Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JŰLIUS 21., PÉNTEK Ara: 4.30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Mai számunkból: Exhumálták Petrovicsot — minden egyéb bizonytalan (3. oldal) Átmeneti tábor a menekülteknek (3. oidai> Körösladányi siker a Pécsi Ipari Vásáron (4. oldal) Jövő heti rádié- és tv-müsor <5-«. „wau Huzavona egy tizenöt éves és megroskadt lelátó körül (8. oidan a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer sorsáról Magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások A Németh Miklós és Ladislav Adamec vezette tárgyalócsop ortok Csütörtökön reggel Németh Miklós miniszterelnök meghívására baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Ladislav Adamec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányfője, a szlovák kormány elnöke, akit elkísért Pavel Hrivnák, Járomit Johanes, külügyminiszter, valamint Vlastimil Ehrenberger, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Budapesten csatlakozik a küldöttséghez Vladimir Lok- venc, a bős—nagymarosi vízlépcső csehszlovák kormánybiztosa. A csehszlovák vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Németh Miklós miniszterelnök, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Horn Gyula külügyminiszter és Barity Miklós, Magyarország prágai nagykövete, valamint a magyar és a csehszlovák tárgyalócsoport képviselői fogadták. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke az MSZMP KB székházában tegnap fogadta Ladislav Adamecet, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányfőjét. A baráti légkörű eszmecserén a tárgyalófelek támogatták, hogy a nap során a további megbeszéléseken tekintsék át a kétoldalú kapcsolatok több területét. A bős— nagymarosi beruházással kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a magyar fél részéről felmerülő problémák miatt kerül sor a kérdés újravizsgálására. Mindez azonban nem lehet kedvezőtlen hatással a két ország kapcsolataira. Az együttműködés széles körű továbbfejlesztésében mindkét fél érdekelt. Hangoztatták: köl- 'csönösen kell törekedni kielégítő megoldás, az eltérő álláspontok közötti kompromisszum keresésére, hiszen a két szomszédos állam vezetői egyaránt felelősséggel viseltetnek saját országuk iránt. Nézetazonosság volt abban is, hogy a helyzet megoldását nem segíti a túlzó igények és nézetek hangoztatása. A megbeszélés során érintették a két országban élő nemzetiségiek helyzetét, szerepét. A Béla király úti vendég- házban először a kormányfői, miniszterelnök-helyettesi, illetve külügyminiszteri megbeszélésre, majd a plenáris ülésre került sor. Ezt követően a két kormányfő tájékoztatta a magyar és a csehszlovák újságírókat a tárgyalás eredményeiről. Németh Miklós elmondta: beható eszmecserét folytatott Ladislav Adameccel, a bős—nagymarosi beruházás kérdéseiről, a delegációk pedig — a miniszter elnök- helyettesek, a külügyminiszterek vezetésével —gazdasági, politikai kérdésekről, az együttműködés tapasztalatairól és a jövőbeni törekvésekről tárgyaltak. Megállapították, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok további erősítése közös érdek, gazdasági, a kulturális és külpolitikai téren egyaránt. A nagymarosi beruházásról szólva rámutatott, hogy a miniszterelnöki találkozót előkészítő háromnapos tudományos tanácskozáson néhány elvi kérdésben konszenzusra jutottak a tudósok, de több más nagy fontosságú problémát, így az ökológiai veszélyeket, kockázatokat, a talaj vízellátását, a vízminőség védelmét, vízkészletek megóvását illetően lényeges vélemény- különbségek vannak még "a csehszlovák és a magyar tudósok között. A miniszter- elnöki megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a lehető legnagyobb objektivi(Folytatás a 2. oldalon) Keresni kell a megegyezést H Minisztertanács rendkívüli Slóse A csütörtöki magyar- csehszlovák kormányfői találkozóról még aznap délután Németh Miklós miniszterelnök adott áttekintést a soron kívüli minisztertanácsi ülés résztvevőinek. A kormányülésről, illetve a magyar—csehszlovák megbeszélésekről Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő és Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár, a