Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÜNIUS 2., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLXV. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM Mai számunkból: Gyászszertartás a Hősök terén. • • (3. oldal) Újságírók rehabilitálása (3. oldal) Heti rádió- és tv-müsor <5—6. oldal) Kosarasbizonyítvány (8. oldal) Hét végi sportműsor (8. oldal) „Építenünk kell a józanságra..., az érzelmekre..., az önérzetre, az önbizalomra...!” — hangsúlyozta Németh Miklós a Parlamentben Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Elsőként Hütter Csaba mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt a szerdai vitában elhangzottakra. Ezután hosszas, több mint egy órán át tartó szavazási procedúra következett. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egy ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a Parlament 11 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett elfogadta. Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1981. évi VII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatról most nem kellett dönteni. Ugyanakkor 9 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett a testület úgy döntött, hogy a kormány még az idén terjesz- szen be új vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvényjavaslatot a Parlamentnek. Napirend szerint ezután az Országgyűlés Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéját hallgatta meg a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatról. — Az indítvány, amely eltörli a halálbüntetést az állam ellen elkövetett bűncselekmények esetében, minden bizonnyal nem igényel hosz- szas indoklást — kezdte felszólalását a miniszter. — A képviselők előtt is jól ismert, hogy a magyar politikai kultúrának az a sajnálatosan tradicionális vonása, amely az erőszaknak oly nagy helyet adott, magában foglalta azt a törvény adta lehetőséget is, amellyel politikai ellenfeleket, politikai vitákat büntető eljárással. esetleg halálos ítélettel intéztek el. Az is jól ismert, hogy Magyarországon 1849 óta 14 miniszterelnök lelte halálát vérpadon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Különösen időszerűvé teszi e törvény- javaslat elfogadását, hogy hazánk e napokban az utolsó kivégzett magyar miniszterelnökre emlékezik. Bár a politikai bűncselekményekre vonatkozó törvényjavaslat csak júniusban kerül az Országgyűlés elé, szimbolikus jelentése van annak, hogy a Parlament most mintegy soron kívül határoz e törvénymódosítás sorsáról; kinyilvánítva ezzel, hogy Magyarország egyszer s mindenkorra szakítani kíván ezzel a sajnálatos politikai tradícióval — hangoztatta a miniszter. Mivel hozzászólásra sem jelentkezett senki, az expozét azonnal határozathozatal követte. A beterjesztett törvényjavaslatot az Ország- gyűlés egy tartózkodással elfogadta. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügyminiszter volt. Kulcsár Kálmán expozéjában elmondta: a népszavazás intézménye biztosítja a Parlament ellenőrzését. A népi kezdeményezés — ha közvetetten is — ugyancsak ellát bizonyos ellenőrzési funkciót azáltal, hogy hangot ad a választó- polgárok hiányérzetének a Parlament működésével kapcsolatban. Az állampolgárok ilyenkor azt fejezik ki, hogy döntést várnak valamely, a Parlament hatáskörébe tartozó kérdésben; s ezért ezt a döntést maguk kezdeményezik. A törvényjavaslat célja — szögezte le Kulcsár Kálmán —, hogy életre keltse hazánkban a közvetlen demokráciának egyik fontos jogintézményét. ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. A mostani törvényjavaslat a népszavazás elrendelését, illetve kitűzését a Parlament hatáskörébe adja. Kötelező elrendelni a népszavazást, ha azt kellő számú állampolgár kezdeményezi. A tervezet ezzel kapcsolatban alternatív javaslatot terjeszt a Parlament elé. Az Ország- gyűlés által elfogadott új alkotmányt is népszavazással kell megerősíteni. Más esetekben a kezdeményezések alapján a Parlament mérlegelheti a népszavazás elrendelését, vagy elvetését. A tervezet — szinkronban a nemzetközi gyakorlattal — kizárja a népszavazás köréből a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, továbbá a nemzetközi szerződésekről hozott törvényeket és a személyi kérdéseket. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot az Ország- gyűlés három tartózkodással elfogadta. A képviselők a módosító javaslatokkal is egyetértettek. Az Országgyűlés ezután az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács új, átdolgozott állami költségvetési tervjavaslatot nyújtott be. Horváth Lajos elsőként Németh Miklósnak, a kormány elnökének adta meg a szót. (Folytatás a 3. oldalon) Pillanatkép az ülésteremből, háttérben a megyei képviselők Trükkökkel kijátszható Mint ismert, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, sőt a kormány is elutasította az ülésszak első napján dr. Eleki János képviselő módosító javaslatát, miszerint a társasági törvény tegye lehetővé a termelő üzemek számára, hogy beszállított termékük arányában ellenérték nélkül részvényt jegyeztethessenek, több éven át törlesztve árát. Ám a Parlament a késő esti órákban mégis elsöprő többséggel fogadta el, a TOT-főtitkár indítványát. — Vajon a bizottság és személy szerint ön miért ellenezte az ésszerűnek tűnő javaslatot? — kérdeztük dr. Tal-lósy Frigyes képviselőtől a szünetben. — Meggyőződésem, hogy a javaslat merőben ellentétes a társasági jog elméletével. Nem mondható ki, részvényeladási kötelezettség egy társasággal szemben. Hiszen durván megsértené az önkéntesség alapelvét. Mi jogon nyújtok mint törvényhozó bárkinek is kedvezményt a versenysemlegesség alapelvére épülő módozatnál. Persze számtalan trükkel átjátszható a honatyák által elfogadott módosítás, ám én szerettem volna olyan szabályokat életre hívni, ami érthető, tiszta, egyenes, s szükségtelen kijátszani. Mert véleményem . szerint a kényszer soha nem szül valós eredményt. * * * — Ügy gondolom, jogosan kértük az ingyenes részvényjegyzés lehetőségét, az élelmiszeripar vagyonából, ezért is álltak ki mellettünk a képviselők — mondja dr. Eleki János, a TOT főtitkára. — Hiszen ma nincs fedezete vásárlásra a termelő nagyüzemeknek. S félő, hogyha továbbra is kizárjuk őket az élelmiszer-ipari vertikumból, még nagyobb űr keletkezik az ágazatok között, 'melyre egyébként nincs példa egyetlen fejlett, agrárgazdasággal bíró országban sem. Különben is! Érthetetlen1 szá- mamra, miért éppen egy jogász, nevezetesen dr. Tallósy Frigyes véleménye határozza meg az új agrárpolitika irányvonalát. Mert itt, ugyanis most erről is szó van. Hiszen ha kizárjuk a termelőket, illetve tudatosan nem vesszük figyelembe, hogy jelenlegi anyagi helyzetük miatt objektíve diszkvalifikáltak, akkor egy ágazaton kívüli, testidegen szféra — bankok, különböző pénzintézetek — rövid időn belül teljesen kisajátítják az agrár- vertikumot. S azt is kötve hiszem, hogy egy kimondottan profitorientált pénzintézet érdekelt lehet agrárpolitikai síkon egyáltalán abban, hogy képviselje a ma már egyre inkább előtérbe kerülő falupolitikát is. Negyven évig az ősi sztálinista ideológia jóvoltából — nem túlzók, ha azt mondom — gyarmati munkamegosztás érvényesült az agrárvertikumban a tulajdonosi és az érdekeltségi rendszereket illetően egyaránt. Meggyőződésem, hogy vétek lenne ezt a kiszolgáltatottságot törvényben deklaráltan több évtizedre megcsontosítani, mert félő, hogy egyik napról a másikra eltűnne az alapanyag, s az élelmiszeriparnak nem ienrfe munkája. Nyolcvanén kiválóak Pedagógusokat köszöntöttek Békéscsabán Képünkön Balázs Imre (balra) átveszi a Kiváló Munkáért kitüntetést Fotó: Kovács Erzsébet „A szomorú tanítósors már a múlté. A magyar pedagógus nem a nemzet sanyarú napszámosa többé, hanem — szocializmust építő — társadalmunk megbecsült tagja.” Darvas József az első pedagógusnapra írt köszöntőjében, 1952-ben írta e sorokat. E gondolatok jegyében tartotta ünnepi beszédét dr. Szemenyei Sándor, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára. (Ezt megelőzően a helyi, 4— 6-os számú általános iskola diákjainak kedves műsorán derülhettek azok a meghívott nevelők, akik a közelgő pedagógusnap alkalmából jöttek össze tegnap délután a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban.) „Évtizedek óta nyomon követhető kettősség, hogy tudniillik a társadalom egyfelől elismeri, hangsúlyozza az oktatásügy fontosságát, a pedagógusok kiemelt társadalmi státuszát, szerepét; a mindennapok gyakorlatában viszont csak lassú mozdulása érezhető az e státuszhoz méltó anyagi-erkölcsi feltételek megteremtésének” — mondta dr. Szemenyei Sándor, majd szólt arról is, hogy az oktatásügy napjainkban már nemcsak a pedagógusok, hanem a nemzet ügye is. Mindezek ellenére, mintha az élet mást igazolna. Történik mindez akkor, amikor különösen nagy szükség van azokra, akik az ifjúságot századunk méltó kortársaivá formálják, nevelik. Az ünnepi beszéd méltatta a pedagógusok munkáját, akik olyan nemzedéket kell, hogy neveljenek, amely „a rendelkezésükre álló információ alapján megfelelő döntéshelyzetet tud kialakítani, s amely képes dönteni és vállalni a döntés felelősségét. Olyan diákokra ... akik embertársaikhoz, a hazához, más népekhez humanista módon viszonyulnak.” Az ünnepi szavakat követően dr. Becsei József, a Békés Megyei Tanács általános elnökhelyettese adta át a kitüntetéseket a megye- székhely és körzete oktatási intézményeiben dolgozóknak. Nyolcvanan Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak. ötvennyolcán miniszteri dicséretet érdemeltek ki, négyen pedig Szocialista Kultúráért elismerésben részesüllek. Nyugdíjba vonulásuk alkalmából tizennégyen Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vehettek át. A megye területén tegnap és ma egyébként több városban, községben emlékeztek meg a pedagógusnapról. Voltak, akik a fővárosban vehették, át, illetve veszik át kitüntetéseiket. Így tegnap, a Kereskedelmi Minisztériumban adták át Csépai Imrének a Kiváló Munkáért elismerést és Petráné Honti Évának a miniszteri dicséretet. N. A. Akit irigyelnek ... Fotó: Veress Erzsi
