Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
1989. július 21., péntek------------------------------------------------------------------------------------------------------------------:-------------------------------------------------1 Nyers Rezső látogatása az MTI-ben Keresni kell a megegyezést A Minisztertanács rendkívüli ülése Nyers Rezső, az MSZMP elnöke tegnap délután a Magyar Távirati Irodába látogatott. Meghallgatta Pálos Tamás vezérigazgató tájékoztatóiét az intézmény munkájáról, azokról a szerkesztési. műszaki, gazdasági és szervezeti változásokról, amelyek révén az MTI el kívánja látni a nemzeti hír-, sajtó- és képügynökségi szerepéből ráháruló és széles körű információs nyitottságot követelő feladatokat. A párt elnöke részt vett az MTI mintegy 40 országKondoros Nagyközségi Tanácsa Mokran Mátyás elnökletével tegnap délután ülést tartott. Elsőként Juhász Attila, a Békés Megyei Tanács építési és városfejlesztési osztályának tervezője beszélt azokról az elképzelésekről', amelyek a település lakóterületének bővítésével kapcsolatosak. Több szempontból vizsgálták a lehetőségeket. A szennyvíztisztó telép alkalmassá tehető egy megnövekedett terület ellátására. Vain a községnek olyan része, ahol a közműhálózat hiányzik, máshol csak a régi érvonulat feltöltésével, tereprendezéssel kezdhető meg az építkezés. A déli terület beépítését a vágóhíd akadályozza. Ahhoz, hogy újabb telkeket oszthasson a tanács, mindenfajta szempontot alaposan mérlegelni kell. Második napirendi pontként Melis János, a tanács igazgatási előadója számolt be a helybeli fiatalok, életkörülményeiről, gondjairól, különös tekintettel munka- körülményeikre, életkezdési lehetőségeikre, lakáshelyzetükre. A nagyközség lakosságának körülbelül tíz százaléka, mintegy 700 itt élő 16—30 év közötti fiatal. Jelentős részük a termelőszöba akkreditált tudósítóinak értekezletén. A külföldi tudósítói kar felkérésére beható tájékoztatást adott az ország belpolitikai helyzetéről. az MSZMP tevékenységéről. a pártkongresszus és a választások előkészületeiről. A tudósítók érdeklődésére válaszolva számos kérdéssel. így a mai magyar társadalomban zajló folyamatokkal. az MSZMP nemzetközi törekvéseivel és Magyarország külföldi megítélésével kapcsolatban fejtette ki véleményét. vetkezetben, vagy a mező- gazdasághoz kapcsolódó ipari üzemekben dolgozik. Három könnyűipari üzem nyújt még lehetőséget . munkára. A felsorolt glazdasiági egységek, intézmények sem képesek teljes mértékben foglalkoztatni a helyi fiatalokat, ezért csaknem százan vidéki munkahelyeken dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy sokan elkerülnek a községből. Eljárnak a középiskolákban tanulók is, s csak kevesen telepednek le az iskola elvégzése után végleg Kondoroson. A tanács és a helybéli munkahelyek próbálkoznak azzal, hogy segítsék a fiatalok lakáshoz jutását, s ezzel tartsák meg őket lakóhelyükön. Sajnos, a művelődésre, szórakozásra. a szabadidő hasznos eltöltésére sincs megfelelő lehetőség a nagyközségben. Felújításra szorul a művelődési ház, jól működik a könyvtár, és a filmszínház, megújulásra vár a tömegsportmozgalom. Mivel Kondoros csökkenő népességű település, rendkívül fontos az ifjú generáció életkörülményeinek, közérzetének fokozatos javítása. A tanácsülés előterjesztésekkel és bejelentésekkel ért véget. G. K. (Folytatás az 1. oldalról) kérdésben eddig nem sikerült megegyezésre jutni. A másik kompromisszumos javaslatban a magyar partner nem zárkózott el az elől sem, hogy amennyiben a tudományos vizsgálatok egy éven belül nagy biztonsággal garanciákat adnak a megalapozott döntésekhez, akkor ezt követően megvalósítsák a meder áttöltését. Ehhez viszont az építésnél és az üzemeltetésnél az ökológiai követelményeket maradéktalanul kifejező ga-. randákat a kormányközi megállapodásban, az államközi szerződés módosításában is érvényesíteni kellene. Egy év alatt ki kellene dolgozni a vízminőség-védelem teljesítésének műszaki feltételeit, megvalósítási programját. E javaslatban szerepel az is, hogy három évig a vízlépcsőrendszert korláTegnap Békésen, a Dübögő étteremben megalakult a Magyar Vidék Társsága (Mavit) békési csoportja. — Bár budapesti vagyok, de munkám a vidékhez köt — mondta bevezetőjében dr. Bugár Nándor, a Mavit országos ügyvivője, majd a társaság alapelveiről, céljairól beszélt. Mint elmondta, sajnos ma Magyarországon a vidéken lakók másodrangú állampolgárokká váltak, pedig Budapest és egy- egy régióközpont fejlődése nem képzelhető el a kistelepülések fejlesztése nélkül. Az Agárdon idén februárban megalakult társaság célja éppen ezért az, hogy a vidék szellemi erőit szervezze, összefogja. A centralizált állami bürokrácia mellett alulról szerveződő közösségeket kívánnak létrehozni azokkal, akik helyi szinten tenni akarnak és tudnak településeik jövőjéért. tozott csúcsüzemmódban, vagyis alacsony duzzasztási szinten, esetleg alapüzemmódban üzemeltessék. Mint Udvari László elmondta, a magyar álláspont szerint a Duna-meder áttöltését, a dunakiliti tározó, az üzemvízcsatoma feltöltését nem lehet végrehajtani idén októberben, így értelemszerűen az augusztusi előkészületek sem kezdődhetnek el. A kormány készül a szeptemberi Országgyűlésre, és a döntés-előkészítés elemének tekinti a magyar—csehszlovák tárgyalásokat. Természetesen figyelembe kell venni a csehszlovák tárgyaló fél érveit is, hiszen nem lehet a végletekig bizonytalanságban tartani azt az országot, amely a beruházás ráeső részét szinte teljes egészében teljesítette — hangsúlyozta Udvari László a szóvivői tájékoztatón. Lázár László, a Mavit választmányának tagja, a gyakorlati lépésekről beszélt, így arról, hogy szervezés alatt áll egy vidékfejlesztő szolgálat kft., amely kizárólag vidéki üzletkötésekkel kíván foglalkozni. Az indulásra összegyűjtött 5-6 millió forinttal elsősorban az egyes településeken felbukkanó ötleteket kívánják menedzselni, A napirend második részében elfogadták a békési csoport működési szabályzatát és ideiglenes elnököt választottak dr. Komáromi Sándor személyében, aki a helyi tanács osztályvezetője. A megválasztott négytagú szervezőbizottság feladata pedig: felvenni a kapcsolatot Békés, és a megye egyéb településein dolgozó, tenni- akaró állampolgárokkal. Az érdeklődők Varga Sándortól, a Népfront békési titkárától kaphatnak felvilágosítást. . -kntTanácsiilés Kondoroson Javul-e a fiatalok helyzete? Támaszkodni a meglévő szellemi erőre átmeneti tábor menekülteknek Nemzeti összefogás nélkül nincs eredmény Átmeneti tábor létesül Békéscsabán a Kétegyházi úton, a volt Délép épületében — jelentette be dr. Pataki István, a menekültügyekkel foglalkozó megyei koordinációs bizottság vezetője a testület tegnapi ülésén. /Békéscsabán a (megyei tanács vb-termében megtartott rendezvényen a résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást az erdélyi menekültek számáról, elhelyezéséről, s a jelenlegi tennivalókról, i — Mikor tudja az átmeneti tábor fogadni a menekülteket? Mi a tábor feladata? Mitől „átmeneti”? — többek között ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Pethő Attila, a befogadó állomás Igazgatója. — A Belügyminisztérium álltai megvásárolt Délép-te- lephelyen különféle munkálatokat kell elvégezni, amit két lépcsőben hajtunk végre. Elsőként, .kialakítjuk a hálószobákat, az egészség- ügyi blokkot (orvosi rendelő, betegszobák), a konyhát és az olvasószobát. A második szakaszban klubot, tornatermet létesítünk és parkosítunk. Ügy (terveztük, hogy szeptember 15-re adjuk át a tábort, amely 180- 220 menekült fogadására lesz alkalmas. Itt kívánjuk elhelyezni azokat, akik Magyarországon szeretnének letelepedni. A befogadó állomás feladata: az érkezés és az elhelyezkedés időtartama alatt gondoskodjon a menekültek alapellátásáról, segélyezéséről. Egyrészt ezért átmeneti, másrészt azért, mert innen továbbirányítjuk őket az ország különböző településeire lakni, dolgozni. — Mennyi ideig tartózkodhatnak itt az emberek? — A táborban 1—15 napig lakhatnak, étkezhetnek a menedéket kérők, de ha két hét alatt nem tudunk valakinek munkahelyet, lakást keríteni, akkor sem küldjük el. Előfordult olyan eset is, hogy találtunk munkahelyet, de valamilyen okból otthagyták és visszajöttek a táborba. Ez az állapot nem tartható, mert esetleg emiatt nehézkessé válik az újonnan érkezők elhelyezése. — Hány romániai menekült érkezett eddig? — kérdeztük Pataki Istvántól. — Négyezer ember érkezett, ebből mintegy 1700-an maradtak, s helyezkedtek el Békés megyében. Külön figyelmet érdemel, hogy eny- nyd munkahelyet feltöltöttünk. A fennmaradó létszámból 1700-an más megyében telepedtek le, ötszáz- hatvannégyen pedig harmadik országba utaztak. — 1989-ben hányán jöttek át Békés megyébe? — Az idén 1661-en érkeztek, s 472-en a megyében maradtak. Közülük 362-en kaptak munkavállalási engedélyt. Az utóbbi egy hónapban kilencvenkilencen maradtak itt — 87 magyar, 10 román, 2 szlovák. — Milyenek az elhelyezési lehetőségek a megyében? — Nincs könnyű dolgunk — veszi át a szót Bereczki Andrásné. — Nehéz a menekültek elhelyezése. Drágák a lakások, különösen a városban. A megyében 81 család kapott otthont. Gondjaink vannak a munkahelyszerzés területén is. Tavaly több volt a szakmunkás, mint az idén. Kénytelenek vagyunk bemondás alapján elbírálni, kinek van szakképzettsége, s előfordul, hogy a munkahelyén derül ki az igazság; csak betanított munkás. Információink szerint 226 olyan román nemzetiségű menekült keres munkát, aki egy szót sem tud magyarul. Vállalataink elzárkóznak a foglalkoztatásuktól, mert megoldatlan a betanításuk, irányításuk és oktatásuk. Kísérletet tettünk Kétegyházán mezőgazdasági gépszerelői tanfolyam indítására, de az* érintettek nem jelentek meg az oktatáson. Fokozza a gondjainkat, hogy a román anyanyelvűek között sok a cigány származású. Nehezen vállalják a magyar nyelv elsajátítását, de szakmai oktatásuk is problémás. — Van Budapesten munkaerő-szolgálati iroda, ahol számítógépes adatfeldolgozás folyik, de nem kap a megye segítséget tőlük — egészíti ki a gondolatot Pataki István, majd így folytatja: — Mindenképpen kormányzati intézkedésre van szükség. A határ menti megyék országos összefogás nélkül nem tudnak munkahelyet ajánlani az ide érkezőknek. Be kell vonni a többi megyét is ! Szükség van ebben az országban a munkáskézre, s ezeknek az embereknek a többsége akar és tud dolgozni. Békés megyében az itt élő lakosságnak is nehéz lakást, munkahelyet biztosítani. Így érthető módon nem mindenki nézi jó szemmel erőfeszítéseinket. — Mennyibe került eddig a lakásvásárlás és a segélyezés? — Abból a 300 millió forintból, amit az Országgyűlés erre a célra elkülönített 1989—89-ben, 1 millió 531 ezer 800 forintot használtak fel — válaszolt Diós János, a menekültügyi koordinációs bizottság titkára. — Ebből 1 millió 178 ezer forintot a Békés megyében maradók segélyezésére fordítottunk. 1989-ben átmeneti szállásra, szociális segélyre, lakásvásárlásra, élelmezésre, egyéb költségekre 26,6 millió forintot költöttünk. A tanácskozáson a fentieken kívül szó volt még a segélyek raktározásának megoldásáról, s a létesítendő fogadóállomás személyzetének biztosításáról. Papp János A szenzációs bejelentis féligazságai Exhumálták Petrovicsot— minden egyéb bizonytalan Alig van megbízható és újabb hír Barguzin- ból, a Petőfi-kutató Morvaiéktól, máris a szokásosnál több a talány a szenzációs bejelentés körül. Legalábbis ez derül ki a Mai Nap két munkatársa, F. Takács István és Kurucz Péter írásaiból, melyeket a lap nyomán mi is közlünk. Üres a sir, marad a levéltár A hír hallatán megkérdeztük Balajthy Andrást, vajon számára hihető-e mindez? Balajthy kezdte el Petőfit Szibériában keresni, és amikor már komolyabb kutatási eredményeket ért el, akkor csatlakozott hozzá Morvái Ferenc, finanszírozva a további munkát. Később azonban elváltak útjaik. — Morvái állítása, miszerint megtalálta Petőfit, abszolút komolytalan. Két hete ásták ki a sírt, márpedig a rekonst- ruációs vizsgálat több hónapig tartana. Amikor én elindítottam a kutatást, abból a felfedezésből táplálkoztam, hogy egy Alexandr Sztyepanovics Petrovics nevezetű idegen sírját találták meg egy szibériai faluban. Vagyis a pontos sírhely már akkor megvolt. Én azonban csak akkor akartam a sírhelyet megbolygatni, és a csontokat exhumálni, amikor már levéltári adatokkal tudom igazolni — mintegy kilencven százalékban —, hogy valóban Petőfi fekszik a sírban. Ennek során először bizonyítottam, hogy valóban kerültek magyar hadifoglyok Oroszországban, mivel megtaláltam Bem hadiszekerének iratait. Ezek között volt az ezerhatszáz kihurcolt fogoly nevének listája. Igaz, a Petrovics név nem szerepelt rajta, de végül is Petőfit, mint megkülönböztetett foglyot vitték ki. Ezután a foglyok feltételezett útvonalát kezdtük vizsgálni, megkísérelve bebizonyítani, hogy ennek során Petőfi elkerülhetett abba a faluba, ahol a sírt talál- 'táV. öt éve folytatom a kutatást, így már elég sok adalék került a kezembe. Morvái Ferenc ezeket az eredményeket használta föl. Ezért ez az állítása abszolút komolytalan. Morvái jogtalanul eltulajdonította kutatási eredményeimet: mégis ő kezdett pert ellenem rágalmazás vádjával. Én most már fél éve otthon ülök, mivel nincs pénzem a kutatásra. A hivatalos szervek támogatását is Morvái szerezte meg. Ezért saját pénzemen indulok a jövő héten útnak. A sírhoz nem férhetek, így folytatom a levéltári kutatást. Ha nem kell, viszi máshová Morvái Ferenc egész nap szaladgált Budapesten, hogy megszerezze a szükséges engedélyeket a sír tartalmának haza- szállításához. Sikerült-e mindent elintéznie? — Nem! Az elvtársaknak nem fontos ez az egész dolog. Két hónapja várom már az engedélyt a Művelődési Minisztériumtól, de nem kaptam meg. Most pedig az egész minisztériumban egyetlen hivatalnokot találtunk az illetékes osztályon. Mire visszajöttem, megkaptam Drexler Gábor telexét, melyben megüzeni, hogy nem ad engedélyt a haza- szállításhoz. Így most arra kényszerítenek, hogy lopva, maszek úton hozzam haza. Ha egyáltalán hazahozom. Lehet, hogy elvisszük máshová. Pedig eddig mindenki biztatott, együttműködött, a Malév repülőt biztosított, a szovjet partnerekkel pedig kiváló a kapcsolat. A Minisztertanácsnál Jenei György eligazított. Ezek alapján még van esély arra, hogy Moszkvában, Barabás Jánostól, az ideiglenes nagykövettől kapok valami papírt. Nemsokára minden kiderül, hiszen ma vagy holnap visszautazofn a Szovjetunióba. A Malév nem tud semmiről — Nincs engedély a minisztériumtél — Sejtem, miért keres! — Még mielőtt bármit is mondhattam volna, Drexler Gábor, a Művelődésügyi Minisztérium főcsoportfőnöke ezzel a felkiáltással kezdte mondandóját. — Morvái úr szerdán bent járt a minisztériumban, és egy táviratot hagyott itt. Ebben közli, hogy az expedíció megtalálta Petőfi Sándor sírját, és a nemzetközi antropológus társaság egyértelműen megállapította a csontok azonosságát. Kéri, hogy a földi maradványok és háromezer dokumentum hazaszállításához az engedélyt adjuk meg. — Tavasszal hazánkban járt a Burját Autonóm Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese. Fogadta őt Stark Antal művelődési államtitkár, s a találkozón szóba került a Pető fi-kutatás. Megtudtuk, a szovjet kutatók véleménye alapján megadták az engedélyt az exhumáláshoz. Mi elmondtuk, kétségesnek tartjuk, hogy a helyszínen el lehet végezni az egyértelmű azonosításhoz szükséges vizsgálatokat. A hamvak szállíthatóságára pedig nemzetközi előírások vannak. Először az adott országban, tehát a Szovjetunióban teljes bizonyossággal meg kell állapítani az azonosságot. Majd a fellelhető hozzátartozók beleegyezése szükséges. Csak ezután kezdeményezhetjük, diplomáciai úton, a maradványok hazaszállítását. A beszélgetésen részt vett Moirvai úr, ezért most csodálkozunk ezen a levelén. Véleményünk szerint, a nemzetközi antropológus társaság nem bizonyította egyértelműen, hogy a kihantolt csontok Petőfi Sándoré lettek volna! — Ezek szerint nem adnak engedélyt? — Nem tudunk engedélyt adni. Számunkra úgy tűnik, hogy egy 1857-ben meghalt Alexandr Petrovics nevű ember sírját exhumálták most. Döntésünkről természetesen Morvái Ferencet is értesítjük. * * * Érdeklődtünk a Malévnál is, de szerda délutánig semmilyen hivatalos felkérést nem kaptak a különgép indítására, a hamvak hazaszállításra. Elmondták még, hogy nem zárkóznak el az esetleges kéréstől, s ha rajtuk kívül más is támogatja a vállalkozást, szívesen beszállnak anyagilag is az akcióba.
