Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-15 / 165. szám

'KöröstájEXKLUZÍV

1989. Július 15.. szombat

Fórum az egészségügyről, szociálpolitikáról, társadalombiztosításról

Júniusban lapunk és az egészségügyi ágazat irányítói nyilvános fórumot rendeztek az egészségügyről, a szociálpolitikáról és a társadalombiztosításról Békéscsabán. Az ifjúsági és úttörőházban tartott fórumon majdnem hogy több volt a válaszadó szakember, mint az érdeklődő hallgató. Kérdés viszont számtalan sok érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekre a helyszínen adtunk feleletet, egy részére most válaszolunk, másokon viszont még dolgozunk. A választadók a megye legjobb szakemberei voltak, élükön dr. Rácz László, megyei főorvossal.

A műszersegélyek

nem pótolják a beszerzést

— Mi lesz a szülőotthonok sorsa megyénkben?

— Történelmi tény, az országban, és így megyénkben is, hogy a szülőotthoni ellátási rendszer történelmi küldetését teljesítette.

Jelenleg 101 szülőotthoni ágy van, 50 százalékos kihasználtsággal. Szeghalom, Szarvas, Gyomaendrőd és Békés városokban működik szülőotthon.

1988-ban 817 szülés volt a szülőotthonban. A korszerű szülészeti-nőgyógyászati ellátásra ezek az intézmények jelenleg nem alkalmasak. További fejlesztésük célszerűtlen. A medgyesegyházi szülőotthon helyén kialakított szociális otthon a másféle hasznosítás jó példája. í

Megyénkben rendkívül kedvezőtlen a kórházi ágyösszetétel. Hiányoznak a krónikus betegek ellátását (ápolását) szolgáló hosszú ápolási egységek. A szülőotthonok hasznosításának egyik lehetősége ez lehet.

— Van-e természetgyógyász Békés megyében?

— Régi hagyománya van megyénkben a természetes gyógyeljárásoknak. A közelmúltban ezeket — szemléletbeli és szervezési hibák miatt nem fogadták el, és nem támogatták (lásd. dr. Oláh Andor munkássága, aki megyénkben elképzeléseit nem tudta megvalósítani, Szentendrén viszont igen).

Mindenképpen célszerű a biokultúra és az egészségvédők egyesületének tevékenységét szélesíteni, tudatosítani.

— Mikor lesz a megyeszékhelyen anyatejgyűjtő állomás?

— Jelenleg Békéscsabán, a védőnők által irányítottan 4 ezer liter anyatejet használnak fel — ez a módszer korszerűtlen. Több begyűjtésre van lehetőség és szükség.

1985-ben elhatározták az anyatejgyűjtőállomás építését, de gazdasági nehézségek miatt, a programról le kellett mondani.

Ez év májusában a finn testvérvárosi delegáció polgármestere vezetésével látogatást tett a békéscsabai kórházban, és szóba került egy finn—magyar közös beruházásban létesítendő anyatejgyűjtő állomás. Kedvező fogadtatás esetén az anyatejgyűjtő-állomás 1990-ben épülhet.

— Hová kerülnek a nyugati országokból segélyszállítmányként hozzánk érkező műszerek?

— Ezeket elsősorban a Máltai Szeretetszolgálat küldi megyénkbe. Műszerszegény világunkban minden eszközre szükség van. Ezek használható műszerek, persze tudni kell, hogy más intézményekben kiselejtezték őket. A legnagyobb pazarlásnak tartjuk magasan kvalifikált emberi agyakat parlagon hagyni. A megyei kórház szellemi kapacitása megfelelő műszerekkel többszörösére növelhető lenne. Kórházaink műszerellátásával nem lehetünk elégedettek, egyszeri 60-80 millió forintos beruházással zárkózhatnánk fel a többi megyék színvonalára. A műszerellátás szinten tartását nem pótolhatják a legjobb szívvel küldött nyugati szállítmányok sem. Ezeket szükség szerint szétosztják a legjobban rászoruló intézményeknek.----— Kórházi háttér nélkülÁtolgozilc a szeghalmi szakrendelő intézet. Jó néhány szakorvosi állás betöltetlen. Van értelme az ilyen intézményt fenntartani és megléte ellenére a betegeket más rendelőbe küldözgetni?

— A vidéki, kórházi háttér nélküli önálló rendelőintézet nem vonzó munkahely a szakma számára. A tíz munkahelyes rendelőben tartósain üres a laborállás, a fül-orr- gége, az üzemorvosi állás. Mégis szükség van az ilyen kihelyezett szakellátásra, de új felállásban. Így lehet biztosítani a szakrendelőben az emeltebb szintű alapellátást.

— Nő a koszorúérbetegek száma. Az infarktus utáni, vagy szívbillentyűműtétet átélt beteget hogyan gondozzák tovább a megyében?

— Őket ellenőrzött körülmények között kell talpra ' állítani. Csökken a Balatonfüredi Állami Kórház betegfogadó képessége.

A szanatóriumi ágyakat az őszi-téli hónapokban pénz hiányában nem tudják kórházi ágyakként üzemeltetni. A gyulai megyei kórházban az elmúlt év novemberétől fogad betegeket a II. belosztály 40 ágyas kardiológiai rehabilitációs részlege.

A gyógyszerrendelkezés most sem végleges

— Kinek jár a közgyógyellátás?

— Az intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt kiskorúnak

— a rendszeresen szociális segélyben, sorkatonai családi segélyben, központi szociális segélyben részesülőknek

— a pénzellátásban részesülő hadigondozottaknak, rokkantsági járadékosoknak, akik után a szülő emelt szintű családi pótlékot kap (pl. fogyatékos gyermek).

A jogosultság háromkategóriás (intézeti kiskorúak, rokkantsági járadékosok, emeit szintű családi pótlékban részesülők kivételével), az említettek együtt élő házastársára, élettársára, és kiskorú gyermekeikre is kiterjed.

Az igazolványt a segély vagy járadék megállapításával egyidejűleg kell kiadni. A közgyógyellátásra való jogosultság — hivatalból vagy kérelemre — méltányosságból is megállapítható annak, aki szociális helyzete folytán a magas gyógyszerköltségek viselésére nem képes. Á jogosultság ilyen esetben is kiterjed a már felsorolt közvetlen hozzátartozókra.

Jelenleg összesen mintegy 7500-8000 ember részesül közgyógyellátási igazolványban a megyében, közülük kb. 3200 méltányossági alapon. Várható, hogy ez a szám az idő előrehaladtával a többszörösére fog növekedni. Értesüléseink szerint a rendelet átmenetinek tekinthető, a végleges elképzelések még nem ismeretesek.

— Sokféle gyógyszer hiányzik, ki ezért a felelős?

— Békés megyében a lakosság gyógyszer- ellátása az országos helyzethez viszonyítva megfelelő. A hiány- és szükségcikkekért nem a gyógyszertári központ és a gyógyszertárak a felelősek. A hiánynak és az időnként akadozó gyógyszerellátásnak több oka lehet. A szocialista import nem egyenletesen teljesíti rendeléseinket. A tőkés importból származó gyógyszerkészítmények, -alapanyagok beszerzésére korlátozott devizakeret áll rendelkezésre. A gyárak kiszolgáltatottak a háttériparnak.

Az orvosokat rendszeresen tájékoztatják az esetleges hiánycikkekről. A gyógyszerek egy része helyettesíthető egymással. Fontos, hogy a beteg saját gyógyulása érdekében fogadja el a helyettesítő gyógyszert.

A békéscsabai 14 1. sz. „SAS” gyógyszer- tárban 1725-féle gyári gyógyszerkészítményt forgalmaznak. Ebből jelenleg 32 szerepel a hiánycikklistán. Ez nem éri el 2 százalékot, ami természetesen azt a beteget nem vigasztalja, akinek az adott gyógyszerre van szüksége.

A jelenleg hiányzó 32 készítményből 5 olyan gyógyszer van, ami nem helyettesíthető, a többi más gyógyszerkészítménnyel, illetve a gyógyszertárban elkészítve helyettesíthető.

— Egyes betegek szerint ahányszor újra felírják a gyógyszert, a patikában mindig más árat fizetnek érte.

— Ez csak téves árazás eredménye lehet. Ugyanis a gyógyszerárazás szabályai országosan egységesek. Egy-két hibás árazás előfordulhat, bár a gyógyszerészek és munkatársaik — mint a betegellátás utolsó láncszemei — igyekeznek legjobb tudásuk szerint, precízen dolgozni. Amennyiben ilyen eset előfordul, úgy kérjük az illetékes gyógyszertárvezetőt szíveskedjenek megkeresni.

A gyógyszerek kiadására vonatkozó rendeletek — hazai és demokratikus importból származó gyógyszerkészítmények esetén — a 30 napi szükségletet meghaladó gyógyszermennyiség felírását is lehetővé teszik indokolt esetben.

Bélmegyerről, feltehetően idősebb olvasónk aggódó sorait kaptuk. Szeretné, ha már nem helyettesítéssel találnának körzeti orvost, hanem letelepedne náluk véglegesen valaki.

Számos településnek hasonló a gondja. Hiába a szép orvosi lakás, a tanács biztosította viszonylag „magas” fizetés, nem vonzó az apró falu még a pályakezdő egészségügyinek sem. Pedig, aki ilyen helyen kezd, később többnyire már néni vágyik el innen. Anyagilag megbecsülik, emberileg tisztelik, kultúrától, szakmától — ha igazán igényes — nem szakad el.

És mit mondhatunk a bélmegyeriek megnyugtatására? Az állást már többször meghirdették, érdeklődők is vannak. Kényszeríteni senkit nem lehet egy állás elfogadására, remélhetően azonban ez évben Bélmegyemek is lesz állandó orvosa.

Az 1989. január 9-én életbe lépett új gyógyszerár- és támogatási rendszer szükségessé teszi a vények visszatartását a gyógyszertárakban. Ugyanis a vényeknek 1989. január 9-e óta utalvány jellegük van. A vények visszatartását — következésképpen az ismételhetőség megszűnését — szükségszerűvé teszi a társadalombiztosító részéről nyújtott támogatás pénzügyi elszámolása is.

— Mérik-e megyénkben a különféle sugárzási változásokat?

— A megyében a csernobili katasztrófát követően a Békés Megyei Köjál dolgozói havonta vesznek mintákat a sugárzás mérésére talajból, felszíni vízből, takarmány- növényekből, tejből, húsból, főzeléknövényekből. Megállapítható, hogy a vegyszere- zett háttérsugárzás mértéke — ami mindig jelen levő természetes sugárzást jelent — nem emelkedett.

— Vizsgálja-e a Köjál azokat a növényi termékeket, amelyeket az üzletben és a piacon árusítanak. A vegyszerrel kezelés és a mosatlan gyümölcs okoz-e maradandó károsodást?

— A közegészségügyi hálózat valamennyi élelmiszert rendszeresen szúrópróbaszerűen vizsgálja a vegyszermaradékokra vonatkozóan is. Maradandó károsodással járó, az élelmiszer által terjesztett növényvédőszer- mérgezésről nincs tudomás, általában öngyilkossági szándékkal megivott vegyszerek okoznak súlyos betegséget, esetleg halált.

Életszínvonal-romlás — „gyógyszer” a szociálpolitika?

— Segíthet-e a szociális segély a megélhetésben?

—Igen, segíthet, hiszen ez a segélyezés célja. Segítségnyújtás olyan esetben, amikor valakinek a megélhetése veszélyeztetve van és anyagi helyzetének átmeneti javítása más módon nem biztosítható. Segít a megélhetésben, s az utóbbi időkben kifejezetten nyugdíj-kiegészítő jellege lett. Tehát az alacsony összegű nyugdíjasok minden további indoklás nélRül — azon tényből, hogy nyugdíjuk összege kicsi — részesülnek eseti segélyben.

— Alacsony nyugdíj és házastársi pótlék esetében kik, mikor és hogyan kaphatnak méltányossági nyugdíjemelést, vagy szociális segélyt?

— Méltányossági nyugdíjemelést a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól lehet kérni, szociális segélyt pedig a helyi tanácsoktól. Van rá lehetőség, hogy ott, ahol két személy él alacsony nyugdíjból és házastársi pótlékból, a házastárs részére részösszegű rendszeres szociális segélyt állapítsunk meg. Ezzel a lehetőséggel igen sokan élnek, s ha nincs tartásra képes és köteles hozzátartozójuk (pl. megfelelő anyagi körülmények között élő gyermek), akkor megálllapítják ezt a segélyt.

— A szociálpolitkai osztályokon az „új magyarok" (cigányok) minden rendelkezést jói ismerve, azokat ki is használják. Ezek az emberek többnyire fiatalok és dolgozni tudnának, csak könnyebb az élet munka nélkül.

— Nagyon sok alkalommal megkérdezik a szociális ügyintézőktől; miért segélyezik a cigányokat? Azért, mert ugyanolyan mércével bíráljuk el kérelmüket, mint a nem cigány származásúakat. Sem előnyt, sem hátrányt nem jelenthet az, ha valaki cigány származású. Ha rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek szükségesek a szociális segély, vagy bármilyen szociális juttatás megállapításához, akkor ugyanúgy megállapítjuk részükre azt. Százalékos arányuk a segélyezetteken belül ugyanakkora, mint arányuk az összes lakosságon belül. Az természetesen igaz, hogy a fiatal munkaképes cigányokat munkába kellene állítani, segíteni kell az elhelyezkedésüknél és nem szociális segéllyel kell megoldani problémái ukat.

— Miért osztják szét úgy a szociálpolitikára szánt pénzt, hogy csak az igénylők kapnak? Tudják-e, milyen megalázó igényelni a segélyt? Éppen ezért sok jogosult nem él igényléssel. Gondoltak-e arra, hogy aki félreteszi megalázottságát, nemritkán becsületét is, rendszeresen kap segélyt, míg más csak hallgat?

A kérdező valószínűleg arra gondolt, hogy miért a rászorultság elve alapján részesülnek az emberek szociálpolitikai juttatásban és miért nem adható ez állampolgári jogosultságként?

Egyetlen oka van: a pénzhiány. Valóban jó lenne, ha megtehetnénk azt, hogy minden további vizsgálódás nélkül, aki munkaképtelen és munkaviszonyon alapuló nyugellátással nem rendelkezik — annak megállapítják például a rendszeres segélyt. Igényelni, kérni kell a segélyt, de kérelmet a segélyre szoruló személyen kívül bárki előterjesztheti, aki tudomást szerez a segélyre szoruló helyzetéről. A tanácsi szakigazgatási szerv az eljárást hivatalból is megindíthatja.

Az, hogy valaki megbántottan távozik a tanácsi irodából, megszégyenül a segélykérés miatt, nem a segélyezési jogszabály hibája. Ennek csakis az a szociális ügyintéző az oka, aki lélektelenül, türelmetlenül, bürokratikusán intézi az ügyeket.

— Kereskedőnek jár-e gyermekgondozási segély, és milyen feltételekkel?

A jelenlegi szabályozás szerint a kisiparos, magánkereskedő, gazdasági társaság tagja, egyénileg gazdálkodó, gyermekgondozási segélyre nem jogosult, csak gyermekgondozási díjra. A közeljövőben várható a gyes jogszabály-módosítása, és arra jogosulttá válnak a felsorolt szülőnők is.

Ha a kisiparos, illetőleg magánkereskedő méltányosságból kérte a gyes folyósítását, ezt minden alkalommal engedélyezték.

— A kisiparos igen magas, társadalom- biztosítási járulékot fizet, mégis a legalacsonyabb táppénzt kapja. A sűrűn változó szabályok miatt csak az állampolgár jár rosszul. Miért?

— 1989. január 1-jétől a kisiparosok és magánkereskedők ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosultak táppénzre, mint az egyéb biztosítottak. Tehát nincs hátrányos helyzetük. A táppénz alapja az a jövedelem, amely után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

Nyugdíj

— Mikorra várható az új nyugdíjtörvény? A nők nyugdíjkorhatárát lejjebb viszik-e? Az özvegyi nyugdijakat mikor rendezik? Várható-e a nyugdíjak kiszámításakor valamilyen változás?

A nyugdíjrendszer módosítása hosszabb idő óta napirenden van. Arra vonatkozóan, hogy a változások mikor kerülnek bevezetésre, és konkrétan mit fognak tartalmazni, egyértelmű választ ma nem lehet adni, az majd az Országgyűlés által elfogadott új törvényből lesz ismeretes.

A nyugdíjrendszer módosításakor valószínűleg megreformálásra kerül az özvegyi nyugdíjra való jogosultság is.

Szintén tervbe vették az irányadó időszak módosítását is.

— Miért csak akkor kapja a túlélő az özvegyi nyugdíjat, ha dolgozik?

— A jelenlegi rendelkezések szerint a jogosultat csak egy nyugellátás illeti meg, ha több nyugellátásra jogosult, ezek között választhat.

Tehát az özvegyi nyugdíj folyósításának a saját munkavégzés nem akadálya, de saját jogú és özvegyi nyugellátás csak egy bizonyos összeghatárig folyósítható együtt. Ez az összeghatár 1989. VII. 1-jétől 3890.— forint.

— Nyugdíj mellett dolgozó idős ember miért fizet nyugdíjjárulékot?

— A nyugdíj folyósítása mellett munkáit végzők munkabérük szerint 5n o nyugdíj- járulékot kötelesek fizetni, a hatályos rendelkezések szerint Ha nyugdíjasként újabb, legalább 36 havi keresetük van, kérhetik nyugellátásuk e kereset alapján való újra megállapítását. A nyugdíjasként szerzett idő csak akkor emeli a szolgálati évek számát, ha a nyugellátás folyósítására nem került sor. Ha igen, a régi százalék alapiján vizsgálják az új keresetet, ha magasabb a réginél, emelkedik a nyugellátás. A keresetnek a réginél lényegesen magasabbnak kell lenni, mert az időközbeni emelésekből csak a tárgyévi illeti meg az igénylőt.

— Milyen felételekkel adható a házastársi pótlék saját nyugdíjjal nem rendelkezőknek?

— A házastársi pótlék az 55 évet betöltött, vagy rokkant feleség után jár. ha nyugellátása, keresete, jövedelme 1989. VII. 1-jétől a 3440,— forintot nem haladja meg és a férj nyugellátása a fenti időtől a 4540,— forintot.

— A kormány 100,— Ft-os nyugdíjeme-. lést ígért júniustól, mégis ugyanannyi nyugdíjat kapott egyik olvasónk, mint korábban. Mi az oka, hogy neki nem emelték a nyugdíját?

— A nyugellátások emelésére a Minisztertanács rendelete alapján 1989. VII. 1-jétől kerül sor, tehát a július havi nyugellátásokat már emelt összegben folyósítják.

Az emelés mértéke a havi 5000,— Ft-ot el nem érő nyeugellátások esetében a baleseti járulékok kivételével 300,— Ft. A havi 5000,— Ft-ot elérő nyugellátások esetében 100,— Ft. Az I. és II. rokkantsági csoportba tartozóknál a nyugellátás összegére, tekintet nélkül 300,— Ft.

Ha az 5000,— ■ Ft-ot elérő nyugellátás a 100,— Ft emeléssel együtt az 5300,— Ft-ot nem éri el, az ellátást havi 5300,— Ft-na kell emelni. (Pl.: az 5080,— Ft. nyugdíjhoz 220,— Ft emelés jár.)

1989, VII. 1-jétől a házastársi pótlék ösz- szege 200,— Ft-tal kiegészül.

Ha a házastárs után házastársi pótlék nem jár, de az eddigi 390.— Ft jövedelem- pótlék megillette és a nyugdíjas nyugellátása az 5000.— Ft-ot nem haladja meg, a jövedelempótlék 200,— Ft-tal 590,— Ft- ra emelkedik.

Az oldalt szerkesztette: Bede Zsóka