Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-18 / 167. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÜJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1089. JÚLIUS 18., KEDD Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM. 167. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: Új utca egy elfelejtett írónő nevével (3. oldal) A „kártyaasztalnál” az orosz tanárok (4. oldal) Még nem mindenki válaszolt! <4. ddai> Az igazgató igazgasson, az orvos gyógyítson (5. oldal) Alkalmazkodás a változásokhoz (s. oidaD Miért fontos a pártegység? Barabás lános KB-titkár előadása Brosházán „Milyen pártot akarunk?” címmel tartott tegnap dél­után előadást Barabás Já­nos, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a KB titkára Orosházán, a városi pb nagytermében. A vendéget elkísérte dr. Lo­vász Matild, a megyei párt- bizottság titkára is. A ren­dezvény házigazdája az Orosházi Üveggyár MSZMP üzemi bizottsága volt. Lovas Julianna, az üzemi pb-tit- kárnak megnyitója után Barabás János a következő­ket mondotta: — Az ország mély politi­kai, gazdasági és erkölcsi válságban van, ami az MSZMP válságát is okozza. Mik az okai a párt válsá­gának? Eliső helyen áll, hogy romlott az elemi szer­vezeti élet az MSZMP-n belül. A szervezeti szabály­zatot az élet túlhaladta. Ma egy valamirevaló alkot­mánybíróság, ha lenne párt­törvény, ezt sehol sem fo­gadná el. Egy korszerű po­litikai párt ma lényegénél fogva csak alulról építkez­het. A párt azt jelenti, hogy egy olyan szervezet, amely­ben politikai akaratot for­málnak. Ez pedig csak úgy lehet, ha a tagság akaratá­nak egyetértésével jön létre. Az akaratot összeadni, egye­síteni demokratikus folya­matban kell. Akkor beszél­hetünk pártról, ha van a tagság által vitában kiala­kított és elfogadott prog­ramja, demokratikusan vá­lasztott, bizalmat élvező ve­zetése. A mi pártunk jelen­leg ezekkel a feltételekkel nem rendelkezik. Sokféle tényező okozza a bizalmi válságot. Legfontosabb ta­lán, hogy megrendült a la­kosság elemi biztonságérze­te. Az életszínvonal rend­szeres emelkedéséhez fűzött reményekben csalódtak. Az utóbbi évtizedben ez az ígé­ret nem működött, s kilátá­saink sem biztatóak. Nem megy a „kocsi” úgy, ahogy terveztük. Lelkiismereti vál­ság él a párttagok között, mert a társadalom felrója a nehézségeket az egyes párt­tagnak is. Hiába volt távol a döntési pontoktól, mégis bűntudatot érez. összefügg a válság a múlt értékelésének hiányosságá­val is. Az MSZMP nem te­kinthet el a múlt hiteles, történelmi politikai értéke­lésétől. Tisztán kell látni. Nemzedékek életének at ér­telmét elvesszük azzal, hogy mindent feketére festünk. Kádár János temetése mé­lyen elgondolkodtatott — folytatta a KB-titkár —, hogy sokaknak milyen élmé­nyei fűződtek ehhez a kor­szakhoz. Van, akiknek az életük javulását, a szabad­ság kiteljesedését, az első Trabantot, a hétvégi kisker­tet stb. jelentette. S ezeket nem a szocializmus mítoszá­hoz, vagy eszméihez kötik, hanem ahhoz, ami ebben az országban lezajlott. Persze kell egy vonalat húzni, és szakítani mindazzal, ami el­avult. Meg kell újulni gyö­keresen. Újjászervezett MSZMP-re van szükség. Eh­hez elengedhetetlen, hogy felül tudjon emelkedni a szűkös pártérdekeken. Az egész nemzet sorsát kell néz­ni: országban, nemzetben kell gondolkodni! Vannak, akik a szakadásban látják a megoldást. A mai magyar valóság az, hogy a szocialis­ta eszmének Magyarországon akkor van esélye, ha ez a párt egyben marad. Ha erős és valóságos politikai erő, ellenben ha szétesik, akkor hatalmi űr keletkezik, ami egyenlő az anarchiával. Le­het a pártszakadásról vitat­kozni, de ezt nem lehet az íróasztal mellett eltervezni. Az ország békés körülmé­nyek kizött menjen át egy korszerű többpártrendszeres parlamenti demokráciába. Ahol a jog, a törvények ér- vényesülnek. Az átmenetre azért van szükség, mert meg kell oldani a hatalom tár­sadalmi ellenőrzését. A tör- „ténelem bebizonyította, hogy ez a modell nem életképes. Ennek oka: benne van a le­hetősége annak, hogy a ha­talom gyakorlása elszakad­jon a társadalomtól. Így tor­zulások, igazságtalanságok jöhettek létre. Ezek ellen csak szigorú ellenőrzéssel le­het eredményesen fellépni. S ez csak az MSZMP vezetésé­vel oldható meg, így a kong­resszusig feltétlenül egyben kell maradnia a pártnak. Erre garancia lehet az új elnökség, de igazi esélyt a négy politikus józan komp­romisszuma jelent. Nincs ma az MSZMP-n belül olyan el­határolható platform, mely markánsan eltérne bárme­lyik másiktól. Különbség csak a formában, a jelzők­ben tapasztalható. A szemé­lyek elképzelése eltérhet egymástól, ez természetes.* Befejezésül Barabás János válaszolt a feltett kérdések­re. Papp János Az előadás résztvevőinek egy csoportja Fotó: Kovács Erzsébet Németh Miklós beszéde Nemzeti és összkormányzati érdek, hogy az integráló szervezetek 1— így például a Hazafias Népront — sze­repe erősödjék a jövőben, mert ellenkező esetben a pártharcok nyomán szétforgácsolódhatnak a társadalom erői — hangsúlyozta Németh Miklós miniszterelnök, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöksége tegnapi ülésén. A tanácskozáson a kormányfő a közelmúlt fontosabb politikai eseményeiről tartott tájékoztatót, valamint vá­zolta a HNF és a kormány jövőbeni együttműködésé­nek lehetőségeit. A népfrontmozgalom ve­zetőinek körében a minisz­terelnök elöljáróban meg­jegyezte: a Hazafias Nép­frontot az utóbbi időben sok bírálat és kritika érte, töb­ben is az MSZMP előretolt: bástyájának aposztrofálták, s úgy vélték, hogy a több- pártrendszeri politikai szer­kezetben amúgy is elhal. Németh Miklós ezzel az ér­veléssel szembeszállva rá­mutatott: a népfront a hat­vanas évektől számos olyan politikai értéket felvállalt és képviselt, olyan társadalmi problémákat közvetített amelyeket az akkori kor­mányzat nem vett figyelem­be. A népfrontmozgalom mérlegelésekor helytelen lenne elfeledkezni erről a tevékenységről. A kormány­fő ugyanakkor azt is hoz­zátette: természetszerűleg a többpártrendszer keretei kö­zött másképpen kell működ­nie a népfrontnak, mint a korábbi monolit politikai rendszerben. A Hazafias Népfrontnak — mint önálló politikai tényezőnek — a társadalom azon széles réte­geit kell megnyernie, amely rétegek pártoktól függetle­nül, nem egy politikai szer­vezethez elkötelezetten kí­vánnak aktív résztvevői len­ni a közéletnek. Ezt aláhúz­va a kormányfő fontosnak vélte, hogy a HNF össze­fogja, integrálja a politikai párttá alakulni nem akaró egyesületéket, szerveződése­ket. Németh Miklós, a nép­front szerepét taglalva a to­vábbiakban kifejtette: a so­ron következő választáso­kon a HNF felkarolhatná:, támogathatná a független képviselőjelölteket, azokat, akik nem egyes pártok kép­viseletében indulnak a vá­lasztási küzdelemben. Ugyancsak lényegesnek tar­totta a népfront szerepét a vidéki Magyarország meg­nyerésében, a helyi adottsá­gokhoz igazodó platformok kialakításában. Az együttműködés lehető­ségeit taglalva Németh Miklós elmondta: a kormány számít a népfront aktív részvételére a döntéshozata­li mechanizmusban, főként a döntés-előkészítés fázisá­ban. Ugyancsak szeretnék bevonni a népfront képvise­lőit a távlati kormányzati stratégiák kialakításába, vé­leményezésébe, valamint a jogalkotási munkálatokba. A miniszterelnök a közös feladatok számbavétele után röviden összegezte a közel­múlt politikai történéseit. A belpolitikai helyzetet érté­kelve rámutatott: veszélyes lenne Magyarországon egy olyan helyzet kialakulása, amely hatalmi vákuumot, kormányzati válságot idéz­ne elő. Ezzel kapcsolatosan leszögezte: kockázatos lenne egy olyan hatalmi felállás létrejötte, amelyből a meg­újuló MSZMP kiszorulna, esetleg ellenzékbe kerülne. Hogy ez ne így történjen ahhoz elengedhetetlennek tartott egy olyan MSZMP-t, amely szakít a hierarchikus, felülről épített és irányított szervezeti felépítéssel, s va­lóban politizáló, mozgalmi jellegű párttá alakul át. Né­meth Miklós nem rejtette véka alá véleményét, misze­rint e tekintetben az MSZMP késésben van, de — mint hozzáfűzte — e késés nem behozhatatlan. Az átmenetet előkészítő, háromoldalú egyeztető tár­gyalásokról a miniszterelnök megjegyezte: érez bizonyos mértékű obstrukciót az egyes pártok részéről, holott most minden politikai tömörülés­nek — a pártérdekeket fél­retéve — az ország jövőjét, ia továbblépést kellene szem előtt tartania. E továbblé­pés fő zálogaként értékelte Németh Miklós egy sajátos magyar modell kimunkálá­sát, sikeres megvalósítását. Mint mondotta: e modellt nemzeti gyökerekre kell ala­pozni, hiszen ez az ország történelme során mindig be­lerokkant, ha idegen gazda­sági-társadalmi szerkezetet vett át vagy annak átvéte­lére kényszerült. Hozzátette: e magyar modell kikísérle­tezésére, megvalósítására a nemzetközi környezet évszá­zadok óta nem volt ilyen szerencsés csillagállású, mint jelenleg, hiszen a nagyhatal­mak érdeke is a reform, va­lamint egy stabil és békés Középkelet-Európa. Ugyan­csak ezen optimizmus je­gyében a kormányfő leszö­gezte: Magyarországon a visszarendeződést már sem­milyen párt vagy politikai szervezet — még erőszakos úton — sem tudná megvaló­sítani. Végezetül Németh Miklós tájékoztatta a népfront ve­zetőit a múlt heti Bush-lá- togatásról, az elnökkel foly­tatott tárgyalásokról, ösz- szegzésképpen elmondta: George Bush személyében szavahihető és szavát tartó reálpolitikust ismert meg, olyan embert, aki nem az Egyesült Államok gazdasági vagy politikai berendezkedé­sét akarja propagálni, má­sokra erőltetni, s akinek fontos Kelet-Európa bizton­sága és stabilitása. A miniszterelnök nagy fi­gyelemmel kísért, csaknem másfél órás felszólalását kö­vetően az ügyvezető elnök­ség tagjai ismertették a Ha­zafias Népfronttal kapcso­latos elképzeléseiket, illetve kifejtették nézeteiket a gaz­dasági, politikai élet egy-egy részterületéről. A kormányfő nézetével összecsengő, egy­öntetű véleményként fogal­mazták meg: a Hazafias Népfront kiegyenlítő szere­pet tölthet be a pártok kö­zött és a pártpolitikai csa­tározások közepette. Elhang­zott az is, hogy a népfrontot a nemzeti karakterre kell építeni, a mozgalomban a nemzeti jelleget kell hang­súlyosabban képviselni. Töb­ben is megfogalmazták azt az észrevételüket, miszerint a kormányzat nem képes a maga 'munkastílusát úgy­mond „lefelé vinni”, azaz az alsóbb igazgatási szinteken is érvényesíteni. Ez nagyon is érzékelhető kedvezőtlen hatásaiban némely helyi, megyei tanácsi vezetésnél. A hozzászólók sürgették — s ezzel Németh Miklós is egyetértett —, hogy miha­marabb legyenek meg a par­lamenti és helyhatósági vá­lasztások. Érveik közt első­sorban az szerepelt : az új választások utáni kormány, parlament és intézményeik legitimitását már nem le­hetne lépten-nyomon meg­kérdőjelezni. Csordakúton befejeződött a széntermelés A Tatabányai Bányák Vállalat csordakúti aknaüze­mében — a vállalat pénz­ügyeinek rendezését szolgáló szanálási megállapodásban vállalt gyorsított lefejtést követően — befeieződött a széntermelés. Az év első fe­lére tervezett 170 ezer ton­na széntermelési tervét az üzem 5743 tonnával túltelje­sítette. Az akna 1973-ban kezdte meg a termelést, és a szénvagyon mostani kime­rüléséig összesen 4 millió 917 ezer tonna szenet adott az országnak. Az üzem tervszerű feladá­sa már korábban megkezdő­dött. Ennek fontos lépése a karsztyízkiemelés 1988 má­jusában történt megszünte­tése volt. Jelenleg a lejtős­akna Diliérében levő bauxit- lencse fejtését készítik elő. bebizonyosodott ugyanis, hogy az ott levő mintegy 100 ezer tonnás bauxitkész- let a következő tíz hónap során még gazdaságosan ki­termelhető. Az itteni bányá­szok egv része ezen a mun­kán dolgozik, a többieket pedig a Mány 1/A nevű új üzembe helyezték át. amely­nek fokozatosan nő a ter­melése. A Hazafias Népfront önálló politikai tényező

Next

/
Oldalképek
Tartalom