Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
1989. Június 29„ csütörtök o izhiiuetiTc} Remény az égiektől és a megfontolt döntésektől Sorban köveik egymást a napirendek, a képviselők alig győzik „raktározni” az információkat. Szó, ami szó, a feszített tempó mindenkit próbára tesz. Megyei képviselőink nagyot szusszannak a szünetben, s ilyenkor — ha csak egy-két percre is —, „hazagondolnak”. Mert kár, titkolni, otthon is zajlik az élet... Dr. Iványi Lajos: — Nálunk a gyoma- endrődi téeszben minden bizonnyal az égiek döntik el a legfontosabb dolgokat. A téesz vezetősége hétfőn határszemlét tartott, örömmel láttuk, sokkal gazdagabb a határ, mint tavaly, így nagy csodálattal adóztunk a természetnek. Ha minden jól megy. jó közepes termést takaríthatunk majd be. Ehhez viszont három hétig esőszünetre lenne szükség. Egyébként most kétszer vonulnak ki a kombájnjaink a határba; először 29-én, a demonstrációra, aztán a jövő hét második felében — immár az igazi aratáshoz — a repce betakarításához. Az előbbitől azt várjuk: végre tisztázódik a magyar mezőgazdaság helyzete, az utóbbitól pedig biztatást, termelőszövetkezetünk talpon maradásához. Szabó Miklós lapunkból értesült, a megyeszékhely politikai életében történt változásokról. Első benyomásairól ekép- pen beszélt: — Amikor megjelent a békéscsabai reformkor felhívása, követelve a városi első titkár lemondását, láttam, hogy ezzel a kérdéssel behatóan kell foglalkoznia a párttagságnak, a helyi alapszervezeteknek. Én magam nem azonosultam a felhívás tartalmával, és mint kiderült, az üzemi — > lakóterületi párt- alapszervezet többségé sem. Azt mondták: nincs szükség újabb, városi pártértekezletre, mert a problémák más módon is rendezhetők. A mostani pártbizottsági ülés ezt igazolta. Bár a részleteket nem ismerem teljességében, de meggyőződésből mondom: reális döntés született, s ezt örömmel vettem tudomásul. Ily módon megvan a lehetőség arra, hogy a kongresszusig hitelesen, eredményesen dolgoz- hassék a Békéscsabai Városi Pártbizottság. „Stratégiai” megbeszélés a tanácskozás szünetében csökkenteni. Ennek megfelelően az alternatív szolgálat idejét — a 18 hónapos sorkatonai, valamint az ismertetett tartalékos katonai szolgálati idő figyelembe vételével — 30 hónapban javasolja megállapítani. Ezzel kapcsolatban a honvédelmi miniszter utalt arra, hogy a törvényjavaslat előkészítése során a legnagyobb vitát a katonai és a polgári szolgálat időtartama váltotta ki. A minisztérium vezetése — a demográfiai helyzet és a hadsereg létszámszükségletének figyelembevételével — széleskörűen megvizsgálta a katonai szolgálati idő további csökkentésének lehetőségét. Ennek alapján Kárpáti Ferenc a kormány egyetértésével arról is tájékoztatta az Országgyűlést: két, de legkésőbb három éven belül meg tudják teremteni a feltételét annak, hogy a sorkatonai szolgálat ideje 14, esetleg 12 hónapra csökkenjen. Ezzel egy időben csökkenne a fegyver nélküli és a polgári szolgálat ideje is. A bizottsági viták során, de már a módosított törvényjavaslat benyújtását követően elhangzott az a javaslat is, hogy a törvényben rögzítsék a katonai szolgálat mindenkori maximális időtartamát. Ezt az indokolja, hogy az 1981 előtt 24 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesítettekkel szemben méltánytalan lenne, ha számukra is 12 hónap tartalékos szolgálati kötelezettséget írna elő a törvény. Az elmondottak alapján végül Kárpáti Ferenc kérte a törvényhozást, hogy az időközben átvezetett módosításokkal együtt fogadják el az előterjesztést. flncsin Károly felszólalása A Csorvási Lenin Tsz dolgozója is szót kért a vitában: Tisztelt Országgyűlés! A honvédelemről szóló 1976. évi 1-es törvény immár 13 éve tölti be szerepét, határozza meg a honvédelem irányítási rendszerét, a népgazdaságra háruló honvédelmi kötelezettségeket, a fegyveres erők és testületek alapvető feladatait és az állampolgárok honvédelemmel kapcsolatos kötelmeit. A törvény elfogadása óta bekövetkezett változások — különösen a társadalmi életünk demokratizálásával együtt járó jogi meghatározottságra való igény — miatt, véleményem szerint szükségesek a javaslatban szereplő változások és kiegészítések. A módosításból egyértelműen kiderül, hogy a -törvény biztosítani kívánja a választási lehetőséget a fegyveres, s fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a polgári szolgálat között, de rendezni akarja a külföldre távozás szabadabb lehetőségeit is. Alapvetően a három szolgálati forma gyakorlatán és időtartamán van a hangsúly. És ehhez olyan törvényt kell alkotni, hogy a társadalmi igazságosság érvényesüljön, ugyanakkor ne legyen vonzóbb forma a másiknál, a fiatalokban alakuljon' ki a haza fegyveres védelmére való készség. A törvénymódosítás 38/A paragrafusa két alternatívát jelöl meg. A „B” variációnál a szolgálat időtartama 30 hónap lenne, hiszen a honvédelmi bizottság is emellett voksolt. Véleményem szerint is a 30 hónap elfogadható időtartam, ha figyelembe veszem a 18 hónap sorkatonai szolgálattal szemben. Sokan mondják, hogy bizonyos társadalmi rétegeknél nagy vonzerőt jelent a fegyveres szolgálattal szemben. Ha számszakilag és órában hasonlítom össze a két szolgálat idejét, elgondolkodtató eredményt kapok: egy katona megközelítően 12 ezer 500 órát tölt a laktanyában, illetve készenlétben. A polgári szolgálat pedig 7 ezer 200 órát jelent. Azt hiszem, a számok önmagukért beszélnek. A törvénytervezet meghatározza és kijelöli a szolgálat helyét is, s elsősorban a szociális és egészségügyi pályát célozza. Jó lett volna, ha ezt a kört bővítik úgy, hogy az elvégzendő munka fizikai legyen, a kijelölt munkahely ne a hadköteles lakóhelyén, a bérezés ne lehessen több a rendfokozat nélküli katona illetményénél. Ha ezeket a szempontokat figyelembe vesz- szük, jobban tudunk közelíteni a fegyveres szolgálathoz, és a valóságban mint lehetőség lehet a lelkiismereti ok. Javaslom, a fegyveres szolgálatot teljesítők részére is hasonló szabályozó rendszer kerüljön kidolgozásra, amellyel a sorkatonák szolgálat-, illetve életkörülményeinek és érdekvédelmének biztosítását szolgálná, ösz- szességében a korrupciómentes, reális érzésű sorköteles fiatalt, a hazafiság, a nemzeti önbecsülés és érzés arra ösztönözzön, hogy a haza védelmében és szolgálatában, a közteher viselésében, érzései és képességei szerint vegyen részt. Erre a törvénymódosító javaslat lehetőséget ad mindenkinek. Ezen véleményekkel a törvénytervezetet elfogadom, és képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. Az ülésszak második napjának munkája ezzel végéhez érkezett. Csütörtökön a honvédelemről • szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatódik. Az orsz&KKyűIési tudósításokat készítették: László Erzsébet, Rákóczi Gabriella, Veress Erzsi. Sok a kocsma Battonyán Mélypont után fejlődik az áfész A Mészöv elnökségének szerdai ülésén hangzott el, hogy a Battonya—Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ a -nyolcvanas évek elején a mélponton volt. Személyes torzsalkodások, elnökválság közepette romlott az áruellátás, a gazdálkodás. A mostani munkára viszont a stabilitás a jellemző, a megye átlagos szövetkezeteihez tartozik a battonyai. Persze, gondjuk is van bőven, hiszen naponta meg kell küzdeniük a versenytársakkal. A városnak nincs vonzásikörzete, sok a bérelt,', korszerűtlen üzlet, amely a kulturált kiszolgálást is befolyásolja. Elavult a vas-műszaki bolt, a tüzelőtelep. A jelenlévő tanácselnök elmondotta: szeretik a szeszes italt Battonyán, van is hova menniük a szomjazóknak, mert 22 áfész-vendéglátó- ipari egység várja a kuncsaftokat. Ezenkívül hat termelőszövetkezeti és magánvendéglő, kocsma kínálja a portékáját. Ezzel is ösz- szefüggésbe hozható az a szomorú tény, miszerint Battonyán évente 90-en születnek és 140-en meghalnak. Fogy a lakosság, az utóbbi két esztendőben csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, a pályakezdők nem tudnak helyben elhelyezkedni. Ezért is firtatták a felszólalók, hogy az áfész miért nem próbálkozik valamilyen ipari, vagy feldolgozó üzem meghonosításával. Az elnökasszony a szűkös beruházási és pénzügyi lehetőségekre hivatkozott. Nyereségükből csak keveset tudnak ilyen célra fordítani. Baj van a hozzájárulásokkal is. A dombegyházi ABC-áruház építéséhez, amely azóta megvalósult, a helyi tanács egymillió forintot ajánlott fel, de a mai napig egy fillért sem fizetett. A Mészöv titkárának legújabb értesülése szerint jövőre megkapja az áfész a jogos járandóságát. Erre mondják a battonyai- ak, hogy ígéretekkel teli van a padlás. A vitában hangsúlyozták: ezután a tanácsoknak is jobban meg kell gondolniuk: milyen igényeket támasztanak a szövetkezetek iránt. Szó van például a volt Korona Szálló felújításáról. Körültekintő vizsgálatra van szükség, hangoztatták az elnökségi tagok, hogy indokolt-e egyáltalán Battonyán szállodát építeni. Ezután tájékoztatót hallgattak meg a szakmunkás- képzés és a felnőttoktatás tapasztalatairól, valamint a Csabai Húsker és a Békés- szövker Szövetkezeti Közös Vállalat egyesítésének előkészületeiről. S. S. II hollandok szótárral érkeztek — az orosháziak tortával várták őket Szerda reggel 10 óra. Csellóval, hegedűvel a kezükben holland fiatalok igyekeznek Orosházán az ifjúsági házba. A fárasztó kétnapos autóbuszút, az idegen családnál töltött első éjszaka sem viselte meg őket; üdék, frissek, mosolygósak. A házigazdák, az orosházi Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei és tanárai már várják őket. Welkom in Orosháza! — feliratú tábla köszönti az érkezőket. A terem pillanatok alatt megtelik magyar és holland fiatalokkal. A hangszerekkel sem lehetne nagyobb zenebonát csapni, mint a kamaszok felszabadult kacajával, trécselésé- vel! A hivatalos köszöntő nem is tart soká, hisz oly rövid ez az egy hét, annyi mindent kell még tenni, látni, hallani. És már 11 óra van! A nyelvi nehézségek megszűnnek, mindenki egy nyelvre hangolódik — a zene nyelvére. Kezdődik az első közös próba. Amíg a fiatalok hangolnak, addig Boirle város zeneiskolájának igazgatója, Touwen Klaas szívesen mesél látogatásuk előzményeiről: é — Márciusban jártam először Orosházán. Ellátogattam két általános iskolába és a zeneiskolába, hogy megismerkedjem az ének- és zenetanítással. Életemben először itt láttam a Kodály- módszer gyakorlati alkalmazását. Sajnos, Hollandiában az énekoktatást az utóbbi Papp Istvánné két holland kislány vendéglátója: — Olyan aranyosak, olyan kedvesek. Igaz, ők hegedülnek, az én lányom viszont zongorázik, de ez nem gond. Már azon törtem a fejem, mikor vihetném ki őket Cyopárosra. Biztosan szeretnek úszni... Máita és Szophi hónuk alatt a hegedűt szorongatják. Remekül érzik magukat. Indulás előtt beszerezték a legfontosabbat: a szótárt. így nincs is gond a társalgással. Pappéknál töltött első éjszakájuk — az ő szavukkal élve — „prímó” volt. No, és a torta, amivel várták őket! Az egyenesen „primá, prímá”! években elhanyagoltuk. Ezért is külön öröm, hogy meghívtak bennünket az orosháziak, rengeteget tanulhatunk tőlük. — Októberben mi is szeretnénk viszonozni a vendéglátást — folytatja a direktor. — Holland konzervatóriumokba visszük magyar barátainkat. Országos szimpóziumot szervezünk arra az időre, hogy az orosháziak minél több zenei szakemberrel találkozzanak. Bartos Gábor magyar származású gordonkaművészt is vendégül látjuk majd, neki köszönhetjük, hogy Hollandiában is olvasható a Ko- dály-módszer. Beszélgetésünknek eddig csupán hallgatója Pechan Zoltán, az orosházi zeneiskola tanára, most ő veszi át a szót: — Szeretnénk, ha ez a mostani cserelátogatás rendszeressé válna. Tanulnivaló-" ja van mind a két félnek. A direktor úr elmondta, hogy mi az a plusz, amit mi nyújtani tudunk számukra. S hogy mi mit várunk ettől a kapcsolattól? Sok-sok újat. Szeretnénk megismerni a holland zenei nevelés, oktatás módszereit; a hagyományos zenélés mellett a dzsesz- szel és beattal való foglalkozást. A holland zeneiskolákban a tánc- és mozgásművészetet igen magas fokon művelik. Nálunk ilyen még nincs — de lehet! Kíváncsiságunk határtalan. (esete) Rendkívüli tanácsülés Szeghalmon Tegnap délután* rendkívüli tanácsülést hívott össze Szeghalmon a városi tanács végrehajtó bizottsága, ugyanis a június 15-i ülésén, ötórás vita után a negyedik napirendi pont tárgyalása közben, este 7 órára határozatképtelenné vált a testület. Hogyan fogadták a hírt a választótpolgárak? Tegnap délben a belvárosban sétálva erre a kérdésre igyekezett választ adni tudósítónk. Nos, nem sok sikerrel. Tapasztalata szerint a szeghalmiak nem is hallottak erről az eseményről, csupán a hangosbemondón keresztül értesültek a rendkívüli tanácsülés összehívásáról. Üj- ságvásárlás közben olyan választópolgárral is találkozott, aki tanácstagjának nevét se tudta. És hogyan vélekednek erről a tanácstagok? Közülük például Kovács Imre az ülés előtt ezeket mondotta: — Elítélem a távolmaradó tanácstagokat, ha jó néhányan itt tudunk ülni késő estig, akkor a többiek is vegyék a fáradtságot és jöjjenek el. Varga Istvánné tanácselnök, miután köszöntötte a testületet, értékelte a már előző és korábbi üléseken a tanácstagok megjelenési arányát, majd így folytatta. — Az évi négy tanácsülés zsúfolttá teszi a munkát, hogy a testület minden lényeges kérdésben dönthessen, vagy vállalja a hosz- szabb, esetleg estébe nyúló munkát, vagy gyakoribbá tesszük az üléseket. A távol- maradásnak több oka is lehet, de a testület csak a tanácstagok többségével működőképes. Azért szükséges megnyerni a tanácstagokat, hogy a választókerület érdekében vigyék végig a ciklust, de felvetődik az előrehozott helyhatósági választások fontossága is. Tegnap került sor a június 15-i ülésen elnapolt lakásügyi jogszabályok helyi végrehajtásáról szóló tanácsrendelet módosítására. Ezzel kapcsolatban teljesen ellentétes nézetek hangzottak el. Volt, aki úgy vélte, hogy a tanácsnak a súlyos anyagi helyzete miatt minél több bérlakást értékesítenie kellene. Mások azt hangoztatták, hogy a mai fiatalok nagy részének csak a szociális jellegű tanácsi lakásokra van reménye. Végül nagy többséggel úgy döntöttek, a lakások műszaki állapotát háromtagú, független szakértői bizottság vizsgálja meg. Az elidegenítésről a szakértői vélemény figyelembe vételével a költségvetési üzem — mint fenntartó — tesz javaslatot a végrehajtó bizottságnak. Az el nem adható lakásokat a vizsgálat után a tanács névjegyzékbe foglalja. A rendkívüli tanácsülés végén a szeghalmi városatyák a városi tanács és szervei szervezeti és működési szabályzata rendeletjellegének megszüntetéséről és módosításáról döntöttek.
