönti el a bekapcsolódás mérté­két. A magyar—szovjet kap­csolatokat áttekintve a tár­gyalásokon megfogalmazó­dott: mindkét fél törekszik a kontaktusok fejlesztésére, a politika, gazdaság és a monetáris kapcsolatok terén egyaránt. Az együttműkö­dés fejlesztéséhez jó alapot teremt, hogy a két párt lé­nyegében azonos módon íté­li meg a szocialista társada­lom megújításának kérdése­it. Az MSZMP támogatja a peresztrojka politikáját, a szovjet párt pedig nagy fo­kú megértést tanúsít a ma­gyar politika iránt. Segíti az együttműködés fejlesztését az is, hogy azonosan gon­dolkodunk a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről is. Ma­gyarország számára nagy se­(Folytatás a 3. oldalon) A közelmúltban adták át rendeltetésének Mezőhegyesen az idősek klubját. A Csanádpalotai Építőipari Kisszövetkezet dolgozói két év alatt készültek el az igazán ízléses, esztéti­kus, a környezetbe szépen beilleszkedő épülettel. A több mint 12 millió forintba került intézmény jelenleg 40 idős embernek nyújt nemcsak pihenést és szórakozást, de étke­zési lehetőséget is. Jóval többen szeretnének ide járni, de sajnos jelenleg csak ennyien férnek el benne kényelmesen Fotó: Béla’ Ottó Elénk vendégjárás Gyorsabb az úti okmányok kezelése Július igazi idegenforgal­mi főszezon, s ezt hűen tük­rözik a határforgalmi ada­tok. A legélénkebb vendég­járás az ország nyugati ka­puinál tapasztalható: He­gyeshalomnál és Rajkánál egy-egy hétvégén 80-90 ez­ren lépik át a határt. Eze­ken az átkelőhelyeken és Sopronnál egyébként hét közben is erős a forgalom, ezért a határőrök és a vám­őrök megerősített szolgála­tot tartanak. A statisztikai lap eltörlése valamelyest gyorsította az áthaladást, ám a kiemelkedő csúcsok idején óhatatlanul növekszik a várakozási idő. A külföldi vendégek kö­zül egyre többen keresik fel Vas megyét. Az itteni határ- állomások az év eddigi ré­szében több mint másfél millió vendéget fogadtak, 21 százalékkal többet, mint a múlt év első hat hónapjá­ban. Különösen sokan kere­sik fel a megyét a szomszé­dos Ausztriából, de többen jönnek az NSZK-ból, Svájc­ból és Hollandiából is. Nagy az érdeklődés a gyógyüdü­lők iránt; a büki és a sár­vári fürdőket eddig csak­nem 600 ezren keresték fel. Bükön már készül a fürdő tizedik medencéje, s a Da­nubius Szálloda és Gyógy­üdülő Vállalat svéd partne­rekkel rövidesen megkezdi egy korszerű golfpálya épí­tését is. Sárváron a gyógy­kezelés mellett számtalan kikapcsolódási, sportolási le­hetőség: lovaglás, horgászás, vadászat, csónakázás, teni­szezés között válogathatnak a vendégek, de van szauna, szolárium, tornaterem is, s rendszeresen rendeznek kulturális műsorokat. Az ország egyik déli kapu­jának, Röszkének az adatai is jelzik az idegenforgalom növekedését. Júliusban négyszer annyian lépték át a határt, mint egy évvel ko­rábban. A beutazók csaknem negyven százaléka jugoszláv, őket sorrendben a szovjet, osztrák, görög, bolgár, cseh­szlovák turisták, valamint az NSZK-ból és az Egyesült Államokból érkező látoga­tók követik. A magyar ki­utazók úticélja elsősorban Görögország, Törökország, valamint a bolgár és a ju­goszláv tengerpart. A sta­tisztikai lap megszűnése óta itt is gyorsabb az útiokmá­nyok kezelése, a várakozási idő csupán 3-4 perc. Csong- rád megye másik határát­kelőjénél, Nagylakon ugyan­csak erősödött a forgalom: július első három hetében a tavalyinál 30 százalékkal több magyar, és 10 százalék­kal több román turista lép­te át a határt. A borsodi határátkelőhe­lyeken egy-egy nyári hét­végén (szombaton és vasár­nap) 30-40 ezren fordulnak meg. A legnagyobb forga­lom Hidasnémetinél bonyo­lódik le, de várakozni itt sem kell, folyamatos, gyors az átkelés. Itt a legnagyobb fámban a lengyelek érkez­nék az országba, Sátoralja­újhelyen és Bánrévén pedig a csehszlovák turisták áll­nak az élen. Komárom megye két ha­tárátkelőhelyén az idegen- forgalmi főszezon ellenére sincs sorbanállás, zavarta­lan a forgalom. Komárom­nál július közepéig 580 ez­ren lépték át a határt, va­lamivel kevesebben, mint egy évvel korábban. A ta­pasztalatok szerint elsősor­ban a szervezetten utazók száma csökkent. A másik Komárom megyei átkelőhe­lyen, az Esztergom és Stu- rovo közötti kompjáraton ugyancsak mérséklődött a forgalom, ott sem kell az Utasoknak várakozniuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom