Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

1989. június 26., hétfő SZERKESSZEN VELÜNK! A nyári hajrá előtt Találkozó, játék, kirándulás A Lorántffy Zsuzsanna leánygimnázium 1928—29-es tanévben első érettségiző osztályának június 17-én volt a hatvanéves érettségi találkozója Békéscsabán. Az érettségi évében kez­dődött a Deák u. 6. szám alatti iskolában az első tanév is Fotó: Császár Lajos A betakarítás megkezdése előtt a Lökösházi Haladás Tsz-ben is sor került azok­ra a programokra, melyek­re a munkacsúcsok idején nem sok energia marad egy mezőgazdasági üzemnél. Már az új vezetés megválasztása­kor megfogalmazódott az az igény a nyugdíjas tagok ré­széről, hogy szeretnék job­ban megismerni a szövetke­zet jelenlegi helyzetét, éle­tét. Ez a gondolat vezérelte . a szociális bizottságot, ami­kor megszervezte a nyugdí­jasnapot. Az érdeklődés meglepően nagy volt. A termelőszövetkezet egykori dolgozói örömmel vettek részt a határszemlén, tekin­tették meg a néhány éve létesített kötőüzemet, is­merkedtek a szövetkezet na­pi és távlati gondjaival. A késő délutánba nyúlt talál­kozón megerősödött az el­határozás, évenként legalább egyszer lehetőséget kell ad­ni ,a találkozásra azoknak az embereknek, akik aktív munkájukkal ugyan már nincsenek köztünk, de leg­többen közülük a kezdeti nehéz időkben rakták le az alapokat, tették lehetővé, hogy mi most törődhessünk velük. Az idősebbek találkozója után, a legifjabbakra került a sor, amikor június 3-án, ismét megrendeztük a kis­mama-találkozóval egybekö­Közműfejlesztés Fizetni kell — de legalább részletekben! Mondják, nemcsak a szer­kesztőségbe, hanem a szak­szervekhez is érkeznek a le­velek; sokan képtelenek a közmű-hozzájárulást fizetni. Legutóbb is két nyugdíjas panaszolta el nehéz helyze­tét lapunknak. Az egyik gáz­vezeték után, a másik idős ember szennyvízcsatorna­építésért kell hogy pénzt fi­zessen. A kiegyenlítendő ösz- szeg az egyiknél 5600, a má­siknál 13 ezer forint. Nem akarok itt és most jogszabályokat felsorolni. Való igaz. hogy rendelet ír­ja elő a közmű-hozzájárulás kifizetését. De hát nem egé­szen tiszták ezek a rendele­tek. Idézek az egyikből: „Ezen határozat ellen (mármint a kifizetésről kül­dött határozat ellen — a szerk.) a kézhez vételtől számított 15 napon belül a Békés Megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztályá­hoz címzett, de osztályom­nál benyújtandó, 300 forin­tos illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van lehetősé­ge.” Persze, tudjuk mi, hogy állampolgári jog a fellebbe­zés, csakhogy ebben az eset­ben van egy kis bukfenc. Mégpedig az, hogy a szabá­lyok szerint senki sem kap­hat mentességet a befizetés alól. Akkor — kérdezik a panaszosok — miért van, hogy még tetézni kénytele­nek 300 forinttal a kiadást? Az egyik panaszos megvet­te a 300 forintos bélyeget, elküldte e fellebbezését, olyan szabályosan, ahogyan csak lehet, címezte az Oros­házi Városi Tanács műszaki osztályához még május 22- én. Abban a tudatban volt, hogy a tanács majd tovább küldi annak rendje és mód­ja szerint a megyei tanács­hoz. De meglepetéssel vette tudomásul, hogy fellebbezé­sére az Orosházi Városi Ta­nács V. B. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya küldte el az elutasító választ, még­hozzá május 29-én. Márpe­dig — mondja — egy hét alatt nem fordulhatott fel­lebbezése Orosházáról Bé­késcsabára és vissza, sőt még a válasz is egy héten belül jött meg. Nos, érdemes idézni a vá­laszból: „Közműfejlesztési hozzájárulás fizetésével kap­csolatos beadványával kap­csolatosan tájékoztatom a t. Címet, hogy a fennálló rendelet értelmében a köz­műfejlesztési hozzájárulást méltányosságból elengedni, vagy csökkenteni nem lehet. Lehetőség van indokolt eset­ben kamatmentes részletfi­zetési kedvezmény megadá­sára ...” Szóval, a fennálló rendelet értelmében nem lehet. Ismé­telten kérdezem, akkor mi­ért kell 300 forintot befizet­ni a semmiért? Adódik a másik kérdés : Orosházáról miért nem küldték Békés­csabára a panaszos fellebbe­zését? Orosházán a műszaki osz­tály vezetőjét kérdeztük er­ről: — Az igazság az, hogy a hozzánk küldött beadványt nem tartottuk fellebbezés­nek ... — Már megbocsát, de a kezemben van ennek a be­adványnak a másolata, ahol külön kiemelt sorban ez áll: „fellebbezésünket jelent­jük be”. Ez ön szerint miért nem fellebbezés? — Azért, mert pár sorral lejjebb az áll, hogy a hatá­rozat jogszükségességét nem vitatják... — Ez igaz, de a 300 forin­tot akkor miért nem küld­ték vissza, ha nem tartották fellebbezésnek a beadványt? — Még most is-vissza le­het igényelni. A válasz elgondolkodtató; miért az állampolgár igé­nyeljen, kérje azt, ami jár, illetve ebben az esetben visz- szajár? És ha*nem kéri?,.. Ki van kiért? ... * * * A Békéscsabai Városi Ta­nács műszaki osztályán — ahol másik idős panaszosunk ügyében jártunk — megtud­tuk, hogy a jogszabály sze­rint nem engedhetik el a közműfejlesztési hozzájáru­lást. ök sem értenek egyet a jogszabállyal, hiszen elég panaszos levél érkezik hoz­zájuk is ebben az ügyben. Sajnos tehetetlenek. Ha va­laki nem fizeti be a közmű­hozzájárulást, annál behajt­ják az összeget. Azt viszont megtehetik, hogy kamatmen­tesen részletfizetést engedé­lyezzenek 5 éves időtartam­ra. Egy dologban reményked­hetünk. Ezt a jogszabályt ta­lán ugyanúgy felülvizsgálják, mint annyi mást. B. V. Csalódás Hétfő hajnal. A vonat minden állomáson megáll, hamarosan megtelik a fülke. Nyolcán szorongunk a mű­bőr üléseken. Az ablaknál fiatal srác ül, öltönyben, nyalkkendősen; jóképű és komoly, mint egy profesz- szor. Vele szemben két ifjú hölgy. Üdék, mint a tavaszi reggel, különösen a szőke bája megkapó, a fiú mind­untalan rajtafelejti a sze­mét. Ez a lány, mint a mág­nes, úgy vonzza a tekintetét. Alig tudja leplezni csodála­tát a női nem eme tökéletes­sége iránt. Csend van. Az idősebbek szundikálnak, a lányok is szótlanul figyelik a kelő na­pot. Ismét fékez a szerel­vény, újabb állomás. Las­san telnek a percek, ellen­vonatra várunk. Hirtelen felcsattan a szőke, S a ba­rátnőjének tett, ingerült, halk megjegyzése megsok­szorozódik a csendben: „Mi a sz ... ért állunk már ilyen sokáig...?! Elillan a varázs. A fiú összerázkódik, szeméből el­tűnik az érdeklődés. És egé­szen a végállomásig csak az elsuhanó tájat fürkészi, mintha a világ legnagyobb csodája ez az ébredés lenne. (farkasinszki) „Nem fogadhatjuk el...” A lakásépítési és vásárlási kölcsönök kamatainak egy­oldalú emelése ellen emel szót a szerkesztőségünkhöz eljuttatott, névaláírással, pecséttel hitelesített, nyílt le­velében az üdítőital-ipari vállalat szb-testülete. íme a levél: ..Ismerve tagságunk anyagi helyzetét és a prognoszti­zálható jövőbeni lehetőségét, az eddig is túlfeszített családi költségvetéseket, nem fogadhatjuk el, még java­solt költségbevételi lehetőségképpen sem azt, hogy a már korábban megkötött kétoldalú szerződésekben rög­zített lakásvásárlási hitelek kamatait bárki, bármilyen címen megváltoztassa. Csatlakozva a szeghalmi Csepel Autógyár 4. számú gyárának szakszervezeti tagságához, kijelentjük tiltako­zásunkat, és mélységes felháborodásunkat a törvényter­vezet ellen. Nyílt levelünkben kérjük a SZOT, és ezen belül az ágazati szakszervezetünk, az ÉDOSZ állásfogla­lását és annak megjelentetését az Élelmezési Dolgozó cimű lapban, valamint lehetőség szerint publicitást kap­va más lapokban is. A szakszervezeti tagság egyetértésével, a Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat szb-testülete” így néz kl a csicsóka! — Aki ter­meszti: Stefkovics György bé­késcsabai lakos Fotó: Veress Erzsi tött gyermeknapot. Az idő­járás sajnos nem kedvezett a résztvevőknek, bár ez a gyerekeket a legkevésbé sem zavarta. Szemerkélő esőben is hajlandók voltak a liszt- fúvó-versenyre, a kötélhú­zást is meg lehetett rendez­ni az irodaépület folyósóján, és az ajándékok mindegyike gazdára talált valamilyen jogcímen azok között, akik már hetekkel korábban ar­ról faggatóztak, milyen já­tékokat. versenyeket talá­lunk ki nekik az idén. A részükre készített sütemé­nyen és üdítőn látszott egye­dül, hogy jóval kevesebben voltak a megszokottnál. A nőbizottság a gyermek­nap megrendezésén kívül egy másik kellemes kötele­zettségének is eleget tett e hét végén. A Kevermesi Le­nin Tsz nőbizottságával évek óta baráti kapcsolatot tar­tunk fenn. A kölcsönös lá­togatásokból ismerjük egy­más életét, gondjait, örö­meit, terveit. Az idén egy közös kirándulásra invitál­tuk a szomszédokat. Üticé- lunk' Szarvas, az Arborétum volt. Kellemes kiránduló­időben, egymás társaságát gondtalan csevegéssel élvez­ve sétáltunk egész délelőtt, gyönyörködve a ritka szép­ségű növényekben. A lökösi asszonyok három éve már jártak a nőbizottsággal az Arborétumban, de ősszel, amikor minden aranyszínű volt és az elmúlást sugall­ta. Most viszont üde, zöld és a természet újraéledését mutatja. Az Aranyszarvas­ban elköltött ebéd méltó be­fejezése volt ennek a kel­lemes napnak, mentesen az asszonyok mindennapjaira annyira jellemző rohanástól. Június második felében még egy bükkszentkereszti kiránduláson vehetnek részt az érdeklődők, bebarangolva a zempléni hegyvidék cso­dálatos tájait, az alföldi sík­sághoz szokott ember számá­ra hajmeresztőnek tűnő egri szerpentintől a lillafüredi és tapolcai völgyig; a Hámori­tótól Miskolc látnivalójáig. A program gazdagnak ígér- 'kezik, a költségek nagyobb részét a dolgozó helyett a termelőszövetkezet vállalja. És ezzel egyelőre vége is a pihenésnek, a szórakozás­nak, hiszen a június 17-i ha­társzemlén a vezetőség tag­jai tájékoztatást kaptak ar­ról a komoly felkészülésről, mely a hamarosan kezdődő aratást megelőzte. Megfogal­mazódtak a még hátralévő tennivalók és a remény, hogy — kemény munkával ugyan, de — jövőre Is le­gyen lehetőség hasonló szí­nes programok megszervezé­sére. Péter Ferencné Lökösháza Füstölgő buszvezető Az 1989. június 12-én közzétett: „Füstölgő autóbusz, füs­tölgő utasok” című újságcikkükre kérem engedjék meg, hogy az újság nyilvánossága előtt válaszoljak. Tisztelt Asszonyom! Először is bocsánatát kérem, ha az itt leírtakból valami is sértőnek tűnik, mert a valóságos tények felsorolásával nem áll szándékomban önt megsér­teni. Mi szívesen vesszük, ha munkánkkal kapcsolatban vé­leményt mondanak, vagy írnak az utasok, de amilyen új­ságcikket ön írt asszonyom, az megdöbbentő, nem csak nekem, hanem sokan másoknak is ... Először is az autóbusz nem Békéscsaba—Békéssámson kö­zött közlekedő autóbusz, hanem tartalék autóbusz, amit mint akkor is — csak sürgős szükség esetén üzemeltetünk. Azzal az autóbusszal én is, és a kalauz is akkor dolgoz­tunk először, mivel az az autóbusz, amellyel rendszeresen dolgozom, meghibásodott. A Békéscsaba—Békéssámson között közlekedő járatot én csak ezen a napon végeztem, iá szolgálati felettesem utasí­tására. Én a menetlevelemet mentem leadni az autóbusz­állomásra, és így a felmerült problémáknak nem lehettem okozója. Egyetértek önnel asszonyom abban, hogy az autó­busz nem volt kifogástalanul tiszta, de iabban nem, hogy vastagon volt a por, mert szakadó esőben nem szokott vas­tag por lenni. Kérem, gondolja el, ha mi előbb a kalauz­zal takarítani kezdjük az autóbuszt, akkor még mennyit kellett volna várni az indulásra a szakadó esőben. Abban sem értek egyet, hogy az utasok fulladoztak, mert a kalauz, aki hátul volt az utasok között, mindjárt szólt nekem, hogy álljak meg, mert a buszban füst van. Ekkor még nem Sza­badkígyóson, hanem a Salát-tanya megállónál jártunk, és a tetőszellőzők felnyitása után a kalauzzal megnéztük a motort, és megállapítottuk, hogy az autóbusszal nem lehet továbbmenni. Ott sem mentesítő autóbusz kérésére, sem visszafordulóra nem volt lehetőség, ezért mentünk el Sza­badkígyósig, mert csak ott van telefon. A nyilvános telefon üzemképtelen volt, ezért bementünk a kocsmába, hogy nincs-e ott, vagy a közelben telefon, de nem volt, és saj­nálatos, hogy ön ebből azt következtette ki, hogy italt inni mentünk. Rövid idő eltelte után jött az Űjkígyósi csuklós autóbusz, amiben URH-rádió van, és mi azon keresztül kértünk mentesítő autóbuszt. Továbbá azzal az állításával sem értek egyet, hogy Önök a mentesítő autóbuszra várva áztak bőrig, mert akkor már nem is esett az eső. De, ha mégis esett, mint ahogy ön tudni véli, akkor vagy az autó­buszon, gmi akkor már nem füstölt, mert a motort leállí­tottam, vagjj a buszváróban nem áztak volna bőrig, önök Békéscsabán áztak bőrig, az autóbuszra várva. Asszonyom! IMég egyszer kérem, hogy a jövőben írandó újságcikkeiben az állítások egyértelműen határozottak le­gyenek, s ne olyanok, mint ebben az utóbbiban, hogy a mentesítő autóbusz az ön telefonpróbálkozására érkezett meg, és a legsúlyosabb, hogy az autóbusz-vezető is és a kalauz is italt fogyaszthatott. Nem tudom, hogy ön ezt miből gondolta, de ha gondolja, miért nem állítja határo­zottan, hogy én a \bíróság előtt az ön állítását meg tudjam cáfolni, és a 25 éves jogosítványomat az ön ármánykodása ellenében meg jtudjam védeni. Még egyszer elnézését kérem, ha megsértettem volna, és kérem, ha Békéscsabán jár, és ideje engedi, beszélgessen erről az /ügyről velünk és az illetékesekkel. Tisztelettel: Váradi József, autóbusz-vezető, Békéscsaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom