Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-03 / 154. szám
1989. július 3., hétfő Miéri lett Veszély a Vészéi? Útépítés Újkígyóson Megvallom, nagy figyelemmel nézem, olvasom fiádat Mihály ténykedése kapcsán a televízióban sugárzottakat és az újságokban megjelenő cikkeket. Épp úgy, mint a Népújságban a „Szülőföldünk” címmel megjelenő írásokat. Az újságban gyakran olvasni olyan fejtegetéseket, melyek helynevek, városrészek, utcanevek stb. eltüntetését, átkeresztelését kifogásolják. Mert, mint valaki valahol írta, az utcanév is történelem. Magam is azok közé tartozom, akik — „települések összevonását fájdalmasan viselő és új helyneveket osztogató századunkban” ’ (Népújság, 1986) — e tetteket nehezen viselem. Nehezen értem, vagy nem is, mégha gazdasági előnyt jelent is, bár hiszem, hogy a gazdasági előny kifejezés nem cél, hanem eszköz volt a megvalósításhoz —, hogy miért kellett bekebelezni Gyulavárit, Gerlát, hogy a sokaságból csak e kettőt említsem. Hiszen egyiknél a Fehér-Körös, a másiknál az 5-6 kilométer beépítetlen távolság jó választóvonal ahhoz. hogy megtartsuk évszázados neveinket. Így halálraítéltek. Olyan évszázados nevet például mint Gerla, melynek nevét* korábban említik a krónikák, mint Gyuláét, vagy Békéscsabáét. A közelmúltban üdülni voltunk Balatonakarattyán,. a Fejér Megyei Tanács Építőipari Vállalatának üdülőjében. Felejthetetlen napokat töltöttünk itt. Egynapos autóbusz-kiránduláson körüljárhattuk így a Balatont. Köszönjük ezt a szép programot az eleki tanácsnak, a Mint az újság előfizetője és rendszeres olvasója azért ragadtam tollat, mert a mai napon olyan jelenség szenvedő alanya voltam, amelyet nem kívánok szó nélkül hagyni. Hosszú hetek, sőt, hónapok óta keresem az üzletekben a bolhaport, mert a háziállatok (kutyák, macskák), szenvednek az élős- diektől. A legtöbb helyen azt a választ kaptam, a kereskedelmi egységekben, hogy hiánycikkről van szó, ezért bizonytalan, hogy mikor lesz. Azt hallottam, a közelmúltban megnyílt Agroker-áru- házban e cikk kapható, ezért telefonon felhívtam, és kértem felvilágosítást ez ügyben. A túlsó oldalon jelentkező — hangja után ítélve — ifjú hölgy lakonikus rövidséggel, tudomásomra adta, hogy bolhaporuk ugyan van, de csak 5 kg-os csomagolásban, 665 forintért, és letette a kagylót. Meg kívántam kérdezni tőle, hogy nem lehetne-e abból az 5 kg-os csomagból kimérni 25—50 dkg-ot, de a kattanás miatt erre már nem volt lehetőségem. Június 12-1 számukban olvastam „Egy cicus halálára” címmel egy cikket a „Szerkesszen velünk” rovatban. Mélyen föl- báboritott a dolog, s úgy érzem, nem hagyhatom szó nélkül. Állatbarát vagyok én Is, mint sokan mások, és sajnos magam Is tapasztalhattam már nem egyszer az állatorvosok részérói minősíthetetlen magatartást. A szó Nehezen viselem a Super- Marketeket és azt, hogy egy átmenti csárda nevét valaki Veszely-csárdára keresztelte és Veszély lett az ottlevő híd is, mely pedig egy valaha ott fekvő "falu nevének emlékét viselte. Éspedig Vészé faluét, mely elnéptelenedett, s határát 1415-ben Békéscsaba, Gyula és (figyelem!) Gerla közt osztották szét. Árpási Zoltán tollából idézem a következő sorokat: „A magyar irodalmi helynevek A—Z-ig kézikönyvhöz hasonló kezdeményezéseknél minden önkényes leszűkítés és terjedelmi megkötés súlyos hiba, hovatovább bűn.” Gondolatot társítok. Igen, hovatovább bűn, ha át nem gondolt határozattal, egy könnyed aláírással század, vagy századok óta fennálló hely-, vidék-, vagy utcaneveket változtatnak meg. Ez gyakran idegen az Ott élőknek. Meg kell mondani, hogy ezekben az elkeresztelések- ben nem csak a hivatalok, hanem a nyomdák és sajnálatosan a Békés Megyei Népújság is segítőtárs volt. Írásaiban következetesen Veszély szerepel, legyen a téma vízügyi, útügyi, sport vagy egyéb. De ez található, az MHSZ kiadványában, a vendéglátó vállalat hirdetésében és jócskán lenne sorolható. kétegyházi szakiskolának, melynek kényelmes autóbuszával utazhattunk. Udvarias, segítőkész fiatalember voit a sofőrünk, s az üdülő vezetősége, szakácsnője, felszolgálói is mindent megtettek azért, hogy jól érezzük magunkat. Az eIck| idősek klubjának tagjai Kérdezem én, hogy kereskedő típus-e az ilyen beállítottságú ember? Én már az idősebb korosztályhoz tartozom. Így még mindig a fülemben cseng, hogy a vevőnek akkor is igaza van, ha egyébként nincs igaza: ezt valamikor így tanították a kereskedelemben. Nem kívánok olyan időszakot, amikor tíz jelentkező is vár arra, hogy egy állás a boltban megürüljön. De ekkor a kis- aszony bizonyára másképpen foglalkozna az érdeklődő vevővel. Legyen szabad még e témát érintően megemlítenem, hogy az eset után felhívtam az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat Tanácsköztársaság útja 24'28. szám alatti háztartási boltját. Itt a férfi eladó a legnagyobb udva- riássággal közölte, hogy sajnos, a keresett cikk nem kapható, de beszerzése érdekében minden lehetőt megtesznek, addig szíves türelmet kér. Azért ilyen kereskedelmi dolgozók is vannak! Kazár János, tanácstag Békéscsaba szoros értelmében kimosolyogtak az állatkórházban, mikor látták, mennyire aggódom beteg kisclcámért. Kérdem én az állatorvosokat: csak akkor tudnának komolyan venni, ha egy 70 ezer forint értékű lovat vinnék hozzájuk? Egy állatot nem lehet csak önmagáért szeretni? Bodó Istvánné, Békéscsaba Szülőföldünk ? A visszásságra már 1985-ben a Népújságban a „Vészéi vagy Veszély” című cikk is erre terelte volna a figyelmet. Ha figyeltek volna rá. Szülőföldünk? Tegyünk érte valamit. Most azt, annak érdekében, hogy a Veszély csárda feliratot Vészéi csárda feliratra váltsa fel. Mert ez az évszázados örökség, ez nem idegen. Vagy a csárda neve miatt javítsuk át a vízügyi, útügyi, gondolom a katonai térképeket is? Mert azokon Vészé szerepel. Több éve figyelem tehát a Vészéi név átváltozását, átváltoztatását, az új nevek osztogatását, falvak bekebelezését, néptelenedését. Mégis egy-egy halovány gyertyafény található, örömmel olvasom a Körös-sárréti útikalauz című könyvben: „majd az egykori Vészé falut érintve ...” szavakat. A Gyulai Városi Tanács által készíttetett és Gyulán több ponton elhelyezett idegen- forgalmi tájékoztatón is Vészéi a híd neve. Ilyen neveknél helyénvaló a visszarendeződés. Az évszázados nevek megmaradását segíteni kötelesek vagyunk. Vagy volnánk? Úttörők éjszakai túrán A szeghalmi terület 12 úttörőcsapatából 50 hatodik osztályt végzett pajtás vehetett részt június 19—26. között rajtitkárképző táborban Szeghalom-Várhelyen, gyönyörű környezetben, â Sebes-Körös partján a városi úttörőelnökség szervezésében. A táborozás egy hete alatt megtanulhattuk azt, amit egy jó vezetőnek tudnia kell a raj és az őrs életének szervezéséhez. Az elméleti rajfoglalkozásokon túl nagyon sok játékot, dalt tanultunk, a négy raj számos ügyességi és sportversenyen mérhette össze erejét és tudását. Nagyon tetszett az éjszakai túra, a kirándulások, a kerékpártúrák, az egyéni sportversenyek, a tábortűz. A sok program közül talán legjobban sikerült az MHSZ által szervezett délután, amikor autóvezetésben és lövészetben mérhettük össze tudásunkat. Volt kerékpáros ügyességi verseny és „Barátunk a könyvtár” vetélkedő. Az utolsó napon próbatúrán számoltunk be tudásunkról, s minden úttörő sikeresen helytállt. A táborozok nevében szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik hozzájárultak ahhoz, hogy soksok élménnyel gazdagodva kezdjük a következő úttörőévet. A tábortanács nevében: Fekete Edit, Füzesgyarmat Állatbarátok vagyunk Szomorúan olvastuk a ci- • ca haláláról megjelent sorokat. Hogyan bízzunk az esküt tevő orvosokban, ha ilyen eset megtörténhet? Állatbarátok vagyunk, s elítéljük az ilyen viselkedést. Az állat is szenved, ha beteg, ha baj éri. Orvos az, aki ilyen esetben nem segít? A KISZ-lakótelep gyerekei, Békéscsaba Kétegyházi nyugdíjasok a Parlamentben A közelmúltban a kétegyházi 1. számú nyugdíjasklub tagsága az Országházba látogatott. Idős emberek, akik háborúkat éltünk túl, a hosz- szú utazás után gyűrött ünneplő ruhánkban meghatot- tan álltunk a Parlament gótikus aranytermében. Köszönjük e szép, élményekkel teli kirándulást országgyűlési képviselőnőnknek, Sebesi Lászlónénak, aki segített a látogatás megszervezésében. A klubtagok nevében: özv. Bátor! Istvánné, Kétegyháza Vasúti hid a Szerdahelyi utcában A Népújság június 6-i számában megjelent szak- szervezeti információs ösz- szeállításban felvetették a békéscsabai, Szerdahelyi úti vasúti átjáró építésének gyorsítását. Tájékoztatásul közöljük, hogy a Szerdahelyi utcában levő vasúti teknőhíd építési munkái a Pajtás sori tározó magas vízállása miatt ideiglenesen szüneteltek. Ennek megszűnése után kezdte el a vízmű a szenny-, valamint a csapadékvíz nyomócsöve tolózáraknájának kialakítását. Ezt követően — várhatóan júliusban — a MÁV Hídépítési Főnökség hozzákezd a további bontási és műtárgymeghosszabbítási munkákhoz, melyet október végéig tervezünk befejezni. A munkák időtartamára azonban a gyalogosforgalmat biztosítani kívánjuk: előbb betonlapos burkolatot építünk, majd július 10-ig ideiglenes — faburkolatú — gyalogátjárót létesítünk, 80 centiméteres szélességben, korlátokkal ellátva. Addig a lakosság megértését és türelmét kérjük. Sajtos Péter igazgatóhelyettes, MÁV, Szegedi Igazgatóság Elveszett... Június 22-én, csütörtökön, este fél nyolc után, a békéscsabai Lencsés! út 56. számú ház előtti pádon felejtettem egy Fuji márkájú, félautomata japán fényképezőgépet. Kérem a becsületes megtalálót, adja le a szerkesztőségben vagy a címét tudassa. A fényképezőgép gyártási száma, név és cím a szerkesztőségben. A június 12-iki szám Szerkesszen velünk” rovatukban megjelent „Utazás bosszúságokkal” című írással kapcsolatban a következőkről tájékoztatom : A térség menetrendjének összeállítása a területileg érintett helyi tanácsok, a megyei tanács és Volán Vállalat részvételével megtartott mentrendi értekezletek állásfoglalásai alapján történik. A MÁV és a Volán Vállalat a helyközi és távolsági járatok csatlkozásaif minden esetben egyeztette, így azokkal nincs is gond. A levélíró nem teljesen tárgyilagos, ugyanis a Voi- lán-menetrend 6. sz. könyvében a 4888. sz. menetrendi mezőben változás az előző Újkígyóson a községi úthálózat hossza 1986. év végéig 33 ezer méter hosszú, ebből a kiépített kövesút mennyisége 10 ezer méter volt. Három éve megalakult a Kövesútépítési Társulás, és a lakosság jelentős társadalmi munkával — a helyi Aranykalász Tsz, a Kemikál és a Békéscsabai MÁV Pályafenntartási Főnökség segítségével — újabb 3840 mémenetrendi időszakhoz nincsen, így vonat indul 15.40- kor és Gyula vasútállomásra érkezik 15.57-kof. A MÁV- menetrend 128. mező szerinti 37613. sz. vonat Gyuláról 16.16-kor. Tehát hétközben kényelmes csatlakozás van és nem is kell helyi járatot igénybe venni. Hétvégén (szombat, vasárnap) helyközi autóbuszjárat Gyulaváriból sem az előző, sem a jelenlegi menetrendben nem közlekedik. A helyi autóbuszjáratok menetrendjének kialakítása a Gyulai Városi Tanács és a Körös Volán egyeztetése alapján történik, ezeken az egyeztetéseken a MÁV nem vesz részt, mivel a helyi járatok menetrendjét a kötöttter kövesút épült. így 1988. december 31-ig a kövesút már az úthálózat 41,3 százalékát tette ki. Az idén ezer méter kövesutat épített a lakosság. Nemrég a Dohány utca és a Nefelejcs utca 741 méter hosszú új kövesútalap- építési munkálatait fejezték be, s átadták a Hosszú utca egy részét is. Képünkön az útalap építési munkálatait mutatjuk be. pályás közlekedési rendhez kell igazítani. A Volán-menetrend kialakításához a MÁV 1989/90. évre érvényes menetrendtervezetét megküldtük a Körös Volán Vállalat címére 1988. december 22-én. A helyi járatú autóbusz menetrendjével kapcsolatos észrevételekkel kérem, hogy a tárgyban illetékes Körös Volán Vállalathoz, illetve a Gyulai Városi Tanácshoz szíveskedjenek további felvilágosításért fordulni. Jelenleg érvényes menetrendünk összeállítása során kétlépcsős egyeztetés történt a Volán, a MÁV és a megyei tanács részvételével, ahol a MÁV menetrendjét elfogadták. Császár Ferenc osztályvezető-helyettes, Magyar Államvasutak Igazgatósága, Szeged Becsy Károly Gyula Idősek a Balatonnál Kereskedelemről bolhapor ürügyén Kimosolyogtak az állatkórházban... Rangok és minősftések 1. Fogalomzavarom feloldását kérem a csabai főiskola vezetőségétől; szíveskedjenek tájékoztatni — nemcsak engem, de sokakat még — Szokolay Zoltán státuszáról. Én úgy tudom, hogy ő a főiskola magyar tanszékén tanársegéd. Ezzel szemben az MDF békéscsabai közleményeiben rendre „főiskolai tanár”-ként van jelen. Az én fogalmaim szerint a főiskolai tanár és az egyetemi tanár (úgy is, mint: professzor) nem téveszthetők össze a ranglétra alján kapaszkodó próbálkozókkal. Ilyen alapon a Nemzeti Színház örökös tagjának mondhatja magát egy „lánglelkű kulisszatoló” is — akinek a munkája nélkül persze nem lenne meg a Nemzeti Színház. 2. Ehhez hasonló — tekintélyt parancsoló félrevezetés az is, amit Czigány Lóránt személyével kapcsolatosan tapasztalok évek óta, de most, hogy már mindent eláraszt disszidens kultúrfölénye (bár a disszidens kifejezés kimegy a jobbak szóhasználatából!), helyénvalónak érzem, hogy nimbuszával összefüggésben tegyek egy megjegyzést. Hallgattam legutóbb a rádióban és olvasom is a — 168 órában a vele készült interjú, felvezetésében, hogy: „1956 a magyar történelem választópontja, törésvonala volt. Ami után nem lehetett úgy folytatni históriákat, ahogyan annak előtte. A magyar irodalmi, művészeti élet számos jelentős alakja is új életet akart kezdeni. Közöttük volt Czigány Lóránt, aki új hazájának Angliát választotta, ahol a korábbi magyar emigráció néhány jeles alakja is élt.. Nos, én akkor voltam végző^ hallgató a szegedi egyetemen. ö egy vagy két évvel következett utánam. Ismertem jól. De nem olyannak, aki a fenti indoklás miatt kényszerült volna Angliát választani új hazájának. • Esete azt juttatja eszembe, amikor Móricka disszidált, és kérdezték tőle a határon; miért akar elmenni? — Elég volt a tizenkét éves Rákosi-rezsimből ! — Hány éves vagy? — Nyolc. Hogy azóta Czigány Lóránt kinőtte magát? Professzor lett? Gratulálok neki! Magam azonban — aki falusi tanárka maradtam idehaza — még mindig nem felejtettem el Simonyi Imrének azt a rövidke versét, ami lassacskán ugyancsak anakronisztikussá válik (emlékezetből idézem) : „Az újság szív- hasgatón írja: egy disszidensnek se éjjele, se nappala a honvágytól. Furcsa. Ám olyan honvágy is akadt, amitől az ember egyszerűen — itthon maradt.” Beck Zoltán Van csatlakozás...
