Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-18 / 167. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÜJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1089. JÚLIUS 18., KEDD Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM. 167. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: Új utca egy elfelejtett írónő nevével (3. oldal) A „kártyaasztalnál” az orosz tanárok (4. oldal) Még nem mindenki válaszolt! <4. ddai> Az igazgató igazgasson, az orvos gyógyítson (5. oldal) Alkalmazkodás a változásokhoz (s. oidaD Miért fontos a pártegység? Barabás lános KB-titkár előadása Brosházán „Milyen pártot akarunk?” címmel tartott tegnap délután előadást Barabás János, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a KB titkára Orosházán, a városi pb nagytermében. A vendéget elkísérte dr. Lovász Matild, a megyei párt- bizottság titkára is. A rendezvény házigazdája az Orosházi Üveggyár MSZMP üzemi bizottsága volt. Lovas Julianna, az üzemi pb-tit- kárnak megnyitója után Barabás János a következőket mondotta: — Az ország mély politikai, gazdasági és erkölcsi válságban van, ami az MSZMP válságát is okozza. Mik az okai a párt válságának? Eliső helyen áll, hogy romlott az elemi szervezeti élet az MSZMP-n belül. A szervezeti szabályzatot az élet túlhaladta. Ma egy valamirevaló alkotmánybíróság, ha lenne párttörvény, ezt sehol sem fogadná el. Egy korszerű politikai párt ma lényegénél fogva csak alulról építkezhet. A párt azt jelenti, hogy egy olyan szervezet, amelyben politikai akaratot formálnak. Ez pedig csak úgy lehet, ha a tagság akaratának egyetértésével jön létre. Az akaratot összeadni, egyesíteni demokratikus folyamatban kell. Akkor beszélhetünk pártról, ha van a tagság által vitában kialakított és elfogadott programja, demokratikusan választott, bizalmat élvező vezetése. A mi pártunk jelenleg ezekkel a feltételekkel nem rendelkezik. Sokféle tényező okozza a bizalmi válságot. Legfontosabb talán, hogy megrendült a lakosság elemi biztonságérzete. Az életszínvonal rendszeres emelkedéséhez fűzött reményekben csalódtak. Az utóbbi évtizedben ez az ígéret nem működött, s kilátásaink sem biztatóak. Nem megy a „kocsi” úgy, ahogy terveztük. Lelkiismereti válság él a párttagok között, mert a társadalom felrója a nehézségeket az egyes párttagnak is. Hiába volt távol a döntési pontoktól, mégis bűntudatot érez. összefügg a válság a múlt értékelésének hiányosságával is. Az MSZMP nem tekinthet el a múlt hiteles, történelmi politikai értékelésétől. Tisztán kell látni. Nemzedékek életének at értelmét elvesszük azzal, hogy mindent feketére festünk. Kádár János temetése mélyen elgondolkodtatott — folytatta a KB-titkár —, hogy sokaknak milyen élményei fűződtek ehhez a korszakhoz. Van, akiknek az életük javulását, a szabadság kiteljesedését, az első Trabantot, a hétvégi kiskertet stb. jelentette. S ezeket nem a szocializmus mítoszához, vagy eszméihez kötik, hanem ahhoz, ami ebben az országban lezajlott. Persze kell egy vonalat húzni, és szakítani mindazzal, ami elavult. Meg kell újulni gyökeresen. Újjászervezett MSZMP-re van szükség. Ehhez elengedhetetlen, hogy felül tudjon emelkedni a szűkös pártérdekeken. Az egész nemzet sorsát kell nézni: országban, nemzetben kell gondolkodni! Vannak, akik a szakadásban látják a megoldást. A mai magyar valóság az, hogy a szocialista eszmének Magyarországon akkor van esélye, ha ez a párt egyben marad. Ha erős és valóságos politikai erő, ellenben ha szétesik, akkor hatalmi űr keletkezik, ami egyenlő az anarchiával. Lehet a pártszakadásról vitatkozni, de ezt nem lehet az íróasztal mellett eltervezni. Az ország békés körülmények kizött menjen át egy korszerű többpártrendszeres parlamenti demokráciába. Ahol a jog, a törvények ér- vényesülnek. Az átmenetre azért van szükség, mert meg kell oldani a hatalom társadalmi ellenőrzését. A tör- „ténelem bebizonyította, hogy ez a modell nem életképes. Ennek oka: benne van a lehetősége annak, hogy a hatalom gyakorlása elszakadjon a társadalomtól. Így torzulások, igazságtalanságok jöhettek létre. Ezek ellen csak szigorú ellenőrzéssel lehet eredményesen fellépni. S ez csak az MSZMP vezetésével oldható meg, így a kongresszusig feltétlenül egyben kell maradnia a pártnak. Erre garancia lehet az új elnökség, de igazi esélyt a négy politikus józan kompromisszuma jelent. Nincs ma az MSZMP-n belül olyan elhatárolható platform, mely markánsan eltérne bármelyik másiktól. Különbség csak a formában, a jelzőkben tapasztalható. A személyek elképzelése eltérhet egymástól, ez természetes.* Befejezésül Barabás János válaszolt a feltett kérdésekre. Papp János Az előadás résztvevőinek egy csoportja Fotó: Kovács Erzsébet Németh Miklós beszéde Nemzeti és összkormányzati érdek, hogy az integráló szervezetek 1— így például a Hazafias Népront — szerepe erősödjék a jövőben, mert ellenkező esetben a pártharcok nyomán szétforgácsolódhatnak a társadalom erői — hangsúlyozta Németh Miklós miniszterelnök, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöksége tegnapi ülésén. A tanácskozáson a kormányfő a közelmúlt fontosabb politikai eseményeiről tartott tájékoztatót, valamint vázolta a HNF és a kormány jövőbeni együttműködésének lehetőségeit. A népfrontmozgalom vezetőinek körében a miniszterelnök elöljáróban megjegyezte: a Hazafias Népfrontot az utóbbi időben sok bírálat és kritika érte, többen is az MSZMP előretolt: bástyájának aposztrofálták, s úgy vélték, hogy a több- pártrendszeri politikai szerkezetben amúgy is elhal. Németh Miklós ezzel az érveléssel szembeszállva rámutatott: a népfront a hatvanas évektől számos olyan politikai értéket felvállalt és képviselt, olyan társadalmi problémákat közvetített amelyeket az akkori kormányzat nem vett figyelembe. A népfrontmozgalom mérlegelésekor helytelen lenne elfeledkezni erről a tevékenységről. A kormányfő ugyanakkor azt is hozzátette: természetszerűleg a többpártrendszer keretei között másképpen kell működnie a népfrontnak, mint a korábbi monolit politikai rendszerben. A Hazafias Népfrontnak — mint önálló politikai tényezőnek — a társadalom azon széles rétegeit kell megnyernie, amely rétegek pártoktól függetlenül, nem egy politikai szervezethez elkötelezetten kívánnak aktív résztvevői lenni a közéletnek. Ezt aláhúzva a kormányfő fontosnak vélte, hogy a HNF összefogja, integrálja a politikai párttá alakulni nem akaró egyesületéket, szerveződéseket. Németh Miklós, a népfront szerepét taglalva a továbbiakban kifejtette: a soron következő választásokon a HNF felkarolhatná:, támogathatná a független képviselőjelölteket, azokat, akik nem egyes pártok képviseletében indulnak a választási küzdelemben. Ugyancsak lényegesnek tartotta a népfront szerepét a vidéki Magyarország megnyerésében, a helyi adottságokhoz igazodó platformok kialakításában. Az együttműködés lehetőségeit taglalva Németh Miklós elmondta: a kormány számít a népfront aktív részvételére a döntéshozatali mechanizmusban, főként a döntés-előkészítés fázisában. Ugyancsak szeretnék bevonni a népfront képviselőit a távlati kormányzati stratégiák kialakításába, véleményezésébe, valamint a jogalkotási munkálatokba. A miniszterelnök a közös feladatok számbavétele után röviden összegezte a közelmúlt politikai történéseit. A belpolitikai helyzetet értékelve rámutatott: veszélyes lenne Magyarországon egy olyan helyzet kialakulása, amely hatalmi vákuumot, kormányzati válságot idézne elő. Ezzel kapcsolatosan leszögezte: kockázatos lenne egy olyan hatalmi felállás létrejötte, amelyből a megújuló MSZMP kiszorulna, esetleg ellenzékbe kerülne. Hogy ez ne így történjen ahhoz elengedhetetlennek tartott egy olyan MSZMP-t, amely szakít a hierarchikus, felülről épített és irányított szervezeti felépítéssel, s valóban politizáló, mozgalmi jellegű párttá alakul át. Németh Miklós nem rejtette véka alá véleményét, miszerint e tekintetben az MSZMP késésben van, de — mint hozzáfűzte — e késés nem behozhatatlan. Az átmenetet előkészítő, háromoldalú egyeztető tárgyalásokról a miniszterelnök megjegyezte: érez bizonyos mértékű obstrukciót az egyes pártok részéről, holott most minden politikai tömörülésnek — a pártérdekeket félretéve — az ország jövőjét, ia továbblépést kellene szem előtt tartania. E továbblépés fő zálogaként értékelte Németh Miklós egy sajátos magyar modell kimunkálását, sikeres megvalósítását. Mint mondotta: e modellt nemzeti gyökerekre kell alapozni, hiszen ez az ország történelme során mindig belerokkant, ha idegen gazdasági-társadalmi szerkezetet vett át vagy annak átvételére kényszerült. Hozzátette: e magyar modell kikísérletezésére, megvalósítására a nemzetközi környezet évszázadok óta nem volt ilyen szerencsés csillagállású, mint jelenleg, hiszen a nagyhatalmak érdeke is a reform, valamint egy stabil és békés Középkelet-Európa. Ugyancsak ezen optimizmus jegyében a kormányfő leszögezte: Magyarországon a visszarendeződést már semmilyen párt vagy politikai szervezet — még erőszakos úton — sem tudná megvalósítani. Végezetül Németh Miklós tájékoztatta a népfront vezetőit a múlt heti Bush-lá- togatásról, az elnökkel folytatott tárgyalásokról, ösz- szegzésképpen elmondta: George Bush személyében szavahihető és szavát tartó reálpolitikust ismert meg, olyan embert, aki nem az Egyesült Államok gazdasági vagy politikai berendezkedését akarja propagálni, másokra erőltetni, s akinek fontos Kelet-Európa biztonsága és stabilitása. A miniszterelnök nagy figyelemmel kísért, csaknem másfél órás felszólalását követően az ügyvezető elnökség tagjai ismertették a Hazafias Népfronttal kapcsolatos elképzeléseiket, illetve kifejtették nézeteiket a gazdasági, politikai élet egy-egy részterületéről. A kormányfő nézetével összecsengő, egyöntetű véleményként fogalmazták meg: a Hazafias Népfront kiegyenlítő szerepet tölthet be a pártok között és a pártpolitikai csatározások közepette. Elhangzott az is, hogy a népfrontot a nemzeti karakterre kell építeni, a mozgalomban a nemzeti jelleget kell hangsúlyosabban képviselni. Többen is megfogalmazták azt az észrevételüket, miszerint a kormányzat nem képes a maga 'munkastílusát úgymond „lefelé vinni”, azaz az alsóbb igazgatási szinteken is érvényesíteni. Ez nagyon is érzékelhető kedvezőtlen hatásaiban némely helyi, megyei tanácsi vezetésnél. A hozzászólók sürgették — s ezzel Németh Miklós is egyetértett —, hogy mihamarabb legyenek meg a parlamenti és helyhatósági választások. Érveik közt elsősorban az szerepelt : az új választások utáni kormány, parlament és intézményeik legitimitását már nem lehetne lépten-nyomon megkérdőjelezni. Csordakúton befejeződött a széntermelés A Tatabányai Bányák Vállalat csordakúti aknaüzemében — a vállalat pénzügyeinek rendezését szolgáló szanálási megállapodásban vállalt gyorsított lefejtést követően — befeieződött a széntermelés. Az év első felére tervezett 170 ezer tonna széntermelési tervét az üzem 5743 tonnával túlteljesítette. Az akna 1973-ban kezdte meg a termelést, és a szénvagyon mostani kimerüléséig összesen 4 millió 917 ezer tonna szenet adott az országnak. Az üzem tervszerű feladása már korábban megkezdődött. Ennek fontos lépése a karsztyízkiemelés 1988 májusában történt megszüntetése volt. Jelenleg a lejtősakna Diliérében levő bauxit- lencse fejtését készítik elő. bebizonyosodott ugyanis, hogy az ott levő mintegy 100 ezer tonnás bauxitkész- let a következő tíz hónap során még gazdaságosan kitermelhető. Az itteni bányászok egv része ezen a munkán dolgozik, a többieket pedig a Mány 1/A nevű új üzembe helyezték át. amelynek fokozatosan nő a termelése. A Hazafias Népfront önálló politikai tényező
