Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-17 / 166. szám
1989. július 17., hétfő o A\C1 kérdések előtt Pillantás Imerikába is larhüs, mint továbbképző intézet? — 11 magyar rézfúvósok kiválóak — mondja Francis Orvai A mester, Francis Orvai (képünkön jobbról) — a tanítvány, Jorge Rentaria Spanyolországból Fotó: Gál Edit Sorsdöntő Alig száradt meg; a tinta a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a közgyűléseiken jóváhagyott alapszabály módosításokon, máris hozzá kell fogni az újabb előkészítő munkához. Soha ilyen felelősségteljes döntési joggal — a tagok összességét állkotó — közgyűlés nem rendelkezett, mint most. A döntés — mármint az alapszabály újabb módosítása — meghatározó lehet a tagság egészének életére is, alakíthatja a jer lent és formálhatja a jövőt. átmeneti törvényekkel is Az országgyűlés ez év májusában több olyan törvényt fogadott el — s erre már korábban utaltunk —, amelyek érintik a termelő- szövetkezeteket és rajtuk keresztül a szövetkezeti tagság széles táborát, nagy családját. A törvényi döntések összhangban vannak a jogállamisággal, a tulajdoni formával, megteremtődött a szövetkezeti tagság döntési szabadsága. Bár a törvényi módosításokat nem tartjuk lezárt folyamatnak. Megíté- -, lésünk szerint erre az új alkotmány elfogadását követően kerülhet sor, amikor az alkotmányerejű törvények láncsorozata elfogadására sor kerül. Akkor lehet szó teljes tulajdoni reformról, a tulajdonosi jogosítványok visszatelepítéséről (például teljesen új földtörvény), és egy teljesen új, átfogó, egységes szövetkezeti törvény megalkotásáról is. Ez utóbbi törvény a tagság számára demokratikus döntési, mozgási, és választási szabadságot fog jelenteni. Bár, hangsúlyozni kívánjuk, hogy a döntés mindig és mindenkor felelősséggel is jár! Anyagunkban a módosítások közül csak azokkal foglalkozunk, amelyek most, vagy a közeljövőben, a tagok között — várhatóan — a legnagyobb érdeklődést fogják kiváltani. Szabadabb földforgalom A módosított földtörvény mindenfajta korlátozást feloldott. A korlátozás feloldása előbb, vagy utóbb felgyorsítja a földforgalmat, következésképpen új versenyhelyzetet teremt. Föld- tulajdonos az lesz, vagy legyen, aki a piaci keresletre termel, és a piaci kereslet meg is fizeti a terméket. Kereslet nélküli piacra termelni ráfizetéssel jár. A termelőszövetkezeti tagokat is jelentősen érinti a földtulajdon korlátozása, feloldása. A termelőszövetkezeteknek az alapszabályban kell meghatározni a beviteli kötelezettség alá eső földterület nagyságrendjét. A meghatározott földterületen felül a tag szabadon szerezhet (vehet, örökölhet stb.) korlátozás nélkül földtulajdont. A szövetkezet tagságát megtestesítő közgyűlésnek kell a földdel kapcsolatban további jelentős kérdéskörökben dönteni. A tagsági viszony bármely okból történő megszűnése, (kilépés, kizárás, elhalálozás) esetén dönteni kell, hogy a földet megváltja, földjáradék ellenében a volt tag örököse tulajdonában marad, de a téesz használja, vagy a bevitt földdel azonos értékű földet — a vezetőség által meghatározott területen — kiadja. Abban is dönteni kell, hogy a már bevitt föld tulajdonosa a földjét — az alapszabályban meghatáro- f zott mértékig — elcserélheti a szövetkezet erre a célra kijelölt földjére. A megváltás melletti döntésnél a közgyűlésnek figyelembe kell venni, hogy a megváltás összege a forgalmi árhoz közelálló ellenérték fejében, ennek hiányában kisajátítási kártalanítást megközelítő ellenérték fejében válthatja meg. Számba kell venni, hogy megváltás esetén a megváltási érték a föld eredményes hasznosítása esetén mennyi idő alatt térül meg. Várhatóan jelentős érdeklődést vált ki a földjáradékkal kapcsolatos új rendelkezés is. A változás lényege az, hogy a földjáradék mértékét a közgyűlés állapítja meg, felső korlát nélkül. A döntésnél a mérték meghatározásánál számítani kell arra, hogy a földjáradékra jogosultak — különösen a nyugdíjasok és járadékosok — emberi oldalról indíttatva és érthetően magasabb földjáradékra tartanak igényt. A földjáradék mértékének emelése viszont — változatlan fel- vásárlási árak mellett — kétségtelen —, hogy növeli a szövetkezet költségét, következésképpen rontja a szövetkezet jövedelmezőségi rátáját. Hosszú távú garanciákkal A háztáji terület nagysága, mértékének feloldása, szabadabbá tétele a közgyűlés hatáskörébe utalásával — talán — az eddigieken túlmenően is, felelősségteljesebb döntés előtt állnak a közgyűlések. A döntés meghozatalánál számba kell venni, hogy a közösből származó jövedelem tudja-e pótolni, vagy legalábbis tompítani az életszínvonal romlását, az inflációit. Amennyiben erre biztonságosan lehetőség vagy remény nincsen — a közgyűlések döntésétől függően — számítani kell egy olyan folyamat megindulására, amely egyértelműen a háztáji terület növekedésével jár. Ez esetben a háztáji gazdálkodás tagi gazdaság- jellegűvé válik, a tag viszont a szövetkezettől — jogosan — szolgáltatási előnyöket vár. Jellemző lesz a háztáji és közös gazdálkodás együttléte, egymásra utaltsága. Megnő a családi művelés, gazdálkodás iránti igény. A gazdálkodáshoz, vállalkozáshoz fűződő biztonságérzet megteremtése érdekében^ is lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tagok részére megállapított háztáji terület - helye és nagyságrendje több évre előre legyen meghatározva. A háztáji terület nagyságának meghatározásánál számítani kell a nyugdíjasok és járadékosok — itt is emberi indíttatású — igényeivel. A földtörvény módosításából nem szabad azt a következtetést levonni, hogy az a szövetkezetek gyengítését, vagy a föld új felosztását jelenti. Tény azonban, hogy a szövetkezetek közgyűléseinek döntései jól szolgálhatják a gazdaságosabb földhasznosítást, a helyi viszonyokhoz való jobb alkalmazkodást. * * * A szövetkezeti tagság által hozandó döntés meghatározó lesz a szövetkezetek hosszú távú gazdálkodására, működésére, érdekstruktúrájára, belső és külső viszonyaira egyaránt. Az előkészítés során és bizonyára a döntésnél is jelentkezik majd a megszokotthoz való ragaszkodás, az újtól, az ismeretlentől való ösztönös félelem. Aki viszont nem ismeri fel a változtatás, a kor követelményeihez való alkalmazkodás, a korszerűsítés szükségességét, az konzerválja a jelent és hátat fordít a jövőnek. A szövetkezetét magunk — összreformmal — megfelelő formának és szervezetnek tartjuk. A válságba jutott gazdálkodási gyakorlat mindenképpen korszerűsítésre szorul. Ennek elmaradása, vagy ütemkésése beláthatatlan hátrányokkal járhat. Ezért áll most a termelőszövetkezeti tagság a jelent kialakító és a jövőt formáló döntés előtt. A döntésnek olyannak kell lennie, amely minden lehetséges következményt számba vesz. A békési zeneiskola az elmúlt héten kürtszótól volt hangos. Július 7-től 16-ig ugyanis e hangszer szerelmesei vették birtokukba az épületet. — Tavaly szerveztük az első nemzetközi kürtkurzust — mondja Tamáshidy Beáta, a békési művelődési központ művészeti előadója. — Oly jól sikerült, hogy az idén újra vállalkoztunk megrendezésére. Felhívást intéztünk az ország összes zeneiskolájához, az új résztvevők mellett szép számmal jöttek visszatérők is. Az Interkoncert Fesztiváliroda segítségével a kurzus híre szélesebb körben eljutott az idén külföldre. Az 52 magyar diák mellett 18 külföldi növendéket fogadhattunk többek között Norvégiából, az USA-ból, Franciaországból, a Szovjetunióból, sőt Puerto Ricóból is. A résztvevők felkészültsége az alaptól a felsőfokig terjed. A hallgatókkal négy tanár foglalkozik: Szilágyi Pálma, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának tanára a 10—14 évesekkel, Kökényessy Miklós, ugyancsak debreceni tanár a 14—18 évesekkel, Tarjáni Ferenc, a Budapesti Zeneakadémia tanára pedig a felsőfokon tanulókkal. A mesterkurzus hallgatóinak képzését megosztva Francis Orvai USA-beli professzorral vállalták. Persze, a kiírt korhatár csak elvben merev: bárki részt vehet bármikor a másik tanár óráján. — Ilyen kurzuson még nem jártam, ahol ennyire intenzív munka van — kapcsolódik a beszélgetésbe Tarjániné Bessenyei Gabriella, a tolmács —, bár a zene nyelve nemzetközi — szükség van angol nyelvű szakfordításaira. — Mindenki lelkes, már reggel 7 órakor jönnek gyakorolni. Itt este 9-ig meg nem áll az élet! Délelőtt koncerteznek, este koncerteznek ... Tarjáni Ferenc már befejezte délelőtti óráit. A koncertteremben a legfiatalabb növendékek hangversenyükre készülődnek. A várakozás perceiben a kurzus céljairól faggatjuk a pedagógus-kürt- művészt. — Saját tapasztalatból tudom, a növendékeknek kevés lehetőségük van közönség előtt megmutatkozni. Itt lehet... Óriási igényüket mutatja az együttesbeli zenélés iránt, hogy akár hatórás koncertet is adnának, csak ,hát erre most sincs elég idő. Sajnos, kevés a zongorakísérő tanár, jól kell erőinkkel gazdálkodni. — ön, mint a Nemzetközi Kürtklub tagja, gyakorló pedagógus és muzsikus, milyennek látja növendékeink felkészültségét? — A kürt világszerte népszerű hangszer. Nálunk is sok fiatal tanul rajta. Iskolarendszerünk talán egyedülálló világszerte abban, hogy kimunkált, egymásra épülő alsó-, közép- és felsőfokú tananyaga és hagyományos országos versenyei vannak minden szinten. Gondot okoz viszont az iskolák hangszerállományának elavultsága. A hangszerek igen drágák, egy mesterjkürt 500 ezer forint... Így is tehetséges, felkészült fiatalok végeznek iskoláinkban. Óriási erővel tanulnak, hisz a tét: zenekarba kerülni. — Lesz-e kurzus jövőre is? — A növekvő igény szerint minden évben meg kellene szervezni. Békés-Tar- hos kiválóan alkalmas arra, hogy rendszeres továbbképző intézetként működjék. Francis Orvai reggel óta folyamatosan tanít, méghozzá igen szenvedélyesen. Ismételtet, megtapsol, vezényel, s ha mindez nem elég, mesterfogásokat is bemutat a hangszerén. —r— Vajon, hogy bírja estig energiával? — súgja tolmácsunk. A kisterem dugig, oly sokan várakoznak a külföldi professzorra. A figyelem feszült. De hogyan is került a belga származású, USA-beli tanár és muzsikus a békési zeneiskolába? — Hosszú és gyönyörű történet ez — mondja a rövid szünetben Francis Orvai. — Belgiumban magyar származású nőt vettem feleségül, így gyakran ellátogattunk Magyarországra. Tarjáni urat már 25 éve ismerem, a barátom. Ha nemzetközi kürtversenyt szervezek, rendszerint meghívom, s ő viszont. így aztán sok szál köt az önök hazájához: család, barátok, a zene... — ön a deleware-i akadémián és a philadelphiai egyetemen tanít. Milyen nevelési elveket követ? — A zenélésben és tanításában is a szív a legfontosabb. Változatlanul azt vallom, amit nemrégiben egy richmondi újságírónak mondtam: sok a tehetség, ám a pedagógus feladata, hogy növendéke tehetségét felfedezze, kiteljesedni segítse. Mikor még adódnak hibák, a pedagógusra van szükség. Egy szinten túl azonban már „csak” a zenészre ... E munkában nagyon fontos az emberi kapcsolat. Számomra elképzelhetetlen az, hogy óra után a tanítvány becsukja maga mögött az ajtót, s ezzel megszűnik létezni. — Az USA muzsikusait is sújtja a kevés álláslehetőség? — Olyannyira, hogy Európában keresnek munkát. Éhbérért ragadnak meg minden esélyt. Példát mondok: nemrégiben Philadelphiában hathónapos helyettesítő állásra kerestek trombitást. A helyre 240-en jelentkeztek! — Talán a Nemzetközi Kürtklub, amelynek ön is tagja, vállalkozik a zenészek megsegítésére? — Feladataink között szerepel a kezdő muzsikusok felkarolása, támogatása. De természetesen munkánk sokrétűbb: hangszereket készíttetünk és a kürt tökéletesítésével is foglalkozunk. Könyvet adunk ki, amely tartalmazza a világon bárhol élő tagjaink névsorát, címét. Ezzel a zenészek kapcsolattartását szeretnénk elvben elősegíteni. Szervezetünkben évi 25 dollár a tagdíj. Bár nem nagy összeg, lehet, a keleti országokban ez is gondot jelent. Talán ezért kevesebb a világ e tájáról tagjaink száma. De semmiképp sem azért, amit Solti György nyilatkozott nemrégiben, miszerint a magyar rézfúvósok játékkultúrájukban messze elmaradnak a nyugati muzsikusok mögött. Ezt az állítást visz- szautasítom: tiszta szívvel tanúsíthatom, a magyar zenészek kiválóak! A nemzetközi kürtkurzus a békés-tarhosi zenei napok része. A hallgatók programja órákból, kamarazenei foglalkozásokból, s hangversenyekből áll. A legjobbak nemzetközi kürtversenyre készülnek, de a békési közönség is hallhatta őket július 15-én este a tarhosi zenepavilonban. Az ünnepi hangverseny egyúttal a zenei napok zárókoncertje volt. Szőke Margit dr. Drágán Iván titkárhelyettes, Tsz Szövetség flkarni és nem meghátrálni! fme, elérkeztünk oda, hogy hányatott történelmünk során olyan helyzetbe kerültünk, amely önálló, valóban minden külső kényszer nélküli döntést tesz lehetővé sorsunk felől. Valahogy a szabadságunkért indított kitörési kísérleteink mindig mások kezében dőltek el, mert összekötő híd, Európa mérlegének felfüggesztési pontja voltunk e földrész közepén, akaratunk ellenére is. Mindegy melyik serpenyő bizonyult nehezebbnek, a súly azon a bizonyos ponton húzott a legjobban és legfájdalmasabban. Most, a ’80-as évek végén a döntés egyedül nekünk adatott meg. Bár félő, hogy a gyakorlatunk még kevés, mert elszoktunk a döntésektől. Cjra kell tanulnunk kínos, keserves és verejtékes próbálgatással azt, hogy dönteni tudjunk sorsunk felől, mindennap. Olyan ez, mint amikor ifjúként kilépünk a nagybetűs életbe és a szülői gondoskodásból már nem kérünk többé. Pusztán tanácsokat hallgatunk meg, mert nem vagyunk már a valamikori éretlen gyermeknemzet. A történelem bizonyította, hová jutnak azok a népek, amelyeknek sorsa saját kezükben van, és azt is, ha megfosztot- _ ták őket az önálló dörttések gyakorlásától. Mert egy nép szabadsága csak az önnön sorsa iránt érzett felelősségének gyakorlása lehet. Most előttünk lebeg a 200 éve megszületett francia szabadság. Olyan példa ez, amit mindig áhítozva kísértünk figyelemmel. Olyan példa, melyből minden nemzet erőt és tapasztalatot meríthet. Ahhoz, hogy mindazt elérjük, amit elért a francia nép, még egyszer szükség van magunkban és magyarságunkban bízni, akarni és nem meghátrálni. Ha sikerül, reméljük honfoglalásunk után 1100 évvel a teljes szabadság és önállóság jegyében „foglalhatjuk el újra” ezt az országot. (herpai)