bős—nagymarosi munkák kormánybiztosa tájékoztatta az újságírókat tegnap este a Parlamentben. Bajnok Zsolt kiemelte a magyar—csehszlovák megbeszélések tárgyszerűségét, azt, hogy mindkét fél őszintén mérlegelte a partner szempontjait. Udvari László is megerősítette ezt, nagyra értékelve Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő kompromisz- szumkészségét. Udvari László a magyar tárgyalási javaslatokról szólva merőben új szempontokról is említést tett. Ezek szerint a magyar fél felhívta a figyelmet arra, hogy a felfüggesztési határozat nemcsak a nagymarosi vízlépcső építésére, hanem a csúcsra- járatásos üzemmóddal kapcsolatos duzzasztási technológiai létesítményekre is vonatkozik, s kiterjed a magyarországi Duna-szakasz egészére. Magyarországon abból indulnak ki, hogy az ökológiai problémák tisztázása, a természet, ember és vízlépcső harmonikus kapcsolatát, egyensúlyát biztosító megoldás nélkül — bármennyire előrehaladottak az építkezések — visszafordíthatatlan műszaki lépést nem lehet tenni. A magyar tárgyaló fél két javaslatot is tett. Az egyik szerint 3-5 évig ne kerüljön sor a meder áttöltésével és a duzzasztással összefüggő csehszlovákiai és magyarországi létesítmények, valamint a nagymarosi vízlépcső építésének folytatására. Ez alatt az idő alatt a két ország közösen mérje fel a teljes vízlépcsőrendszer komplex ökológiai problémáit, s keressék meg az üzemeltetés optimális módját, beleértve a vízminőség-védelem garanciarendszerét. Célszerű lenne nemzetközi intézményeket és* szaktekintélyeket közösen megbízni az objektív álláspont kialakításával. Ez azért is szükséges, mivel a magyar és csehszlovák tudósoknak több fontos (Folytatás a 3. oldalon) Hz adós ne csak fizessen Saitótájókoztató a nemzetközi adósságválságról Arról, hogy megszületett egy olyan közgazdasági koncepció, mely a jelenlegi világgazdaság problémáira vélhetően gyökeres megoldást jelent, talán kevesen tudnak. S még kevesebben értesültek arról, |hogy a tervet kidolgozó független nemzetközi szakértői bizottság tagjai közül — melynek elnöke Helmuth (Schmidt, volt nyugatnémet kancellár — a szocialista tábort egy ember, Fekete János képviselte Magyarországról. Ezért is rendezett tegnap sajtótájékoztatót Budapesten a Hargitay és Partners irodájában az újságíróknak az MNB nyugalmazott első elnökhelyettese. Bő terjedelmű információt kaphattak a jelenlevők arról a független nemzetközi szakértőicsoport-jelentésről, mely a fejlődő országok pénzügyi támogatásának új, eddig ismeretlen elveit dolgozta ki. Az anyagot egyébként a legutóbbi párizsi értekezleten a „hetek” is megkapták. A Schmidt-titkárság két nappal ezelőtt úgy tájékoztatott, hogy Bush, Mitterrand és valamennyi nyugateurópai vezető személyiség a megoldást elfogadhatónak tartja, sőt Gorbacsov, aki szintén megkapta az anyagot, pozitívan nyilatkozott a jelentésről. S ez számunkra, de különösen Magyarország számára óriási elvi támogatást jelent — jegyezte meg előadása során Fekete János. De vajon létezik-e valóban olyan kompromisszumos megoldás, mely konfliktus- mentesen nyújt lehetőséget az egyre jobban eladósodó fejlődő országok számára is egy gazdasági előrelépéshez? S vajon nekünk, magyaroknak mit is jelenthet konkrétan ez a tervezet? — Egy dolog tény — hallhattuk az előadótól —, a világ pénzmozgása sajnos a szegényeket elszegényíti, a gazdagokat pedig dúsgazdaggá teszi. Ám ez a fordított Kedvezmény a gyümölcs- felvásárlóknak Kedvezményt kapnak azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek az ez évre leszerződött mennyiségen felül vesznek át a termelőktől kajszit, őszibarackot és körtéit. így határoztak a MÉM, a Pénzügyminisztérium, a Kereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal illetékesei. Az általános piaci intervenciós alapból a termékek felvásárlását szolgáló hitel kamatát finanszírozzák. Arról is döntöttek, hogy a vissza nem térítendő kamattal az érintett cégeknek legkésőbb jövő év március 31-éig keil elszámolniuk. A három gyümölcsből a tavalyi 170 ezer tonnával szemben idén mintegy 230- 235 ezer tonna termett. A többlettermésből jelenleg mintegy 30-35 ezer tonnának a felvásárlása okoz gondot a konzervgyáraknak, a hűtőházaknak és más cégeknek. Az áru átvételéhez legalább 320 millió forintos hitelre van szükségük, aminek a kamata hozzávetőleg 40-42 millió forint. Ezt finanszírozzák az elkövetkező hetekben az általános intervenciós alapból nyújtott kedvezményekkel. helyzet oda vezetett, hogy ma a hitelezőknek elsősorban a világ tőkeerős országainak — NSZK, Japán — legalább annyira érdeke a változtatás, mint az adósoknak. Hiszen mindkét fél egyaránt felelős ma a világ gazdasági szakadásáért. Az adósságválság kezelésére egyetlen megoldás ígérkezik, mégpedig olyan módszer bevezetése, ahol nem a beteg ad vért az egészségesnek, hanem követve a természet rendjét, fordítva? Nem lehet továbbra is gyakorlat az, hogy az eladósodott országok 40-50 milliárd dollárral többet fizetnek vissza, mint amennyit kapnak, tudniillik a pénzügyi szigorítások ezekben az országokban az életszínvonal radikális csökkenéséhez, a gazdaság teljes lerobbanásá- hoz vezetnek. Ettől a módszertől illúzió a továbbiakban eredményeket várni, s egyáltalán remélni, hogy a válsággócok Szokatlan időpontban, tegnap, a kora reggeli órákban tartotta ülését az MSZMP orosházi városi bizottsága. Dr. Körmendi János első titkár köszöntője után kérte a pártbizottság tagjait, hogy egyperces néma felállással adózzanak Kádár János emlékének. Emlékezzenek arra a politikusra, akinek tevékenysége egy korszakot határozott meg, aki történelmi leckét adott az egész nemzetnek. Ezután Szöllősi István, a választási bizottság elnöke tájékoztatást adott a kongresszusi küldöttválasztás előkészületeiről. Elmondta, hogy a városban működő 69 alapszervezet közül 32-ből érkezett javaslat, kilencvenkét küldöttre. Az elbeszélések során kiderült, hogy negyvenhetén nem vállalják, a jelölést, ' huszonöt javasolt párttaggal pedig — a szabadságolások miatt — nem sikerült a kérdésben tárgyalni. A választási bizottság eltűnnek — hangsúlyozta Fekete János. — Mert ez a gyakorlat rövid időn belül veszélyes társadalmi, politikai robbanáshoz vezethet. S ez ma egyetlen nagyhatalomnak sem érdeke. A megoldást sürgető japán és NSZK kormány úgy látja — s ebben a független szakértői bizottság is megerősítette —, hogy létre kell hozni a fejlődő országok számára egy 100-150 milliárd dollár nagyságrendű alapot, melyből azok az eladósodott országok részesednek, amelyek hajlandóak egy fejlődőképes gazdaságot kiépíteni és csökkenteni katonai kiadásaikat. Az alapot a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hozná létre, melyhez a későbbiek folyamán csatlakozna Japán és az NSZK. A pénzügyi alap néhány év múlva akár jogi személyként is jelen lehetne a nemzetközi pénzpiacon, s tőkebevonással bővíthetné forrásait. Egyébként a jelentés külön felhívást intéz a szocialista világhoz, így a Szovjetunióhoz is, hogy csatlakozzon a válságmegoldás koncepciójához. A független szervezet garantálja azt is, hogy szívesen látott fél lesz valamennyi szocialista ország abban az esetben, ha hajlandó azonosulni a tervezettel, s olyan reformpolitikát vállalni, mely egy új világegység megvalósítását segíti elő. Persze mindennek feltétele, hogy a két nagyhatalom, a hihetetlen mértékben eladósodott. Egyesült Államok és a gazdasági válsággal küszködő Szovjetunió kompromisszuma kiteljesed-' hessen. R. G. ezért javasolja, hogy a jelölő listára azok is kerüljenek fel, akikkel ugyan nem folytattak megbeszéléseket, de az esélyegyenlőséget számukra is biztosítani kívánják. A listát egyébként július 26-án zárja a bizottság. Ezt követően várospolitikai fórumokon, vagy ha úgy tetszik, jelölőgyűléseken találkozhat a város párttagsága a jelöltekkel. Demeter Sándor, a pártbizottság titkára a napirendhez kapcsolódva beszámolt a községekben végzett választási munkákról, arról, hogy minden település egy küldöttet jelölt és közülük kerül ki az a kettő, aki a kongresszuson képviseli majd az öt települést. A napirend végén a párt- bizottság állást foglalt abban, hogy a választáskor a jelölőlistán szereplők közül öt. vagy ötnél kevesebb kül- döttjelöltre voksolhatnak a párttagok. Az ülés bejelentésiekkel ért véget. cs. i. Pártbizottsági ülés Orosházán n küldöttjelöltségre negyvenhetén nemet mondtak
