Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-08 / 133. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG H MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚNIUS 8., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: Ismét árhullám a Körkövizig területén (3. oldal) „A meghallgatás jogát igényeljük” a 0idai> Tizenkilenc gyerek bábszínházát játszik (4. oldal) Mementó egy óvodáért (5. oldal) Nyári táborok Gyulán (6. oldal) Felszabadulási Kupa-finálé (8. oldal) A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a kínai eseményekről Vastagh Pál Békéscsabán A Magyar Népköztársaság kormánya megdöbbenéssel értesült a Kínai Népköztár­saságban az elmúlt napok­ban lezajlott tragikus ese­ményekről, amelyeknek na­gyon sok ártatlan ember esett áldozatul. A magyar nép a 'keserű történelmi ta­pasztalatok és tanulságok birtokában meggyőződéssel vallja, hogy eszmék és poli­tikai álláspontok ellen fegy­verekkel és erőszakkal har­colni értelmetlen és nem ve­zethet megoldáshoz. A Magyar Népköztársaság kormánya hangsúlyozza, hogy amikor kifejezésre jut­tatja mélységes aggodalmát a történtek miatt, nem áll szándékában beavatkozni a Kínai Népköztársaság bel- ügyeibe. Ugyanakkor ezúttal is megerősíti azt az állás­pontját, hogy az általános, alapvető emberi jogok tisz­teletben tartása mindnyá­junk közös ügye és nemzet­közi felelőssége, ezért nem lehet kizárólagos belügye egyetlen országnak sem. A tragikus események miatti megrendülésünket csak fo­kozza, hogy azok egy olyan baráti szocialista országban történnek, amely a társada­lom korszerűsítése, a demok­ratikus fejlődés, a reformok irányvonala mellett kötelez­te el magát. A magyar—kí­nai együttműködésben ép­pen ezen az alapon nyitot­tunk az elmúlt években új fejezetet. A Magyar Népköztársaság kormánya őszintén reméli, hogy a válság végül is olyan megoldást nyer, amely be­gyógyítja a tragédia okozta sebeket és a reformpolitika folytatásával lehetőséget te­remt az ország további elő­rehaladására, a kínai nép és a nemzetek közössége javá­ra. A magyar kormány eb­ben a szellemben kifejezi érdekeltségét a magyar—kí­nai együttműködés és a jó kapcsolatok megőrzésében. A dél-alföldi régió szoro­sabb együttműködéséről, a pártmunka közös feladatai­ról tárgyalt tegnap, június 7-én délután Békéscsabán Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága június 10-én, szombaton 9 órától ülésezik Békéscsabán, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának épületében. Napirenden : véleménycse­re szerepel a megyei pártbi­zottság munkastílusáról, a Vastagh Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja. a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára megyénk pártbizottságának első titká­megye pártéletében betöl­tött szerepéről. Ezúttal ter­jesztik elő a javaslatot a megyei pártbizottság 1989. évi cs'elekéési programjáról, valamint a megyei pártbi­zottság állandó és alkalmi munkabizottságainak tevé­kenységéről, személyi össze­tételéről. rával. Szabó Miklóssal és titkárával: Forrai Józseffel. Látogatása tulajdonképpen előkészítése volt egv későb­bi találkozásnak a két me­gye pártvezetői között. A pártbizottsági ülésen minden érdeklődő részt ve­het. A napirendekkel kap­csolatos észrevételek és ja­vaslatok eljuttathatók a pártbiíottsági tagokhoz, vagy közvetlenül a megyei párt­székházba. A pártbizottsági ülést kö­vetően sajtótájékoztató lesz. Nyílt pártbizottsági ülés szombaton 1 belügyminiszter-helyettes látogatása megyénkben „Hátrányos helyzetű” települések Az ember életminőségét nagymértékben befolyásolja az, milyen környezetben, mi­lyen településen lakik. Gond ma még hazánkban. hogy vannak elmaradott térségek, melyek nem tudtak megsza­badulni a múlt örökségeitől, illetve objektív okok, vagy hibás rendelkezések követ­keztében nem zárkóztak fel a fejlettebb lakóhelyekhez. Néhány éve átfogó kormány- program készült e „fehér foltok” megszüntetésére, ám ez — a megváltozott politi­kai-gazdasági körülmények miatt — már nem igazán tölti be szerepét. Megyénkben is vannak „hátrányos helyzetű” telepü­lések, melyekről — munka- lehetőségek hiányában — el­vándorol a lakosság. Főként a fiatalok költöznek a kör­nyező városokba, ezzel csök­kentve az illető község fej­lődési perspektíváit. A la­katlanná váló házak, az el­néptelenedett óvodák jelzik: valamit tenni kell! Ezekről a körülményekről, a településfejlesztés helyi lehetőségeiről tájékozódott tegnapi látogatása során me­gyénkben dr. Laczkó László belügyminiszter-helyettes. Délelőtt érkezett Békéscsa­bára. ahol a megyei tanács vezetőivel, szakembereivel a megye ilyen jellegű gondjai­ról folytatott eszmecserét. Rövid városnézés után Gyu­lára látogatott, ahol megte­kintette e határ menti város néhány új részét, az üdülő­szövetkezetet. a kempinget, majd két, Gyula környéki tanyára látogatott. A Beli- czai-tanya jó példa arra, ho­gyan lehet nagyüzemi szín­vonalon folytatni paraszti gazdálkodást. A ház gazdája — háromdiplomás fiatalem­ber — amellett, hogy megél a fóliázásból, még tudomá­nyos kutatómunkát is foly­tathat területén. A látogatás másik helyszíne, a Kovács­tanya egészen más jellegű: régi épületből alakította ki a városból kiköltözött család úgy, hogy idegenforgalmi cé­loknak is megfeleljen. A miniszterhélyettes ez­után új városunkba, Sarkad­ra látogatott. A vonzáskör­zetébe tartozó öt község — Sarkadkeresztúr, Méhkerék, Kötegyán, Geszt és Mező- gyán — mindegyike olyan település, ahol a munkale­hetőségek, a potenciális gaz­dasági egységek hiánya, a nem megfelelő közlekedés, a határmentiség és az elörege­dő lakosság hátrányos hely­zetet teremtett. A helyi ta­nácselnökök arról számoltak be, hogy a lakosság az inflá- : ció, a megélhetés nehézségei j ellenére még mindig hajlan­dó áldozni a színvonalasabb életkörülményekért. El­mondták, hogy elsősorban a helyi gazdasági egységek megerősítésére volna szük­ség: ez munkalehetőségeket : is teremtene, s az infra­struktúra fejlesztésénél is le- ■ hetne számítani rájuk. Szó- ' bakerült, hogy újjá kellene éleszteni a lakosság „termé­szetes szövetkezéseit”, pél- . dául a helyi áfészeket. Szól- \ tak a szolgáltatási gondok­ról, az értelmiség hiányáról. Dr. Laczkó László beszá­molt a minisztérium telepü­lésfejlesztési elképzeléseiről. Hangsúlyozta, hogy a jövő­ben egyre nagyobb feladatot kapnak majd e területen is a helyi tanácsok. G. K. Medgyesegyházi hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG „Január végén, február elején Medgyes- egyházán elterjedt a hir: az áfész kiáru­sítja a falut, nyugatnémet tőkéseknek el­adják a földeket!...” Az igazságról szól cikkünk az 5. oldalon, és arról, hogy a „jól értesült pletyka” honnan eredt. Ér­demes elolvasni, tanulságnak sem utolsó és, ha még másutt is követnék, abból csak jó származna. És haszon, ami azért nem mindegy ebben a nehéz világban. ma délután telefonos fórum Ma, csütörtökön 15-től 18 óráig a nagy­községi tanáccsal közösen telefonos fó­rumot tartunk Medgyesegyházán. Hívha­tó telefonszámok: 1, 62, 74. A telefon- * hívásokon kívül a fórum személyesen, vagy levél útján is felkereshető a tanács elnöki szobájában. A gyulai városi pártérte­kezletre készülve a jelölést előkészítő bizottság összesí­tette a városi pártbizottság tisztségviselőire érkezett alapszervezeti javaslatokat. Az alapszervezetekben 33 név merült fel, a vélemé­nyeket összesítve megálla­pítható, hogy 11-et támogat az alapszervezeti tagság többsége. Ök: dr. Albel An­dor, Galbácsné Stein Erzsé­bet, Gál Imre, Héjas Géza, Hídvégi László, Jánki József, Kiss János, Kozma Antal, Mihucza József, Szatmári Gábor, Vidó Miklós. A jelölést előkészítő bi­zottság a napokban folytat­ja munkáját és személyesen keresi fel a fent megneve­zetteket. Szebb búcsúban reménykedett Csank János Ú. Dózsa—Békéscsabai Előre Spartacus 2—1 (1—1) NB I-es Labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, >6 ezer néző. V.: Szilá­gyi (Fekete, Szabó J.). Ü. DÓZSA :• Brockhauser — Huszárik, Herédi, jSzélpál, Szlczák — Kozma, Kosa, Kecskés — Schróth ,(Véber, 90. p.), Balogh, Bácsi (Süveges, 55. ip.). Edző: Varga István. BÉKÉSCSABA: Gulyás — Mracskó, Csató, Szenti, Pápa (Miklya, 63. p.) — Belvon, Kasik (Pásztor, 63. p.), Csanálosi, Horváth *— Oroszki, Szekeres. Edző: Csank János. Gólszerző: Kasik (14. p.), Herédi (41. <p.), Bácsi (49. p.). Sárga lap: Gulyás (49. p.), \Süveges (63. p.), Mracskó (68. p.). Szögletarány: 7:5 (3:4) a Békéscsaba javára. A mérkőzés előtt Gulyás és Szenti egyöntetűen állí­totta: az eddigi híresztelé­sekkel ellentétben még nem írtuk alá a szerződést, egye­lőre tárgyalunk az egyesü­let vezetőivel. A sípszó előtt a búcsúzó Csank János ed­zőt és a Tatabányára iga­zoló Szekeres Józsefet bú­csúztatta virágcsokorral An­nus Vince ügyvezető elnök, Such Sándor technikai ve­zető és Fabulya György csa­patkapitány. Az első negyedórában ira- mos mérkőzésnek lehetett szemtanúja a hétköznap is szép számmal kilátogató szurkolósereg. Ám a kapuk mintegy negyedóráig nem kerülitek veszélybe, mindkét csapat támadásainak egy része a lestaktikán halt el. A 14. percben azonban meg­tört a jég: Oroszki a jobb oldali szögletzászlóig futott le. majd laposan visszaadott a 11-es pont tájékára, ám Szekeres mögé került a lab­da. A szőke csatárt ez meg­zavarta, de nem annyira Ra- sikot, akit őrizetlenül hagy­tak, arra is maradt ideje, hogy igazítson egyet a pety- tyesen, majd a jobb alsó sarokba perdített, 0—l. A középkezdés után nem Sokkal Kozma jó beadását Balogh lőtte mintegy nyolc méterről kapásból a kapura, Gulyás reflexszerűen kiütöt­te a labdát, majd a védők szögletre mentettek. A 24. percben Mracskó a 16-os jobb oldali sarkáról célozta meg a kaput, a labda egy védőn irányt változtatott, de a pattogós lövést így is há­rította Brockhauser. A 28. percben Schróth bújt ki jól, faképnél hagyva a védőket, s 10 méterről hatalmas lö­vést zúdított a kapura, de a labda a felső kapufán csattant. A 37. percben a bal oldalon Pápa ugratta ki Szekerest, az utóbbi jól adott be. Oroszki is magas­ra emelkedett a levegőben, de fejese fölészállt. A 41. percben a fővárosiak sza­badrúgáshoz jutottak a bé­késcsabai térfél bal oldalá­nál. Kecskés ívelt be balról, a lábak között Herédihez került a labda, amely egyet pattant, s a védő az árván hagyott kapu közepébe lőtt hat méterről, 1—1. A fordulás után hamar vezetéshez jutott az Ú. Dó­zsa. Kozma jól bújt ki a les­re játszó védők közül a bé­késcsabai térfél közepén, Gulyás a 16-oson kívülre ki­futott elé, és elhúzta a lá­bát. Szilágyi játékvezető jól alkalmazta az előnyszabályt, ugyanis Bácsi robogott a tá­madással egyidejűleg föl a balösszekötő helyén, s nem is okozott neki gondot, hogy 12 méterről laposan az üres kapuba vágja a labdát, 2—1. A folytatásban Oroszki 22 méteres, nagy erejű szabad­rúgását öklözte ki Brock­hauser. A 63. percben Szen­ti kapott sárga lapot Süve­ges buktatásáért. Másodper­cek teltek el, amikor kettős cserét hajtott végre Csank edző. A tavaly ősz óta „hiányzó” Pásztor lépett a pályára, amit nagy taps fo­gadott. A 66. percben Süve­ges közelről fejelt, de a lab­da fölészállt, majd a foly­tatásban Mracskó kapott sárga lapot Schróth fölvágá­sáért. A 70. percben egyen­líthetett volna a hazai csa­pat, amikor Szekeres labdá­jával Miklya száguldott vé­gig a Dózsa térfelén Kosa kíséretében, aztán futtából, 13 méterről a balösszekötő helyéről a felső kapufát ta­lálta telibe. A hátralevő 20 percben elkeseredetten ro­hamozott a hazai csapat, de már csak elvétve jutottak el a 16-osig. Ezúttal is megkaptuk az egyesület vezetőitől a pon­tos nézőszámot, miszerint 3582 fizető- és 1695 bérletes néző volt a lelátón. Úgy kezdődött a találkozó, hogy a békéscsabaiak lehen- gerlik a veszélyben levő fő­városiakat. Egyre-másra ve­zették a támadásokat, ami­nek hamar meg is jött az eredménye. A fővárosiak el­keseredetten védekeztek, és a kontrákra építettek, ami­ből az első félidő lefújása előtt egyenlítettek. A szünet után viszont meglepetésre. (Folytatás a 8. oldalon) A Beliczai-tanyán (bal szélen a házigazda, mellette a mi­niszterhelyettes) Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom