Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS fl MEGYEI TŐNflCS LAPJA 1989. JÚLIUS 17., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM. 166. SZÁM Mai számunkból: Beckerítés (4. oldal) Legfőbb érték a rendelet? (4. oldal) Tarhos, mint továbbképző intézet (5. oldal) Sorsdöntő kérdések előtt (5. oldal) Nyár Békés-Dánfokon (6. oldal) Ne sírj, repülj! (8. oldal) Uj vezetőket választott a pártértekezlet Gyulán let óta a pártbizottság hét alkalommal ülésezett. A tes­tületi üléseken minden eset­ben konstruktív vita bonta­kozott ki, a tagok aktivitá­sa fokozódott, az ülések va­lóságos vitafórummá váltak és ütköztették az eltérő vé­leményeket. Olyan jelentős témákkal is foglalkoztak, mint a városban és a város környékén az 1990-es évek elejére várható tőke- és munkaerőmozgás, valamint az ezzel összefüggő foglal­koztatási, képzési és átkép­zési feladatok. Áttekintették a párttagság szervezettségét, Sombaton tartották Gyu­lán a városi pártértekezle­tet, melyen többek között részt vett dr. Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja és Sza­bó Miklós, a Békés megyei pártbizottság első titkára. Mihucza József, a városi pártbizottság titkárának megnyitója után egyperces néma felállással adóztak Kádár János emlékének az értekezlet résztvevői, majd döntöttek a tanácskozás ügy­rendjéről, megválasztották a levezető elnököket'és a mun­kabizottságokat. Első napi­rendi pontként megtárgyal­ták a városi pártbizottság munkáját, felhívását a vá­ros párttagságához és a párt- bizottság választási prog­ramjavaslatát. Az írásos tájékoztató sze­rint ez év január 14-én megtartott városi pártérte­kezleten szervezeti és tar­talmi kérdésekben lényeges döntések születtek. A párt- értekezlet meghatározott ke­retek között az alapszerve­zetekre bízta a testület sze­mélyi megújulását, döntött abban, hogy a pártbizottság 55 tagú legyen és végrehaj­tó bizottság nélkül működ­jön. A határozatnak megfe­lelően a városi és a város- környéki alapszervezetek február végére elvégezték a közvetlen delegálási jog gyakorlásával összefüggő feladataikat. Bizalmi szava­zással megerősítették, illet­ve felmentették a pártbi­zottság korábbi tagjait. A pártbizottság ez évi munka- programját a szemléleti és a cselekvési megújulás je­gyében készítette el, amit nem tekintett és ma sem tekint lezárt program­nak. A januári pártértekez­Üt fordulóban szavazott a tagság Fotó: Béla Ottó Dr. Vastagh Pál vitaindí­tó felszólalásában aktuális társadalom- és pártpolitikai kérdésekkel foglalkozott. El­mondta, hogy részt vett Ká­dár János temetésén, me­lyen az egész ország meg­szólalt és lerótta kegyeletét. Sok ember élete egybekap­csolódott azzal, amit Kádár János tett. A résztvevők nagy számából erőt lehet meríteni. A szocializmus nem kisiklott eszme. Félre kell tenni tehát a kétsége­ket. A párt helyzete azon­ban nem egyszerűen párt­ügy, hanem az ország sofsa. Fő kérdés az, hogyan tud megújulni. Elsősorban jó programra van szükség, s akkor a nehézségek ellenére is támogatni fogja a nép, mely nyugalmat, békességet és biztos jövőt akar. A pár­ton belüli megújulás most kezd kibontakozni. A párt jövője szempontjából fontos a párt jellege, nevének eset­leges megváltoztatása és a hosszabb távú programja. Ezeket a témákat széleskö­rűen kell megvitatni a kongresszusi felkészülés so­rán. Szólt a párton belüli megosztottságról, 1956 meg­ítéléséről, majd hangsúlyoz­ta, hogy a Központi Bízott- j ság nem taktikai alapon hozta meg a többpártrend­szerről szóló határozatát. Ko­molyan kell készülni a vá­lasztásokra, ki kell alakíta­ni a politikai akcióegységet. Nem az ideológiai megköze­lítésen van a hangsúly, ha­nem a politikai magatartá­son, azon, ki mennyire kö­veti a párt politikáját. Vé­gezetül rámutatott: „Ami ma Magyarországon történik, az európai üggyé vált.” Ked­vező külpolitikai helyzet I alakult ki a reformok vég- I rehajtására. A vitában kifejtette véle- I ményét Bondár Imre, Ábra- J hám György, Gál Imre, Deb- I reczeni József, Bélák Jó- I zsef, Nádházi András, Sztan- I kovics Lászióné, Dudaszegi | (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Vastagh Pál vitaindító felszólalása összetételét és a pártépítés kérdéseit. A pártbizottság megállapította, hogy a poli­tikában a pártvezetés által elkövetett hibák nemcsak a párt és a társadalom között vezettek bizalomvesztéshez, hanem a párttagság soraiban is elbizonytalanodást váltot­tak ki. Ennek következtében sokan távoztak a pártból. Sem a párttagság, sem a testület tagjai nem egyértelműen ítélték meg a taglétszám­csökkenést. Egyesek a szer­vezet öntisztulásaként fog­ták fel, mások az MSZMP társadalmi befolyásának csökkentését látták benne. A különböző irányzatok — re­formkommunista, centrista, fundamentalista — körvona­lai a város párttagságánál is felismerhetők. A viták so­rán egyértelműen helyeslés­re talált a korábban érvény­ben levő statisztikai szemlé­let elvetése, melynek alkal­mazása vezetett oda, hogy ma több értelmiségi más pártokban, szerveződésekben találja meg a közéleti sze­replés lehetőségét. A testü­let egyetértett abban, hogy a többpártrendszer viszonya­it figyelembe véve a párt­taggá nevelés és a tagfelvé­teli munka új elveket és módszereket igényel. Kulcs- fontosságú kérdésként vető­dött fel a városi önkor­mányzati vagyon megterem­tése, a vállalkozói magatar­tás erősítése, kialakítása. A pártbizottság az előterjesz­tést vitaanyagként elfogadta és a helyzetfelmérést a párt választási programja háttér­anyagának tekinti. Bizonyta­lanság van a lakóterületi és a munkahelyi alapszerveze­tek kérdésében. Tartalmi megújulás mellett szükség van a szervezeti reformokra is. A platformszabadság kér­désében a vélemények több­sége üdvözölte az MSZMP törekvéseit a demokrácia ki- szélesítésére, a vélemény- és gondolati közösségek intéz­ményesített megteremtésére. Kedvező a helyzet a reformok végrehajtására Gyászolók Kádár Jáoos Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt nyu­galmazott elnökének sírjá­nál, a Mező Imre úti teme­tőben, szombaton több szá­zan vettek végső búcsút. Eljöttek mindazok, akik csütörtökön, illetőleg pén­teken nem tudtak részt ven­ni a gyászszertartáson. A fővárosiak mellett sokan ér­keztek vidékről, sőt a ha­zánkban tartózkodó külföldi sírjánál turisták, látogatók közül is számosán tisztelegtek né­hány szál virággal és fő­hajtással Kádár János sír­jánál. A sírt és környékét friss virágok, koszorúk bo­rították. Sokan készítettek fényké­peket és videofelvételeket, hogy megörökítsék, amint a magyar nép megrendül­tén vesz búcsút Kádár Já­nostól. Emlékművek a második világháború áldozatainak Az ország több vidékén társadalmi mozgalom bon­takozott ki a második vi­lágháborús áldozatok emlé­kének megörökítésére. Az áldozatokhoz sorolnak min­denkit, aki 1941 és 1945 kö­zött a frontokon, a hadifo­goly- vagy megsemmisítő táborokban veszítette éle­tét. Baranya megye egyes te­lepülései közül Máriagyű- dön — ahol a Hazafias Népfront kezdeményezte és szervezte az akciót —, a Hő­sök terén állították fel az emlékművet. A szép kő­plasztikát a Baranyában le­telepedett Colin Poster, an­gol szobrász alkotta. A Pécshez tartozó Vasas bá­nyásztelepülésen, a katoli­kus egyház és a helyi elöl­járóság helyezett el emlék­táblát a templom falára; a márványtáblán harminchá­rom elesett honvéd neve plvasható. Drávátokon a re­formátus templom kertjé­ben helyezték el az em­léktáblát. Siklóson széles körű kutató-gyűjtő munkát indított el a Hazafias Nép­front városi bizottsága együtt a vár- és múzeum­barát körrel; arra töreked­nek, hogy valamennyi el­esett és eltűnt siklósi pol­gár neve felkerüljön a le­endő emlékoszlopra. A szi­getvári lokálpatrióták em­lékkert kialakítását terve­zik, az foglalná egybe az első és a második világhá­ború áldozatainak emlék­művét. A mohácsi tanács úgy határozott, hogy a vá­ros közepén álló impozáns első világháborús emlék­művön helyezik el a máso­dik világháború halottainak márványtábláját a háború kitörésének 50. évfordulója alkalmából. Társadalmi bizottság ala­kult Békés megye székhe­lyén is a legutóbbi világ­égés csabai áldozatai em­lékének megörökítésére. A város különböző társadalmi és politikai szervezeteit, köztük az ellenzékieket is tömörítő testület egy em­lékmű fölállítására tett ja­vaslatot. A temetőkben fel­kutatják a háborúban el­hunytak sírhelyeit; ezek kö­rül kegyeleti helyeket alakí­tanak ki. Megalakult a Magyar Gyógyszerészen Kamara Megalakult a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Az új társadalmi szervezet lét­rehozásáról azon a küldött- közgyűlésen döntöttek, ame­lyet szombaton tartottak Budapesten, a SOTE Nagy­várad téri dísztermében. A rendezvényen, amelyen a 4500 hazai gyógyszerész kép­viseletében 443 küldött vett részt, elfogadták a kamara alapszabályát, s programját. Az új szervezet alapvető feladatának tartja kivívni a gyógyszerészi hivatás társa­dalmi hasznosságának meg­felelő társadalmi, erkölcsi, és anyagi elismertséget. A kamara tehát érdekképvise­leti, érdekvédelmi funkciót lát el, s vállalja az érdek- egyeztetés feladatkörét is. A különböző szakterületen dolgozó gyógyszerészeket összefogó szervezet a jövő­ben be kíván kapcsolódni a gyógyszerészetet érintő kon­cepciók kidolgozásába. A kamara támogatja az egészségügy reformját, ugyanakkor bírálja, hogy a reform jelszavával átgondo­latlan, s időszerűtlen terve­zetek is készülnek. Ilyen el­hamarkodott lépés lenne a gyógyszertárak magánkézbe adásának terve, a megfelelő közgazdasági, jogi feltételek megteremtése nélkül — mutattak rá. A Magyar Gyógyszerészeti Kamara a befizetett tagdí­jakból, rendezvényeik bevé­teleiből, a pártoló tagok tá­mogatásából, egyéb díjazás­ért végzett tevékenység­ből. valamint adományokból tartja fenn magát. Az ön­állóság, az autonómia fon­tosságát több felszólaló is hangsúlyozta. Az alakuló közgyűlésen megválasztották a kamara vezető testületéit; az elnöki tiszteit dr. Vincze Zoltán, az orvostudományok kandidá­tusa tölti be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom