Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-13 / 137. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÜNIUS 13., KEDD Ára: 4,30 forint XLIV, ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Mai számunkból: Utóítéletek (3. oldal) Kötegyán műemléket állít (4. oldal) Idegenforgalom olasz módra (4—5. oldal) Van-e döntö láncszem vagy húzóágazat? Óvások és fellebbezések (5. oldal) (8. oldal) Egy hónapos szabadság az MLSZ-ben (8. oldal) Miniszteri tájékoztató Szanálás előtt az államháztartás Számos adó megszüntetése várhaté Az államháztartás tervezett szanálásáról, a költségvetési reform legfontosabb lépéseiről tájékoztatta az újságírókat Békési László pénzügyminiszter hétfőn a Pénzügyminisztériumban. Elmondotta, hogy az államháztartás jelenlegi formájában életképtelennek bizonyult. változatlan fenntartása a teljes összeomlással fenyeget. Az idén már ehhez az állapothoz igeit közel került a költségvetés, így annak reformja jövőre elodázhatatlan. A reform alapelve: szakítani kívánnak a költségvetés voluntarista gyakorlatával. Jelenleg ezek a támogatások 200 milliárd forintos kiadást jelentenek évente a költségvetésnek. Ezt az összeget 1992-re 100 milliárd forintra kívánják csökkenteni. A költségvetési reform fontos része az új elosztáspolitika, amely alapvetően a munkajövedelmek részarányának növelésére, s a szociális támogatások hányadának csökkentésére helyezi a hangsúlyt. Elkerülhetetlen az államháztartás teljes szanálása is. A pénzügyi kormányzat szerint az államadósságok jelentős részét az állami tulajdon reprivati- zálásával lehet leépíteni. A személyi jövedelemadó korszerűsítése során szélesíteni kívánják az adózók körét. szűkíteni a preferenciákat, hogy az adókulcsok csökkenthetők legyenek. Megvizsgálták a családi jövedelemadó bevezetésének lehetőségét is. Ezt a pénzügyi kormányzat nem javasolja a Parlamentnek. A jelenleginél lényegesen bonyolultabb rendszerre kellene áttérni, amely valójában a családok többségének nem lenne előnyösebb, mint a jelenleg alkalmazott személyi jövedelemadó átalakított, korszerűsített formája. Békési László beszámolt arról is. hogy az általános forgalmi adó rendszerénél szintén a kedvezmények szűkítését, s a kulcsok csökkentését tervezik. Üj vámrendszer kidolgozása is megkezdődött. Ennek során már figyelembe veszik azokat a változásokat, amelyek 1992 után az EGK integrációjának előrehaladásával bekövetkeznek. Sor kerül számos adó megszüntetésére is. Ez lesz a sorsa a bérszabályozáskor alkalmazott béradónak. a beruházásokat terhelő felhalmozási adónak, a 4 százalékos pótadónak, valamint többfajta termelési adónak, s a különböző járadék jellegű elvonásoknak. Az ebből származó költség- vetési bevételkiesés várhatóan eléri a 35 milliárd forintot. Kiknek a „zsebére kacsingat” a magyar kormány? Megalakult a Nemzetiségi Kollégium Véleménycsere a pártról Sikeriil-e meglelni a „bölcsek kövét”? Nemzetiségkutató Intézet, illetve Nemzetiségi Minisztérium felállítására is hangzott el javaslat hétfőn a Parlamentben a Nemzetiségi Kollégium alakuló ülésén. Pozsgay Imre államminiszter, a testület elnöke elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek és a határainkon kívül élő magyarság helyzetének figyelemmel kísérésére és a velük való kapcsolattartás meghatározására döntött nemrég a kollégium létrehozásáról. Hangsúlyozta, hogy nem döntéshozó, hanem tanácsadó testületről van szó. Ezt a feladatot a legnagyobb nyilvánosság előtt kívánják folytatni. Mint mondta, csakis akkor végezhetik eredményesen munkájukat, ha módszeresen felkészülnek az előttük álló feladatokra. Ezért Pozsgay Imre olyan titkárság felállítására tett javaslatot, amely reprezentálná, hogy a kormány magas szinten kívánja képviselni a nemzetiségek ügyét. Sürgető feladatnak nevezte a kollégium munkatervének, ügyrendjének elkészítését és azt, hogy néhány fontos törvény előkészítésében véleményt alkosson a testület. Ilyen például a nemzetiségi, a be- és kivándorlásról szóló törvény, valamint a menekültügyi probléma. Az államminiszter rámutatott, hogy a hazánkban élő nemzeti kisebbségek életében is új helyzetet jelent majd az alkotmányos jogállam megteremtése. Szükség van-e ezek után nemzetiségi törvényre? — tette fel a kérdést. Ügy vélekedett: Kelet-Európábán a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogállami garanciák sem elégségesek, ha nincsenek meg a kollektív jogai a kisebbségeknek. Ezek közé tartozik, hogy maguk válasz- szanak érdekképviseletet, s ellenőrizni tudják, hogy az állam betartja-e ígéreteit. A vitában elhangzott, hogy ki kell alakítani hazánk nemzetiségi politikáját, s most már tenni is kell a nemzetiségekért, mert eddig a gyakorlatban e célokból nem sok valósult meg. Jakab Róbertné, a magyar- országi szlovákok nevében Nemzetiségkutató Intézet felállítását javasolta. Ehhez csatlakozott Bodor Pál újságíró, kiegészítve az indítványt azzal, hogy nemzetközi tudományos kutatóközpontot kellene létrehozni. Ebben elsők lehetnénk Európában. Több felszólaló kiemelte az egyházak szerepét a szomszédos országokban élő magyarokkal való kapcsolattartásban. Vita-összefoglalójában Pozsgay Imre a nemzetiségi minisztérium felállítására nem sok reményt adott; mint mondta, most az a tendencia érvényesül, hogy minél kevesebb csúcsszerv legyen a hatalmi apparátusban. Egyetértett, s támogatta viszont a Nemzetiségkutató Intézet felállítását. Hangsúlyozta: függetlenül ' attól, hogy a magyarsággal a határainkon túl hogyan bánnak, nekünk gondoskodnunk kell a nemzetiségek kollektív jogairól, ebben nem lehet kompenzációs politikát folytatni. Elismerte, hogy a szórvány magyar ság körében bizalmatlanság tapasztalható a Magyarországon történtekkel kapcsolatban, vannak ugyanis, akik azt gondolják, hogy az ö zsebükre kacsingat a magyar kormány. Mint mondta, az anyagi támogatás valóban jól jönne, de elsősorban nem erről van szó, hanem arról, hogy végre leomlik a politikai fal Magyarország és az emigráció között. Pozsgay Imre szerint megérett a helyzet arra, hogy a magyar—román kettős állampolgárság megszüntetéséről szóló egyezményt felmondjuk. Rámutatott, ezzel nem a két ország viszonyának akarunk ártani, hanem az ott* élő magyarokon segíteni. A jelenlegi egyezmény egyébként Románia számára sem előnyös — mondta befejezésül. — Akit nyúznak, legalább sikoltani legyen joga — mondta dr. F orrai József, a megyei pártbizottság titkára tegnap délelőtt Gyulán, azon a beszélgetésen, amelyet a megyei apparátus kezdeményezett a pedagógusok párt- alapszervezeti titkárai körében. A mondata nem belső ügyeinket, hanem korábbi, a határainkon túl élő magyarságot érintő, elhallgató politikánkat minősítette. A szép számmal jelenlévők ugyanis igen sók kérdést tettek fel dr. Forrai Józsefnek, köztük külpolitikánkra vonatkozóan is. Az előadó a belvárosi párt- alapszervezet helyiségében egybegyűlteknek elmondta, a társadalmi, politikai, gazdasági modellváltáshoz érkezve, a cél: a párttagsággal közösen meghatározni az elkövetkező időszak tennivalóit. A megyei pártbizottság titkára bevezetőképpen szólt az eddigi pártpolitikáról, amelyet a bürokratikus centralizmus jellemzett. A pártszervezeteknek végrehajtó szerep jutott, következményként a valóságos politizálástól elszokott a párttagság. Az MSZMP gyűjtőpárt volt, melyből az utóbbi egy év alatt fokozatosan leolvadt az „azonos szándékok máza”. Ám még mindig egy kisebbség az aktív, a többség hallgat. Vajon az MSZMP vezetésében (amelyről többen azt mondják, nem létezik) tapasztalható nézetkülönbségek új pártok) csíráját jelentik? Ma még nem tudni, de a személyek körüli szerveződés azt is lehetővé teheti, hogy a párton belüli platformok kialakulásával az MSZMP igazi szocialista tömegpárttá váljon. — Ha valóságos politikai vitába nem szállunk, apárt felmorzsolódhat, a bizalmat teljesen elveszíthetjük — mondta dr. Forrai József. Napjaink izgalmas kérdése ugyancsak, hogy hol működjenek a pártszervezetek. Az előadó szerint — s ez találkozott a hallgatóság egyetértésével — e közösségek munkája nem topográfiai dolog. .. I I A jelenlévők hozzászólásaikkal, kérdéseikkel a jövőért aggódva szóltak. Helyeselték a politikai pluralizmust. Volt, aki a még magára várató gazdasági változás egyik feltételeként a középszervezetek létszámának radikálisabb csökkentését jelölte meg. Mások — művelődésben dolgozók lévén — az oktatás, a pedagógusok erkölcsi, anyagi megbecsülését sürgették. A pártnak van-e saját megyei programja, megelőzve e téren az országost? Mint hallottuk, nincs. Nincs arra, hogy megyei eszközökkel az oktatás, s szakembereinek anyagi helyzetén rövid időn belül változás következzen be. De a társadalom újrateremtése, gazdagítása — már nyilvánvaló — nem képzelhető el a szellemi munka nélkül, s megbecsülése sem várathat magára sokáig. A megyei pártbizottság nem törekszik politikai deklarációk megfogalmazására, helyette az infrastruktúra jobb feltételeinek megteremtését szorgalmazza. Annak érdekében, hogy mielőbb működőképes piacgazdaság alakuljon ki. A továbbiakban szó volt még a pártélet demokratizálódásának lehetőségeiről, a fiatalok csatlakozási esélyeiről. Az eszmecserén részt vevők hasznosnak nevezték a beszélgetést, hisz mint elhangzott, jó volt a hasonló gondok között élők véleményét hallani, közösen gondolkodva pedig talán sikerül a „bölcsek kövét” meglelni. A gyulaihoz hasonló beszélgetés egyébként az elmúlt héten, csütörtökön Békéscsabán is lezajlott. Sz. M. Az idén 20 vagon trappista sajt jugoszláviai exportjára kapott engedélyt a Sárréti Tej Közös Vállalat. Az előzetes értesülések alapján szó lehet, ugyancsak még az idén, több millió liter tej jugoszláviai exportjáról is. Eddig 7,5 vagon trappista sajtot szállítottak a Jugoszláviából érkezett kamionok déli szomszédunk üzleteibe Fotó: Béla Ottó Méhkeréki Egyetértés Szakszövetkezet II kiváló cím nélkül is kiválóak Megyénk szakszövetkezetei közül évek óta kiemelkedő eredményeket ér el a Méhkeréki Egyetértés Szakszövetkezet. Tavaly az ország 63 ilyen egysége közül gazdasági eredményeik alapján a hatodik helyet érték el. A munkaverseny-mozgalom- ban kétszer nyerték el a MÉM és a TOT dicsérő oklevelét. Legutóbb 1988-as teljesítményükért. — Kicsit bánt a dolog bennünket, hogy nem kaptuk meg a kiváló címet — mondja Kozma János elnök, majd így folytatja: — Pedig pontszámúnk eggyel jobb volt, mint a Vésztői Körösmenti Tsz-é. A Méhkeréki Egyetértés Szakszövetkezet 1444 hektáron gazdálkodik, 406, tagja van, közülük száz az aktív dolgozó. Búza-, kukorica-, tavasziárpa-, napraforgó- és cukorrépa-termesztéssel foglalkoznak. Az eddigi termés- kilátások kedvezőek a kalászosoknál. Bár az elmúlt napokban, hetekben lehullott jelentős mennyiségű csapadék belvízveszélyes helyzetet teremtett a szakszövetkezetben, a sok víz kedvezett a gombafertőzésnek. Foglalkoznak erdőgazdálkodással is; területükön 139 hektárt borít lombos erdő. Az állattenyésztésben kiemelkedő évet zárt tavaly a juhászat. Eredményeikről így beszél az elnök: — 1982-ben mindössze 402 anyánk volt. Ma 3600 anyát tartunk. Évente 20 százalékos természetes állomány- cserét hajtunk végre, így a genetikailag jobb anyák kerülnek tenyésztésbe. Tavaly a juhászat 1,8 millió forint tiszta nyereséget hozott, 600 tenyésztésre alkalmas juhot vásároltunk a közelmúltban, 2,5 millió forint értékben. Tavaly 2860 pecsenyebárányt szállítottunk exportra. Építőbrigádunk 600-as birkaho- dályt épít, emellett folyamatban van saját erőből a 2,2 kilométeres bekötő út építése, szakszövetkezetünkben a juhtelephez. Ennek a beruházásnak az értéke meghaladja a tízmillió forintot. A Méhkeréki Egyetértés Szakszövetkezet állatforgalmazással is foglalkozik. Tavaly 2725 hízó sertést és tizenhét vágómarhát szállítottak a Gyulai Húskombinátba. A takarmányárak emelkedése és a sertéshizlalás jövedelmezőségének csökkenése miatt jelentős visszaesés tapasztalható a háztáji sertéstartásban. Kiegészítő tevékenységet is végeznek, épületeket és gépeket adnak bérbe más vállalatoknak. Szerették volna, ha a Gyulai Harisnyagyárral egy telephelyet tudnak kialakítani a községben, sajnos ez az elképzelés meghiúsult. Az idei elképzelésekről Kozma János a következőképpen vall: — Tavaly árbevételünk 38 és fél millió forint volt, nyereségünk 4,7 millió lett. Erre az évre 40 millió forintos árbevételt terveztünk, mintegy 2 és fél milliós nyereséggel. A jövedelem mérséklődésének oka a folyamatos áremelkedés, valamint a társadalombiztosítási járulék növekedése. Idő előtt rendeztük a Nicolae Balcescu Termelőszövetkezettől örökségként átvett forgóhitelter- hünket 1986-ra. Évek óta nincs hitelünk, tartós betétünk tavaly 4 millió forintra rúgott. Míg 1987-ben csak 60 ezer forint körül alakult az egy tagra jutó munkadíj, addig tavaly ez a szám meghaladta a 90 ezret. Büszkék vagyunk arra, hogy az egy dolgozóra jutó tiszta nyereség eléri a 87 ezer 600 forintot, ez megyei szinten is jónak mondható. Beruházásra, gépvásárlásra 8,4 millió forintot fordítunk ebben az évben. Szorgalmas tagságunk nagy önállósággal, szakembereink irányításával azért dolgozik, hogy mind a közösnek, mind az egyénnek ne legyenek megélhetési gondjai Méhkeréken. V. L.
