Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-06 / 131. szám

1989. június 6., kedd o i\cl Egy hónap hangulata a szakszervezeti információ tükrében május A tavak megtekintése után egyöntetű volt a vélemény: jö­hetnek a békák. Képünkön Polgár András (elöl), az ISV gazdasági igazgatóhelyettese a füzesgyarmati vezetőkkel Fotó : Oravszki Ferenc A Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet az ISV-vel — az Iparszerű Hústermelést Szervező Kö­zös Vállalattal — tavaly má­jusban alakította meg a Hi­deg Vérű Állatokat Tartó és Értékesítő Gazdasági Társa­ságot. Mindkét alapító a gt. tőkéjéhez egy-egv millióval járult hozzá. — Mi történt az alapítás óta? — hogy kérdésünkre választ kapjunk. Füzesgyar­matra. a termelőszövetkezet irodájába indultunk. Sze­rencsénkre dr. Nagy Árpád elnökhelyettes irodájában találtuk Barkóczi Zoltán ágazatvezető mellett Polgár Andrást, az ISV gazdasági igazgatóhelyettesét is. Végül is hármójuk közül első kérdésünkre Barkóczi Zoltán adott választ. — A strandfürdő mögötti területen a hideg vérű álla­tok iparszerű tartására al­kalmas telepet alakítottunk ki. A strandfürdő felesleges­sé váló 62 fokos termálvize összegyűlt a bányagödörben, és itt egy tó alakult ki. Eb­ből a tóból gátak segítségé­vel két hektár területen hat kisebb tavat rekesztettünk el. Ebihalakat vásárolva az idén hozzáfogunk a békate- nyésztéshez. — Mennyire ismerik a bé­katenyésztés technológiáját? — Inkább csak a nehézsé­gekkel vagyunk tisztában. Nem tudtuk még megoldani a békák etetését. Ismerünk erre egy eljárást, de az igen költséges. Éz évben kezdünk el egy önálló etetési kísérle­tet. — Hogyan tudják a békát értékesíteni? — érdeklőd­tünk Polgár Andrástól. — Egy külkereskedelmi vállalaton keresztül a nyu­gat-európai vásárlókhoz sze­retnénk eljuttatni. Informá­ciónk szerint a piac felvevő- képessége korlátlan. Egy­aránt használják étkezési célra, orvosi kísérletekre, to­vábbá ahol már kipusztult, környezetvédelmi okokból is igyekeznek visszatelepíteni. — Mivel a békatenyésztés a technológiai gondok miatt várhatóan egy, esetleg két éven belül sem lesz gazdasá­gos — vette át a szót dr. Nagy Árpád —, a tavat hal­tenyésztésre is használjuk. Hogy ne csak beszéljünk róla, hanem lássuk is, ezért közösen látogattunk el a te­lepre. Sétáltunk a gátak kö­zött. Barkóczi Zoltán ma­gyarázta, hogy a gátakkal elkerített gödrökbe mit tele­pítenek majd. Az egyikbe magyar harcsa, a másikba kecsege és a lénai tok hib­ridé, a harmadikban pedig már benne is van 2050 afri­kai harcsa. Vidáman ficán­koltak a harmincegynéhány fokos vízben. Megnéztük a békák helyét is, tíz-tizenót- ezer piacra való példány fér el majd benne. — Mennyibe került a telep kialakítása? — faggattuk Barkóczi Zoltánt. — összesen hárommillió­ba. A gt. tőkéjét előlegként a termelőszövetkezet egé­szítette ki. — És mennyi idő alatt té­rül meg a beruházás? — Ha az afrikai harcsával kapcsolatos terveink meg­valósulnak, akkor abból már jövőre visszajön a be­fektetett pénz — válaszol­ta Barkóczi Zoltán. Majd visszafelé az úton tovább szőtte gondolatait: — Ha a békatenyésztés végképp nem válik be. ak­kor a gt. esetleg foglalkoz­hatna csigatenyésztéssel is. A tó — amiből hat kisebb gödröt választottunk le — megmaradt részét horgász­paradicsommá lehetne át­alakítani. Termálvizében 10- 15-féle hal is él. Búcsúzóul arra hívta fel a figyelmemet, hogy a béka- és haltenyésztésben még minden bizonytalan, és kér­te, lehetőleg feltételes mód­ban fogalmazzak. Én azon­ban egyet biztosra veszek: Füzesgyarmaton ötletekben és vállalkozó kedvben nincs Belpolitika Lázas belpolitikai életünk eseményeit követhetetlennek minősítik a dolgozók töme­gei. Az életszínvonal roha­mos csökkenését, a rájuk nehezedő, egyre több terhet érzékelik. Annyira megin­gott az ország vezetői iránti bizalom, hogy mindenfajta intézkedést, elképzelést, megnyilatkozást kételkedve fogadnak. „Belpolitikai éle­tünk eseményei előtt a köz­vélemény teljesen tanácsta­lanul áll. A megjelent in­tézkedések nagy részét nem értik, és nem érzik a gaz­dasági reform pozitív hatá­sát. A terhek, amelyek a dolgozókra hárulnak, egyre elviselhetetlenebbek. A jel­zések minden alkalommal intézkedés nélkül maradnak, illetve süket fülekre talál­nak. A dolgozók csak azt látják, hogy belpolitikai éle­tünk zavaros, és a kiút, a felemelkedésnek halvány körvonalai sem tapasztalha­tók.” (HVDSZ megyei tit­kárság) I „A különféle politikai irányzatok, pártok, szerve­zetek tevékenysége gyakran irritálja a munkavállalókat, rontja a közhangulatot, elte­reli a figyelmet a gazdasá­gi gondjaink megoldásáról.” (Medosz mb) „Az államház­tartás úgy néz ki, mint egy feneketlen kút, bármennyit is teszünk bele, mégsem te­lik meg. Az emberekben fel­I merül a kérdés, vajon a kor­mányban megfelelő embe­rek ülnek-e? (Üveggyár, Orosháza) „A dolgozók a kormány munkáját kapko- dónak és ellentmondásosnak ítélik. Felmerül a kérdés, ha egy átlagos műveltségű két­kezi dolgozó látja az intéz­kedések logikátlan, kijátsz­ható, értelmetlen voltát, ak­I kor a minisztériumokban dolgozó, magasan kvalifi­kált vezetők miért nem szán­ják rá magukat egy-egy rendelet bevezetése előtt szé­lesebb körű felmérésre, így a dolgozók véleményével egyeztetve kerülnének ki a rendeletek.” (Körös Volán, Békéscsaba) „A tévében elhangzott magyarázat ellenére sem tudjuk elfogadni azt a tényt, hogy o magasabb vezető ál­lású dolgozók milliós nagy­ságrendű prémiumot vehet­nek fel. Ha ennyire hasznos dolgot tettek a társadalo­mért, ami ilyen összegekkel dotálandó, akkor hol mu­tatkozik ez meg az ország gazdasági életében?” (Körös Volán, Békéscsaba és ha­sonló tartalommal sokan) A nagyberuházások kér­dése élénken foglalkoztatja a dolgozókat. Attól tartanak, hogy a lakossági terhek to­vábbi növelését idézik majd elő, és minden ilyen intéz­kedést elutasítanak. Nagy felháborodást váltott ki a benzináremelés is, amit so­kan összefüggésbe hoznak a világkiállítással. „Ennek az áremelésnek a vonzata is (fuvarköltség-emelkedés, amely rengeteg termékre ra­kódik majd, és a fogyasztói árakban jelenik meg) nagy valószínűséggel jelentős ter­heket jelentenek a lakosság­nak. A vélemények alapján az államháztartás a benzin­áremeléssel jóval több pénzt hajt be a lakosságon, mint­ha bevezette volna az autó­pálya-használati díjat. E tényt sokan kormányzati „vezércselnek” tartják. A Dunán innen lakó dolgozók összefüggésbe hozzák ezen intézkedést a világkiállítás megrendezésével. Dolgozóink véleménye a világkiállítással kapcsolatban nem olyan egyértelmű, mint a budapes­ti, illetve dunántúli dolgo­zóknak. A keleti megyék már eddig is elmaradottab- bak voltak az ország nyuga­ti részénél, s a világkiállí­tás megrendezése a különb­séget tovább fokozza. Pers­pektivikusan az esetleges jö­vedelem felosztását már elő­re kétségbe vonják dolgozó­ink. Semmi biztosítékot nem látnak arra, hogy valaha is kiegyenlítődhetnek a színvo­nalbeli különbségek, akár infrastruktúrában, akár jö­vedelmi viszonyokban. A ki­alakult hangulat arra utal, hogy amennyiben a megye megkérdezésével lehetne a világkiállítást megrendezni, úgy nem valószínű, hogy az itt élő ember a kiállítás megrendezése mellett dönt.” (HVDSZ megyei titkársága) A nagymarosi vízlépcső- rendszer munkálatainak fel­függesztése vegyes érzelme­ket váltott ki. Általában azonosulnak a kormány azon álláspontjával, amely körül­tekintő, sokoldalú, minden kérdést tudományosan mér­legelő, politikai szemponto­kat mellőző elemzés alapján kíván az ügyben végleg ál­lást foglalni. Ugyanakkor sokakat aggodalommal tölt el a csehszlovák szomszédok viszonyulása, illetve a hely­reállítási költségek, vala­mint az érintettek kártéríté­si követeléseinek es.etleg a befejezési költségeknél is nagyobb mértéke, amely ér­zékenyen érinthetné az amúgy is romló életszínvo­nalat.” (Medosz mb) „Bős— Nagymaros -kérdését egyszer és mindenkorra el kellene dönteni, hogy le lehessen végre venni a napirendről. Nem hisszük, hogy az azzal foglalkozó szakembereken kí­vül bárki felelősségteljesen véleményt tudna mondani. Az országgyűlési képviselők többsége is ugyanebben a helyzetben van. A népszava­zás kérdését ugyanebből a megfontolásból el kell vet­ni. Döntsenek a szakembe­rek akik ott voltak az épít­kezés megkezdésénél és az­óta is figyelemmel kísérik a munkálatokat.” A május 18-i áremelése­ket senki nem fogadta meg­értéssel. „Az energiahordo­zók közül a szén árát emel­ték legjobban. Sajnos ez megint az idősebb nyugdí­jasok helyzetét nehezíti. Ök azok ugyanis, akik a régi házakban hagyományos fű­téssel rendelkeznek, mert nincs pénzük a fűtés korsze­rűsítésére. Érdemes lenne gondolkodni azon, hogy le­hetne igény alapján kedvez­ményes tüzelőutalvánnyal segíteni őket.” (Üveggyár, Orosháza) A SZOT-kormány talál­kozót nagy várakozás előz­te meg? A végeredmény nem felelt meg a dolgozók vára­kozásának. Széles körben úgy ítélik meg, hogy bár ke- ményedett a SZOT, de még mindig túlságosan nagy a kompromisszumkészsége. Textiles területen erősen ki­fogásolják, hogy az aktív dolgozók érdekeit nem kép­viselik úgy, ahogy az el­várható lenne. „Hol vannak a bérből és fizetésből élők, akiknél még 360 forintot sem lehetett emelni, mert a vállalat olyan helyzetben van. Nem egy munkatársunk él 4200—4500 forintos fize­tésből. A nyugdíjasok hely­zetének rendezése legyen végre a kormány feladata. Mi is mindent megteszünk az alacsony nyugdíjjal ren­delkezőkért, de szeretnénk többet tenni az aktív dolgo­zókért is, hogy mire belő­lük is nyugdíjas lesz, ne ke­rüljön sor arra, hogy kol­dulni kelljen azért, amiért egy életen keresztül megdol­goztak. Ezt a SZOT is szem előtt tarthatná.” (Patex, Me- zőberény) „A SZOT—kormány talál­kozó megállapodásának nyil­vánosságra hozásakor az volt az érzésünk, hogy ez megint csak 2-3 hónapig lesz érvé-' nyes. Hiszen a tudósításokat úgy fejezték be, hogy mind­ez addig érvényes, amíg 15 százalékos az infláció. Az az érzésünk, hogy elérjük a 20- 25 százalékot. Egyetértünk a nyugdíjak emelésével. Vi­szont nem tartjuk valószí­nűnek, hogy a 150 forintos gyermekenkénti családi pót­lék emelése fedezi az ár­emeléssel járó többletki­adást, és kellőképpen segíti a fiatal családok tarthatat­lan helyzetét. Erősen kifogá­solják dolgozóink, hogy a szociálpolitikai kompenzá­ció és az energiaáremelés időpontja egyáltalán nincs szinkronban. A családi pót­lék bevezetése különösen ké­sői. Kérjük legalább július 1-jére előrehozni. Mindenkép­pen támogatjuk a SZOT-nak azt a törekvését, hogy ke­rüljön napirendre a családi pótlék értékmegőrzése.” (Üveggyár, Orosháza) „A SZOT—kormány talál­kozó iránti várakozás, an­nak eredményeit alapul véve túlzottnak bizonyult. Szak- szervezeti tagságunk egyön­tetűen többet várt, úgy a megkötött kompromisszu­mok, mint az információ te­rületén. Meglepetéssel vette tagságunk tudomásul, hogy a találkozó zárt ajtók mö­gött történt, s így csak a végeredmény került nyilvá­nosságra. Továbbra is ho­mály fedi azokat a nehézsé­geket, amelyekkel népgaz­daságunk küzd. így tagsá­gunk nem tudja eldönteni, hogy a szakszervezeti veze­tés által kötött megállapo­dások mennyire értékelhe­tők. Szeretnénk, ha a tár­gyaláson elhangzottak is nyilvánosságra kerülnének, hiszen »rólunk van szó«, s az alkudozás a dolgozók ér­dekében történt. Végül is egyöntetű vélemény alakult ki tagságunk körében, hogy ennél jóval harcosabb és kö­vetkezetesebb kiállást kér a SZOT-tól a dolgozók érdek- védelmében.” (HVDSZ me­gyei titkársága) „Az emberek őszinteséget, nyíltságot kérnek! Nem le­het már őket félrevezetni. Az újságírók kérdésére, hogy tudniillik, a közszájon forgó benzináremelésből mi az igazság (a benzinkutasok titkolt jegyzékkel rendel­keztek már), Békési László pénzügyminiszter azt a vá­laszt adta, hogy elhatározott benzináremelésről nem tud, de a témával foglalkozik a kormány. Egy nappal később igazzá vált a pletykahír, és nem is kis mértékű, azon­nali benzináremelést hoztak nyilvánosságra.” (Üveggyár, Orosháza) A DTCSV szakszervezeti bizottsága közli: „Dolgozóink kérik a Munkatörvénykönyv szabadságra vonatkozó ren­deletének olyan módosítását, hogy az évek után emelkedő szabadságnak ne legyen fel­ső határa. Így a maximális 24 nap 29-re emelkedhessen. (Jelenleg egy 18 éves kortól dolgozó 45 évesen éri el a maximális 24 napot, és ezt követően ez már nem emel­kedhet.) A kérést azzal in­dokoljuk, hogy az idő mú­lásával egyre jobban szük­sége van a dolgozóknak a hosszabb regenerálódásra.” Helyi észrevételek, javaslatok A DTCSV szakszervezeti bizottsága az alábbi észrevé­teleket jelezte: „Női dolgozóink kérik, hogy a vásárcsarnok környe­zetében a betonozott járdát javítsák ki. Sokan panasz­kodtak, hogy a cipők sarkát tönkreteszi és balesetveszé­lyes. A jaminaiak kérdezik, hogy akinek bejelentett te­lefonigénye van, mikorra várhatja a bekapcsolást, mert úgy hallották, hogy e vá­rosrészben bővítik a tele­fonvonalat. Többen helyeslik, hogy a parkolókból és a játszóterek­ről kitiltották a kutyákat, melyet táblával is jeleznek. Felhívják a figyelmet arra, hogy ismét elszaporodtak a kóbor kutyák és kérik befo­gásukat. A Szerdahelyi úti vasút alatti átjárót kérik gyorsí­tott ütemben építeni, mert rendkívül balesetveszélyes a jelenlegi helyzet. A sorom­pót olyan ritkán nyitják ki, hogy a dolgozók kénytele­nek szabálytalanul átmenni a vágányokon, különben el­késnek a munkából." A Körös Volán szakszer­vezeti bizottsága az alábbi dolgozói véleményeknek adott hangot: „Tudomásunk szerint szociális támogatásra a tanács nagyobb összegeket kapott, mint az ezt megelő­ző években. Sajnos nem min­den esetben fordulnak a ta­nácshoz azok, akik valóban rá is szorulnának a segély­re. Kérjük az így megmaradt és esetleg más forrásokból származó pénzeket rákkuta­tásra — gondolunk itt a Celladam-klubra —. egész­ségügyre fordítani, mivel megyénkben a rákos meg­betegedések száma magas.” „Szeretnénk, ha a megye ve­zetői határozottabban har­colnának azért, hogy a több / évtizedes elmaradottságból végre ez a megye is kilábal­jon, elsősorban az alacsony fizetésekre gondolunk. de ilyen az egészségügy, kultu­rális terület." Mezőhegyesen a kender­gyár dolgozói panaszolják: a munkahelyükre, illetve a kendergyár környékén lakók területére ritkán járnak a buszok, nehéz a közlekedés. Továbbá nem érzik, hogy vá­rosi rangra emelték Mező­hegyest, mert a buszköltség korábban és most is 10 fo­rint. A békéssámsoni lakos­ság jobb áruellátást vár. Vésztőn szénhiány bosszant­ja a lakosságot. A szeghal­mi tüzép nem ad a vésztői áfész-nek szenet, így a tüze­lőutalványokat nem tudják kiváltani. Külpolitika „Nyugtalanító, hogy a környező országok egy ré­sze nem nézi jó szemmel a magyar reformtörekvéseket. A helyzet fokozódó romlásá­hoz sajnos mi is hozzájáru­lunk. időnként úgy látszik, hogy a sajtó, a rádió, tévé túlfűtött módon, nem kellő­en megalapozott tudósításo­kat közöl, és fölöslegesen szítja az ellentéteket. Jobb lenne mértéktartóbbnak len­ni, mert végül is egymás mellett kell élnünk, és az nem mindegy, hogy milyen módon történik.” (DTCSV, Békéscsaba) „Egyre aggasz­tóbb az a tény, hogy több szocialista szomszédos or­szág nem nézi jó szemmel a Magyarországon végbeme­nő politikai folyamatokat. Dolgozóink nem szeretnék, ha tovább romlana a vi­szony, és az eddigi jó kap­csolataink Csehszlovákjával, az NDK-val román szintre süllyednének.” (HVDSZ me­gyei titkárság) „A szovjet események erősen gondolko­dóba ejtik az embereket, vajon azért nem kap a ma­gyar nemzetiségi politika tá­mogatást a szovjet vezetés­től, mert ezzel saját politi­kájukat bírálnák felül? Gyorsabb reagálással ve­gyék figyelembe egyes, nem szocialista, országok élénk érdeklődését a magyar nép iránt.” (Körös Volán, Békés­csaba) hiány. (molnár) A SKÁLA METROTOURIST valutáért árusító boltja felhívja kedves vásáriéi figyelmét, hogy ELIN MIK 2706 típusú, osztrák gyártmányú, nimwsv mikrohullámú ■■■Ff suto reklámáron, 165 dollárért kapható. Teljesítménye: 500 W. Térfogata: 18 I. Forgótányéros. Minden kedves vásárlónkat szeretettel várjuk. Címünk: Skála Divatsarok, Metrotourist bolt, Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 6. sz. A békaüzlet perspektívája Profitot hoz a hideg vérű?

Next

/
Oldalképek
Tartalom