Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

Békés megyével lehet mit kezdeni... Tehetséggel gondozni a tehetséget! 1989. június 7„ szerda Medgyesegyházi Haladás Tsz A háztáji slágere: a dinnye G—2000 Egyre több elkeseredett, lemondó hangot hallani az országban. Akiknek egyéb­ként se volt ötletük és ma­gukkal sem tudtak túl so­kat kezdeni — most ked­vükre zenghetik panasztirá­dáikat a körülményekre, a széteső „viszonyokra”, a fe­jetlenségre mutogatva. Ta­lán a legbőszebb háborgók éppen azok, akik a legké­nyelmesebben helyezkedtek el abban a szekérben, amit eddi gelé másokkal tolattak a kátyú felé ... Mindig kerül azonban a szorult helyzetekben is egy- pár elszánt lélek, aki lát ki­utat, akar, mer, és adja a magáét egy közös szándék­hoz. A többi már azon mú­lik, milyen a meghallgatta- tás. Komolyan veszik-e őket. Kapnak-e figyelmet, élnek-e a jobbító kezdeményezések­kel azok, akiknek a kezé­ben vannak a messzire ható döntések. Vagy pedig fenn­akad ötlet és lendület, a nemtelen rivalizálás, az élős- dit tenyésző kontraszelek­ció, a posványos középszer masszív hínársorán ... Ma­gyarán: a magyarság sorsa, haladása mindig is azon mú­lott, hogy hagyják-e a tá- lentumot kibontakozni, vagy nem. Mert az sose volt kér­dés, hogy termi-e ez a föld a tehetséges embereket. Ter­mi, de gyökereztetni vala­hogy nem nagyon tudja . .. Kedvét és értelmét lelje Ha az itteni — mostani helyzetben van néhány re­ménykeltő momentum, egé­szen bizonyos, hogy az egyik legfigyelemreméltóbb a G— 2000 elnevezésű tudományos tehetségkutató és -gondozó alapítvány, amit Szegedről „futtattak fel” immár orszá­gos üggyé. Ígéretes elgondo­lás ez mindarra, amit okta­tásügyünk évtizedek óta te­hetetlenkedve topog körül, vagy ráhúzza ukázai torzó­jára. A tehetséggel lehetne „gazdálkodni”, építeni kelle­ne rá; a tehetség megment­heti az országot! De a te­hetséges fiatal kedvét és ér­telmét kell, hogy lelje a ta­nulásban, az alkotásban! Ab­ban. és legelsősorban abban, amiben tehetséges. Nem kényszerek és hasztalan ter­hek rakományával kellene kedvüket szegni a legkiseb­beknek ... A tanulás bün­tető parancsa helyett az is­meretszerzés saját, belülről jövő' izgalma és a legjobb képességek fejlesztésének öröme sokkal többet hasz­nál a személyiségnek és eredményeinek is, mint a követelős — osztályozós „pa­nelpedagógia”. Ebből indultak ki a sze­gediek. erre építették prog­ramjukat, ami máris olyany- nyira el tudta fogadtatni magát, hogy a fővédnöksé­get Németh Miklós minisz­terelnök elvállalta, és véd­nökséget pedig olyan jeles személyiségek, mint Berend T. Iván, áz MTA elnöke, Horváth István belügymi­niszter, vagy Bereczky Gyu­la, az MTV elnöke ... A Mű­velődési Minisztérium is ha­mar felismerte a kezdemé­nyezés életrevalóságát. Elfo­gadta tervezetüket, mi több, azonnal félmilliós támoga­tást is küldött Szegedre, anélkül, hogy kérték volna. Ám, illetve, lám: a tehet­séggondozáshoz is tehetség kell! Ügy látszik, most az idő is kedvez nekik. A sze­gedieket meghallgatták, ko­molyan veszik és hagyják dolgozni. De kiről is van szó? Tőkénk a szürkeállomány A Csongrád Megyei Ta­nács V. B. Ifjúsági és Sport­osztályának vezetője, dr. Kapás Ferenc, a G—2000 alapítvány kuratóriumának elnöke. Lendületes egyéni­ség, azzal a fajta lelkese­déssel, amiről már azt hin­né az ember, nem is léte­zik ... Hétvégi jogi pálya után adta fejét-lelkét az ifjúsági és sportügyek szer­vezésére. ötletet ötletbe ölt, amint hallgatom. Kérdezni se kell, összefoglal mindent kereken. Természetesen ők is a ke­vés pénzből indultak ki. ötletpályázattal mozgatták meg saját szellemi erőiket. A 30-as átlagkorú „team” felállításában minden mai szempontra gondoltak, a matematikus doktortól a közgazdászig olyan emberek dolgoznak együtt, akik is­merik a számítógépet, és ide­gen nyelveket is beszélnek. Az alapgondolat tulaj­donképpen a Csongrád Me­gyei Pedagógiai Intézettől származik, de a továbbiak­ban a TIT is „beszállt” tel­jes szervezetével alapító­ként. A szegedi pedagógiai intézet a legközelebbi jó „szövetséges”. Még a kez­det kezdetén kopogtattak az alapítvány elgondolásával az ÁISH elnökhelyettesénél. Mi­vel a tehetséggondozás ügye már a „levegőben volt”, márciusra sikerült összehív­ni egy tudományos tanács­kozást Szegeden. Ennek zá­róokmányán, a fejlécen ez a mondat áll: „Egyetlen tő­kénk a szürkeállomány”. Az eszmecsere záródokumentu­ma 12 fontos megállapítást rögzít. Csak az elsőt idézem: „A tehetségnevelés jelenlegi alapintézménye, az iskola, válságkorszakát éli, és egy- egy megszállott pedagógus magánügyévé vált”. Az utol­só pedig országos egyesület létrehozását sürgeti. A cél tehát a tehetségben rejlő energiák, potenciák minél gyorsabb felszabadítása. Szinte példátlan társa­dalmunkban az a reagálás, ahogy a március 14-i kez­deményezést fogadták. Tíz nap alatt 10 milliós nagy­ságrendű támogatás gyűlt össze. Jó két hét múlva az MM is „áldását adta”, és a miniszterelnök neve is rö­videsen fémjelezte az ügy kiemelt rangját. Május 13- án pedig már meg is ala­kult a Magyar Tehetséggon­dozó Társaság, szintén Sze­geden. Ennek működtetését a G—2000 alapítvány vál­lalta magára. Akik az or­szágos egyesület munkájába szeretnének bekapcsolódni, a következő címen érdeklőd­hetnek: G—2000 Tudomá­nyos Tehetségkutató és Gondozó Alapítvány. 6701. Szeged. Pf.: 2000. Telefon: 06'62/23-977. Ki foglalkozik a tehetsíggel? Dr. Kapás Ferenc két lé­nyeges momentumra külön felhívta a figyelmet. — Most már nemcsak a tehetséget felkutatni, meg­találni fontos, hanem ugyan­(végre) olyan súlyú kérdés, hogy ki foglalkozik vele... A má­sik az, hogy ág eddigi gya­korlat szerinti folyamatos felzárkózásra elfecsérelt energiák helyett, a tanár­képző főiskolákon tanítani kell a tehetséggondozást! Figyelemre méltó az ér­deklődés. A katasztrofális gazdasági helyzet miatt a lehető leggyorsabban kell termőre fordítani a hatóké­pes tudást. Ennek érdeké­ben minél előbb konkrét fel­adatot kell kapnia egy úgy­nevezett tudományos prog­ramtanácsnak. össze kell gyűj teni mindazokat az erő­ket, akik hasonlóan a te­hetségre szeretnék alapozni a jövőt. Akik ebben hisz­nek, nem lehetnek riválisok, ellenfelek! A „brontoszau- ruszok” vicsorgó gondolko­dásmódjának lejárt az ide­je ... ! Kérdés ezek után, hogy működne a gyakorlatban ez a tehetséggondozó műhely? A legegyszerűbben megfo­galmazva: fogom a gyere­ket, elviszem az ifjúsági in­formációs irodába. Ott szak­emberek foglalkoznak vele, megvizsgálják képességeit. Amiben a legtehetségesebb, annak megfelelő, a lehető legjobb képzési műhelybe irányítják. (Ha kell, kül­földre!) A képzésben az ala­pítvány anyagilag is támo­gatást nyújt. A másik le­hetséges forma : egy cég, mondjuk csatlakozik az ala­pítványhoz. És ennek fejé­ben valamilyen szakterüle­ten kér ennyi, meg ennyi szakembert. Ezek, meghatá­rozott időre való képzésében tud segíteni a G—2000. G, mint géniusz Kérdezem, mire van fi­gyelmük a legközelebbi szomszéd, Békés megye felé? — Meg kell mondanom, a korábbi években nem sok olyan erjedési folyamatot láttam arrafelé, ami a szunnyadó energiákat sze­retné felszabadítani. Talán még az átlagosnál is keve­sebbet ... Annál nagyobb örömmel tapasztaltam vi­szont az utóbbi hónapokban a nyitást, az érdeklődést. Nagyon reméljük, hogy ke­resni fogják innen is, a szomszédból a kapcsolatot! — Milyen potenciák szem­pontjából érdekes elsősor­ban megyénk? — Békés megye a kisvál­lalkozásban sok megyénél előbbre jár. Mert azok a fiatalok, akik gátoltak ab­ban, hogy a döntéshozáshoz, a közügyek alakításához kö­zel kerüljenek, inkább a vál­lalkozásban remélnek bol­dogulást. Mindamellett, a té­vében a Békés megyei ter­mékek reklámja rendkívül magas színvonalú, profi! Eb­ből én arra következtetek, hogy aki ad arra, hogy ilyen jó reklámja legyen, az­zal lehet mit kezdeni... ! G, mint géniusz... A te­hetség, angolul = genuine. A 2000 — tudjuk, érezzük, mit jelent a fejünk fölött és ott az ajtóban... Bízunk ben­ne, hogy a friss szellem és a tehetség ami Szegedről most elindult, nem marad ott, az ajtóban! Engedjük be... ebbe a megyébe is ! Pleskonics András Medgyesegyháza felé ha­lad gépkocsink. Az út mel­lett mindkét oldalon szorgos kezű emberek tevékenyked­nek. Ezen a vidéken nagy hagyománya van a dinnye­termesztésnek, most éppen ezt a növényt ápolják, gon­dozzák a termelőszövetkeze­ti tagok. Milyen a hangulat a helyi Haladás Tsz-ben az aratás előtt egy hónappal? A kérdésre Simó László elnök így válaszolt: — Pillanatnyilag jól mu­tatnak a kalászosok. Bennük van a hattonnás hektáron­kénti termés. Bár korábban mindig az esőt vártuk, most úgy gondoljuk, elég lenne már belőle. A búzánál ugyanis a sok 'csapadék a kalászhányás idején gomba- betegséget okozhat. Elsősor­ban a lisztharmattól és a fu- záriumtól félünk. Szerencsé­re nekünk megvan az eset­leges beavatkozásra a vegy­szer, de nem szeretnénk többletkiadásokat már a bú­zánál. Június közepén tart­juk a gépszemlét. Kritikán aluli az alkatrészellátás a Claas Dominátor kombáj­noknál. Mégis bízunk benne, hogy az aratás kezdetére si­kerül néhány kombájnt rendbe hozni. A másik bizonytalanságot a Gabona Tröszt megszűné­séről keringő híresztelések keltik. Bizonytalan a hely­zet: ki fizet majd az átadott gabonáért? A bankok nem akarnak hitelt adnj a gabo­naiparnak, a váltót pedig mi nem akarjuk elfogadni, hi­szen nem sokra megyünk vele, ez már bebizonyoso­dott a múlt évben is. — Milyen növényeket ter­mesztenek még az idén? — Csökkentettük a tőszá­mot a kukoricánál, mivel a korábbi aszályos években kedvezőtlen tapasztalataink voltak a magas tőszámmal. Az 1150 hektár terület zö­mét Pioneer hibridek fog­lalják el, sajnos pillanatnyi­lag nem a legjobbak a ku­koricáink, mivel májusban hideg volt. a kelés így von­Az eddigieknél jobb szín­vonalú gép- és alkatrészel­látást, az árak növekedésé­nek mérséklését eredmé­nyezheti a legnagyobb ha­zai mezőgazdasági termelő­eszköz-kereskedelmi válla­lat, az. Agrotek szervezeté­nek megreformálása. A vál­lalat vezetését erre a lépés­re monopolhelyzetének el­vesztése, a gép- és alkatrész - kereskedelemre jogosultsá­got kapott más gazdálkodó egységek teremtette verseny késztette. tatottá vált. Cukorrépát 150 hektáron termesztünk, eddig biztatóak a kilátások. A kul- tivátorozás befejezése után munkadíjért kiosztjuk majd tagjainknak művelésre. Az egykoron nagy területen ter­mesztett földimogyoró ala­posan visszaszorult vetés- szerkezetünkben. A kínai import, valamint a hazai fi­zetőképes kereslet csökkené­se miatt ma már csak 30 hektáron foglalkoznak a ház­tájiban tagjaink a földimo­gyoróval. Jelentősen meg­nőtt viszont a dinnyeterület. Meghaladja a 300 hektárt. Nagy kockázatot vállaltak tagjaink azzal, hogy ilyen nagy területen foglalkoznak dinnyével. Megfelelő vető­magot tudunk biztosítani számukra. Már tíz esztende­je foglalkozunk dinnyemag- előállítással, az idén 15 hek­tár Szigetcsépit vetettünk. Tavaly nálunk mutatták ki országosan a legjobb hib­ridhatást ennél a fajtánál. A szövetkezetben száz hektáron termesztünk má­kot. A közelmúltban járt itt a Tiszavasvári Alkaloida szakértője, és országosan a második legjobbnak ítélte a mi táblánkat. Folyamatban van a szerződéskötés a tisza­vasvári gyárral. — A növénytermesztés után nézzük, milyen gon­dokkal küszködik az állat­tenyésztési főágazat, jut-e pénz a fejlesztésekre? — Nagy fába vágtuk a fej­szénket! Bővíteni szeretnénk a szarvasmarha-ágazatot. Je­lenleg 325 Holstein-fríz ke­resztezett tehenünk van, amelyek tavaly 6220 liter te­jet adtak. Ügy gondoljuk, hogy 1991-re 550-580 tehenet tudunk majd tartani. A be­ruházás keretében két sza­bad tartásos istállót és kor­szerű fejőházat építünk. A tervek szerint 40-50 millió forintba kerül ez a létesít­mény, melynek megvalósítá­sához 50 százalékos állami támogatást kapunk, és ked­vezményes beruházási hi­telt. Sertéstelepünkön 450 ko­Az Agrotek vezetése prog­ramot dolgozott ki, hogy egyszerűsítse, gyorsítsa a gépek, eszközök külföldi be­szerzését. A vállalat az im­port mellett exportra is be­rendezkedik, így a mechani­kus közvetítőből igazi keres­kedelmi cégként lép fel a piacon. A belső átszervezések, osz­tályok összevonása mellett a Magyar Külkereskedelmi Bankkal közösen München­ben ATEK néven közös külkereskedelmi egységet állított fel az Agrotek. Az cát tartunk. Évente 5 ezer hízót tadunk a Gyulai Hús­kombinátnak. Ebben az ága­zatban van még javítaniva­lónk. Magasabb szintre kell emelni a szakmai munka színvonalát, korszerűsíteni a technológiát. Az elmúlt év őszén változtattunk a tech­nológián, reméljük, kedvező eredményeket hoz ez a lépés. — A termelőszövetkezet milyen foglalkoztatási lehe­tőséget biztosit helyben a tagoknak? Szóljon a mel­léküzemágak helyzetéről! — Földimogyoró-pörkölő üzemünk csak az első ne­gyedévben dolgozott, mivel mérséklődött a kereslet a termék iránt. Most az innen felszabaduló női munkaerő a dinnyeföldön dolgozik. Működik egy cipőfelsőrész­készítő üzem is a tsz-ben. Mintegy 35 nőnek nyújt munkalehetőséget a faluban. Erre az évre elértük, hogy nem veszteséges ez az ága­zat, ami ismerve a könnyű­ipar nehéz helyzetét, figye­lemre méltó eredmény. A szegedi Április 4. Cipőipari Szövetkezettel állunk szer­ződéses kapcsolatban. Építő­brigádunk jelenleg a tehe­nészeti telep bővítésén dol­gozik. — Befejezésül még egy kérdés. Érezhető-e Med- gyesegyházán a földbérlet iránti igény? — Már az év elején eldön­tötte a tsz vezetése, hogy száz hektárt bérbe adunk tagjainknak, a vállalkozók­nak, négyzetméterenként kétforintos áron. Mit gon­dol, jöttek-e az emberek? Nem nagyon akadt vállal­kozó. Higgye el. csak Buda­pesten találják ki. hogy kell a parasztnak a föld. Mivel nálunk nagy a háztáji, és a családok jó része kötődik a tsz-hez, a háztáji megműve­lésével vannak elfoglalva. Több földet már fizikailag sem nagyon tudnánk bemű­velni, hiszen így is 14-15 órát dolgoznak naponta. Verasztó Lajos ATEK ez év első öt hónap­jában 2,5 millió dollár ér­tékben adott el hazai gyárt­mányú részegységeket, fű­kaszákat, gépszerkezeti ele­meket, illetve hozott be nél­külözhetetlen pótalkatrésze­ket. A Szolnoki Mezőgép Vállalattal külkereskedelmi irodát alakított ki, amely közös érdekeltség alapján a gyár által kifejlesztett be­rendezések külföldi forgal­mazását hivatott kézben tar­tani. Korábban e berendezé­sékből elenyésző mennyisé­get értékesítettek külföldön. Benépesült a medgyesi határ. A tsz-tagok zöme dinnyével foglalkozik a háztájiban Fotó: Veress Erzsi Szervezeti korszerűsítés az Agroteknél «>

Next

/
Oldalképek
Tartalom