Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-05 / 130. szám
1989. június 5., hétfő Megtartották a megyei népfront-küldöttértekezletet Misszió a közmegegyezésért Szabó Incéné, a gyomaendrődi népfrontbizottság titkára a felszólalásában hangot adott annak a példaértékű kezdeményezések. amely városukat jellemzi: nevezetesen arról beszélt, a helyi népfront székháza otthont, helyt adott az ellenzéki kerekasztal-megbeszé- léseknek, a közmegegyezésre törekvésnek, s ma már közösen fáradoznak a város legégetőbb problémáinak megoldásán. — Tudatosan figyeltem, lestem, mikor alakulnak ki a helyi alternatív szervezetek csírái, s alkalomadtán azzonnal felajánlottam a segítségünket, amellyel szívesen éltek. Nem volt helyük a tanácskozásra, papírjuk, írógépük; ma már rendszeresen nálunk üléseznek, én magam vagyok a jegyzőkönyvveztőiük. A közmegegyezés jegyében Jenei Bálint, tanácselnök a segítségünket kérte abban: talál ko zhass ék az új szervezetekkel, beszélgetni, tájékozódni és tájékoztatni szeretne a város jövője érdekében. Egy ilyen misszió, amit vállaltunk, nem teljesíthető tolerancia nélkül, ezt messzemenően figyelembe kell vennünk. Nem titkoljuk, élő kapcsolatot létesítettünk az egyházzal is. és minden reményünk megvan arra: közösen gondolkodhatunk és cselekedhetünk a nemrégiben újjáválasztott pártapparátussal is. (Folytatás az 1. oldalról) a népfront védőernyőjére a gyakorlati tapasztalatok alapján. Helyi szinten ugyan, főképpen a községekben, megőrizte, sőt szélesítette tömegkapcsolatait a mozgalom, ezért úgy vélik, a népfront önbecsülését a többi szervezethez képest a legkevesebb kritika illette, azzal együtt is, hogy került konfliktushelyzetbe, és voltak feszültségei. A következőkben a választott testületek tevékenységét elemezte az előadó. Szólt arról, hogy a népfronttestületek működési területükön hagyományosan szigorú hierarchiában mozogtak, függőségük helyileg volt meghatározott. A testületek vállalták a helyes vagy helyesnek vélt döntések továbbításában a „transzmisszió” szerepét, beletörődtek, hogy a döntések meghozatalánál csak véleményeztek. Érdekfeltáró, érdekütköztető ténykedésük a testületi ülések belügye maradt. Választásokon gyakorta nevüket adták mások káderpolitikai terveihez. Magukban a testületekben adott kérdésekben érződött felelősségük, vélemény- alkotásban a bátorságuk, de a feladatok meghatározásában a párt- és a tanácsi szervek döntéselsődlegessége érvényesült. A testületek valós helyi cselekvési tervet nem tudtak kidolgozni. Az egyes munkabizottságokat, munkaterületeket vette ezután sorra Szikszai Ferenc. Így részletesen foglalkozott a jogi munkabizottság működésével, a mozgalom gazdaságpolitikai ténykedésével, ebben a településfejlesztő társadalmi munkával, melynek szervezésében, megvalósításában döntő szerepet töltöttek be a helyi népfrontbizottságok; a mindinkább előtérbe kerülő környezetvédelemmel, érdekvédelemmel. A következő nagy kérdéskör volt a népfrontmozgalom társadalompolitikai munkája, mely megyénkben elsősorban a családvédelmet, családsegítő feladatokat ölelte fel. A művelődéspolitikai tevékenységi körön belül azokat a sajátos területeket emelte ki a megyei titkár, amelyekben sokirányú tevékenységet fejtett ki a népfrontmozgalom. Ilyenek az iskola és a társadalom kapcsolatainak javítására való törekvések, az olvasó népért mozgalom, a honismereti, helytörténeti munka, a közösségi művelődés, az öntevékeny mozgalmak, s ebben mindenekelőtt a nyári táborok. A béke-, barátsági, szolidaritási munkával, a népfront nemzetiségi munkájával és az egyházpolitikával foglalkozott ezután Szikszai Ferenc. A beszámoló végezetül az új politikai helyzetben a mozgalomra váró feladatokkal foglalkozott, a ma divatos fordulattal élve: mit akar a Hazafias Népfront? „Ezt a kérdést azonban csak r----------------------------------------Serleg a másfél milliárdért Békés megye a [HNF Országos Tanácsától «lismerd oklevelet és serleget kapott. Milyen mutatók alapján érdemelte ki ezt az elismerést? Nos, a településfejlesztő társadalmi munka keretében 1986—88-ban 3 milliárd 995 millió forint társadalmi munkát végeztek a megyében. Ebből 1988-ban 1 milliárd 544 millió forintnyit, melyből 573 millió /forint a tanácsi fejlesztésű, míg 971 millió forint a költségvetési forrásokat kímélte. Ezért az utóbbi években a megye több települése is nemzeti zászlót kapott a HNF-tői. A fejlődést jól mutatja, hogy míg 1980-ban Békés a megyék között az utolsó, 1985-ben a hatodik és 1988-ban már második volt. Békés megyében 1988-ban egy lakosra több mint 3400 forint társadalmi munka jutott, az országos átlag csaknem kétszerese. most tehetik fel igazán a mozgalomban részt vevők először, mert eddig ez így szólt: mit akarnak a népfronttal? — mondta az előadó. — Ha ez így van — márpedig így —, akkor e mozgalom most került abba a helyzetbe először, hogy felemelheti a fejét és önbizalommal tekinthet a jövőbe ... Mi úgy gondoljuk, a Hazafias Népfront őrizze meg mozgalmi jellegét, ne alakuljon át párttá, társadalmi szervezetté, ne legyen zárt, t&gsággal rendelkező szervezet. .. Stratégiai célkitűzésünk egy olyan mozgalom működése, éltetése, mely az adott történelmi pillanatban képes hiteles válaszokat adni a szervezetnek és az egyénnek egyaránt. Kell egy olyan szervezet ebben a társadalomban, mely pártoktól, szakmai csoportosulásoktól függetlenül képes általános érdekeket kifejezni. E tekintetben legfontosabbnak a települést, mint közösség gondjait értjük. Elő kell mozdítanunk, hogy az eddig tagolatlan, vagy alá-fölé rendelt viszonyban összefogó kapcsolatok helyébe a partneri, együttműködő forma kerüljön. Ennek érdekében az elkövetkező évek leginkább népfrontos feladata az új közösségek, csoportosulások, szervezetek létrehozásában való kezdeményező részvétel. Bátorítás és segítség kell egy demokratikus politikai berendezkedéshez nem szokott társadalomban ahhoz, hogy létrehozza az úgynevezett civil társadalmat, melynek legfőbb jellemzője az ön- szerveződés és önigazgatás. Érdekvédelmet kell ellátnunk a legteljesebb állam- polgári értelemben! Védenünk kell az állampolgár jogát, a gyülekezési, egyesülési, lelkiismereti, választási, kulturális, kisebbségi és egyéb kérdésekben. Ezekben természetesen együtt kell munkálkodnunk minden arra vállalkozó szervezettel, legyen az párt, egyház, kör vagy egylet.” Befejezésül a helyi népfrontbizottságok újraválasztásának tapasztalatairól adott számot röviden Szikszai Ferenc. n vita A beszámolót követően huszonnégyen szólaltak fel; Bocskai Mihályné (Békéscsaba), Halász Andor (Sarkad), Szabó Incéné (Gyoma- endrőd), dr. Regele Károly (Gyula), Bessenyei Ferenc (Mezőhegyes), dr. Herjeczki János (Gyula), Tóth Sándor- né dr. (Szarvas), Varga Sándor (Békés), dr. Kincses Sándor (Szeghalom), Kelemen Mihály (Csorvás), Tábor Antal (Békéscsaba), Tóth András (Csanádapáca), Ambrus János (Gyula), Wolf József (Szarvas), Jenei Béla (Békés), dr. Pankotai István (Békéscsaba), Bozó József (Űjkígyós), Hankó András (Békéscsaba), Varga Péter (Mezőhegyes), Steigervald György (Békéscsaba), Wagner Sándor (Békéscsaba), Dobos László (Hazafias Népfront Országos Tanácsa, titkár), dr. Forrai József (Békéscsaba) és Kopján-Kissné dr. Zsemberi Mária. Jelkép értékű is egyben, hogy az első hozzászóló a béke nagy kérdésével foglalkozott, elemezve a népfront egyik nagy küldetését a mozgalomban. Gondolataihoz később mások is egyetértőén csatlakoztak. Többen felemelték szavukat a kisnyugdíjasok élet- körülményeinek javításáért, érzékeltetve a lakóhelyükön élő idősek gondjait. A megoldásokat keresve, elhangzott: a magas nyugdíjak lefaragásával kell pótolni a létminimum alatt élőkét. A hallgatóság figyelemmel kísérhette: egy-egy településen hol tart ma, hogyan dolgozik a helyi népfrontbizottság. A népfrontmozgalom értékelése, jelenlegi állfepota, küldetése nem fogalmazhá- tó meg a múlt elemzése nélkül — hangoztatták a felszólalók. A mai helyzet kialakulásának két alapvető okát dr. Herjeczki János gyulai küldött a következőkben fogalmazta meg: „Megcsúfolva ennek a mozgalomnak a történelmi múltját, egy hibás politika elvtelen kiszolgálására késztették, ugyanakkor a hatalom albérlőjeként maga is kiszolgálójává lett ennek a politikának”, majd javaslatait tett a szervezet nevének megváltoztatására, amely szerint a Hazafias Népfront a jövőben a Hazafias Nemzeti Szövetség elnevezést viselje. Felhívta a figyelmet a napi politikában való részvétel kiemelt fontosságára. A vitát Szikszai Ferenc foglalta össze. Választások A megyei népfront-küldöttértekezlet végezetül megválasztotta tisztségviselőit, testületéit és a HNF IX. kongresszusának küldötteit. A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága elnökévé, nyílt szavazással, egyhangúlag dr. Herjeczki Jánost, a megyei ügyvédi kamara elnökét választották. Az alelnöki posztokra két- két jelöltet állítottak a küldöttek: általános alelnöknek dr. Ambrus Zoltánt és dr. Köteles Lajost, gazdaságpolitikai alelnöknek pedig Orbán Mihályt és Szénási Lajost. A szavazáskor jelenlevő 191 küldött közül 186-an voksoltak dr. Ambrus Zoltánra, mégis belebonyolódtak a résztvevők a választásba, többen a szavazás megismétlését kérték, ezt azonban végül is elvetették, hiszen csak 84-en voksoltak arra, hogy az egész procedúrát elölről kezdjék. Egy közbevetett kérdés is elhangzott dr. Ambrus Zoltánnak címezve, nevezetesen: mi van a bundaügy- gyel? „örülök ennek a kérdésnek, mert legalább elmondhatom: ellenem semmiféle büntetőeljárás nincs folyamatban” — felelte a megszólított. Mindent egybevetve: általános alelnök dr. Ambrus Zoltán, a megyei könyvtár igazgatója, gazdaságpolitikai alelnök Orbán Mihály agrármérnök, a mezőgazdasági szövetkezetek egyesületének orosházi igazgatóhelyettese lett. A titkári posztra — egy tartózkodással — ismét Szikszai Ferencet választották a küldöttek majd két módosítással — a lakóterületi és képviseleti elv alapján közvetlenül már megválasztottak és a képviseleti alapon delegáltak mellé — a jelölőlistán javasolt 23 tag került a megyei népfrontbizottságba. A népfront megyei pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke Kelemenné Bereczki Éva lett. A küldöttek öt tagot választottak a HNF Országos Tanácsa tagjai sorába és 24 küldöttet a IX. kongresszusra. A megyei népfront-küldöttértekezlet dr. Herjeczki János szavaival zárult. Az új elnök megköszönte a bizalmat, majd arról beszélt, hogy azon nagy feladatokat, amelyekre a tisztségviselőkkel együtt a küldöttértekezlet őt megválasztotta, csak akkor lesz képes megvalósítani, illetve a várakozásnak megfelelni, ha a küldöttek és a mögöttük álló tömegek ebben támogatják. A helyi tennivalókat a településeken a helyi népfrontnak kell felvállalnia, a megyei szintű feladatokat a megyei bizottságnak, országos szinten pedig azon küldöttek képviseljék Békést, akik ott tudnak, képesek előrevinni közös dolgainkat. László Erzsébet —Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi Az elmúlt napokban tartották 45. éves érettségi találkozójukat a Békéscsabai Kereskedelmi Középiskola 1944-ben végzett diákjai. Az „öregdiákok” között az osztályfőnök, a 90 éves dr. Szakhmáry Gyula (középen) Fotó: Császár Lajos Gyermeknap? Május utolsó vasárnapja a gyermekek napja volt. Délutáni sétám a városba vezetett. Nagyon elkeseredtem, mert sok kulcsos gyereket láttam egyedül csellengeni. Ahogy a városban a lakótelephez közeledtem, a gyerekek a lépcsőházakban szaladgáltak, vagy a bejárati kapu lépcsőjén ücsörögtek egy-egy csomóban. Nagyon sajnáltam valamennyit. Egyáltalán, szeretik őket a szüleik? Kedves szülők! Legalább ezen, az ünnepnapnak nevezett napon együtt kellett volna a családnak lennie. Elmenni a rendezvényekre, hiszen annyi lehetőség volt. Önök örülhettek volna gyermekeiknek, s nekik is örömöt szereznek, hiszen anyuval, apuval együtt nevetgélni, szórakozni nem mindennap lehet. Azok a szülők és gyerekek, akik egész nap együtt voltak, este biztos szép gyermeknapi emlékekkel feküdtek le. özv. Pólyák Sándorné, egy szomorú nagymama Fákat, bokrokat a városba! Olvasom a Népújságban, hogy a belvárosi lakótelepen lakók fákat és bokrokat kérnek, de azt is megírják, hányszor futballoztak vagy törtek ki fákat a gyerekek. Az iskolában a környezetés természetvédelmi órán foglalkoznak a lakóhelyi környezet védelmével. Kicsit a szülők is jobban neveljék gyermekeiket, közös családi estén sokat lehetne tanítani őket a természet szereteté- re és védelmére. Gondoljuk el, mennyibe kerül egy fa vagy egy bokor ültetése! Valamikor a Kulich-lakó- telep is olyan sivár volt, mint most a belváros... De fákat, bokrokat ültettünk, kis kertet csináltunk az ablakaink alá, amit most is gondozunk. Volt, akinek tetszett, másnak nem. De azért fákat nem kellett kétszer ültetni, nem focizták ki, mert játszóteret is csináltak az apukák, s a gyerekek tudták, hol szabad ugrálni, futkosni. Most viszont hálásak azoknak, akik ligetté varázsolták a Kulich-lakótelep környékét. Érdemes megnézni! Nem vártunk mindent a tanácstól, pedig akkor még több pénze volt. Ha vigyáznak és gondozzák környezetüket, néhány éven belül a város más részeit is széppé lehet tenni. Ehhez viszont nagy városszeretetre van szükség! Szöllősi Péterné, Békéscsaba Köszönet a véradóknak Köszönetét szeretnék mondani azoknak a tótkomlósi véradóknak, akik szívműtétemhez, gyógyulásomhoz a közelmúltban véradással hozzájárultak. Matyuska Sándor, Tótkomlós * * * Csanádapácán a közelmúltban véradónapot szervezett a Széchenyi Tsz. összesen 119-en adtak 50 liter életmentő vért. Többszörös véradásért 14-en kaptak kitüntetést és pénzjutalmat. A véradókat végül ebéddel vendégelték meg. Tóthné Fodor Ilona, vöröskeresztes tag Tsz-nYugdíjasok találkozója Orosházán 40 éves az Orosházi Dózsa Tsz! A közelmúltban egész napos ünnepség volt téeszünkben. Ünnepeltük azokat az elszánt, bátor embereket, akik 1949-ben, kemény akarattal és hittel, termelőszövetkezeti csoportot alakítottak, nekivágtak az ismeretlennek. A 37 emberből sajnos, már csak nyolcán élnek. Az ünnepség egyúttal nyugdíjas-találkozó is volt. Az idős embereket a tsz buszával határszemlére vitték, majd a kultúrházban videón megtekintették az 1953-ban készült filmet, „Arat a Dózsa Tsz” címmel. Szívbe- markoló volt magunkat a filmen viszontlátni, mint dolgozó embereket. Magyaros vendéglátás, népdalénekesek, zene, dal olás tette felejthetetlenné a napot. Szőke Lajosné, a Dózsa Tsz egyik alapító tagja
