Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-17 / 166. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS fl MEGYEI TŐNflCS LAPJA 1989. JÚLIUS 17., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM. 166. SZÁM Mai számunkból: Beckerítés (4. oldal) Legfőbb érték a rendelet? (4. oldal) Tarhos, mint továbbképző intézet (5. oldal) Sorsdöntő kérdések előtt (5. oldal) Nyár Békés-Dánfokon (6. oldal) Ne sírj, repülj! (8. oldal) Uj vezetőket választott a pártértekezlet Gyulán let óta a pártbizottság hét alkalommal ülésezett. A testületi üléseken minden esetben konstruktív vita bontakozott ki, a tagok aktivitása fokozódott, az ülések valóságos vitafórummá váltak és ütköztették az eltérő véleményeket. Olyan jelentős témákkal is foglalkoztak, mint a városban és a város környékén az 1990-es évek elejére várható tőke- és munkaerőmozgás, valamint az ezzel összefüggő foglalkoztatási, képzési és átképzési feladatok. Áttekintették a párttagság szervezettségét, Sombaton tartották Gyulán a városi pártértekezletet, melyen többek között részt vett dr. Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja és Szabó Miklós, a Békés megyei pártbizottság első titkára. Mihucza József, a városi pártbizottság titkárának megnyitója után egyperces néma felállással adóztak Kádár János emlékének az értekezlet résztvevői, majd döntöttek a tanácskozás ügyrendjéről, megválasztották a levezető elnököket'és a munkabizottságokat. Első napirendi pontként megtárgyalták a városi pártbizottság munkáját, felhívását a város párttagságához és a párt- bizottság választási programjavaslatát. Az írásos tájékoztató szerint ez év január 14-én megtartott városi pártértekezleten szervezeti és tartalmi kérdésekben lényeges döntések születtek. A párt- értekezlet meghatározott keretek között az alapszervezetekre bízta a testület személyi megújulását, döntött abban, hogy a pártbizottság 55 tagú legyen és végrehajtó bizottság nélkül működjön. A határozatnak megfelelően a városi és a város- környéki alapszervezetek február végére elvégezték a közvetlen delegálási jog gyakorlásával összefüggő feladataikat. Bizalmi szavazással megerősítették, illetve felmentették a pártbizottság korábbi tagjait. A pártbizottság ez évi munka- programját a szemléleti és a cselekvési megújulás jegyében készítette el, amit nem tekintett és ma sem tekint lezárt programnak. A januári pártértekezÜt fordulóban szavazott a tagság Fotó: Béla Ottó Dr. Vastagh Pál vitaindító felszólalásában aktuális társadalom- és pártpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Elmondta, hogy részt vett Kádár János temetésén, melyen az egész ország megszólalt és lerótta kegyeletét. Sok ember élete egybekapcsolódott azzal, amit Kádár János tett. A résztvevők nagy számából erőt lehet meríteni. A szocializmus nem kisiklott eszme. Félre kell tenni tehát a kétségeket. A párt helyzete azonban nem egyszerűen pártügy, hanem az ország sofsa. Fő kérdés az, hogyan tud megújulni. Elsősorban jó programra van szükség, s akkor a nehézségek ellenére is támogatni fogja a nép, mely nyugalmat, békességet és biztos jövőt akar. A párton belüli megújulás most kezd kibontakozni. A párt jövője szempontjából fontos a párt jellege, nevének esetleges megváltoztatása és a hosszabb távú programja. Ezeket a témákat széleskörűen kell megvitatni a kongresszusi felkészülés során. Szólt a párton belüli megosztottságról, 1956 megítéléséről, majd hangsúlyozta, hogy a Központi Bízott- j ság nem taktikai alapon hozta meg a többpártrendszerről szóló határozatát. Komolyan kell készülni a választásokra, ki kell alakítani a politikai akcióegységet. Nem az ideológiai megközelítésen van a hangsúly, hanem a politikai magatartáson, azon, ki mennyire követi a párt politikáját. Végezetül rámutatott: „Ami ma Magyarországon történik, az európai üggyé vált.” Kedvező külpolitikai helyzet I alakult ki a reformok vég- I rehajtására. A vitában kifejtette véle- I ményét Bondár Imre, Ábra- J hám György, Gál Imre, Deb- I reczeni József, Bélák Jó- I zsef, Nádházi András, Sztan- I kovics Lászióné, Dudaszegi | (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Vastagh Pál vitaindító felszólalása összetételét és a pártépítés kérdéseit. A pártbizottság megállapította, hogy a politikában a pártvezetés által elkövetett hibák nemcsak a párt és a társadalom között vezettek bizalomvesztéshez, hanem a párttagság soraiban is elbizonytalanodást váltottak ki. Ennek következtében sokan távoztak a pártból. Sem a párttagság, sem a testület tagjai nem egyértelműen ítélték meg a taglétszámcsökkenést. Egyesek a szervezet öntisztulásaként fogták fel, mások az MSZMP társadalmi befolyásának csökkentését látták benne. A különböző irányzatok — reformkommunista, centrista, fundamentalista — körvonalai a város párttagságánál is felismerhetők. A viták során egyértelműen helyeslésre talált a korábban érvényben levő statisztikai szemlélet elvetése, melynek alkalmazása vezetett oda, hogy ma több értelmiségi más pártokban, szerveződésekben találja meg a közéleti szereplés lehetőségét. A testület egyetértett abban, hogy a többpártrendszer viszonyait figyelembe véve a párttaggá nevelés és a tagfelvételi munka új elveket és módszereket igényel. Kulcs- fontosságú kérdésként vetődött fel a városi önkormányzati vagyon megteremtése, a vállalkozói magatartás erősítése, kialakítása. A pártbizottság az előterjesztést vitaanyagként elfogadta és a helyzetfelmérést a párt választási programja háttéranyagának tekinti. Bizonytalanság van a lakóterületi és a munkahelyi alapszervezetek kérdésében. Tartalmi megújulás mellett szükség van a szervezeti reformokra is. A platformszabadság kérdésében a vélemények többsége üdvözölte az MSZMP törekvéseit a demokrácia ki- szélesítésére, a vélemény- és gondolati közösségek intézményesített megteremtésére. Kedvező a helyzet a reformok végrehajtására Gyászolók Kádár Jáoos Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt nyugalmazott elnökének sírjánál, a Mező Imre úti temetőben, szombaton több százan vettek végső búcsút. Eljöttek mindazok, akik csütörtökön, illetőleg pénteken nem tudtak részt venni a gyászszertartáson. A fővárosiak mellett sokan érkeztek vidékről, sőt a hazánkban tartózkodó külföldi sírjánál turisták, látogatók közül is számosán tisztelegtek néhány szál virággal és főhajtással Kádár János sírjánál. A sírt és környékét friss virágok, koszorúk borították. Sokan készítettek fényképeket és videofelvételeket, hogy megörökítsék, amint a magyar nép megrendültén vesz búcsút Kádár Jánostól. Emlékművek a második világháború áldozatainak Az ország több vidékén társadalmi mozgalom bontakozott ki a második világháborús áldozatok emlékének megörökítésére. Az áldozatokhoz sorolnak mindenkit, aki 1941 és 1945 között a frontokon, a hadifogoly- vagy megsemmisítő táborokban veszítette életét. Baranya megye egyes települései közül Máriagyű- dön — ahol a Hazafias Népfront kezdeményezte és szervezte az akciót —, a Hősök terén állították fel az emlékművet. A szép kőplasztikát a Baranyában letelepedett Colin Poster, angol szobrász alkotta. A Pécshez tartozó Vasas bányásztelepülésen, a katolikus egyház és a helyi elöljáróság helyezett el emléktáblát a templom falára; a márványtáblán harminchárom elesett honvéd neve plvasható. Drávátokon a református templom kertjében helyezték el az emléktáblát. Siklóson széles körű kutató-gyűjtő munkát indított el a Hazafias Népfront városi bizottsága együtt a vár- és múzeumbarát körrel; arra törekednek, hogy valamennyi elesett és eltűnt siklósi polgár neve felkerüljön a leendő emlékoszlopra. A szigetvári lokálpatrióták emlékkert kialakítását tervezik, az foglalná egybe az első és a második világháború áldozatainak emlékművét. A mohácsi tanács úgy határozott, hogy a város közepén álló impozáns első világháborús emlékművön helyezik el a második világháború halottainak márványtábláját a háború kitörésének 50. évfordulója alkalmából. Társadalmi bizottság alakult Békés megye székhelyén is a legutóbbi világégés csabai áldozatai emlékének megörökítésére. A város különböző társadalmi és politikai szervezeteit, köztük az ellenzékieket is tömörítő testület egy emlékmű fölállítására tett javaslatot. A temetőkben felkutatják a háborúban elhunytak sírhelyeit; ezek körül kegyeleti helyeket alakítanak ki. Megalakult a Magyar Gyógyszerészen Kamara Megalakult a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Az új társadalmi szervezet létrehozásáról azon a küldött- közgyűlésen döntöttek, amelyet szombaton tartottak Budapesten, a SOTE Nagyvárad téri dísztermében. A rendezvényen, amelyen a 4500 hazai gyógyszerész képviseletében 443 küldött vett részt, elfogadták a kamara alapszabályát, s programját. Az új szervezet alapvető feladatának tartja kivívni a gyógyszerészi hivatás társadalmi hasznosságának megfelelő társadalmi, erkölcsi, és anyagi elismertséget. A kamara tehát érdekképviseleti, érdekvédelmi funkciót lát el, s vállalja az érdek- egyeztetés feladatkörét is. A különböző szakterületen dolgozó gyógyszerészeket összefogó szervezet a jövőben be kíván kapcsolódni a gyógyszerészetet érintő koncepciók kidolgozásába. A kamara támogatja az egészségügy reformját, ugyanakkor bírálja, hogy a reform jelszavával átgondolatlan, s időszerűtlen tervezetek is készülnek. Ilyen elhamarkodott lépés lenne a gyógyszertárak magánkézbe adásának terve, a megfelelő közgazdasági, jogi feltételek megteremtése nélkül — mutattak rá. A Magyar Gyógyszerészeti Kamara a befizetett tagdíjakból, rendezvényeik bevételeiből, a pártoló tagok támogatásából, egyéb díjazásért végzett tevékenységből. valamint adományokból tartja fenn magát. Az önállóság, az autonómia fontosságát több felszólaló is hangsúlyozta. Az alakuló közgyűlésen megválasztották a kamara vezető testületéit; az elnöki tiszteit dr. Vincze Zoltán, az orvostudományok kandidátusa tölti be.
