Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-03 / 154. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÜLIUS 3., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Mai számunkból: Közéleti jelzőcsoport alakult (3. oldal) Miért lett Veszély a Vészéi? (4. oldal) Hét község pártvezetőinek egyeztető tárgyalása (5. oldal) Újabb tájvédelmi körzet (5. oldal) Honnan ered az olajszennyeződés? (6. oldal) Harmadik alkalommal megyénkben Változó világunkban a geográfia H Magyar Földrajzi Társaság vándorgyűlése 117 éves a Magyar Földrajzi Társaság A társaság alapításáról, céljairól, dr. Füsi Lajos társelnök a következőket mondta: — A Magyar Földrajzi Társaság idén 117 éves. 1872- ben alakult, akkor 24 földrajzi társaság működött már a világon. Mi, magyarok tehát az időbeli sorban előkelő helyet foglalunk el. Az akadémián Tóth Ágoston térképész, honvédezredes tett annak idején javaslatot megalakítására azzal, hogy ha fel akarunk zárkózni a világ élvonalához, Magyarországon is szükség van létrehozására. Az első tisztikarban nagy utazók is voltak, például Vámbéri, vagy Décsi Mór, akinek a nevéhez fűződik a Kaukázus felfedezése. Igen sokan álltak akkoriban a társaság megalakítása, a magyar földrajztudomány, az oktatás ügyének népszerűsítése mellé ... Mi utódok is e célokért dolgozunk, s hogy szolgáljuk mindazon felmerülő problémákat, amelyeket a mai társadalom ettől az összetett szintetikus tudományágtól elvárhat. A Magyar Földrajzi Társaság 42. vándorgyűlését megyénkben rendezték. Mintegy 260-an érkeztek pénteken délután Békéscsabára : főként földrajztanárok általános iskolákból, főiskolákról, egyetemekről, de jöttek kutatóintézetekben dolgozó geográfusok is. A szombati megnyitó előtt Béres Istvánt, az MFT Körös-vidéki osztályának elnökét kérdeztük a június 30—július 3-ig tartó programról: — Szeretnénk minél többet megmutatni a Körösök vidékéről — válaszolta —, hiszen az alföldi tájnak is vannak sajátosságai. Megnézzük megyénk legjellemzőbb természetföldrajzi területeit, a legfontosabb ipari objektumokat. Célunk megismertetni több településtípust is, benne természetesen az itt élők múltját, hagyományait. Július 4-re és 5-re Jugoszláviába szerveztünk fakultatív tanulmányutat, mert határ menti megyében élünk és mert a szomszédos országban különleges természetföldrajzi látványosságok akadnak: például Deliblat környékén található Európa legnagyobb homokpusztája... A Magyar Földrajzi Társaság harmadik alkalommal tartja megyénkben vándorgyűlését. Első ízben Gyulán fogadták a geográfia oktatóit, kutatóit 30 évvel ezelőtt. Második és harmadik alkalommal, az évente megtartott legnagyobb rendezvényüknek Békéscsaba adott otthont: 1973-ban, s most 1989-ben. Az ünnepélyes megnyitó szombaton reggel volt az ifjúsági és úttörőházban. Elsőként dr. Füsi Lajos• társelnök, mint lelépő főtitkár mutatta be a megújított tiszti kart. Dr. Gábris Gyula, a nemrég megválasztott főtitkár rövid bemutatkozásában hangsúlyozta, az eredményes munkához várják a tagság aktív támogatását. Ezután dr. Bora Gyula, a „Ezennel lemondok” - mondta az elnök, és bizalmat kapott Szobor nem lesz, de ünnepség igen Az ülés — a gyulai 1848—49-es Honvédtiszti Emlékhely Védnökségének összejövetele — drámai bejelentéssel kezdődött: a művész közölte, hogy az emlékhelyre szánt szobrokat az ígért határidőre nem tudja elkészíteni. Alighanem sokan gondolták úgy, hamarosan leszakad az ég. Hiszen az 1849. augusztus 23-i gyulai honvéd tiszti fegyverletétel 140. évfordulójának megünneplésére minden elképzelés együtt állít: emlékülés több neves történésszel, honvédelmi bemutató a néphadsereg részvételével, Száraz György: A nagyszerű halál című felújított drámájának színpadra állítása, és a legnagyobb esemény, az emlékhely felavatása a vár mellett Pazsgay Imre álllamminiszter beszédével. Ez utóbbiért, vagyis a szobrok felállításáért mozdult meg itt a térség, hogy tíz, húsz, meg száz és ezer forintjait összeadva méltó módon hajtson fejet ama 1400 lefegyverzett tiszt emléke előtt. Közel egymillió forint olvasóink és mások közakadozásából, s további négymillió a vállalatok, intézmények befizetéséből — ez az emlékműállítás hozzávetőleges anyagi háttere. Ami az elkészítéshez úgy tetszik elegendő, az idő legyőzéséhez azonban nem. A védnökség tagjainak lelki traumáját csak növelte az elnök, Havasi István bejelentése: lemond tisztségéről. Elhatározását e szavakkal indokolta: „Ha önhibámon kívül is, de nem tudtam feladatomnak megfelelni. Aki pedig így jár, az álljon félrer Nos, a kialakult helyzet miatti döntésre összehívott védnökség tagjaii a leghevesebben Havasi István elhatározását vitatták, feltéve a kérdést, miért az szégyellje magát, akit éppúgy rászedtek, mint a több 'tízezer adakozó Békés megyei honpolgárt. Igaz, helyettük sem a művész, Máté István, sem az építész, Szemerey Márta nem restelkedhetett — legalábbis a védnökség előtt nem —, mert egyszerűen nem jöttek el az ülésre. Az előbbi telexen, az utóbbi tele- fonon mentette ki magát, természetesen legyőzhetetlen akadályokra hivatkozva. Havasi István ügyében végül is kézenfekvő és elegáns döntést hozott a testület: köz- felkiáltással a helyén hagyta, vagyis kérelmét nem fogadta el. Az elnök tehát ismét bizalmat kapott. De mi legyen a művésszel és az építésszel? — vetődött fel a kérdési Lehet-e más megoldás egy többmilliós megrendelésnél, mint a félig kész munka folytatása? Ebben is egyetértett mindenki. De mi lesz a szégyennel, hogy meghirdették az augusztusi avatást, és se emlékhely se szobor. Semmi szégyen — vetették többen elleni A történelmet nem határidőkben mérik! Csakugyan! A szobor időtlen időkig állni fog, akár augusztusban avatják, akár később. S hirdetni fogja örökké a ’48-as szabadságharcosok és a mai patrióták emlékét. Különben is, bár fontos az emlékhely, nagyon fontos, de annál azért fontosabb a nap szelleme, 1849. augusztusának halhatatlan üzenete — hallhattuk ki a felszólalásokból. Vagyis a tiszti fegyverletétel 140. évfordulóján — határozta el a védnökség — igenis rangos és méltó ünnepség legyen Gyulán. Mutassák be az aradi tizenhármakról szóló drámát, A nagyszerű ha- lál-t, legyen történelmi emlékülés, szervezzenek igazi ünnepséget a vár előtt, és jöjjön el Pozsgay. Mondjon beszédet, ha nem is avatót, hát alapkőletételhez illőt. Mert az emlékműegyüttes biztosan elkészül. Alapkövét az addigra méltóvá tehető környezetben le lehet rakni. Korunk emléktárgyaival, pénzérméivel és az emlékhely felállítását anyagilag is támogatók névsorával együtt. Az ünnep így is ünnep lesz. Feltételezhetően szép és hazafias ünnep. Olyan, ahol sem a védnökség tagjainak, sem a gyulaiaknak, sem a máshol élő adományozóknak nem kell szégyenkezniük. Remélhetőleg a történelem előtt sem kell majd restelkedniük a készülő, de még el nem készült emlékmű miatt. A. Z. társaság új elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy Békés megye megismerése, a találkozás lehetősége mellett más jelentőséggel is bír a mostani vándorgyűlés. A résztvevők többségükben ugyanis földrajzot oktatók, akik friss ismereteket szerezve, valóságos információkat adhatnak tovább a diákoknak. Mint elmondta, a vándorgyűlések tudományos ülésszakain általában a geográfia új eredményeiről volt szó. Ezúttal olyan tudományokkal ‘ szeretnék megismertetni a résztvevőket, amelyekkel a jövőben a korszerű földrajztudománynak együtt kell dolgoznia. Ezért most a társadalomtudományok képviselőit hívták meg, hiszen napjainkban fontos politikai és társadalmi változások zajlanak le hazánkban. A vendéglátó Békés megye nevében dr. Becsei József, a megyei tanács általános elnökhelyettese, az MFT tiszteletbeli tagja üdvözölte a vendégeket. Dr. Becsei József a vándorgyűlés tudományos programjáról kifejtette, hogy a hazánkban kibontakozó reformfolyamat és a geográfia viszonyának minél sokoldalúbb taglalása a cél, hiszen az oktatásban dolgozóknak naponta adekvát válaszokat kell adni a felmerülő kérdésekre. Másrészt a társadalomtudományok elemzései eleddig nem épültek be a magyar geográfiába. Holott a társadalmi folyamatok településbeli viszonylatait (Folytatás a 3. oldalon) Réti Balázs budapesti versenyző nyerte (tanára Eckhardt Gábor) a Gulyás György által alapított Tar- hosi Nagydíjat, valamint a Kodályné Péczely Sarolta által felajánlott különdíjat a békés-tarhosi zenei napok keretében, most az 5. alkalommal megrendezett országos szakközépiskolai zongoraversenyen. Az I. osztályban Nyári Gyula, szintén fővárosi fiatal lett az első (tanára Eckhardt Gábor). A II. osztályban a fővárosi Szennai Kálmán került az első helyre (tanára Ábra- hám Mariann), míg a III. osztályban első helyezett: Bizják. Dóra, Budapest (tanára: Krause Annamária). A díjkiosztó ünnepséget szombaton délelőtt tartották a zenepavilonban, majd gálahangverseny következett. Felvételünkön: a Tarhosi Nagydíjat elnyert Réti Balázs a gálahangversenyen Beethoven: Rondo Capric- ciosóját játszotta. Fotó: Gál Edit Emlékezetes magyar sikerekkel befejeződött a tornászok Ifjúsági Barátság Versenye Békéscsabán • Kovács Krisztina: aranyérmes ugrásban és korláton, ezüstérmes az egyéni összetett versenyben, gerendán • Leánycsapatunk második, a fiúk harmadikok • Pánczél Miklós viszi tovább az „aránylovat”, Péter Zsolt meglepetésszállító - nyújtón «Tart az elsöprő szovjet fölény, előretörtek a kubai tornászok, és Bordán Dezső szerint nincs megállás...! Eredményhirdetés a lányok felcmáskorlát-fináléja után. A dobogó legfelső fokán a békéscsabai Kovács Krisztina és a szovjet Elena Levocskina, aki egyéni összetettgyőztes lett, de további két egyéni „szeraranyérmet” is nyert. A harmadikok: a lengyel Rovna, a magyar Molnár és a KNDK tornásza, Om Song Fotó: Béla Ottó (Részletesebb beszámolónk a 8. oldalon.)