Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

NÉPÚJSÁG o Megyei képviselők vidám hangulatban, még a költségvetés vitája előtt Programjavaslatról tárgyal a HNF megyei bizottsága __________________________________________________ 1989, június 28., szerda (Fol ytatás a 2. oldalról) hangban létrejöjjön az álla­mi tulajdon kezelésének, számbavételének és gazdál­kodásának új rendje. Ennek első lépése az állami vagyon számba vétele, az állami va­gyonmérleg megalkotása, amely lehetővé teszi a meg­fontolt, hatékony gazdálko­dást e vagyonnak Szembe kell néznünk azzal a köve­telménnyel — hívta fel a fi­gyelmet Békési László —, hogy e vagyon egy részét az államadósságok csökkentésé­re kell fordítanunk. Ezzel egyidejűleg létre kell hoz­nunk az állami vagyon jö­vedelmeit kezelő, azokat összegző és az állami va­gyonnal való gazdálkodás eredményeit nyomon kísérő tőkejövedelmi mérleget, amely elkülönül az állami költségvetéstől, de része az államháztartás egészének, az állam gazdálkodásának. A tulajdonreformhoz tartozó elem az önkormányzatok, tanácsok tulajdonának meg­teremtése. vagv ha úgy tet­szik, a jelenlegi állami tu­lajdon felosztása, megosztá­sa az önkormányzatok és a központi kormányzati szer­vek között. A második feltétel az ál­lam csökkenő részvétele a gazdasági folyamatokban, a piaci viszonyok befolyásolá­sában. Ez mindenekelőtt a versenyszféra állami támo­gatásainak következetes visz- szafogását. illetve a vállal­kozások adóterheinek párhu­zamos mérséklését jelenti. El kell érni. hogy a támo­gatások jelenlegi 200 milli­árd forint körüli összege 1900-re 160 milliárd forint­ra. 1901-re 120 milliárdra. 1992-re 100 milliárd forint körüli szintre csökkenjen. Az államháztartási reform megvalósítása elképzelhetet­len úi elosz.táspolitika érvé­nyesítése. végrehajtása nél­kül. Az elkövetkezendő évek­ben el kell érnünk a munka­jövedelmek védelmét, majd fokozatos növelését. Mi is lehet egv megalapo­zott bérreform tartalma Ma­gyarországon? — tette fel a kérdést. Legfontosabb eleme a bérgazdálkodás teljes libe­ralizálása a versenyszférá­ban. a vállalatoknál, vállal­kozásoknál és szövetkezetek­nél. Ez. annyit jelent, hogy a munkabérek színvonalát és tömegét nem adminisztratív, központi szabályok, fiskális eszközök büntetőadók sza­bályozzák. hanem a piac ér­tékítélete. valamint a mun­káltatók és munkavállalók egvmás közötti megállapodá­sa. — Az államháztartási re­form egyik nagy területe a társadalmi közkiadások re­formja. Ennek keretében vi­lágos és határozott funkció- megosztásra kell töreked­nünk az állam, az önkor­mányzatok,* a vállalatok és a lakosság között. A társadalmi közkiadások­nál nem kerülhető meg a nagy ellátási rendszerek re­formja sem. Mindenekelőtt a szociálpolitika, a nyugdíj- rendszer, a betegbiztosítás. az egészségügy, valamint a lakásgazdálkodás és -finan­szírozás megújítására van szükség. önálló, külön törvényja­vaslat készült az állami számvevőszékről — tájékoz­tatta a képviselőket a mi­niszter. Ennek az új szerve­zetnek a megalkotása és működése is szerves része az államháztartási reform­nak. A parlament ellenőrzé­si szerveként növelheti az állam, benne a kormány gazdálkodásának megalapo­zottságát, az Országgyűlés közvetlen ellenőrzési lehető­ségeit, s mindezek útján a hatékonyabb, takarékosabb éft tervszerűbb állami gaz­dálkodást. Egyben nagyobb biztonságot adhat a kor­mány számára is, segítheti az állami költségvetési fo­lyamatok kézbentartását. A kormány nevében kérte a képviselőket, hogy vitájuk­kal, ajánlásaikkal tűzzék ki a további munka fő iránya­it, erősítsék meg vagy se­gítsék helyes irányba terel­ni a kormány szakmai mun­káját. Ezzel véget ért az Ország- gyűlés soros ülésszakának el­ső napja, amelyen Szűrös Mátyás, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt. Az ülésszak szer­dán az államháztartási re­form koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés vitájával foly­tatódik. A parlament holnap foly­tatódó vitájában várhatóan kora délelőtt szólal fel Fe­kete János és Balogh Lász­ló, délután "pedig Ancsin Károly, Békés megyei kép­viselő. Az országgyűlési tudósításo­kat készítették: László Er­zsébet, Rákóczi Gabriella, Veress Erzsi. A Hazafias Népfront újjá­választott Békés megyei Bizottsága ülést tartott teg­nap, Békéscsabán, a hely­őrségi művelődési otthon­ban. Szikszói Ferenc titkár megnyitója után dr. Her- jeczki János, a HNF megyei elnöke s soron következő feladatokat ismertette. Szólt a népfrontmozgalom meg­újulásáról, a reformtörek­vések békés úton való meg­valósulásának fontosságáról, a közéleti tisztaság jelentő­ségéről, a helyi önállóság erősítéséről. Többek között elmondta, hogy a változások hazánkban felülről vezérelt reformként indultak, és a községi—városi szerveződé­sében találtak visszhangra. Hiányzik a kettőt összekötő láncszem, azok a középszin­tű reformfórumok, amelyek a helyi szervezetek önálló­ságának sérelme nélkül a Szarvas A hét elején dr. Szántosi Antalnak, a városi tanács elnökének vezetésével ülést tartott a szarvasi tanácsi testület. A napirendi pontok tárgyalása előtt a városi ta­nács tulajdonában lévő in­gatlanok értékesítésének kérdéseit vitatták meg. Az előterjesztésben szerepelt az úgynevezett „Lengyel-palo­ta" Hazafias Népfront által használt részének eladása a népfront részére, a vas­fémipari szövetkezet által használt két telek értékesí­tése a szövetkezetnek, va­lamint a Megvevill által bé­A megyei művelődési köz­pont júniusban új kiad­ványt bocsátott útjára, Köz­hír címmel. A tervek szerint havonta megjelenő periodika „a művelődési otthonok, a művelődési közösségek kö­zötti szervezett információ- cserét hivatott elősegíteni.” Miről tájékoztat az induló szám? Elsőként a március­ban Szolnokon megtartott re­gionális tanácskozásról, amely a kistelepülések mű­velődési lehetőségeiről folyt. A népművelők olvashatnak a nemrég lezajlott megyei népfőiskolái tanácskozásról, a Művelődési Otthonok Or­szágos Tanácsának legutóbbi üléséről, s arról az április­ban megtartott országos ta­nácskozásról, amely a „Pár­beszéd a mindennapi kultú­közvetítő szerepet tölthetik be, s ezáltal megteremtik a reformfolyamat egységét. A felsőszintű elgondolások, megfelelő középszintű fóru­mok hiányában lassan hat­nak, a helyi kezdeményezé­sek pedig nehezen tudnak felfelé utat törni. Ez a kö­zépső láncszem egy olyan — a pártoktól nem függet­len, sőt általuk létrehozott, — laza szövetség lehetne, amely a közreműködők ön- tevékenységén alapulna és önállóságukat a legcseké­lyebb mértékben sem korlá­tozná. Egy ilyen szövetség alkalmas lehetne a nemzeti egység megteremtésére, ösz- szefogná a reformerőket, s a rövidesen sorra kerülő választásokon esélyegyenlő­séget biztosíthatna, s ugyan­akkor a demokrácia tanuló iskolája is lehetne. E fel­adatok megvalósítása végett relt irodahelyiség értékesí­tése a vállalatnak. A ta­nácstestület nagy vita után elfogadta az irodahelyiség értékesítését, azonban nem fogadta el a „Lengyel-palo­ta”, valamint a telkek érté­kesítésére vonatkozó javas­latot. Bizottságot bíztak meg, hogy a két tulajdonjo­gi kérdést részletesen vizs­gálja ki. Ezt követően került sor a Szarvas és Vidéke he­tilap főszerkesztői állására meghirdetett pályázatokat értékelő bizottság vélemé­nyének ismertetésére. A há­rom pályázó közül a testü­let főszerkesztőnek Miha- leczné Kovács Máriát java­ra elméletéről és gyakorla­táról” címet viselte. A Köz­hír végül beszámol a peda­gógiai módszerek országos kirakodóvásáráról, amelyet az MMK a Magyar Dráma- pedagógiai Társasággal, az Országos Pedagógiai Intézet­tel, az MTA Soros-alapít­vány támogatásával rende­zett -meg május végén a bé­késcsabai tanítóképző főisko­lán. A népművelők, művé­szeti szakemberek, pedagó­gusok részvételével megtar­tott tanácskozásról video­film készült, amelyet az MMK kölcsönzésre bocsát. A tudósítások után a mű­velődési házak munkatársai­nak hasznos információkat állítottak össze a szerkesz­tők. Többek között a Köz- művelődési Alap céltámoga­tási keretéből igénylőknek a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete azt az ál­láspontot fogadta el, hogy a népfront a jövőben Hazafias Nemzeti Szövetségként mű­ködjön. A megyei küldöttértekez­let írásban kiadott program- javaslatát a bizottság meg­vitatta és hozzászólásokkal kiegészítve fogadta el. Ezt követően az új szervezeti felépítésről tárgyalt, s egy tanácsadó testület létesítésé­ről döntött. Majd titkár­helyettest választottak a bi­zottság tagjai. A Hazafias Népfront megyei bizottsá­gának titkárhelyettese Szeg­fű István lett. Délután a több éven át eredményesén tevékenykedő népfront-tisztviselőket és aktívákat köszöntötte a tes­tület. solta, az indítványt a ta­nácsülés egyhangúlag el­fogadta. 1989. augusztus 1- jétöl Mihaleczné Kovács Má­ria lesz a Szarvas és Vidéke című újság főszerkesztője. A települési és környezetvéde­lemről szóló tanácsrendele­tet úgy módosították, hogy bizonyos belterületi környe­zetben is engedélyezik a haszonálattartást. Az utolsó napirendben a tanács belső szervezeti és működési szabályzatával foglalkoztak. A jövőben: ha­tósági osztály, művelődési, ifjúsági és sportosztály, pénz- és munkaügyi osztály, titkársági osztály, városgaz­dálkodási osztály, valamint a városi főorvos látja el a szakigazgatási feladatokat. Pilishegyi József az 1989-ben benyújtható pá­lyázati témákról, megyei rendezvényekről és nyári tá­borokról. Az „Adunk-ve- szünk” rovatban helyt adnak a művelődési házakban fe­leslegessé vált berendezési tárgyak hasznosításáról szóló információknak, „Ki hogyan csinálja?” címmel lehetősé­get nyújtanak helyi tapasz­talatok közreadásához, de szerepel a kiadványban szakmai könyvajánlás is. A Közhír összeállítói ké­rik megyénk népművelőit, hogy írásaikkal adjanak hírt minden olyan bevált és új kezdeményezésről, amely a szakma művelését a megyé­ben elősegítheti. Mint Ta­kács Pétertől, az MMK mun­katársától, a kiadvány fele­lős szerkesztőjétől megtud­tuk, a következő számba — amelyet július első hetében küldenek ki a művelődési házakba — igen sok kézirat érkezett. gz. M. Sajtóvita. Sebesi Lászlóné és Szarvas Andrásné ^ parla­menti folyosón Első ízben szerepelt a Debrecenben június 21—26. között megrendezett VII. nemzetközi ka­tonazenekari fesztiválon amerikai zenekar. Budapestre érkezésüket követően az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői Európában állomásozó szárazföldi csapatainak katona­zenekara nagy sikerű hangversenyt adott a közelmúltban a Halászbástyán Fotó: Friedmann Endre Vámterhekkel is érdemesebb ? Külföldi részvételű vegyes vállalat reményteljes üz­letnek tűnik nemcsak a magyar fél, hanem a népgazda­ság egésze számára is. Ennek ellenére ha az oly várva várt idegen tőke korszerű eszközként érkezik saját vál­lalatához Magyarországra, súlyos vámok terhelik. Vár- ható-e, hogy a közeljövőben az ésszerűtlennek tűnő vámszabályt liberalizálja a kormány? — kérdeztük Bé­kési László pénzügyminisztert az országgyűlés szüneté­ben. — Egy új, korszerű vámrendszer kidolgozásakor va­lóban megfogalmazhatók lennének olyan prioritások is, hogy az ön által említett ellentmondás feloldódjon, meg­szűnjön az importáruk egyenlő vámkezelési eljárása. Tudniillik a mai szisztéma független a felhasználás cél­jától. Ennek ellenére tévedés azt hinni, hogy a magyar kormányzat nem preferálja a külföldi tulajdonú vegyes vállalatok létrehozását. Hiszen a vállalati nyereségadó 20—80 százalékáig kedvezményt kaphat a vegyesválla- lat-alapító. Például 60 százalékos külföldi tőkerészese­dés esetén a preferencia elérheti a 70 százalékot is. Te­hát a jelenlegi magyar mechanizmus a többletjövede­lem megtartását, illetve termelésben való újrafelhasz­nálását ítéli előnyösebben. — Lévén tőkeszegény ország, úgy tűnik, a hazai vál­lalatvezetők számára a vám- és forgat mi adó-terhek, va­lamint az inflációs hatás nem éppen ösztönző. Hiszen a beruházások emiatt elhúzódhatnak, az adópreferencia csábítása pedig távoli jövőnek tűnik. •— Tévhit, hogy Magyarországon a beruházási kedv csökken — fejti ki a miniszter. — A gazdasági krízis ellenére például ez évben csaknem 20 milliárd forinttal több lett a beruházások értéke a tervezettnél. Ma csá­bító a vállalatok számára inflációs hatású vagyonnöve­kedést elérni. Bár igaz az is, hogy a népgazdaság szer­kezetváltását az új létesítmények csak igen kismérték­ben szolgálják. Sajátos hazai vállalati magatartás, hogy a beruházási éhség ellenére a világbanki hitelek 40 szá­zaléka parlagon hever, mert szigorúak a hatékonysági követelmények, s nem vállalkoznak a teljesítésére. In­kább keresnek olyan külföldi tőkeforrásokat, melyek puha korlátáit különösebb erőfeszítések nélkül is telje­síteni lehet. Pedig nemzetgazdaságunk számára minde- nekélőtt a világbanki hitelforrások maximális kihasz­nálása lenne előnyös. S. J. Tanácsülésről jelentjük Új kiadvány népművelőknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom